Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)
2006 / 6. szám
Az első gazdasági, közéleti havilap az agglomerációban Dr. Gémesi György: ahol kellett ott voltam, és amit kellett, megcsináltam Nyilván az embereket az érdekli legjobban, hogy nem lettél országgyűlési képviselő. Ez neked is, és nagyon sok rád szavazó embernek is csalódással járt. Túltetted-e már magad ezen? Azt gondolom, hogy én megtettem mindent, amit lehet, innentől kezdve egyetlen dolog bosszanthatja a versenyzői vénámat, az hogy nem sikerült nyerni. 220 szavazat egy 24 ezres szavazat mennyiségnél iszonyatos kicsi mennyiség, tehát én ebben a dologban nem érzem magam vesztesnek. Összességében meg is könnyebbültem. Nagyon-nagyon sokat dolgoztam, de ez a pártok harca volt. Kritikusaid helyben, az évek hoszszú során keresztül egyik legfőbb érvként hangoztatták azt, hogy elaprózod magad. Országgyűlési képviselő vagy, polgármester vagy. A kialakult helyzet megnyugvás lehet mindenkinek, aki esetleg ezt kritikaként hozta fel? Mindig azt mondom, hogy nem az a fontos, hogy mennyi dolga van valakinek, hanem az, hogy elvégzi-e vagy nem. Szerintem elvégeztem a dolgomat, és ez a leglényegesebb. Ahol kellett ott voltam, és amit kellett, megcsináltam. Ez az egyik dolog. A másik, hogy így nyilván a feladataim jelentős része megszűnt, többet tudok koncentrálni a városra. Az MSZP-nek a közelmúltban megjelent szóróanyagából is az tűnik ki, hogy ugye a baloldal nyerte Magyarországon a választást, baloldali az országgyűlési képviselő, ezen a gondolaton ők baloldali polgármester sugallnak, éreztetnek, óhajtanak. '91 és '94 között is polgármester voltam, és akkor is baloldali volt az országgyűlésnek a képviselője, sőt, baloldali többségű kormány volt, és a város fejlődött, tehát ez nem ettől függ. Foglalkozol-e már az őszi kampánnyal? Szerintem, most nem kampánnyal kellene foglalkozniuk szocialista képviselőtársaimnak, hanem azzal, hogy az eskünek megfelelően lássák el az önkormányzati képviselői feladatukat és lehetőség szerint ne a város lejáratásával foglalkozzanak. Van ezzel valami probléma? Számos ilyen. Játszótér Bizottság elnöke, Lajtainé például. Kértem őt is, hogy számoljon be a munkájáról. Te hol fogsz számot adni az elvégzett munkádról? A kampányban. Be kell számolni. Nem úgy megy ez, hogy négy év eltelik, és nem csináltam semmit, és akkor most újra jelentkezem ugyanarra a feladatra, amit nem csináltam meg. Mondok egy konkrét példát: egyik választókerületben új szocialista képviselőjelölt asszony járkál. Előzőleg is szocialista képviselő volt ott volt - csak egy másik - és most az új jelölt gyűjti össze azt, hogy mik a problémák. Addig is valami nagyon rövid öszszegzést? Kérem szépen, épül a Húszas, épül a Tűztorony, iskolákat itt újítottuk fel, elkészült tavaly 30 utca, tavalyelőtt 25 utca, idén 57 utca, mert ez volt a programom fő eleme, az aszfaltos út, elkészültek a csatornák. Ezeket annak idején le is írtam. Ezeket vállaltam, ezeket teljesítettem. Van, amire nem került sor, mert nem volt hozzá forrás, a következő négy évben újra megpróbáljuk. Nem is tartasz az önkormányzati választásoktól? Ez nem így van, az ember legyen mindig alázattal a nép iránt. Ez a legtermészetesebb. Az egy dolog, hogy nekem vannak határozott elképzeléseim, de tiszteletben tartom az emberek véleményét, akkor is, ha nem biztos, hogy az, rám nézve kedvező. Legyen. De! Voltam én már úgy is polgármester, hogy szocialista országgyűlési képviselő volt, - megjegyzem semmit nem hozott '94-'98 között a városnak Kőrösfői László -az a Kőrösfői László, aki most újra indul helyi képviselőnek. Erről is beszéljünk. Ugyanez a Kőrösfői László 2005 őszén elérte, hogy ne legyen a "Húszas" felújítva. Legyen műemlék. Én ezzel már nem foglalkozom, lezártam. A teljes történetnek az a lényege, hogy üssük ki az egyébként jól prosperáló, és kategóriájában legfejlettebb és hihetetlen lendülettel építkező és fejlődő város polgármesterét, mert ő erre a dologra alkalmatlan. Ellenfeleim nem tudnak büszkélkedni eredményekkel, nincs miről beszámolniuk, csak elindítják a lejárató kampányt. Politikai ellenfelem Kovács Barnabás, úton-útfélen azt mondja, hogy a város nem pályázik, és a város elszalasztott nagy dolgokat. Fogom kérni testületi ülésen, hogy az igazat és csakis az igazat mondja. Kigyűjtöttem az összes pályázatot, amit beadtunk. Az, hogy mennyire volt sikeres az egy másik kérdés és az is, hogy mennyire támogattak az ő párttársai. Csak egy óvoda pályázatot adtunk be négyszer az elmúlt időszakban. Négyszer. A beszélgetés a Másik Rádió 93,6 Múlt Jelen Jövő műsorában, Dr. Gallyas Igor közreműködésével hangzott el. • Pályáznak-e az önkormányzatok? Agglomerációs polgármestereket kérdeztünk: Mi a véleménye a pályázatokról? Belföldi pályázatot nyertek-e már, ha igen, milyen értékben, illetve milyen célra? EU-s pályázatot nyertek-e már? Az előzőektől teljesen függetlenül: újra indul-e ősszel a polgármesteri székért? Szent-Iványi Géza, Fót polgármestere A pályázatok nagyon jó dolgok akkor, ha az embernek van önrésze, kész tervei, és természetesen van egy olyan szándék, ami ezt meg is valósítja. A szándékot én a képviselőtestületben értem, és valóban jó dolognak tartom. Régebben nyertünk. Céltámogatáson építettük a csatornahálózat maradék részét. Illegális szemételszállításban harminc millió forintot nyertünk a megyétől. Útfelújításra szintén sikerült nyernünk egy hetvenmilliós összeget, a PEMÁK-kal közösen végeztünk egy útkorszerűsítést. És nyertünk egy kisebb összeget Városháza tervezésre, körforgalom tervezésre, és sorolhatnám még, de ezek voltak a legfontosabbak. Ez összesen körülbelül 330 millió forintos pályázati pénz volt. Nem nyertünk, de készülőben vannak olyan terveink, amelyek uniós pályázatra beadhatók. Többek között ilyen a városközpont rehabilitáció -az elnevezést nem pontosan idézem, ez inkább a feladatot takarja. Itthoni pályázataink közé tartozik még a kerékpárútra, illetve elkerülő útra vonatkozó projektjeink. Van egy közös intézmény is, ahol feladatot látunk el: a volt gyermekváros területének hasznosítására szeretnénk pályázati pénzből egy projektet megvalósítani. Igen, újra megpróbálkozom. Ugyan jelentkeztek már ellenfelek, nem kevesen, és nem is könnyű ellenfelek, de remélem, hogy sportszerűen bonyolíthatjuk majd le ezt a választást. Tóth Szabolcs, Kistarcsa polgármestere: Ez egy nagyon érdekes és síkos téma, ugyanis azt halljuk már jó néhány éve, hogy pályázni kell, hiszen ez lehet az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek jövője. Én úgy látom, hogy ebből a helyzetből Kistarcsa ha nem is szorult ki, de meglehetősen nehéz helyzetben van a témát illetően. Ha a pályázatok nagy részét nézzük, akkor láthatjuk, hogy ezekbe indulási, avagy pályázati feltételként bele van írva rengeteg olyan paraméter, amelyeknek meg kell feleljen a település. Egy agglomerációban lévő hasonló méretű település nagyon rossz helyzetben van, hiszen a lakosságszám vagy tízezer fő felett kell legyen, vagy ötezer fő alatt Kistarcsa a kettő között van. Nagyon sok múlik az adott régión: egy elmaradottabb régióban sokkal kiemelkedőbb helyet foglalnánk el, de így nagyon nehéz helyzetben vagyunk. De nyilván vannak pályázati lehetőségek, és én erre tudtam azt mondani, hogy ha nem találunk rá arra az útra, amire központi döntéssel, avagy közös akarattal kellene lépnünk - gondolok itt a többcélú fejlesztési kistréségekre, ami az országban egyedül Gödöllőn nem alakult meg, és szerintem igen komoly hátrányban vagyunk emiatt -, akkor meglehetősen nehéz dolgunk lesz a jövőben. Hiszen vannak olyan pályázatok, amik jól is működhetnek, például intézmények közös társulásos formában történő pályázatai. Ilyenekből több is van, iskoláink és óvodáink ilyenekben külföldi partnerekkel együtt már részt vettek. A nagy „kitörés” egyelőre még nem valósult meg, viszont a település civil szervezetekkel, és sportegyesületekkel közösen felismerte azt, hogy nem szabad választási ciklusokra osztani ezeket a projekteket. Előttem egyébként ebből a szempontból Mogyoród példája lebeg, ahol a választás előtt egy évvel kezdtek el dolgozni azon, hogy egy olyan településközpontprojektet hozzanak létre, amely várhatóan majd sikeres lesz. Egy hasonlót kezdtünk el mi is, bár jóval nagyobb volumenben. Elkezdtük egy duális településközpont alapjait lerakni, amibe viszont az összes Kistarcsán működő civil szervezetet és egyházat bevontuk, és egy igen színvonalas projekt-tervet tudunk majd lerakni, remélem most már kéthárom hónapon belül. Egy másik nagy terven is törjük a fejünk, mégpedig Kistarcsának, illetve a környéknek igényeit felmérve egy hasonlóan nagy méretű projekt létrehozásán, egy kifejezetten sportlétesítményekkel foglalkozó pályázaton. Eddig tehát Kistarcsa mindig valamilyen útonmódon ki-kicsúszott a pályázatokból, hiszen vagy nem volt megfelelő, mondjuk méreti okok miatt. Folytatás a 6. oldalon