Pergő Képek, 1972 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 3. szám

hatás lélektanával pedig a filmpszichológia­­még akkor is, ha mindkettő szoros kapcsolatban áll a filmesztétikával, ha részben vagy egészen felté­telezik is egymást­.­­ Még egy hiányosságát szeretném megemlíteni az Új Filmlexikonnak: a hiányo­kat. Ugyanis hiába kerestünk, nem találtunk olyan címszavakat, mint pl. filmoló­­gia, formanyelv, filmkultúra /csak a Filmkultúra című folyóiratot említi, magát a fogalmat nem/, filmdramaturgia, filmkomikum, amelyek pedig rendkí­vül fontosak lennének. Mindezek ellenére érdeklődve várjuk az Új Filmlexikon második kötetének meg­jelenését. Több nyilvánvaló kötet végén címmutatót is közölnek a nagyjáték­­filmekről . Valóban,nem felesleges, ha egy filmlexikonban valami útmutatást filmekről is talál az olvasó. Egy új tudományos fórum lehetősége Nemrég jelent meg a Filmtudományi Közlöny 1. száma, a Filmtudományi Intézet új folyóirata /talán pontosabban fogalmaznánk, ha periodikának nevezzük/. Létrehozásának célja - amit az előszóban is megfogalmaznak - egyértelmű: egy új tudományos fórumot biztosítani a filmmel kapcsolatos elméleti kuta­tások eredményeinek közlésére, a különböző nézetek kicserélésére, megismer­tetésére, a fiatal kutatók alkalmasint még kialakulatlan, de új gondolato­kat tartalmazó, izgalmas problémákat felvető írásainak bemutatására. A Szem­le tehát elsősorban műhelyi jelleggel, a szűkebb szakma, ill. a filmtörténet, filmelmélet iránt tudományos igénnyel, mélyebben érdeklődők számára jelent­het sokat. Mindezek jelentőségét nem szükséges bizonyítani, csak örömmel le­het üdvözölni, oly nyilvánvaló létének szükségessége. Az első szám összeállítása koncepcionálisan, tematikailag és színvonalban egyaránt megfelel a fenti célkitűzéseknek. Szerencsésnek mondható - elsősorban a perspektíva szemszögéből -, hogy az első számban éppen a film kezdeteihez nyúlnak vissza az alkotók, illetve a szerkesztők, ezzel mintegy felvázolva az elméleti kutatások alapját és egyút­tal az egyik legcentrálisabb kérdés­­a film művészetté válása, illetve a filmművészet specifikumainak meghatározása/ felvetésével kijelölve egy hoz­závetőleges /vagy lehetséges/ irányvonalat. Mindenképpen indokolt volt, hogy egy összefüggő kérdéskomplexum három terü­lete /illetve aspektusa/ kapott helyet, így a Szemle egységes lett, tárgyá­ban pontosan körülhatárolható. És - első számról lévén szó - szerencsés volt a szerzők kiválasztása is, hiszen Nemes Károly és Nemeskürty István sok tu­dományos eredményt felmutató, rendszerezett elméleti és történeti tudással

Next