Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)
2006 / 7. szám
www.agglomeracio.hu - az első agglomerációs hírportál Esély Európában a regionális munkaerőpiac helyzetéről Kistérségi konferencia keretében Gödöllő és térsége meghatározó szereplői, az önkormányzatok-, munkáltatók-, szakképzők-, érdekvédelmi- és civil szervezetek és a Pest Megyei Munkaügyi Központ képviselői tekintették át a térség munkaerő-piaci helyzetét, a munkaerő-piac sajátosságait, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre. A rendezvényt Lengyel János igazgató értékelte. Milyen Pest megye foglalkoztatási helyzete, és mekkora napjainkban a munkanélküliség a megyében? Pest megye foglalkoztatási helyzete - az ország egészére vetítve - jónak tekinthető. A 4 % körüli munkanélküliségi ráta egy alacsony munkanélküliséget jelez, ez 20 ezer főt jelent. A munkaerőpiacot a jövőben egy igen élénk munkaerőpiaci forgalom jellemzi majd. Ezek a száraz tények. A megye népessége folyamatosan növekszik és figyelembe kell venni, hogy a beköltözőknek is munkahelyet kellett biztosítani. Szembetűnő, hogy az elmúlt évben is és jelenleg is, több mint 10 ezer külföldi személynek kellett munkavállalási engedélyt adni ahhoz, hogy a megye foglalkoztatásának a gazdasági igényeit kielégítsük. Mindeközben 20 ezer ember van „munkanélkülin". A Pest megyei Munkaügyi Központ kistérségi konferenciasorozatot indított. Mi ennek a konferenciának a célja? A konferencia célja az, hogy megismertessük a munkaerőpiacra hatással bíró szereplőket, a munkaerőpiac szereplőit ezzel a helyzettel, hiszen az a tapasztalatom az emberek általában többet tudnak a zöldségpiacról, mint a munkaerőpiacról. És ezen információ hiánya, pedig komoly veszteségeket okozhat. A megyében az elmúlt évben is és jelenleg is minden hónapban 3500-3800 ember válik álláskeresővé. Egy részüket a megfelelő irányba tereltük, vagy úgy, hogy átképeztük, motiváltuk őket, vagy valamiféle támogatást nyújtottunk nekik, esetleg a munkáltatóiknak. Nem az a gondunk, hogy nem lesz elég forráslehetőségünk, hiszen az EU részéről várható humánerőforrás fejlesztést érintő források jelentős mértékben növekedni fognak. A problémát ezek elköltése, ezek hatékony felhasználása jelenti. Ez egy többszereplős feladat, ehhez a szereplőket összerakni most el kell kezdeni, és most el kell kezdeni megtanulni az együttműködést. A Pest megyei Munkaügyi Központ hogyan próbál javítani a rátán? A mi feladatunk a foglalkoztatás elősegítése. Szolgáltatásunk a tájékoztatás, tanácsadás és a munkaközvetítés, amellyel megpróbáljuk a piaci szereplők egymásra találását segíteni. A humánszolgáltatásaink közé tartoznak olyan motivációs tréningek, klubfoglalkozások szervezése, ahol az álláskereső megtanulhat önéletrajzot írni, tárgyalni a leendő munkáltatóval. A magyar munkaerő számára még nem elfogadott, hogy nem elég megjelenni a munkaerőpiacon, hanem el is kell, hogy adja magát. Ezt szakemberek segítik, segítségükkel jelentős sikereket lehet elérni. Ez a képesség általában „hiánycikk” az embereknél. A másik csoportja a lehetőségeinknek anyagi jellegű támogatás. Itt pénzügyi támogatást nyújtunk, vagy az álláskereső érvényesüléséhez, tehát pl. a munkaerőpiaci képzéshez, ahol a megfelelő szakképesítést megszerezheti, vagy a munkaadónak nyújtunk támogatást, aki foglalkoztatja őt. Azért nyújtunk ilyen támogatást, hogy biztos és stabil munkahelye legyen az álláskeresőnek lehetőleg hosszú távon. Esélyegyenlőségi térkép készül - ha segítünk! Csikán Csabát, a Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnökét az „Esélyegyenlőség térkép” létrehozásról kérdezte az Agglomeráció. Mi az az Esélyegyenlőség térkép és miért van szükség rá? Számos nemzetközi dokumentum foglalkozik a fogyatékos emberekkel, így az Esélyegyenlőség Törvény is szól arról, hogy a fogyatékos emberek szükségleteit a tervezés során - minden szinten - figyelembe kell venni. Társadalmi és jogi igény is az, hogy a fogyatékos emberek szükségletei, azok sajátosságai belekerüljenek a tervezési folyamatokba. A szükségletek megismerése, a felmérésekből származhat. A „kistérség”, mint közösségi forma azért fontos, mert az elkövetkezendő évtizedekben a kistérség lesz az a települési szint - az egyes települések feletti szint- ahol számos olyan feladat megvalósul, amely a lakosság szükségleteit elégíti ki. Különösképpen a fogyatékos emberek sajátos szükségleteinek a kielégítése eredményesebben valósulhat meg kistérségi szinten, mint egyes települési szinteken. Egy-egy településen viszonylag kevés fogyatékos ember él, bizonyos szükségletek kielégítése ezen a szinten nem lehet gazdaságos vagy ésszerű költség ráfordítása. Kistérségi szinten fordul a helyzet, és előtérbe kerülnek a helyes megfontolások. Ilyen lehet akár a lakóotthon, akár a nappali ellátó intézmény. Ilyen lehet a munkahelyteremtés kérdése, azt is kistérségi szinten jó megoldani, ha több embert akarunk foglalkoztatni. De a helyi közlekedés is ilyen. Mekkora területet ölel fel ez a térkép? A Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulással közösen végezzük a munkát. Sajnos, akadályozza a munkát az Adatvédelmi Törvény, mi, mint a munkát szervezők nem tudhatjuk meg, hogy kik a fogyatékos emberek a településen. 19 település tartozik a Dunakanyar Kistérségi Többcélú Társuláshoz, mind a 19-ben megkerestük a jegyzőket. Szórólapon hívtuk fel az érintettek figyelmét arra, hogy jelentkezzenek be önként névvel, lakcímmel, mert utána már kimehet hozzájuk a kiképzett kikérdező. De addig, amíg nem jelentkeznek be, addig mi nem tudhatjuk meg az ő adataikat, címüket, nevüket a hivatalos adatbázisokból. A teljes hazai lakosság 4, 9 százaléka él fogyatékossággal, a települési lakosságszámból kikövetkeztetve, nagyjából 3400 lehet a fogyatékossággal élők száma a kistérségben. Sajnos, a 3400 kiküldött szórólapból csak 100 darab jött vissza. Másik nagy gondunk az, hogy nagyon passzívak a fogyatékos emberek és családjaik is. Nehezen és főként csak személyes ráhatással lehet őket valamilyen aktivitásra biztatni. Most ezen fáradozunk, hogy ezt a két problémát megoldjuk, de közben a megyében és országban is terjesztjük ennek a program fontosságát. A felmérésnek az a végső célja hogy az adatokat elemezve hozzáértő emberekkel ki tudjunk választani egy kistérségen belül, hogy adott időben a kistérség milyen feladatra pályázzon, milyen problémát oldjon meg az ott élő fogyatékos emberek számára. Nyilván nem lehet egyszerre minden problémát megoldani, mert erre nincs elég pénz, hanem választani kell, melyik a legsürgősebb, legfontosabb, melyik az, amelyik majd a többi feladat megoldását is segíti. Hogyan lehet Önöket elérni? Címünk: Mozgáskorlátozottak Közép- Magyarországi Regionális Egyesülete, Vác, Rákóczi út 36. Ide lehet írni. A telefonkönyvben is benne vagyunk. Élelmiszerbiztonsági ellenőrzések Pest megyében Engedély nélkül működő pékség, konyha és büfé, hűtés nélkül tárolt nyershús, lejárt minőség megőrzési idejű fagylaltöntet, a fogyaszthatósági idő feltüntetésének elmulasztása, és számos egyéb szabálytalanság. Egyebek között ez a mérlege a tisztiorvosi szolgálat június elején megkezdett ellenőrzési akciójának Pest megyében. Az ÁNTSZ munkatársai csaknem 650 vendéglátó-, élelmiszer-kereskedelmi- és fagylalt-forgalmazó helyet, valamint 28 gyermek- és ifjúsági tábort ellenőriztek. Ami leginkább megdöbbentő: nem megfelelő élelmiszer árusítása miatt 127 alkalommal 18 millió forintot meghaladó minőségvédelmi bírságot kellett kiszabni az üzletekre. Helyszínbírságot 30 alkalommal róttak ki 270 ezer forint értékben, 6 üzlet ellen pedig szabálysértési eljárás indult, aminek a következménye 410 ezer forint bírság. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének megbízott osztályvezetője, Zoltainé Ombódi Anna arról tájékoztatott, hogy a törökbálinti DEPO-ban felfüggesztették egy pékség működését, mert nem volt engedélyük. Hasonló sorsra jutott egy konyha és büfé is súlyos közegészségügyi hiányosságok és szabálytalanságok miatt. Akadt olyan fagylaltfőző, aki lejárt minőség megőrzési idejű öntetet használt készítményéhez. Az ÁNTSZ Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozás-egészségügyi Osztályának megbízott vezetője megelégedéssel nyugtázta, hogy a vendéglátó egységekben mindenütt igazolt eredetű hús- és húskészítményeket találtak, viszont a máshonnan származó sütemények számláján nem tüntették fel a fogyaszthatósági időt, és azt sem, hogy hány fokon kell tárolni a termékeket. Előfordult, hogy a süteményes hűtőben a hőmérséklet elérte a 20 C- t, ami már aligha nevezhető hűtésnek. Zoltainé Ombódi Anna közölte még: a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal koordinálásával és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakmai irányítása mellett a következő nyári hetekben is folytatódnak az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések Pest megyében. Forrás: ÁNTSZ ÚJBÓL TAVASZI AKCIÓ!!!! Részletfizetési lehetőséggel is! Riasztórendszer telepítése 79.500 Ft+Áfa - tói PESTOR Biztonsági Szolgálat Kft. www.pestor.hu Tel: 06-1-261-1010 6