Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)

2006 / 7. szám

www.agglomeracio.hu - az első agglomerációs hírportál REGIOTOUR kultúrtipp Kastélybéli Históriák a Grassalkovichok idejéből Vajdai Ágnes több éves gyűjtő- kutatómunkájának eredményeképp nemrégiben napvilágot látott a könyv, a fenti címmel. A könyv szerkesztője Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke volt. A szerzővel beszélgettünk. Nagyon sokan voltak a könyvbe­mutatón, melyet a Gödöllői Királyi Kastélyban tartottatok. Sokat készültünk rá és egy nagyon kedves csapat segítette a munkánkat. Köszönet a D Stúdiónak, a Királyi Kastély kedves, lelkes csapatának és a lelkem és szívem azt diktálja, hogy mondjak köszönetet drága jó Jézu­somnak és a Szentléleknek. Mi is úgy érezzük és éreztük, hogy jól sikerült a könyv bemutatkozása. Tudják-e ma az emberek, hogy kik voltak a Grassalkovichok? Amikor magam is a Kastélyban dolgoz­tam, sajnos rá kellett döbbennem, hogy még a gödöllőiek sem ismerik igazán a Grassalkovichokat, sőt, magát a Kas­télyt sem. A kastélyról a legtöbbeknek csak a királyi időszak jut az eszébe, ab­ból is igazán csak Sisi. Sajnos. Kinek a feladata lenne az, hogy ez megváltozzon? Ez nehéz kérdés, hiszen ilyenkor mindenki egymásra mutogat. Mi pe­dagógusok annak idején megpróbál­tuk felvállalni, hogy a felnövekvő ge­nerációnak már teljesebb képe le­gyen a kastélyról. Érdekes dolog, hogy Hatvanban - ahol pedig nagyon ritkán tartózkodott a Grassalkovich család - még szobra is van a grófnak. Egyszer talán valaki majd meri vállal­ni a feladatot, hogy bemutassa a vá­rosnak azt, hogy kik is voltak ők és ilyen sokat köszönhetünk nekik. Honnan a könyv gondolata, hon­nan a téma? Nagyon egyszerű volt az ötlet: amikor '96-ban megnyitották a Kastély kapu­it, akkor olyan sok TV és rádió érdek­lődött, hogy alig győztük őket kísér­­getni. Ráadásul nekik az anekdoták kellettek, de senkinek nem volt ideje azokat előbányászni, így amikor volt egy kis időm, akkor mindig a Múzeum egyik kis szobájában olvastam a Kas­télyról szóló könyveket, így kezdtem el gyűjteni a történeteket. Van még a fiókban szerkesztetlen történet? A Grassalkovichok idejéből is van, hi­szen mindig jön még meglepetés egy megjelent könyv után. A könyv maga sorozatnak ké­szült, hiszen a további korszakokról is sok érdekes történet van. Mi a szerkesztési koncepciója a könyvnek? Az induláskor volt egy nagy halom kü­lönböző stílusú, terjedelmű és nyelve­zetű anyagunk. Azon túl, hogy meg kellett őrizni ezek eredeti stílusát és nyelvezetét, fel is kellett fűzni őket va­lamilyen sorrendben. Az elv egysze­rű: indulok valahonnan - elérek vala­hova - majd átadom a stafétát. Az alapértékek magukban a történetek­ben vannak - jó néhány nagyon ízes nyelven van megírva - a mai olvasó­nak egy letűnt kor kultúráját, ízlésvilá­gát adják vissza. Bele kell tenni az anyagot! A Gombai Cukrászda neve mára nem csak Veresegyházon, de a környéken is egyre ismertebb. Gombai Gábor tulajdonos azt is elmondja, ez minek kö­szönhető. Idén lesz ötödik éve, hogy megnyitot­tuk a cukrászdánkat. Mi itt a Csonká­son nem számíthatunk az átmenő for­galomra - hiszen itt napközben alig vannak emberek az utcán - nekünk olyan minőséget kell nyújtanunk, amellyel megfoghatjuk a vendégeket, amelyért az emberek eljönnek ide. Jót kell csinálnunk, és bele kell ten­nünk az anyagot. Ma már sok a visz­­szatérő vendégünk és nagyon örü­lünk annak, hogy a jóhírünk szájha­gyomány útján terjed. Ötven-hatvan féle süteményt sütünk, csak az alapanyagokat vásároljuk, amúgy mindent mi készítünk. Most például meggyszezon van, készítjük a befőtteket, és a szilváig folyamato­san tesszük el a gyümölcsöket. Egye­dül a lekvár az, amit vennünk kell, mert olyan nagy mennyiségben hasz­náljuk fel, amit magunk nem tudunk előállítani. Példaképem ebben a Daubner cukrászda, ahol minden iga­zi, nincs margarin csak vaj, nincs víz csak tej - igaz az áraik megközelítő­leg duplái a mieinknek. Pest belváro­sában ők ezt megengedhetik maguk­nak. De mi is készítünk így sütemé­nyeket - például a Malakoff tortát, amelyben minden természetes anya­gokból van, még a babapiskótát is mi sütjük. Igaz az ára kicsit magasabb, de a vendégek szívesen viszik, mert nagyon finom. Semmiképpen nem használunk mesterséges ízfokozókat, színezékeket. Két cukrászunk is a Daubner cukrászdából került ide, hozták a tudásukat, tapasztalataikat és magas igényszintjüket, ez a minő­ségnek nagyon jót tett. Nagyon sok tortát is eladunk, gyár­tunk rendelésre, egy cukrászunk szin­te csak a díszítéssel foglalkozik. Min­denféle formát el tudunk készíteni: Micimaci, baba, könyv, autó, telefon, focipálya, sorolhatnám. De a legna­gyobb sláger a fényképes torta: bár­milyen képet ki tudunk nyomtatni étel­festékkel töltött nyomtatóval, amelyet a torta tetejére illesztünk. Vállalati bu­likra csoportképet, esküvői tortára az ifjú párt, szülinapra az ünnepeltet, de volt már olyan erotikus képünk is, amit ki se mertünk tenni az üzletbe. Most nyáron persze fagyiszezon van, nemrégiben szereztünk be fagyigépet, így igazi főzött fagylaltot árulunk. Érde­kes egyébként, hogy nemrégiben Bécsben volt alkalmunk fagyizni, ahol újra visszatérnek a régi tartályos meg­oldáshoz - nincs kicsicsázva kirakva a fagyi a pultba - mert az emberek bát­ran vesznek abból is amit nem látnak, hiszen tudják, hogy a minősége jó. Ez Magyarországon még nem így van. Honnan értesültök az újdonságokról? Szakmai lapokból, az Internetről, sok­szor egymástól és eljárunk kiállítá­sokra is - legutóbb Riminiben vol­tunk. Sok csodát láttunk amit nem tu­dunk megfizetni, de nagyon sok jó öt­letet is a kínálásra, felszolgálásra, amit már alkalmazunk is. Van Veresegyházon más cukrász­da is. Milyen a viszonyotok? Teljesen normális, szoktunk találkozni és beszélgetni is különböző szakmai rendezvényeken. Mi a jövő? Nagy terveink vannak. Vásároltunk egy telket a közelben, ahol szeret­nénk három év alatt felépíteni egy ká­­vézós, fagyizós, igazi leülős helyet. Ez a településen is hiányzik. Olyat, ahol akár egy üzleti megbeszélést, akár egy randevút, egy baráti beszél­getést jó hangulatban, kellemes kör­nyezetben le lehet folytatni. a www. agglomerációs.­ programajánlója Július 14. - Július 15. V. Regejáró Misztrál Fesztivál Nagymaroson. Július 14.­­Gödöllő: Muray Róbert kiállítása 75. születésnapja alkalmából a Királyi Kas­télyban. Július 14. Gödöllő: Eximo Aviditas, Hasizom, Eat My Bones koncert, majd Rock buli DJ residenttel a Trafo Clubban. Július 15. Százhalombatta: A pécsi Janus Egyetemi Színház Dürenmatt: A nagy Romu­lus című előadása a Matrica Múzeumban. Július 15. -Gödöllő: A Titkok Kertje című képző és iparművészeti kiállítás a GSM-Házban és kertjében. Július 15. -Gödöllő a 40 éves város című kiállítás a gödöllői Városi Múzeumban. Július 15. Gödöllő: Mester Tamás és zenekarának élő koncertje a Trafo Clubban. jm 14 Július 22. -Gödöllő-Erdély: A gödöllői Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület kerék­páros vándortúrája az erdélyi Bihar-hegységbe. Július 22. Pilisszántó: Wass Albert - Nap a Szikla Színházban. Augusztus 1.­­Gödöllő: Ha a falak mesélni tudnának című kiállítás a Királyi Kastély fürdőszár­nyában. Augusztus 10. Gödöllő: Kiállítás a Királyi Kastély megnyitásának 10. évfordulója alkalmából Kastélykrónika címmel a Mária Valéria lakosztályban. Augusztus 11. Budapest: A Hajógyári Szigeten a Magic Mirrorban Idei identitásom című elő­adását tekinthetik meg az érdeklődők. Augusztus 12. - Augusztus 13. Gödöllő: Barokk Kastélynapok a Királyi Kastély egész területén. Augusztus 12. Gödöllő: A nyári tárlat megnyitója a Gödöllői Galériában. Augusztus 17. Gödöllő: Kósa Ferenc fotókiállítása a Királyi Kastély földszinti kiállítótermeiben. Augusztus 17. Gödöllő: Játékos vetélkedő Grassalkovich Papucsa címmel a Királyi Kastély állandó kiállításában.

Next