Pénzügyi Közlöny, 1909

1909-05-12 / 16. szám

bor", „édesbor", „Chateau X. Y." stb. a törvényben meg­határozott egy évi átmeneti idő alatt még forgalomba hozhatók. Csupán a törvény 5. §-ában említett „természetes", „valódi" vagy más olyan jelzőt nem szabad ezekre a borokra használni, a­mely azon vélelem keltésére lenne alkalmas, mintha azok czukor, mazsola vagy szesz felhasználása nélkül készültek volna. 29. §: Gyógyborok. A gyógyborokra nézve a törvény 7. §-a csupán annyiban tesz kivételt, hogy azok, a törvényben megengedett anyagokon kívül még az illető bor gyógyhatását biztosító s közegészség­ügyi szempontból kifogás alá nem eső gyógyanyagokat s az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anya­gokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e c­élra elke­rülhetetlenül szükséges és a hivatalos gyógyszerkönyv által előírt mennyiségben. Ilyen gyógyanyagok például a chinin, vas, cola, coca, pepsin stb. Egyebekben a törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók. Ezek készítéséhez tehát szintén tilos mazsolaszőlőt, czukrot vagy szeszt használni. Gyógyborok alatt csak olyan borok értendők, a­melyek gyógyászati czélra szolgálnak és mint gyógyszerkülönlegességek, gyógyszertárakban vagy gyógyárú üzletekben árusíttatnak. 30. §. Hamisított bor. A törvény nemcsak a bor (természetes bor) fogalmát állapítja meg (T. 1. §.), hanem meghatározza azt is, hogy mi a hamisított bor. A törvény 8. §-a ugyanis kimondja, hogy „az a must vagy bor, illetőleg törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő-és habzóbor, a melynek készítéséhez vagy kezeléséhez a jelen törvény szerint meg nem engedett anyag használtatott, vagy a mely meg nem engedett módon állíttatott elő s általában e törvényben meg nem engedett minden borhoz hasonló ital, hamisított bornak tekintendő."

Next