2111 Szada, 2013 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2013-02-01 / 2. szám
2 111 SZÁDA • INTERJÚ] 3F A háztáji gazdaságok kialakításához komoly állami szerepvállalásra lesz szükségi-XcoAA, Aa.lile 1 áH&H-fillárgiár. Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár január 26-án Kistarcsán részt vett a II. Böllérfesztiválon. Az esemény vendége volt még dr. Tarnai Richárd Pest Megyei Kormányhivatal elnöke és Vécsey László Pest Megye 4. számú Választókerületének országgyűlési képviselő, Szada polgármestere is. Az uszoda előtti téren megrendezett jó hangulatú rendezvényen mind a három politikust felkérték zsűrizni. Az eredményhirdetésre késő délután került sor. Illés Zoltán ezután viszont készségesen vállalkozott az interjúra. Még mielőtt belevágnánk a beszélgetésbe, néhány életrajzi adatot szeretnék közreadni a környezetvédelem lelkes képviselőjéről. Illés Zoltán Szabadkán született 1961-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának környezetvédelem szakán 1986-ban végzett, majd analitikai kémia területen doktori fokozatot szerzett. Másfél évig tudományos kutatóként dolgozott az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen. Ezt követően egy rövid ideig a Világbanknál helyezkedett el, ahol Kelet-Európa környezetvédelmi gondjairól készített tanulmányokat. 1989-től a Környezetgazdálkodási Intézetben főtanácsosi pozíciót töltött be, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban helyettes államtitkárnak nevezték ki. A 2010. évi országgyűlési választásokon Budapest 8-as számú választókerületében szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP színeiben. 1994-óta tagja a Fidesznek. Képviselősége mellett elnöke, majd alelnöke volt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának. Jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Államtitkár úr, ön szerint milyen feltételekkel lehetne a gazdasági növekedés egyik motorja a vidék, és ezt hány év alatt lehetne elérni? Ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok nagyon sokszor egy nemzedéknyi idő is kevésnek tűnhet. Egy nemzedéknyi idő, az bizony 25 évet jelent. Ha valamit az egyik nemzedék elront, akkor annak a helyrehozása újabb nemzedéknyi időt követelhet. Rögtön adódik a kérdés, kinek van 50 év ideje arra, hogy megváltoztassa a világot. Itt kapcsolnám a válaszomhoz a Darányi Ignác Tervet, de más vidékfejlesztési programot is. Sajnos nincs arra időnk, hogy egy szemléletmódbeli változásra generációnyi időt pazaroljunk. Tehát nem az a cél, hogy 25 vagy ötven év múlva következzenek be a változások, hanem ezt belátható időn belül kell elérnünk. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek révén az emberek ösztönzést kaphatnak. A motivációk közül én kettőt emelnék ki. Az egyik a kényelem, a másik pedig a pénz. Vagyis, ha valamit nem lehet kényelmesen megvalósítani, akkor nincs az a pénz, amiért azt megcsinálnák. Ezt jól példázza ez a kistarcsai rendezvény is. Az embereknek tetszett ez a dolog, mert természetes volt, kisléptékű volt. Helyén voltak a dolgok, mert meg volt szervezve, jó hangulat alakult ki. Összekapcsolta az embereket a közös étel, a kóstolás lehetősége. De itt már bekapcsolódik a háztáji gazdaság, ehhez már takarmánytermesztés szükséges, tervszerű állattartás és a hús feldolgozása. Ilyen programokkal is meg lehet győzni az embereket, hogy így is lehet húst előállítani. Jobb minőséget lehet produkálni, mint amit a boltokban árulnak. Nem akarom visszasírni a 90-es évek előtti időszakot, de akkor ez működött. Szabadkai gyerekként én is megéltem, hogy ez mennyire motiválta az embereket. Mi is vágtunk disznót, ami egy örömünnep volt. Ez akkor teljesen természetes volt. Azóta megváltozott a világ, de valahogy egy-két rossz beidegződés megmaradt. A vidék most is sok ember szemében azt jelenti, hogy ott tombol a szegénység, nagy az elmaradottság és a tudatlanság. Pedig ez már régen nem így van. Ennek ellenére nem a súlyának megfelelően van jelen a gazdaságban. Olyan kiaknázatlan lehetőségek vannak a falvakban, amit újraindítva az egész ország gazdaságát húzná. A vidéknek a mi elképzelésünk szerint a fejlődést kell hordoznia. A Darányi Ignác Terv is ezt célozza meg. Az utóbbi két évben egy új agrárpolitika alapjait raktuk le: széleskörű társadalmi konzultáció után átfogó vidékfejlesztési stratégiát alkottunk, ennek a végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác Terv. Számos igen fontos jogszabály született, így például a hungarikum törvény, a magyar termékrendelet vagy az agrárkamarai törvény. A gazdák megerősödtek, a fiatalok pedig visszakapták a hitet, hogy megéri itthon maradni, beruházni és fejleszteni a mezőgazdaságba. Tehát jó úton haladunk és remélhetően ezek a célba vett változtatások nem vesznek el senkitől sem nemzedéknyi időt. Sok hiányzó feltétel ellenére a kormány felélesztené Magyarországon a háztáji gazdaságokat. Egy olyan dologgal próbálkoznak, amit az Uniós jogszabályok sem támogatnak egyértelműen. Ezeket figyelembe véve van létjogosultsága a háztáji gazdaságoknak? Meggyőződésem, hogy igen és nem a múltat sírjuk vissza. Ami valamikor hatékonyan működött azt nem szégyen elővenni. A cél hogy, erősödjön a házkörüli állattartás, új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. Akárhogy is nézzük ez lenne a mezőgazdaság alapegysége Magyarországon. Persze kellenek olyan integrátor szerepet betöltő intézmények is, mint régen az ÁFÉSZ volt. Még sokan emlékeznek arra, hogyan működött a dolog. Kiosztották a magot, vagy a napos baromfit és a család szükségletén kívül jutott a termelői piacra is. Ezt az ÁFÉSZ gyűjtötte be és értékesítette. Ezt szétverték, miközben jó volt. El kell mondani, hogy a megfelelő értékesítési lehetőségek biztosításához elektronikus felmérést készít a helyi termelői piacokról a Vidékfejlesztési Minisztérium. Célunk egy országos piaci rendszer kialakítása, és a termékek megfelelő értékesítési feltételeinek megteremtése. Azt tervezzük, hogy közmunkaprogramnak minősítjük majd, ha valaki otthon marad jószágokat nevelni. Ezzel az intézkedéssel munkahelyeket teremtünk. Ezt erősíti, hogy Európában és Japánban is egyre népszerűbb a városi környezetben végzett kertészkedés. Szabad közterületeken paradicsomot, káposztát termelnek. Egyelőre Magyarországon nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább megvesznek mindent a bevásárlóközpontokban. Azt szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosi emberek ne a nagy áruházláncokban vásároljanak, hanem inkább a termelői piacon vegyék meg a hazai alapanyagokból készült helyi élelmiszereket. A hipermarketek sajnos nem minőséget árulnak, ennek ellenére elárasztották az országot. Ezért kell sürgősen - ösztönzők bevezetésével - újra felállítani a háztáji gazdaságokat. Természetesen be kell tartani azokat az előírásokat, amik most is érvényben vannak. Arra törekszünk, hogy ott ahol lehet és EBRUÁR HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍT/ MOSÓGÉPI MOSOGATÓ HŰTŐK MIKRÓK Javítása garanciával. GÉPEK Mosógépek Gödöllő 30 körzetében Hibafelvétel km-es 8-20 óráig. Kiszállási díj nélkül, este is, sürgős esetben hétvégén is. Telefonszám: Pusztai József mmn