Pergő Képek, 1972 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 3. szám
hatás lélektanával pedig a filmpszichológiamég akkor is, ha mindkettő szoros kapcsolatban áll a filmesztétikával, ha részben vagy egészen feltételezik is egymást. Még egy hiányosságát szeretném megemlíteni az Új Filmlexikonnak: a hiányokat. Ugyanis hiába kerestünk, nem találtunk olyan címszavakat, mint pl. filmológia, formanyelv, filmkultúra /csak a Filmkultúra című folyóiratot említi, magát a fogalmat nem/, filmdramaturgia, filmkomikum, amelyek pedig rendkívül fontosak lennének. Mindezek ellenére érdeklődve várjuk az Új Filmlexikon második kötetének megjelenését. Több nyilvánvaló kötet végén címmutatót is közölnek a nagyjátékfilmekről . Valóban,nem felesleges, ha egy filmlexikonban valami útmutatást filmekről is talál az olvasó. Egy új tudományos fórum lehetősége Nemrég jelent meg a Filmtudományi Közlöny 1. száma, a Filmtudományi Intézet új folyóirata /talán pontosabban fogalmaznánk, ha periodikának nevezzük/. Létrehozásának célja - amit az előszóban is megfogalmaznak - egyértelmű: egy új tudományos fórumot biztosítani a filmmel kapcsolatos elméleti kutatások eredményeinek közlésére, a különböző nézetek kicserélésére, megismertetésére, a fiatal kutatók alkalmasint még kialakulatlan, de új gondolatokat tartalmazó, izgalmas problémákat felvető írásainak bemutatására. A Szemle tehát elsősorban műhelyi jelleggel, a szűkebb szakma, ill. a filmtörténet, filmelmélet iránt tudományos igénnyel, mélyebben érdeklődők számára jelenthet sokat. Mindezek jelentőségét nem szükséges bizonyítani, csak örömmel lehet üdvözölni, oly nyilvánvaló létének szükségessége. Az első szám összeállítása koncepcionálisan, tematikailag és színvonalban egyaránt megfelel a fenti célkitűzéseknek. Szerencsésnek mondható - elsősorban a perspektíva szemszögéből -, hogy az első számban éppen a film kezdeteihez nyúlnak vissza az alkotók, illetve a szerkesztők, ezzel mintegy felvázolva az elméleti kutatások alapját és egyúttal az egyik legcentrálisabb kérdésa film művészetté válása, illetve a filmművészet specifikumainak meghatározása/ felvetésével kijelölve egy hozzávetőleges /vagy lehetséges/ irányvonalat. Mindenképpen indokolt volt, hogy egy összefüggő kérdéskomplexum három területe /illetve aspektusa/ kapott helyet, így a Szemle egységes lett, tárgyában pontosan körülhatárolható. És - első számról lévén szó - szerencsés volt a szerzők kiválasztása is, hiszen Nemes Károly és Nemeskürty István sok tudományos eredményt felmutató, rendszerezett elméleti és történeti tudással