2111 Szada, 2013 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2013-02-01 / 2. szám

2 111 SZÁDA • INTERJÚ] ­ 3F A háztáji gazdaságok kialakításához komoly állami szerepvállalásra lesz szükség­­i-XcoAA, Aa.­lile 1 áH&H-fi­llárgiár. Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős ál­lamtitkár január 26-án Kistarcsán részt vett a II. Böllérfesztiválon. Az esemény vendé­ge volt még dr. Tarnai Richárd Pest Me­gyei Kormányhivatal elnöke és Vécsey László Pest Megye 4. számú Választóke­rületének országgyűlési képviselő, Szada polgármestere is. Az uszoda előtti téren megrendezett jó hangulatú rendezvényen mind a három politikust felkérték zsűrizni. Az eredményhirdetésre késő délután került sor. Illés Zoltán ezután viszont készségesen vállalkozott az in­terjúra. Még mielőtt belevágnánk a beszélgetésbe, néhány életrajzi adatot szeretnék közreadni a környezetvédelem lelkes képviselőjéről. Illés Zoltán Szabadkán született 1961-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem Ve­gyészmérnöki Karának környezetvédelem szakán 1986-ban végzett, majd ana­litikai kémia területen doktori fokozatot szerzett. Másfél évig tudományos kuta­tóként dolgozott az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen. Ezt követően egy rövid ideig a Világbanknál helyezkedett el, ahol Kelet-Európa környezetvédel­mi gondjairól készített tanulmányokat. 1989-től a Környezetgazdálkodási Inté­zetben főtanácsosi pozíciót töltött be, majd a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban helyettes államtitkárnak nevezték ki. A 2010. évi or­szággyűlési választásokon Budapest 8-as számú választókerületében szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP színeiben. 1994-óta tagja a Fidesznek. Képvise­lősége mellett elnöke, majd alelnöke volt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának. Jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.­­ Államtitkár úr, ön szerint milyen feltételekkel lehetne a gazdasági nö­vekedés egyik motorja a vidék, és ezt hány év alatt lehetne elérni? Ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok nagyon sokszor egy nemzedéknyi idő is kevésnek tűnhet. Egy nemzedéknyi idő, az bizony 25 évet jelent. Ha valamit az egyik nemzedék elront, akkor annak a helyrehozása újabb nemzedéknyi időt követelhet. Rögtön adódik a kérdés, kinek van 50 év ideje arra, hogy megvál­toztassa a világot. Itt kapcsolnám a válaszomhoz a Darányi Ignác Tervet, de más vidékfejlesztési programot is. Sajnos nincs arra időnk, hogy egy szemlé­letmódbeli változásra generációnyi időt pazaroljunk. Tehát nem az a cél, hogy 25 vagy ötven év múlva következzenek be a változások, hanem ezt belátható időn belül kell elérnünk. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek révén az em­berek ösztönzést kaphatnak. A motivációk közül én kettőt emelnék ki. Az egyik a kényelem, a másik pedig a pénz. Vagyis, ha valamit nem lehet kényelmesen megvalósítani, akkor nincs az a pénz, amiért azt megcsinálnák. Ezt jól példáz­za ez a kistarcsai rendezvény is. Az embereknek tetszett ez a dolog, mert ter­mészetes volt, kisléptékű volt. Helyén voltak a dolgok, mert meg volt szervez­ve, jó hangulat alakult ki. Összekapcsolta az embereket a közös étel, a kósto­lás lehetősége. De itt már bekapcsolódik a háztáji gazdaság, ehhez már takar­mánytermesztés szükséges, tervszerű állattartás és a hús feldolgozása. Ilyen programokkal is meg lehet győzni az embereket, hogy így is lehet húst előállí­tani. Jobb minőséget lehet produkálni, mint amit a boltokban árulnak. Nem aka­rom visszasírni a 90-es évek előtti időszakot, de akkor ez működött. Szabadkai gyerekként én is megéltem, hogy ez mennyire motiválta az embereket. Mi is vágtunk disznót, ami egy örömünnep volt. Ez akkor teljesen természetes volt. Azóta megváltozott a világ, de valahogy egy-két rossz beidegződés megma­radt. A vidék most is sok ember szemében azt jelenti, hogy ott tombol a sze­génység, nagy az elmaradottság és a tudatlanság. Pedig ez már régen nem így van. Ennek ellenére nem a súlyának megfelelően van jelen a gazdaságban. Olyan kiaknázatlan lehetőségek vannak a falvakban, amit újraindítva az egész ország gazdaságát húzná. A vidéknek a mi elképzelésünk szerint a fejlődést kell hordoznia. A Darányi Ignác Terv is ezt célozza meg. Az utóbbi két évben egy új agrárpolitika alapjait raktuk le: széleskörű társadalmi konzultáció után át­fogó vidékfejlesztési stratégiát alkottunk, ennek a végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác Terv. Számos igen fontos jogszabály született, így például a hungarikum törvény, a magyar termék­rendelet vagy az agrárkamarai törvény. A gazdák megerősödtek, a fiatalok pedig visszakapták a hitet, hogy megéri itt­hon maradni, beruházni és fejleszteni a mezőgazdaságba. Tehát jó úton hala­dunk és remélhetően ezek a célba vett változtatások nem vesznek el senkitől sem nemzedéknyi időt.­­ Sok hiányzó feltétel ellenére a kormány felélesztené Magyarországon a háztáji gazdaságokat. Egy olyan dologgal próbálkoznak, amit az Uniós jogszabályok sem támogatnak egyértelműen. Ezeket figyelem­be véve van létjogosultsága a háztáji gazdaságoknak? Meggyőződésem, hogy igen és nem a múltat sírjuk vissza. Ami valamikor ha­tékonyan működött azt nem szégyen elővenni. A cél hogy, erősödjön a házkö­rüli állattartás, új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. Akárhogy is nézzük ez lenne a mezőgazdaság alapegysége Magyarországon. Persze kel­lenek olyan integrátor szerepet betöltő intézmények is, mint régen az ÁFÉSZ volt. Még sokan emlékeznek arra, hogyan működött a dolog. Kiosztották a ma­got, vagy a napos baromfit és a család szükségletén kívül jutott a termelői piac­ra is. Ezt az ÁFÉSZ gyűjtötte be és értékesítette. Ezt szétverték, miközben jó volt. El kell mondani, hogy a megfelelő értékesítési lehetőségek biztosításához elektronikus felmérést készít a helyi termelői piacokról a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. Célunk egy országos piaci rendszer kialakítása, és a termékek megfelelő értékesítési feltételeinek megteremtése. Azt tervezzük, hogy köz­munkaprogramnak minősítjük majd, ha valaki otthon marad jószágokat nevel­ni. Ezzel az intézkedéssel munkahelyeket teremtünk. Ezt erősíti, hogy Európá­ban és Japánban is egyre népszerűbb a városi környezetben végzett kertész­kedés. Szabad közterületeken paradicsomot, káposztát termelnek. Egyelőre Magyarországon nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább meg­vesznek mindent a bevásárlóközpontokban. Azt szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosi emberek ne a nagy áruházláncokban vásároljanak, hanem inkább a termelői piacon vegyék meg a hazai alapanyagokból készült helyi élelmisze­reket. A hipermarketek sajnos nem minőséget árulnak, ennek ellenére elárasz­tották az országot. Ezért kell sürgősen - ösztönzők bevezetésével - újra felál­lítani a háztáji gazdaságokat. Természetesen be kell tartani azokat az előíráso­kat, amik most is érvényben vannak. Arra törekszünk, hogy ott ahol lehet és EBRUÁR HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍT/­­ MOSÓGÉPI MOSOGATÓ HŰTŐK MIKRÓK Javítása garanciával. GÉPEK Mosógépek Gödöllő 30 körzetében Hibafelvétel km-es 8-20 óráig. Kiszállási díj nélkül, este is, sürgős esetben hétvégén is. Telefonszám: Pusztai József mmn

Next