Ese Híradó, 2003 (8. évfolyam, 1-7. szám)

2003-12-01 / 7. szám

BSE Híradó - 2003. december­ ra a petróleumlámpát s a gyertyát használták. De a szellem napvilága már pislákolt a házak ablakán: volt ugyanis egy 1905- ben épült, s ma is működő kétszintes iskolája. A szomszéd udvarokban még gyerekkoromban is léteztek azok a kő- és vaskereszttel jelzett sírok, amelyekben az 1849-es csatában elesett osztrák katonák voltak eltemetve. A ház udvarán még ma is áll az az eperfa, amely a költőnek árnyékot biztosított. Néhány hétig ebben a környezetben élt és alkotott Tóth Árpád. Abban a bús korban, egy darabokra szaggatott országban, egy elvesztett világháború, egy vörös- és egy fehérterror után a fia­talon támadó, akkor még gyógyíthatatlan betegségétől is sokat szenvedett a költő. A tüdőbaj, amely állandóan az elmúlásra emlékeztette, figyelmét a maradandó igazságok és elvek felé fordította. Tóth Árpád feleségének emlékezete szerint a költő 1922-ben, Isaszegen írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes ver­sét, az „Esti sugárkoszorú”-t. Tóth Árpádnak és feleségének 1921 augusztusában történt isa­szegi tartózkodására községünkből az éppen külföldön tartózkodó Bródy Pálnak, Mikes Lajosnak, az Est c. újság szerkesztőjének, Elek Artúrnak, a Nyugat c. folyóirat főmunkatársának és Babits Mihály feleségének írt leveleik emlékeztetnek. Ezek eredeti példányait a Petőfi Múzeum, a Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárai őrzik. A Pest Megyei Hírlap 1979. január 21-i számában Losonczi Miklós cikke néhai Hirsch Juditnak, Máriássy Félix filmrendező feleségének, a Haas család unokájának a visszaemlékezését közli Tóth Árpád isaszegi nyaralásairól. Ugyanezen írás szüleim barátjának, néhai Erős József úrnak az emlékeiről is beszámol. Hirsch Judit szerint ő gyerekkorában a költő isaszegi kirándulásainak kísérője volt, s Tóth Árpád 1922- ben náluk, a ma már lebontott Báthory utcai házukban is több­ször megfordult. Élete végéig szorgalmazta, hogy a költőről községünkben utca és intézmény kerüljön elnevezésre. Falumú­zeumunk megalapítójának, néhai Szathmáry Zoltánnak szájha­gyományok alapján történt gyűjtései is Tóth Árpád isaszegi nyaralásait igazolják. Kegyelettel emlékezem meg róluk azért, hogy Tóth Árpád emléke községünkben nem ment feledésbe. Az emléktáblának a költő Isaszegen való nyaralásának 75. évfordulója alkalmából, a honfoglalás millecentenáriumi évé­ben, 1996-ban történt felállíttatásáért köszönettel tartozom volt önkormányzati képviselő­társaimnak és polgármester asszony­nak, hogy e törekvésem megvalósulását mind erkölcsileg, mind pedig - többségük esetén tiszteletdíjukat felajánlva - anyagilag is támogatták. Bár Tóth Árpád csak néhány hetet töltött Isaszegen, ez a kör­nyezet is hozzájárulhatott költészetének kiteljesedéséhez. Hiszen ő a rövid időtartamokban, s a múló pillanatokban is az örökké­valóságot akarta és tudta megragadni. Mestere volt a tündéd látásnak és a merengő harmóniának, a szépségnek és a bánatnak. A páratlan nyelvművészet egyesült benne a megelevenítő látással, és a csöndes, halk bensőség a kristályos értelemmel. Megköszönve figyelmüket, e gondolatok jegyében kérem fel nagytiszteletű Bajusz Árpád lelkész urat az emléktábla megáldására. Bajusz Árpád, Szendrő Dénes és a díszvendégek ISASZEGI ÉRTÉKEK A rádióban hallottuk Isaszegről ismét rádióadás volt. Kedves Olvasó! Egy kis ízelítő a november 7-én, a Kossuth rádióban közvetített vallási fél­órából. Májusban gyermeknapi vasárnapi isten­tiszteletet közvetített a Kossuth rádió Isa­­szegről. Óriási visszhangja volt. Tanúság­tételek hangzottak el gyógyulásokról, és az ima erejére azóta is sokan meggyógyultak. A nagy érdeklődésre való tekintettel Béres János lelkész, az isaszegi gyüle­kezet pásztora hirdette az igét, majd arról beszélt, hogy élete kockáztatása árán is, hogyan juttatott át a szigorúan őrzött országhatáron autók rejtett zugaiban több százezer Bibliát, a piros betűs november hetediki időszakban Romániába és a volt Szovjetunióba. Mindenkinek joga van saját boldogta­lanságára, az Isten által kapott szabad akaratunkhoz ez is hozzá tartozik. Valaki ki is dolgozta a boldogtalan élet 10 pon­tos programját. íme: - Haragudj, lehetőleg minél több emberre! Sohase bocsáss meg senkinek! - Rágódj sokat a téged ért sérelmeken! A nap mondása: A hidat azért építik, hogy átmenjenek rajta. Aki híd akar lenni x és y között, ne csodálkozzon, ha rátaposnak! - Sajnáld önmagadat! - Panaszkodj rengeteget, lehetőleg min­denkinek! - Ápold előítéleteidet! - Irigykedj! - Járd az önmegvalósítás útját, sohase légy tekintettel másokra! - Hidd azt, hogy a te indítékaid mindig helyesek! - Hidd azt, hogy te mindenkinél jobban tudod, mi jó neked, még Istennél is jobban!­­ Kételkedj Isten jóságában! Ugye milyen egyszerű boldogtalannak lenni? És boldognak? Egy kis ízelítő Dr. Gyökössy Endre pszichológustól: Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan él­jenek. Boldogok, akik meg tudják különböztet­ni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mind­háromban a diófát, mert nemcsak néz­nek, hanem látnak is. Durkó Sándor László 7

Next