Csömöri Hírmondó, 2006 (14. évfolyam, 1-15. szám)
2006-06-01 / 8. szám
CSÖMÖRI HÍRMONDÓ 2006. június INTÉZMÉNYI HÍREK, ESEMÉNYEK A MÁTYÁS KIRÁLY ÁLTALÁNOS IMLAÉLETÉBŐL Hetedhét határon túl... Márciusban a Budai-hegységben kirándultunk olyan izgalmas helyeken, mint a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyibarlang. A barlangok mindig rendkívül érdekesek, hiszen az ember kíváncsi, mi lehet a mögött a kis hasadék mögött, ezért is izgalmas és persze veszélyes a barlangász élete. Áprilisban a túránk a Cserhátba vezetett: meglátogattunk egy öko-tanyát Jákotpusztán, ahol őshonos magyar állatokat láttunk, köztük a magyar szürkemarhát. Ezután Szanda várának romjait néztük meg, mely 850 méter magasan volt, s menet közben még kőfolyást is láthattunk. A következő állomás az ipolyszögi égerláp volt, majd, hogy az amúgy is jó hangulatot fokozzuk, elmentünk megnézni Mohorán egy pincesort. Ott egy kedves szőlősgazda megmutatta a pincéjét, a borairól és a borkészítésről beszélt, amiről már szinte minden fortélyt ismerünk... Ady Renáta, Nagy Anita és Horváth Attila 7.c A muzsika hangja Edit néni egy nap bejelentette a nekünk, énekkarosoknak, hogy meghívtak minket egy kórustalálkozóra, április végére Mogyoródra. Rengeteget gyakoroltunk, de tudtuk, hogy megéri, mert egy nem hagyományos műsorral készültünk. Miben volt más az előadásunk? Az első szembetűnő különbség a ruházatunk volt, mert míg a többi öt kórus szép fehér-fekete ünneplőben volt, addig mi piros és zöld pólókban léptünk színpadra. A műsorunk is rendhagyó volt: ismert, játékos, vidám dalokat énekeltünk saját koreografált tánccal; mindezt belehelyeztük egy énekkari próba jelenetébe. Nagy sikerünk volt, büszkén mosolyogtunk a szűnni nem akaró taps közepette. Természetesen nagyon színvonalas, szép műsora volt a többi énekkarnak is. A hangulat remek volt: ismerkedtünk, beszélgettünk más iskolából jött gyerekekkel, ráadásul a rendezők táncházat is szerveztek nekünk. Nagyon jól éreztük magunkat, és köszönjük, hogy ott lehettünk. Minőségbiztosítás a Mátyás Király Általános Iskolában Öt éve kezdtünk hozzá iskolánkban a minőségbiztosítás bevezetéséhez. A feladat kétszeresen is nehéz volt. Egyrészt az addigi pedagógiai képzésünkben és gyakorlatunkban nem szerepelt ez a fogalom, másrészt magában a közoktatásban is egy országos méretű kísérletként jelent meg a minőségbiztosítás bevezetése. Mi tette szükségessé ezt a folyamatot? A rendszerváltás után megszűnt az iskoláknak az a központi irányítása, ami korábban jellemző volt. Tartalmilag a Nemzeti Alaptanterv nyújtott olyan tananyagbeli kereteket, melyekre minden iskola ráépíthette a maga helyi tantervét a Pedagógiai Programjában kidolgozva. Módszertanilag teljes szabadságot élveznek az iskolák. Ezenkívül megszűnt az intézmények központosított ellenőrzése, a felnőtt generáció által ismert tanfelügyeleti rendszer. Az átmeneti évek alatt sem esett szét a közoktatás, mert a pedagógusok előírások és ellenőrzések nélkül is tudták, mi a feladatuk. Azonban tény, hogy nagyon megviselte a pedagógustársadalmat a Nemzeti Alaptanterv többszöri átalakítása. (Jelenleg az iskolánkban felmenő rendszerben három variáció alapján tanítunk.) Az oktatás minőségét azonban mégsem lehet csak a pedagógus elhivatottságra alapozni, ezért kettős ellenőrzési rendszer alakult ki. A helyi önkormányzatok (és iskolafenntartók) feladata lett az iskolák teljes ellenőrzése, a szakmai ellenőrzés is. Erre az önkormányzatok ugyanúgy nem voltak felkészülve, mint a pedagógusok a helyi tanterv összeállítására. A másik ellenőrzési rendszer pedig az intézményeken belül a belső ellenőrző és fejlesztő tevékenység kialakítása volt. Ez az úgynevezett minőségbiztosítás. (Folytatás a következő oldalon.) Fábián Orsolya 8.a 17.