Csömöri Hírmondó, 2003 (11. évfolyam, 1-13. szám)

2003-12-15 / 13. szám

CSÖMÖRI HÍRMONDÓ 2003. december ÖNKORMÁNYZATI HÍREK, ESEMÉNYEK Tájvédelmi körzet Veresegyháztól Pécelig A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet 1990-ben hozták létre a természetvédelmi hatóságok, azzal a céllal, hogy megóvják környékünk természeti értékeit, a növényvilágot, az őshonos vadállományt, a forrásokat és a vizes élőhelyeket. A tájvédelmi körzet további feladatául a kultúrtörténeti emlékek védelmét és a hagyományos gazdálkodás elősegítését határozták meg. Környékünk természeti értékeiről a Duna- Ipoly Nemzeti Park munkatársát, Csáky Pétert kérdeztük.­­A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Veresegyháztól Pécelig húzódik. Mi jellemzi ezt a vidéket? -Mintegy 12 000 hektáros területről van szó, melynek kétharmada erdő, a többi gyep, szántó és egyéb. Az erdők a Pilisi Parkerdő Rt. gödöllői, illetve valkói erdészetéhez tartoznak. Vidékünk a geológiai viszonyokat és az éghajlatot tekintve átmenetet képez az Alföld és a középhegységek között, így jellegzetes, gazdag növényvilág él itt. A tájvédelmi körzethez tartoznak a babati és a feketepusztai tavak, továbbá a tőlünk távolabb eső Sápi-patak. Mint kultúrtörténeti emlék, a máriabesnyői templom és kolostor is a védett terület része. -Melyek a terület fontosabb növénytani értékei? -Az említett geológiai és éghajlati viszonyok különleges, sőt, egyedülálló növénytársulásokat eredményeznek, így hazánkban csak itt van kislevelű hársas - elegyes tölgyes és megtalálható a gyertyános - mezei juharos - tölgyes növénytársulás. Utóbbi még két kisebb területen előfordul az országban. Domony, Pécel és Isaszeg körzetében található löszpuszta-gyep, illetve homokpuszta-gyep. Vidékünk nagy része egyébként kultúrerdő, amit többnyire erdei és feketefenyő, valamint akác alkot. De szerencsére vannak még természetközeli állapotú erdők is errefelé. A délnyugati kitettségű domboldalakon melegkedvelő tölgyeseket találhatunk. Ezek nem alkotnak egybefüggő, zárt lombkoronaszintet. A máriabesnyői völgyben fiatal égeres mocsárerdő fejlődik, itt zsombéksásos területek is vannak. -A védett lágyszárú növények közül melyek a fontosabbak? -Száraz gyepekben fordul elő a piros kígyószisz, a tarka kosbor, az őszi csillagrózsa, a tavaszi hérics és a fekete kökörcsin. Vizes élőhelyeken látható a rostos tövű sás, a fehér májvirág, és a környéken csak itt fordul elő a szúnyoglábú bibircsvirág ami a csömöri ősláp jelentős értéke. Északi oldalakon található a bogláros szellőrózsa, a podagrafa és a békakonty. -Az állatfajok közül melyek a jellegzetesebbek? -A hüllők közül a közismert zöld gyíkot, a fürge gyíkot és a ritkán előforduló lábatlan gyíkot említhetem. Területünk értéke a rézsikló és a kockás sikló is. A madarak közül a tavaknál a vonulási időszakban ritkább fajok is megjelennek, mint a kanalas réce vagy a halászsas. A tájvédelmi körzetben él holló, több helyen megtaláltuk a gyöngybaglyot. A térségben viszonylag gyakorinak mondható a gyurgyalag. Az emlősök közül a nyuszi, a vidra és a vadmacska előfordulása jelentős.­­A védett értékek megőrzése mellett jut-e idő és lehetőség egyéb tevékenységre? -Nagyon fontos az együttműködésünk az iskolákkal és a társadalmi szervezetekkel. Hiszen ha nem változik a szemlélet, vagyis nem érzi mindenki a magáénak a környezet- és a természetvédelem ügyét akkor mi hiába dolgozunk. Sok területen együtt tevékenykedünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel és hamarosan egy újabb társadalmi szervezet alakul a tájvédelmi körzetben folyó munka támogatására. R. G. Önkormányzatok, civil szerveződések, vállalkozók, magánszemélyek Térségünk idegenforgalmáért December 22-én községünkben tartja évzáró szakmai rendezvényét a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület. Az ülést Bátov­­szki György, az egyesület elnöke nyitja meg. Az egyesület munkájáról Bárd István titkárt kérdeztük. -Milyen célkitűzések érdekében alakultak meg? -Feladatunknak tekintjük a térség idegenforgalmi kínálatának feltárását, az egységes turisztikai arculat kialakítását, a minősített idegenforgalmi szolgáltatások megteremtését és védelmét. -Milyen szervezetekből tevődik össze a tagság? -Kétszáz tagunk van, ebből huszonegy önkormányzat. A többi intézmé­nyekből, civil szerveződésekből, vállalkozókból és magánszemélyekből tevődik össze. -Említette a minősített idegenforgalmi szolgáltatásokat. Ezt hogyan kell értenünk? -Éttermekről és szálláshelyekről van szó. Jelenleg négyen jogosultak a védjegyünk használatára. Ez nem örökös használatot jelent, visszavonható. -Hogyan történik az ellenőrzés? -A jövőben független szakértőket kívánunk megbízni. -Mit kell értenünk a térség egységes turisztikai arculatának kialakításán ? -A programok, kínálatok egységes megjelenítését, de egységes gasztronómiai ajánlatot is. Természetesen minden településnek lehet külön kínálata, saját specialitásai, de a megjelenés egységes arculattal történjen. Arról van szó, hogy a szolgáltatás színvonala és ára feleljen meg az üzlet kategóriájának. -Milyen jellegű civil szervezetekkel alakítottak ki együttműködést? -Egyesületünknek tagja többek között a gödöllői székhelyű Margita Turisztikai és Sportegyesület, amely közismerten a legjelentősebb, természetjárással és kerékpáros turizmussal foglalkozó szervezet a környéken. De említhetem a Királyi Kastély Barátainak Körét is. -Más településeken is léteznek ilyenek? -Egyre többen. Csömörről például a Báló Lipót dalkörrel működünk együtt. Többek között ez az egyesület és a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház is megkapta a Régió Idegenforgalmáért díjat. -Köztudott, régi probléma a térségben a szálláshelyek hiánya. Amíg ebben nincs fejlődés, addig más területen sem lehet előbbre lépni. Ezt hogyan látják? -Ez kétségtelenül így van. Előbb-utóbb azonban a vállalkozók üzletet látnak majd a szálláskapacitás bővítésében, hiszen az egyre ismertebbé váló látnivalók egyre több érdeklődőt vonzanak. Egyébként ha elszórtan is, de azért léteznek szálláshelyek. Van a térségben kastélyszálló, fogadó, panzió, kollégium. -Az utazási irodák rámozdultak már erre a térségre, vagy ez még várat magára? -Az utazási irodák most már ismerik a térség látnivalóit és programjait, nem­­­csak a Gödöllői Királyi Kastélyt és a Hungaroringet bár kétségtelen, hogy ezek továbbra is lényeges húzóerőt jelentenek. Részben ezekhez kapcsoljuk vidékünk más látnivalóit is, hogy aztán egyre ismertebbé válva önállóan is vonzerőt jelentsenek. -Úgy tudom, az egyesület részt vesz nemzetközi együttműködésben is. -Az elmúlt években három nemzetközi programban vettünk részt eredmé­nyesen. -Miből finanszírozzák az egyesület működését? -Működésünket a tagdíjak fedezik, a szakmai munka pályázati pénzekből történik. Egyesületünk közhasznú szervezet, Tourinform irodánk vállalkozói formában működik, de közhasznú tevékenységet is végez. Programokat szervez és értékesít, vendégeket közvetít, kiadványokat árusít. S. N. 4

Next