Pénzügyi Közlöny, 1909

1909-05-12 / 16. szám

peltek s a­melyeknek előállítása az illető külföldi államban meg van engedve, (például sherry, malaga, madeira, mazsala, portborok stb.). E mellett továbbá a törvény még azt az igen fontos megszorítást teszi, hogy ezen külföldi csemegeborok készítéséhez kizárólag olyan asszószőlő (mazsola) használható, a­mely abban az országban termett, a­melyben az illető bor előállíttatott. A­mennyiben ezen külföldi csemegeborok készí­téséhez az illető külföldi országban a szesz vagy esetleg ott szokásos más anyagok használata is meg van engedve, ez azok behozatalának s itteni forgalomba hozatalának akadályául nem szolgálhat, ha csak alkoholtartalmuk a 22 és 75 térfogatszá­zalékot nem haladja túl. Az említett külföldi csemegeborok a magyar szent korona országainak területén csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt hozhatók forgalomba s készletben­tartásuk is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palaczkon vagy más edényen való feltünte­tése mellett engedtetik meg. (T. 9. §.) Mindezekből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis az illető bortermő országok valódi borkülönlegességeinek kíván védelmet nyújtani, nem pedig azok más országokban előállított utánza­tainak, mert valamint ilyen utánzatokat a törvény szerint, a magyar állam területén nem szabad előállítani, úgy természe­tesen nem élvezhetik ezt a védelmet az illető boroknak más országokban előállított utánzatai sem. 34. §. A törvény 10. §-a szerint tilos a mustot vagy bort olyan Borvidéki és­borvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére nevezés, vagy pinczéjére, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, a­mely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, a­melyből a bor született. Senki sem köteles a bort sem a borvidék vagy termelési hely, sem a szőlőfajta, sem a termelő megnevezésével hozni

Next