Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám
Agglomeráció „Alig” van építési telek az agglomerációban Budaörs mellett szól, hogy környéke tele van ipari parkokkal, kereskedelmi és egyéb vállalkozásokkal, az új munkahelyek pedig új lakókat vonzottak ide. Az elmúlt években így sokan vásároltak itt építési telket, de mára ez a piac is jócskán leszűkült, amit kínálnak az már jóval magasabb áron szerezhető meg, mint az agglomeráció más területein. Jelenleg a 2007-re elkészülő MO-s északi hídjához közel eső területeken jó esély van arra, hogy a közeljövőben folyamatosan kússzanak felfelé az árak. A Szentendrei-szigeten lévő telkek máris többet érnek: egy átlagos nagyságú telket tavaly még 3-5 millió forintért meg lehetett vásárolni, míg a jelenlegi ár 5-6 millió forint körül mozog. Szintén az MO-s fejlesztése nyomhatja felfelé a péceli, ecseri, a XVII. kerület külső részén lévő telkek árát, mivel az említett területek mellett épül majd meg a körgyűrű északi szakasza. Az agglomerációs ingatlanpiac jövője elsősorban a fővároshoz kapcsolódó főútvonalak fejlesztésétől függ. Jól példázza ezt a 2/A út kiépítése is, amely lendületet adott Sződligetnek, Gödnek és Dunakeszinek. Erős túlkínálat jellemzi Dunakeszi ingatlanpiacát is: a meglévő kereslet a kisebb ingatlanokat érinti. Csökkent a családi házak és a panellakások ára is, ám a Duna-parton lévő lakások ára még mindig nagyon magas. A jelenleg épülő új lakások négyzetméterára 250-300 ezer forint között szóródik, de ezeket is nehezebb értékesíteni, mint pár évvel ezelőtt. Egyre keresettebb az építési telek a pesti oldalon, főként Kistarcsán, Csömörön, Pécelen, itt is a hamarosan elkészülő M0-s új körgyűrűszakasz közelsége miatt építkeznek szívesen az emberek. Pécelen például jelenleg 8-10 ezer forintos négyzetméteráron lehet telekhez jutni. A körgyűrű délkeleti, most épülő szakasza mentén is hihetetlenül felfutottak az árak: Vecsésen és Gyálon például átlagosan 3-5 millió forintért lehet 200-250 négyzetméteres telket kapni. Az évek óta népszerű Telki és Biatorbágy mára szinte telítődött, míg a pesti oldalon Üllő, Ócsa és Gyál egyre többeket érdekel. És nem mellékes, hogy az ottani telekárak még megfizethetők, a friss parcellázások során jó adottságú telkekre találhatunk. A kiköltözés továbbra sem keresztirányú, az újpestiek Dunakeszi, Göd felé nézelődnek, míg Kispestről, vagy Pestszentlőrincről Gyálra, Vecsésre, Üllőre, Ecserre mozdulnak az emberek Összedőlt a kislakások piaca! Szakértők szerint az új építésű kislakások piaca a korábban tervezett 2007-2008-as dátumhoz képest már az idén összeomlott: óriási a túlkínálat, az ingatlanok eladhatatlanok. Számításaik szerint az év végére 10- 15. 000 ilyen eladhatatlan lakás lesz Budapesten! A fővárosban az első hat hónapban még erősebbé vált a korábban sokszor kritizált trend: egyre több a kis lakás. A negyven négyzetméter alattiak szegmense valósággal robbant, az egy évvel korábbinál majdnem tízszer több ilyen lakásba költözhettek be tulajdonosaik. Az átadott új otthonokon belül ezzel a legkisebbek aránya öt százalékról tizenhat fölé nőtt. Budapesten csak minden harmadik új otthon volt 60 négyzetméter feletti. A jelenséget jól érzékelteti, hogy a kislakások hirdetési piaca is követi a trendet: a fejlesztők már nem a négyzetmétert adják meg a hirdetésben, hanem a szobaszámot: „egy-másfél szobás lakások még leköthetők”. „Szemét” a postaládánkban? Volt már olyan, hogy mérges lett a postaládájába gyömöszölt kéretlen reklámkiadványoktól? A www.magyarorszag.hu oldal internetes szavazásán a voksolók több mint 80 százaléka úgy vélekedett: tiltani kellene a szórólapok bedobását a postaládákba. Ezzel egy időben a piac szereplői és a reklámszakma is támogatná, hogy jogi szinten is szabályozzák a kereskedelmi célú kiadványok postaládás terjesztését, de a teljes tiltást nem tartják jó megoldásnak. Többségük a Nyugat-Európában már használt módszer alkalmazását helyeselné: aki postaládáján jelzi, hogy nem kér kiadványt, azt a terjesztők nem háborgatják. A helyzet annál is inkább érdekes, hiszen az internetes levélszeméttel - a spammal kapcsolatban már 2001 óta létezik érvényes szabályozás: reklám tartalmú elektronikus levelet csak az kaphat, aki ehhez előzetesen hozzájárul. A reklámnak ez a fajtája - amit postaládáinkba bepréselve kapunk - viszonylag nagy kiadással jár és - az ehhez folyamodó cégek tapasztalatok alapján - nem túlzottan sikeres. És általában a lakosság ellenszenve is garantált. Csökkenő példányszámok a napilapoknál Évek óta csökkenő tendenciát mutat a hazai napilapok piaca. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz), második negyedéves adatai szerint a nyilvántartott országos napilapok példányszáma kivétel nélkül csökkent, 2004 hasonló időszakához képest. A Népszabadságból majd tízezerrel kevesebbet adtak el április és június között, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban. A lap megjelenésenként átlagban 154 195 példányban fogyott. A Népszava esetében közel ezres, a Magyar Nemzetnél, pedig közel négyezres a visszaesés 2004 hasonló időszakához képest. A HVG-ből is kevesebb fogy, ötezerrel megjelenésenként. Stagnál a Blikk példányszáma: az újságból ma is ugyanannyi kel el, mint tavaly ilyenkor. A napilapok példányszámcsökkenése világszerte érezhető folyamat: a kiadók egyre gyakrabban próbálják meg olvasótáborukat például ingyenes CD- és DVD-mellékletekkel növelni. Angliában egyes lapoknál ez a módszer már bevált! Jelentősen erősödött a hazai reklámpiac Az országos televíziók árbevétele 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké 5 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A napilapok közül a gazdasági lapok reklámbevétele 17, 9 százalékkal bővült, a sportlapoké csupán 5,3 százalékkal. A közéleti lapok reklámbevétele 35, 9 százalékkal, a programmagazinoké 32 százalékkal nőtt. A cégek reklámköltési toplistáját a távközlés vezeti 23 milliárd forint feletti költéssel, utána következik a gépjármű-ipar 20 milliárd közeli, a gyógyhatású készítmények, vény nélkül kapható szerek bő 15 milliárdos és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltéssel. A legdinamikusabban - 64 százalékkal - a bankok növelték reklámköltésüket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. A gyógyhatású készítmények - OTC termékek reklámköltése - az első félévben, az egy évvel korábbihoz képest közel 45 százalékkal bővült. Az interneten történő hirdetések területén a legnagyobb „költő” a T-Mobile 95,4 millió forinttal, de a Miniszterelnöki Hivatal is több mint 46 millió forintért vásárolt hirdetési felületeket. A tavalyi év első felében összesen 211 milliárd forintos volt a reklámpiac, ami idén 240 milliárdra bővült. Konferencia ország lettünk! A magyar kongresszusi piac az elmúlt öt év második legeredményesebb félévét zárta idén júniusban. Hazánkban száznyolcvanegy konferenciát és tizenhat vásárt rendeztek ez idő alatt. Az előző év azonos időszakához képest Magyarország 15%-kal több nemzetközi konferenciának adott otthont. A legtöbb külföldi megrendelést az Egyesült Királyságból, az USA-ból és Franciaországból kapta hazánk. A konferencia megrendelések fele-fele arányban hazaiak, illetve külföldiek voltak. A konferenciák több mint hetven százalékát Budapesten rendezik és itt a leghosszabb az átlagos tartózkodási idő is. A legkedveltebb kongresszusi helyszínek - az elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is a szállodák, ám ezen a téren egyre népszerűbbé válnak az egyetemek, tudományos intézetek is. A legkedveltebb konferencia témák az orvosi, a gazdasági és az egyéb tudományos területek, ezen belül az informatikai konferenciák száma nőtt jelentősen. (forrás: MTRT)