Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)

2006 / 6. szám

Az első gazdasági, közéleti havilap az agglomerációban Dr. Gémesi György: ahol kellett ott voltam, és amit kellett, megcsináltam Nyilván az embereket az érdekli legjobban, hogy nem lettél ország­­gyűlési képviselő. Ez neked is, és nagyon sok rád szavazó embernek is csalódással járt. Túltetted-e már magad ezen? Azt gondolom, hogy én megtettem mindent, amit lehet, innentől kezdve egyetlen dolog bosszanthatja a ver­senyzői vénámat, az hogy nem sike­rült nyerni. 220 szavazat egy 24 ez­res szavazat mennyiségnél iszonya­tos kicsi mennyiség, tehát én ebben a dologban nem érzem magam vesztesnek. Összességében meg is könnyebbültem. Nagyon-nagyon so­kat dolgoztam, de ez a pártok harca volt. Kritikusaid helyben, az évek hosz­­szú során keresztül egyik legfőbb érvként hangoztatták azt, hogy el­aprózod magad. Országgyűlési képviselő vagy, polgármester vagy. A kialakult helyzet megnyug­vás lehet mindenkinek, aki esetleg ezt kritikaként hozta fel? Mindig azt mondom, hogy nem az a fontos, hogy mennyi dolga van valaki­nek, hanem az, hogy elvégzi-e vagy nem. Szerintem elvégeztem a dolgo­mat, és ez a leglényegesebb. Ahol kellett ott voltam, és amit kellett, meg­csináltam. Ez az egyik dolog. A má­sik, hogy így nyilván a feladataim je­lentős része megszűnt, többet tudok koncentrálni a városra. Az MSZP-nek a közelmúltban meg­jelent szóróanyagából is az tűnik ki, hogy ugye a baloldal nyerte Magyarországon a választást, bal­oldali az országgyűlési képviselő, ezen a gondolaton ők baloldali polgármester sugallnak, éreztet­nek, óhajtanak. '91 és '94 között is polgármester vol­tam, és akkor is baloldali volt az or­szággyűlésnek a képviselője, sőt, baloldali többségű kormány volt, és a város fejlődött, tehát ez nem ettől függ. Foglalkozol-e már az őszi kam­pánnyal? Szerintem, most nem kampánnyal kellene foglalkozniuk szocialista kép­viselőtársaimnak, hanem azzal, hogy az eskünek megfelelően lássák el az önkormányzati képviselői feladatukat és lehetőség szerint ne a város lejá­ratásával foglalkozzanak. Van ezzel valami probléma? Számos ilyen. Játszótér Bizottság el­nöke, Lajtainé például. Kértem őt is, hogy számoljon be a munkájáról. Te hol fogsz számot adni az elvég­zett munkádról? A kampányban. Be kell számolni. Nem úgy megy ez, hogy négy év elte­lik, és nem csináltam semmit, és ak­kor most újra jelentkezem ugyanarra a feladatra, amit nem csináltam meg. Mondok egy konkrét példát: egyik vá­lasztókerületben új szocialista képvi­selőjelölt asszony járkál. Előzőleg is szocialista képviselő volt ott volt - csak egy másik - és most az új jelölt gyűjti össze azt, hogy mik a problé­mák. Addig is valami nagyon rövid ösz­­szegzést? Kérem szépen, épül a Húszas, épül a Tűztorony, iskolákat itt újítottuk fel, el­készült tavaly 30 utca, tavalyelőtt 25 utca, idén 57 utca, mert ez volt a programom fő eleme, az aszfaltos út, elkészültek a csatornák. Ezeket an­nak idején le is írtam. Ezeket vállal­tam, ezeket teljesítettem. Van, amire nem került sor, mert nem volt hozzá forrás, a következő négy évben újra megpróbáljuk. Nem is tartasz az önkormányzati választásoktól? Ez nem így van, az ember legyen mindig alázattal a nép iránt. Ez a leg­természetesebb. Az egy dolog, hogy nekem vannak határozott elképzelé­seim, de tiszteletben tartom az embe­rek véleményét, akkor is, ha nem biz­tos, hogy az, rám nézve kedvező. Le­gyen. De! Voltam én már úgy is pol­gármester, hogy szocialista ország­­gyűlési képviselő volt, - megjegyzem semmit nem hozott '94-'98 között a városnak Kőrösfői László -az a Kő­rösfői László, aki most újra indul helyi képviselőnek. Erről is beszéljünk. Ugyanez a Kőrösfői László 2005 őszén elérte, hogy ne legyen a "Hú­szas" felújítva. Legyen műemlék. Én ezzel már nem foglalkozom, lezár­tam. A teljes történetnek az a lénye­ge, hogy üssük ki az egyébként jól prosperáló, és kategóriájában legfej­lettebb és hihetetlen lendülettel épít­kező és fejlődő város polgármesterét, mert ő erre a dologra alkalmatlan. El­lenfeleim nem tudnak büszkélkedni eredményekkel, nincs miről beszá­molniuk, csak elindítják a lejárató kampányt. Politikai ellenfelem Kovács Barnabás, úton-útfélen azt mondja, hogy a város nem pályázik, és a vá­ros elszalasztott nagy dolgokat. Fo­gom kérni testületi ülésen, hogy az igazat és csakis az igazat mondja. Ki­gyűjtöttem az összes pályázatot, amit beadtunk. Az, hogy mennyire volt si­keres az egy másik kérdés és az is, hogy mennyire támogattak az ő párt­társai. Csak egy óvoda pályázatot ad­tunk be négyszer az elmúlt időszak­ban. Négyszer. A beszélgetés a Másik Rádió 93,6 Múlt Jelen Jövő műsorában, Dr. Gallyas Igor közreműködésével hangzott el. • Pályáznak-e az önkormányzatok? Agglomerációs polgármestereket kérdeztünk: Mi a véleménye a pályázatokról? Belföldi pályázatot nyertek-e már, ha igen, milyen értékben, illetve milyen célra? EU-s pályázatot nyertek-e már? Az előzőektől teljesen függetlenül: újra indul-e ősszel a polgármesteri székért? Szent-Iványi Géza, Fót polgármestere A pályázatok nagyon jó dolgok akkor, ha az embernek van önrésze, kész tervei, és természetesen van egy olyan szándék, ami ezt meg is való­sítja. A szándékot én a képviselőtes­tületben értem, és valóban jó dolog­nak tartom. Régebben nyertünk. Céltámogatá­son építettük a csatornahálózat ma­radék részét. Illegális szemételszállí­tásban harminc millió forintot nyer­tünk a megyétől. Útfelújításra szintén sikerült nyernünk egy hetvenmilliós összeget, a PEMÁK-kal közösen vé­geztünk egy útkorszerűsítést. És nyertünk egy kisebb összeget Város­háza tervezésre, körforgalom terve­zésre, és sorolhatnám még, de ezek voltak a legfontosabbak. Ez össze­sen körülbelül 330 millió forintos pá­lyázati pénz volt. Nem nyertünk, de készülőben van­nak olyan terveink, amelyek uniós pályázatra beadhatók. Többek között ilyen a városközpont rehabilitáció -az elnevezést nem pontosan idé­zem, ez inkább a feladatot takarja. Itthoni pályázataink közé tartozik még a kerékpárútra, illetve elkerülő útra vonatkozó projektjeink. Van egy közös intézmény is, ahol feladatot lá­tunk el: a volt gyermekváros területé­nek hasznosítására szeretnénk pá­lyázati pénzből egy projektet megva­lósítani. Igen, újra megpróbálkozom. Ugyan jelentkeztek már ellenfelek, nem ke­vesen, és nem is könnyű ellenfelek, de remélem, hogy sportszerűen bo­nyolíthatjuk majd le ezt a választást. Tóth Szabolcs, Kistarcsa polgármestere: Ez egy nagyon érdekes és síkos té­ma, ugyanis azt halljuk már jó néhány éve, hogy pályázni kell, hiszen ez le­het az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek jövője. Én úgy látom, hogy ebből a helyzetből Kistarcsa ha nem is szorult ki, de meglehetősen nehéz helyzetben van a témát illető­en. Ha a pályázatok nagy részét néz­zük, akkor láthatjuk, hogy ezekbe in­dulási, avagy pályázati feltételként bele van írva rengeteg olyan paramé­ter, amelyeknek meg kell feleljen a település. Egy agglomerációban lévő hasonló méretű település nagyon rossz helyzetben van, hiszen a lakos­ságszám vagy tízezer fő felett kell le­gyen, vagy ötezer fő alatt­­ Kistarcsa a kettő között van. Nagyon sok múlik az adott régión: egy elmaradottabb régióban sokkal kiemelkedőbb helyet foglalnánk el, de így nagyon nehéz helyzetben vagyunk. De nyilván van­nak pályázati lehetőségek, és én erre tudtam azt mondani, hogy ha nem ta­lálunk rá arra az útra, amire központi döntéssel, avagy közös akarattal kel­lene lépnünk - gondolok itt a többcé­lú fejlesztési kistréségekre, ami az országban egyedül Gödöllőn nem alakult meg, és szerintem igen ko­moly hátrányban vagyunk emiatt -, akkor meglehetősen nehéz dolgunk lesz a jövőben. Hiszen vannak olyan pályázatok, amik jól is működhetnek, például intézmények közös társulá­sos formában történő pályázatai. Ilyenekből több is van, iskoláink és óvodáink ilyenekben külföldi partne­rekkel együtt már részt vettek. A nagy „kitörés” egyelőre még nem valósult meg, viszont a település civil szerve­zetekkel, és sportegyesületekkel kö­zösen felismerte azt, hogy nem sza­bad választási ciklusokra osztani ezeket a projekteket. Előttem egyéb­ként ebből a szempontból Mogyoród példája lebeg, ahol a választás előtt egy évvel kezdtek el dolgozni azon, hogy egy olyan településközpont­projektet hozzanak létre, amely vár­hatóan majd sikeres lesz. Egy hason­lót kezdtünk el mi is, bár jóval na­gyobb volumenben. Elkezdtük egy duális településközpont alapjait le­rakni, amibe viszont az összes Kistarcsán működő civil szervezetet és egyházat bevontuk, és egy igen színvonalas projekt-tervet tudunk majd lerakni, remélem most már két­­három hónapon belül. Egy másik nagy terven is törjük a fejünk, még­pedig Kistarcsának, illetve a környék­nek igényeit felmérve egy hasonlóan nagy méretű projekt létrehozásán, egy kifejezetten sportlétesítmények­kel foglalkozó pályázaton. Eddig te­hát Kistarcsa mindig valamilyen úton­­módon ki-kicsúszott a pályázatokból, hiszen vagy nem volt megfelelő, mondjuk méreti okok miatt. Folytatás a 6. oldalon

Next