Ese Híradó, 2003 (8. évfolyam, 1-7. szám)
2003-10-01 / 5. szám
ESE Híradó - 2003. október KISTÉRSÉGÜNK HÍREI A fiola nap és a hegy ... Jermi János pincészete várta vendégül a Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület tagságát Kóka-Felsőhegyen 2003. szeptember 15-én. A tanácskozás elsődleges témája a borturizmus, valamint a Jászság és a Mátraalja kistérségi régiókkal való kapcsolattartás megtárgyalása. Papp Jánosnak, Kóka polgármesterének köszöntőjét és bevezető szavait nagy érdeklődéssel hallgatták az egybegyűltek, mivel a polgármester maga is híres borász, számos díj birtokosa, a kókai bor hírnevének és tradíciójának lelkes ápolója. A magyar bor és a hozzá kapcsolódó turisztika kiemelt kérdés, amivel civil fórumokon is kell foglalkozni, ahol szakemberek ismertetik álláspontjaikat, kötnek szövetséget, a régiók egységes érdekképviseletet alkothatnak, így történt ez Észak-Magyarországon is. Béres-Deák Ferencné a Mátraaljai Borút Egyesület titkára személyében kiváló szakembert ismertünk meg. Elmondta, a négy híres borvidék, Mátraalja, Eger, Bükkalja és Tokaj egységes táblarendszert épített ki, és a Felső-Magyarországi Borúti Chartában megfogalmazott egységes és szigorú követelményrendszerrel biztosan szállnak ringbe az uniós piacon is. A megállapodás azt is tartalmazza, hogy a saját tájegység boraiból a kínálat nem lehet kevesebb 80%-nál. Ahol a nap a heggyel összeér, ez Felső-Magyarország. Ez az ott élők turistacsalogató jelmondata. A borászok úgy gondolták, hogy az észak szó hűvös, hideg érzetet kelt a vendégben, jobban cseng a „felső” megnevezés. Kevesen tudják, hogy Monor 965 borospincéjével a legnagyobb ilyen jellegű hazai „borcentrum”. „Aki új bort nem iszik, az egész évben szomjazik” - idézte a népi bölcsességet Bodor János, a monori Strázsa Borrend lovagja. Ezt követően Haris István, a Kókai Hegyközség elnöke ismertette, hogy a több mint 100 hektáron termelt borral milyen borversenyeken vettek részt, és milyen rangos díjakat hoztak el. Jártak Franciaországban is, és útjuk során természetesen a kókai bort is bemutatták. A Jermi-pince Kókán ízlésesen kialakított vendégfogadó tere bárkinek iskolapélda lehet, és nem kell külföldre szaladni ahhoz, hogy valaki jó benyomást szerezzen a témában. Dr. Marjan Miklós európai uniós gazdasági szakember az ez év tavaszán indult interregionális kastélyturizmussal foglalkozó pályázat állásáról és a jelenlévőket érintő kérdésekről adott tájékoztatást. Oláh Lászlóval, a Pest megyei Iparkamara képviselőjével egyetértve megerősödött a jelenlévőkben az a megállapítás, hogy az összefogás tettekben valósul meg, mindenki lehet ennek részese, és nem szabad drága felkészítő tanfolyamokkal kedvet szegni a vállalkozóknak. Hidvéginé Molnár Edit, a Magyar Turizmus Rt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója már többször volt vendége a GKRTE tanácskozásainak. Beszámolt az igazgatóság munkájáról abban a vonatkozásban, hogy miként segítették a Felső- Magyarországi Borút kialakítását, és milyen további lehetőségek vannak az eddigi eredmények fokozására. Néhány szóval a Jászsági Vendéglátósok Egyesülete is bemutatkozott, megfogalmazva azt a nagy igazságot, hogy a vendég nemcsak külföldi lehet, hanem fontos a szomszédságból érkező is. Megismerhettük a Jászság eseménynaptárát és a gyógy- és termálfürdőkről közösen szerkesztett kiadványt. Csámpai József, az egyesület gödöllői tourinform irodájának vezetője a GKRTE legújabb internetes eredményeiről számolt be, biztatva az egybegyűlteket a jövő évi eseménynaptár minél gazdagabbá tételére. Pécelnek is szól az a tanulság (akár turisztikáról, akár településfejlesztésről van szó), ami Sándor Pál filmjéből egy ismert, keserédes szlogen: „...egyedül nem megy, egyedül nem megy,hahahaha...” Ivánkovics Zoltán A tulajdonosok vitatkoznak, a kastély működik A Gödöllői Királyi Kastély tulajdonosai: a Környezetvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gödöllő Város Önkormányzata és a Mahill Mérnökiroda. A tulajdonosok létrehozták a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaságot. Ez a kht. gondoskodik arról, hogy mi, érdeklődők megcsodálhassuk a gyönyörűen felújított épületet, hogy színvonalas programokon vehessünk részt. A tulajdonosok között azonban néhány hónapja nézeteltérés alakult ki. A szeptember 12-én megtartott sajtótájékoztatón a kastély barokk termében dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és Végvári Imre, a kultuszminiszter főtanácsadója mondta el véleményét kialakult helyzettel kapcsolatban. A tulajdonosok közti megállapodás hiánya miatt a kht. nem kapja meg a működéséhez nélkülözhetetlen pénzeket. Gémesi úr szerint a nem folyósított 53,9 millió forint a közgyűjteményi dolgozók, a muzeológusok és a dolgozók béremelésére törvényben meghatározott módon, kötelezően jár. A kastély barokk színházának felújítására felvett 1,3 milliárd forint visszafizetése nem a kht. kötelezettsége, hanem - mivel állami tulajdonról van szó - állami feladat. A megállapodástervezet 3. pontját, miszerint „a mindkét fél számára megnyugtató személyi feltételek kialakítása érdekében 2003. szeptember 30-ig közösen kezdeményezik a jelenlegi ügyvezető felmentését”, Gémesi úr diktátumnak tekinti. Érthetetlennek tartja, hogy prof. Dr. Körösvölgyi László igazgatónak távoznia kelljen, mivel munkájával kapcsolatban nem érte őt soha kritika. Igazgatósága alatt a kastély a hazai kulturális élet egyik fontos színtere lett, a megkezdett fejlesztések folytatódtak, és augusztus 8-án átadásra került a barokk színház, amely európai mércével mérve is kiemelt jelentőségű. Végvári főtanácsadó úr nem tartja ultimátumnak a megállapodástervezetet. Véleménye szerint mindkét fél számára kölcsönösen elfogadott személyt kell találni a kht. vezetésére. Konkrét javaslat nem hangzott el a tájékoztatón. Az említett összegek átutalása Végvári úr szerint a megállapodás és az üzleti terv elfogadása után történhet meg. Hogy ennek a hónapok óta tartó vitának mikor, milyen vége lesz, egyelőre nem tudja senki. Ami megnyugtató számunkra, hogy a kastélyba bármikor ellátogathatunk, a színvonalas programokon részt vehetünk. A sajtótájékoztatón elhangzott kérdést néma csöndben hallgattuk valamennyien: „Ami működik, miért kell elrontani?” Apróné Orosz Margit 21