Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám
glomeráció Az Európai Unió létrejöttének története Az európai egység ideálja több évszázados gondolat, azonban az intézményesített Európa létrehozásának szükségességét a második világháború tanulságai igazolták. A világháború után kettészakadó Európa nyugati része számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kétpólusú világrendszerben Európa csak egységben lehet versenyképes, növelheti politikai és gazdasági befolyását. Az egyesülés folyamatának lényeges eleme volt a francia-német ellentétnek rendezése is. A francia-német együttműködés biztonsági garanciáinak megteremtését célozva hirdette meg Robert Schumann, a francia külügyminiszter 1950. május 9-én tervét, amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. A Schumann-terv a német szén és a francia vasérc közös piacának megteremtését tűzte ki célul, amely - amellett hogy lehetetlenné tette az önálló háborús készülődést - számos gazdasági előnnyel is járt. Franciaország, az NSZK, Olaszország, valamint Belgium, Hollandia és Luxemburg 1951. április 18-án írták alá Párizsban az Európai Szén- és Acélközösségről, más néven Montánunióról szóló szerződést, amely 1952. július 25-én lépett hatályba. A hat ország kormánya 1957. március 25-én aláírta a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződéseket, melyek 1958. január 1-én léptek hatályba. A szervezet első bővítésére 1973. január 1-én Dánia, Írország és az Egyesült Királyság belépésével került sor. A bővülés következtében az EK világgazdasági súlya jelentős mértékben növekedett, az évtized végére egyértelmű lett, hogy a világgazdaságban három nagyobb szereplő, az USA, Japán és az EK versenye válik meghatározóvá. A katonai diktatúrák alól felszabadult dél-európai országok közül először 1981-ben Görögország, majd 1986- ban Portugália és Spanyolország csatlakozhatott a szervezethez. Az EK e déli kibővülése a szegényebb államok csatlakozása következtében újabb problémákat vetett fel, előtérbe került a Közösségen belüli gazdasági és szociális kohézió kérdése. A Római Szerződés módosítására, az 1986. február 18-án aláírt és 1987. január 1-én életbe lépett Egységes Európai Okmány szolgált. Ennek célja már kifejezetten is az egységes belső piac létrehozása volt: megszüntették a tényleges közös piac létrejöttét akadályozó fizikai (határellenőrzés), technikai (például tagállami jogszabályok, szabványok, előírások eltérése) és pénzügyi (költségvetési, adózási szabályozások eltérése) akadályokat. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződési új alapokra helyezte az európai integrációt. Az aláírók elhatározták, hogy 1999-ig közös valutát vezetnek be, közös kül- és biztonságpolitikát folytatnak, valamint bel- és igazságügyi együttműködést gyakorolnak. Bevezették az uniós állampolgárságot és az Európai Unió elnevezést. A kommunista rendszerek alól felszabadult közép- és kelet-európai államok csatlakozásával szükségessé vált az eredetileg hat tagállamra tervezett intézményrendszer átalakítása. Ennek eredményeként született meg az Amszterdami Szerződés, amelyet 1997. október 2-án írtak alá és 1999. május 1-én lépett életbe. 2000 első felében újabb kormányközi konferenciát hívtak össze, amelyen döntöttek a bővítéshez szükséges intézményi reformokról. E kormányközi konferencia végül 2000. február 14-én vette kezdetét, és eredményeként született meg a 2000. december 7-10-i nizzai csúcson a Nizzai Szerződés. Térségi Integrált Szakképző Központok Szabó Imrét, a Pest Megyei Önkormányzat vezetőjét kérdeztük: Pest Megye Önkormányzata két pályázatot nyújtott be és nyert meg melynek célja kettő, térségi integrált szakképző központ létrehozására volt. Az egyik Vácott kerül majd kialakításra, - itt az elnyert támogatás 1 milliárd 98 millió 181 ezer forint, a másik intézmény létrehozására Cegléden kerül sor, - itt a támogatás 1 milliárd 37 millió 183 ezer forint. Ezek a szakképzés új rendszerei lesznek. Az országban egyedül Pest megye az, ahol két intézmény is támogatásra nyert jogot. Ennek következtében - ezekben a térségekben - olyan szakképzési rendszer épülhet ki, ami a kor követelményének megfelelően tudja szolgálni a fiatalokat és természetesen a munkaerőpiacot is. Búzás Ivett Új pályázatok a megyénél Szabó Imrét, a Pest Megyei Önkormányzat vezetője ismertette a legújabb lehetőségeket. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács két pályázati csomagja is hamarosan látható lesz a honlapunkon, melyek egy része a három hátrányos helyzetű kistérségünket szolgálja. Itt kifejezetten a hátrány leküzdését szolgáló elképzelésekkel lehet pályázni az önkormányzatoknak, vállalkozóknak illetve társulásoknak. A pályázat másik része a megye egészének szól: az önkormányzatok részére elsősorban az intézményfelújítás, az oktatás, a humánszolgáltatás területéről és az úgynevezett vízelvezetési kérdésekből álló pályázatokat várjuk. Ezt a pályázati kiírást már március 16-a után érdemes keresni a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács honlapján. Bíztatom a pályázókat - akik reméljük, már engedélyezett tervvel várják a pályázási lehetőséget, minél hamarabb nyújtsák be pályázataikat, hogy még a nyár kitörte előtt, hogy a bírálatot követően már szerződést is tudjunk kötni és a beruházások minél hamarabb valósuljanak meg. Búzás Ivett A tagországokon belül a külkereskedelem liberalizált (áruk és szolgáltatások szabadon mozognak), a kívülállókkal szemben pedig közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Vámunió: 1970-ig Közös piac A vámuniónál annyiban több, hogy az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon mozoghat. Közös piac: konkrét időpont nélkül Egységes piac A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb, nem kereskedelmi típusú (fizikai, pénzügyi, technikai) korlátokat is felszámolják. Egységes piac: 1993.01.01 -re Gazdasági Unió Maastrichti Szerződés 199202.07. Politikai Unió Amszterdami Szerződés 1997.10.02. A közös (egységes) piacon túl már a gazdaságpolitikák integrációját is megvalósítják, ami a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálást, végcélként pedig azok közösségi szintű egyesítését jelenti; a gazdasági Unió fontos eleme a közös valuta (azaz a monetáris unió) A kormányzat és a törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat fontos eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése. Monetáris unió: Legkésőbb 1999.01.01. Gazdasági unió: konkrét végső határidő nélkül Foglalkoztatáspolitikai harmonizáció: konkrét végső határidő nélkül. Uniós állampolgárság - Közös kül- és biztonságpolitika - Bel- és igazságügyi együttműködés összeállította: Gallyas Igor Az európai integráció fejlődése Integrációs szint Tartalom Célkitűzés Vámunió Római szerződés 1957.03.25. r