Pedagógusok Lapja, 2016 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2016-10-10 / 10. szám
LXXII. ÉVFOLYAM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE - 2016. OKTÓBER 10. ALAPÍTVA: 1945-BEN HALLGATNI ARANY? Nincs is jobb egy helyre kis közmondásnál! Szerencsére a magyar nyelv bővelkedik bennük, minden alkalomra és esetre található közöttük egy-egy odavágó. Olvasom egy elkeseredett anyuka levelét, aki arról panaszkodik, hogy a szülői értekezleten akkor kezdett „zsibbadni az agya", amikor a tanító néni a hét-nyolc éves gyerekek szüleinek arról beszélt, hogy mennyire fontos és szükséges az otthoni tanulás azután, hogy a gyerekek egész nap az iskolában ültek, aztán arról, hogy nem tudják, mi vár rájuk harmadikban, negyedikben, ötödikben. Azt írja: „Megfélemlítés felsőfokon. A mostani iskolarendszernek ez a motorja. A teljesítménykényszer, amiből világosan levezethető a majdani énkép totális sérülése, az önbizalomhiány... és az állandósult verseny. A tanítónő szerint az a cél, hogy tanuljanak a gyerekek, és aztán sok pénzt keressenek." Az anyuka elképed, és már nemcsak a hallottakon, hanem azon is, hogy a szülőtársak mindezek után csendben ülnek, hallgatnak. Csak másnap háborognak az iskola kapuja előtt a gyerekeikre várva, akikért akkor, ott nem álltak ki, amikor lehetett és kellett volna. Ezt tanulták a magyar iskolarendszerben, erre lettek szocializálva. Azzal nyugtatják egymást, mindenhol ez van. Mert ebben az országban inkább mindenki befogja a száját, úgy nem lesz baj. Magyarul: hallgatni arany. Azok, akiknek - mint a levélíró anyukának - ez nem tetszik, abban bíznak, hogy majd a gyerekek...! De aztán az anyuka is belátja, ha olyan iskolarendszerben nőnek fel, ahol a hallgatás a „természetes" magatartás, nagy valószínűséggel majd a gyerekek is befogják a szájukat. Mert erre szocializálódnak. Ugyan mi másra? A magyar iskolarendszer sose arról volt híres, hogy érvek mentén vitatkozó, a világ dolgait megbeszélő, az életben tisztánlátó és demokratikusan gondolkodó felnőttek tömegét bocsátja ki magából. (Tisztelet annak az elenyésző kisebbségnek, ahol ez megvalósult!) Ám, ami a legutóbbi rendszerszintű iskolaátalakítás legszörnyűbb hozadéka, az még az egykor voltnál is sokkal szomorúbb! A mai magyar iskolarendszer a „te csak ne gondolkozz, majd én eldöntöm, mi a jó neked, és ha teljesíted, amit akarok, előbbre jutsz, ha nem,... na, akkor aztán megnézheted magad!" világa. És ez az elv nem csak a gyerekekre vonatkozik. A pedagógusoktól is azt várja el, hogy eszerint éljenek, eszerint cselekedjenek. A legtöbben pedig meg is teszik. A tanárik minden léleknyomorító, értelmetlen és sokszor megalázó intézkedés, törvény, rendelet ellenére a „miért én szóljak, szóljon más, nekem szükségem van az állásra, bármilyen is, nekem a családomat kell eltartanom, inkább kussolok, mert valaki úgyis beköp a főnöknél, én ugyan nem kaparom ki másoknak a gesztenyét, csak nekem legyen meg a hasznom, a többi nem érdekel" elv alapján működnek. (És megint csak tisztelet a kivételnek!) Magyarul: hallgatni arany. Persze, titokban mindenki reménykedik, hogy egyszer csak jön majd valaki, aki felemeli a szavát helyettük azok ellen, akik az oktatás világát egy összeszerelő üzem futószalag rendszerével keverik össze. Aki majd „helyre teszi" a dolgokat, és egy pillanat alatt mindent megváltoztat, aki majd mindent elintéz helyettük. Messiásváró nemzet vagyunk. Ám ha voltak is bátrak, akik mertek, magukra maradtak. A tömeg kihátrált mögülük, viszsza abba az akolmelegbe, amelyik egy morzsányi ígéret kábítása mellett továbbra is a „te csak ne gondolkozz, majd én eldöntöm, mi a jó neked, és ha teljesíted, amit akarok, előbbre jutsz, ha nem,... na akkor aztán megnézheted magad!" világa. Mert az nem rizikós. Láthatatlannak maradni kifizetődőbb. S hogy közben lélekben megnyomorodott nemzedékek nőnek fel, hogy a kiművelt emberfők sokasága helyét a műveletlen bunkók sokasága veszi át, hogy az ország egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe lavírozza a jövőt, kit érdekel. Hallgatni arany. Hallgatni arany? Milei Ilona A TARTALOMBÓL Alkotmánybírósághoz fordult a PSZ Folyamatosan nő azok száma, akik - bízva a PSZ-ben - felhatalmazást adtak arra, hogy a szakszervezet az Alkotmánybíróság előtt képviselje őket. A Pedagógusok Szakszervezete köszönetet mond mindegyikőjüknek ezért a bizalomért! Itt a pedagógusok beszélnek. Ami szakvizsgázott, portfoliót feltöltött. Pedagógus I1-ben lévő tanárként a legjobban bánt, hogy mára minden pedagógiai elvnek ellentmondóan nem a dicséretre, hanem a büntetésre épül az oktatás. Fegyver a szegénység ellen Az óvodában, az általános iskolában és az alsó középfokú oktatásban a pedagógusok keresete jelentősen elmaradt más diplomásokétól, de fizetésük 2012 és 2014 között emelkedett az életpálya keretében. Itt a szakszervezet beszél! Ne azt kérdezzék, hogy mit ad a szakszervezet nekik, hanem azt lássák, hogy mit nem kapnának meg ha az egyeztető tárgyalásokon nem képviselné őket is. (Tömöriné Tóth Anna Hajdú-Bihar megyei elnök) ívet üzen a Kormány az óvodáknak? Néhány önkormányzat vállalta a kifizetését, de az a tapasztalat, hogy a nehéz anyagi füzetben lévő települések nem tudják kigazdálkodni a pénzt, így pl. a dadusok többsége várhatóan nem jut a kiegészítéshez. Az átalakítás a rendszerhibákat nem korrigálja A mostani államosítás önmagában nem old meg semmit, félő, hogy csak újabb feszültségek forrása lesz, az új szabályozás pedig annyira hiányos, hogy az újabb szakmai és finanszírozási problémákat szülhet. (Györgyi Mán oktatáskutató) Hosszú az út hazáig Pedig a tanítónők közül sokan szeretnék beszerezni az író- és a számológyűrűt A feltaláló meséli, hogy megkereste egy Békéscsabán és Gyulán tanító zenetanár, aki arra kérte, gyártson Muzsika-gyűrűt is. Tanodák a szakadék szélén A kormány több mint 5 milliárd forintot fordít a tanodafejlesztési program folytatására A tapasztalt, legrégebben működő, számos korábbi tanodapályázaton nyertes civil szervezetek projektjei nem kapnak az 5,3 milliárd forint szétosztandó támogatásból.