Pénzügyi Közlöny, 1909
1909-05-12 / 16. szám
bor", „édesbor", „Chateau X. Y." stb. a törvényben meghatározott egy évi átmeneti idő alatt még forgalomba hozhatók. Csupán a törvény 5. §-ában említett „természetes", „valódi" vagy más olyan jelzőt nem szabad ezekre a borokra használni, amely azon vélelem keltésére lenne alkalmas, mintha azok czukor, mazsola vagy szesz felhasználása nélkül készültek volna. 29. §: Gyógyborok. A gyógyborokra nézve a törvény 7. §-a csupán annyiban tesz kivételt, hogy azok, a törvényben megengedett anyagokon kívül még az illető bor gyógyhatását biztosító s közegészségügyi szempontból kifogás alá nem eső gyógyanyagokat s az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anyagokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e célra elkerülhetetlenül szükséges és a hivatalos gyógyszerkönyv által előírt mennyiségben. Ilyen gyógyanyagok például a chinin, vas, cola, coca, pepsin stb. Egyebekben a törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók. Ezek készítéséhez tehát szintén tilos mazsolaszőlőt, czukrot vagy szeszt használni. Gyógyborok alatt csak olyan borok értendők, amelyek gyógyászati czélra szolgálnak és mint gyógyszerkülönlegességek, gyógyszertárakban vagy gyógyárú üzletekben árusíttatnak. 30. §. Hamisított bor. A törvény nemcsak a bor (természetes bor) fogalmát állapítja meg (T. 1. §.), hanem meghatározza azt is, hogy mi a hamisított bor. A törvény 8. §-a ugyanis kimondja, hogy „az a must vagy bor, illetőleg törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő-és habzóbor, a melynek készítéséhez vagy kezeléséhez a jelen törvény szerint meg nem engedett anyag használtatott, vagy a mely meg nem engedett módon állíttatott elő s általában e törvényben meg nem engedett minden borhoz hasonló ital, hamisított bornak tekintendő."