Pénzügyi Közlöny, 1909
1909-05-12 / 16. szám
peltek s amelyeknek előállítása az illető külföldi államban meg van engedve, (például sherry, malaga, madeira, mazsala, portborok stb.). E mellett továbbá a törvény még azt az igen fontos megszorítást teszi, hogy ezen külföldi csemegeborok készítéséhez kizárólag olyan asszószőlő (mazsola) használható, amely abban az országban termett, amelyben az illető bor előállíttatott. Amennyiben ezen külföldi csemegeborok készítéséhez az illető külföldi országban a szesz vagy esetleg ott szokásos más anyagok használata is meg van engedve, ez azok behozatalának s itteni forgalomba hozatalának akadályául nem szolgálhat, ha csak alkoholtartalmuk a 22 és 75 térfogatszázalékot nem haladja túl. Az említett külföldi csemegeborok a magyar szent korona országainak területén csak a származásuknak és minőségüknek megfelelő elnevezés alatt hozhatók forgalomba s készletbentartásuk is csak a megfelelő elnevezésnek, illetve megjelölésnek, a bort tartalmazó palaczkon vagy más edényen való feltüntetése mellett engedtetik meg. (T. 9. §.) Mindezekből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis az illető bortermő országok valódi borkülönlegességeinek kíván védelmet nyújtani, nem pedig azok más országokban előállított utánzatainak, mert valamint ilyen utánzatokat a törvény szerint, a magyar állam területén nem szabad előállítani, úgy természetesen nem élvezhetik ezt a védelmet az illető boroknak más országokban előállított utánzatai sem. 34. §. A törvény 10. §-a szerint tilos a mustot vagy bort olyan Borvidéki ésborvidékre, községre, bortermő helyre, olyan termelő nevére nevezés, vagy pinczéjére, úgyszintén olyan szőlőfajtára utaló jelzéssel vagy elnevezéssel hozni forgalomba, amely nem felel meg az illető must vagy bor tényleges származásának, illetőleg annak a szőlőfajtának, amelyből a bor született. Senki sem köteles a bort sem a borvidék vagy termelési hely, sem a szőlőfajta, sem a termelő megnevezésével hozni