Ese Híradó, 2005 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2005-07-01 / 6. szám

_________________________________________________________________________PROGRAMAJÁNLÓ­K A Péceli Parnasszus Alapítvány idei tervei A Péceli Parnasszus Alapítvány a maga szerény eszközeivel támo­gatja, esetenként szervezi azokat a kulturális rendezvényeket, ame­lyek Pécel legnemesebb hagyományaihoz, a Ráday család szellemiségéhez illeszkednek. A Rádayak szellemiségét folytató kortárs képzőművészek kiállításai nagyon nagy jelentőségűek a város életében. Bár a kiállítások elsősorban Pannonhalmi Zsuzsa áldozatos szervezőmunkáját dicsérik, alapítványunk büszke arra, hogy a nagyszabású országos rendezvényekhez némi köze lehet. Magunkénak érezzük ezeket a kiállításokat, és Pécel egész közössége nevében köszönjük, hogy Pannonhalmi Zsuzsa tervei és álmai, művészi értékítélete, országos kapcsolatai ilyen magasra teszik a kiállítások színvonalának mércéjét. 2005. május 20 - június 19-ig tartott nyitva a METAMORFÓZIS címmel megrendezett kiállítás, ahol a könyvtárterem és nagyterem festményeinek előképét, a Ráday Gyűjtemény tulajdonában lévő albumokból megismerhettük. Az emeleti termekben a közelmúlt­ban elhunyt Rékassy Csaba grafikusművész műveit és még további 20 kortárs művész műveit láthattuk. A művészeket és munkáikat Sulyok Gabriella válogatta. A kiállítást Dr. Bereczky Lóránd a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója nyitotta meg. A freskókról Dr. Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója tartott előadást. Örömmel hívjuk fel a figyelmet a 2005. július 15 - augusztus 15- ig nyitva tartó, AZ ÖTVÖSMŰVÉSZET REMEKEI című kor­társ ötvösművészeti kiállításra is. A kastély könyvtárában egyide­jűleg a Ráday Gyűjtemény témához kapcsolódó tárgyaiból és kiadványaiból látható kiállítás. Múlt és jelen egyazon szellemben. 2005.szeptember 10 - október 9. között látható VISELET-, ÖL­TÖZETBEMUTATÓ kiállításon is, ahol a kortárs textilművé­szek, a Modern Etnika csoport, öltözékbemutatója látható. Egy előadás mutatja be a múlt és a jelen folytonosságát. 2005. szeptember 23-án a Parnasszus Alapítvány önálló rende­zésében kerül sor Fenyő Ervin FELELET A MONDOLATRA című irodalmi, nyelvújítási témájú előadására, amely egy két részből álló sorozat első estje lesz. Immár hagyományosnak mondható a 2005. október 08 - novem­ber 27 között megrendezésre kerülő KÖNYV-TÁRGY BIENNÁLÉ. Országos hírű kortárs képző- és iparművészek gon­dolatai a könyvről, a Ráday-kastély emeleti termeiben kiállítva. Ezzel egy időben a kastély könyvtártermében a Ráday Gyűj­temény művészettel kapcsolatos könyvei kerülnek kiállításra. A kiállítást Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója nyit­ja meg, Ráday korának zenéjét Maros Éva hárfaművész és Geiger György trombitaművész szólaltatja meg. 2005. november 11-én ismét az Alapítvány önálló rendezése, Fenyő Ervin irodalmi előadássorozatának második estje követ­kezik ILIÁSZI PÖR címmel Fenyő Ervin két irodalmi előadását Pécel városának irodalmi vonatkozású története és egy meglepetés fogja össze. A Péceli Parnasszus Alapítvány meglepetése egyelőre titok, annyit azon­ban elárulhatunk: írogató, verselgető fiataloknak nagyon ajánljuk, hogy irodalmi estjeinken és a könyvkiállításon részt vegyenek, mert ott valami rájuk vonatkozik majd. Tasnádi Katalin A vendégváró Dány A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Idegenforgalmi Bizottsága kihelyezett ülését 2005. június 17-én Dányban tartotta. Ebből az alkalomból kérdeztük Gódor András polgármester urat turisztikáról, elképzeléseikről. ,,A turisztika modernkori népvándorlás. Úgy kell felfogni, mint emberi létszükségletet, az embertől magától és az emberi csopor­toktól el nem választható, azzal együtt élő tulajdonságot. A turiz­mus bevételi forrás. A véleményem az, hogy nem csak anyagi lehetőséget rejt, hanem ennél többet is. Azt szeretném hangsú­lyozni, hogy a mi közösségünkben, ha lehet, lépjünk fel az ér­tékek védelmében és a turizmus védelmében a csupán anyagi szemléletű megítélés ellen. A turizmus valójában az emberek találkozása, az pedig közösségek és közösségi értékek talál­kozása. A találkozásokban a természetközeliségnek és az emberközeliségnek kell megnyilvánulni. Az embereket fel kell készíteni a turisták fogadására. Unalomig halljuk már - ettől ter­mészetesen még igaz -, hogy ennek tárgyi megvalósulásai van­nak. Én azt hangsúlyozom, ezen túl a felkészülést a fogadásra, az emberek lelki találkozására is ki kell terjeszteni. Ezért új értelmezést kell adni a turizmusnak, ki kell terjeszteni a szűken vett, de ebben a szűk mivoltában is igen tágas horizontú jelen­séget még messzebbre, a látószem határán túlra is. A turizmus gyakorlati megnyilvánulásai közül kiemelném a mi esetünket, a testvértelepülések találkozását. Jó példát tudnék mondani a saját gyakorlatunkból. A szlovákiai Lukanénye és az erdélyi Gyergyócsomafalvával ápolunk testvéri kapcsolatokat. Fúvószenekari fesztiválunk, amelyet már többször megren­deztünk, szintén az emberi találkozások értékmegőrző színtere. Néhány dolgot szeretnék Dány község lehetőségeiről és céljairól szólni. Van egy nem túl esztétikus, de mégis valóságos szim­bólum, amely a béka és az ökör találkozásáról szól. Mi nem felfújni akarjuk magunkat, hogy olyanok legyünk, vagy olyan­nak látszódjunk, mint a turiz­mus tekintetében is több vagy nagyobb lehetőséggel bíró tele­pülés. Mi nem tudunk Gödöllő lenni, és nem is akarunk Gödöllő szintjére felnőni, nem is akarunk Gödöllő árnyékában meghúzódni, de szeretnénk Gödöllő fényében újraéledni és működni tisztességgel. De mi nem tudunk csak Gödöllő fé­nyében élni, hanem a szomszéd települések melegét is igényel­jük. Az élethez fény kell és meleg. És anyag. És szellem. Ha az előbb a települések találkozásáról és térbeli elhelyezkedéséről szóltam, és ezt fontosnak tartom, akkor még fontosabbnak kell tartanom a környező településekkel való kapcsolatot. Mi a turiz­must úgy tudjuk fejleszteni, úgy tudunk ebbe a vérkeringésbe ter­mészetes elemként és szükségletként belekapcsolódni, hogy nem önmagunkba kapaszkodva, hanem másokkal összefogva me­gyünk előre. A térség népfőiskolai csoportjaiban a turizmussal tervünk is van. Az ősz folyamán az Aszódi Evangélikus Gimná­ziumban egy konferenciát tartunk arról, hogy miképpen szélesít­sük és bővítsük a turizmust a Galgamentében, a Hajta és a Tápió térségében.” Dány tiszta, rendezett, friss levegőjű, teljes közművesített köz­ség. A tiszta porták ideálisak a falusi turizmus megvalósítására. Erdei sétákat, kerékpár-kirándulásokat lehet tenni, mindezt Buda­pesttől 30 kilométerre. Ivánkovics Zoltán ESE Híradó 2005. július 7

Next