Ese Híradó, 2005 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2005-07-01 / 6. szám
_________________________________________________________________________PROGRAMAJÁNLÓK A Péceli Parnasszus Alapítvány idei tervei A Péceli Parnasszus Alapítvány a maga szerény eszközeivel támogatja, esetenként szervezi azokat a kulturális rendezvényeket, amelyek Pécel legnemesebb hagyományaihoz, a Ráday család szellemiségéhez illeszkednek. A Rádayak szellemiségét folytató kortárs képzőművészek kiállításai nagyon nagy jelentőségűek a város életében. Bár a kiállítások elsősorban Pannonhalmi Zsuzsa áldozatos szervezőmunkáját dicsérik, alapítványunk büszke arra, hogy a nagyszabású országos rendezvényekhez némi köze lehet. Magunkénak érezzük ezeket a kiállításokat, és Pécel egész közössége nevében köszönjük, hogy Pannonhalmi Zsuzsa tervei és álmai, művészi értékítélete, országos kapcsolatai ilyen magasra teszik a kiállítások színvonalának mércéjét. 2005. május 20 - június 19-ig tartott nyitva a METAMORFÓZIS címmel megrendezett kiállítás, ahol a könyvtárterem és nagyterem festményeinek előképét, a Ráday Gyűjtemény tulajdonában lévő albumokból megismerhettük. Az emeleti termekben a közelmúltban elhunyt Rékassy Csaba grafikusművész műveit és még további 20 kortárs művész műveit láthattuk. A művészeket és munkáikat Sulyok Gabriella válogatta. A kiállítást Dr. Bereczky Lóránd a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A freskókról Dr. Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója tartott előadást. Örömmel hívjuk fel a figyelmet a 2005. július 15 - augusztus 15- ig nyitva tartó, AZ ÖTVÖSMŰVÉSZET REMEKEI című kortárs ötvösművészeti kiállításra is. A kastély könyvtárában egyidejűleg a Ráday Gyűjtemény témához kapcsolódó tárgyaiból és kiadványaiból látható kiállítás. Múlt és jelen egyazon szellemben. 2005.szeptember 10 - október 9. között látható VISELET-, ÖLTÖZETBEMUTATÓ kiállításon is, ahol a kortárs textilművészek, a Modern Etnika csoport, öltözékbemutatója látható. Egy előadás mutatja be a múlt és a jelen folytonosságát. 2005. szeptember 23-án a Parnasszus Alapítvány önálló rendezésében kerül sor Fenyő Ervin FELELET A MONDOLATRA című irodalmi, nyelvújítási témájú előadására, amely egy két részből álló sorozat első estje lesz. Immár hagyományosnak mondható a 2005. október 08 - november 27 között megrendezésre kerülő KÖNYV-TÁRGY BIENNÁLÉ. Országos hírű kortárs képző- és iparművészek gondolatai a könyvről, a Ráday-kastély emeleti termeiben kiállítva. Ezzel egy időben a kastély könyvtártermében a Ráday Gyűjtemény művészettel kapcsolatos könyvei kerülnek kiállításra. A kiállítást Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója nyitja meg, Ráday korának zenéjét Maros Éva hárfaművész és Geiger György trombitaművész szólaltatja meg. 2005. november 11-én ismét az Alapítvány önálló rendezése, Fenyő Ervin irodalmi előadássorozatának második estje következik ILIÁSZI PÖR címmel Fenyő Ervin két irodalmi előadását Pécel városának irodalmi vonatkozású története és egy meglepetés fogja össze. A Péceli Parnasszus Alapítvány meglepetése egyelőre titok, annyit azonban elárulhatunk: írogató, verselgető fiataloknak nagyon ajánljuk, hogy irodalmi estjeinken és a könyvkiállításon részt vegyenek, mert ott valami rájuk vonatkozik majd. Tasnádi Katalin A vendégváró Dány A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület Idegenforgalmi Bizottsága kihelyezett ülését 2005. június 17-én Dányban tartotta. Ebből az alkalomból kérdeztük Gódor András polgármester urat turisztikáról, elképzeléseikről. ,,A turisztika modernkori népvándorlás. Úgy kell felfogni, mint emberi létszükségletet, az embertől magától és az emberi csoportoktól el nem választható, azzal együtt élő tulajdonságot. A turizmus bevételi forrás. A véleményem az, hogy nem csak anyagi lehetőséget rejt, hanem ennél többet is. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mi közösségünkben, ha lehet, lépjünk fel az értékek védelmében és a turizmus védelmében a csupán anyagi szemléletű megítélés ellen. A turizmus valójában az emberek találkozása, az pedig közösségek és közösségi értékek találkozása. A találkozásokban a természetközeliségnek és az emberközeliségnek kell megnyilvánulni. Az embereket fel kell készíteni a turisták fogadására. Unalomig halljuk már - ettől természetesen még igaz -, hogy ennek tárgyi megvalósulásai vannak. Én azt hangsúlyozom, ezen túl a felkészülést a fogadásra, az emberek lelki találkozására is ki kell terjeszteni. Ezért új értelmezést kell adni a turizmusnak, ki kell terjeszteni a szűken vett, de ebben a szűk mivoltában is igen tágas horizontú jelenséget még messzebbre, a látószem határán túlra is. A turizmus gyakorlati megnyilvánulásai közül kiemelném a mi esetünket, a testvértelepülések találkozását. Jó példát tudnék mondani a saját gyakorlatunkból. A szlovákiai Lukanénye és az erdélyi Gyergyócsomafalvával ápolunk testvéri kapcsolatokat. Fúvószenekari fesztiválunk, amelyet már többször megrendeztünk, szintén az emberi találkozások értékmegőrző színtere. Néhány dolgot szeretnék Dány község lehetőségeiről és céljairól szólni. Van egy nem túl esztétikus, de mégis valóságos szimbólum, amely a béka és az ökör találkozásáról szól. Mi nem felfújni akarjuk magunkat, hogy olyanok legyünk, vagy olyannak látszódjunk, mint a turizmus tekintetében is több vagy nagyobb lehetőséggel bíró település. Mi nem tudunk Gödöllő lenni, és nem is akarunk Gödöllő szintjére felnőni, nem is akarunk Gödöllő árnyékában meghúzódni, de szeretnénk Gödöllő fényében újraéledni és működni tisztességgel. De mi nem tudunk csak Gödöllő fényében élni, hanem a szomszéd települések melegét is igényeljük. Az élethez fény kell és meleg. És anyag. És szellem. Ha az előbb a települések találkozásáról és térbeli elhelyezkedéséről szóltam, és ezt fontosnak tartom, akkor még fontosabbnak kell tartanom a környező településekkel való kapcsolatot. Mi a turizmust úgy tudjuk fejleszteni, úgy tudunk ebbe a vérkeringésbe természetes elemként és szükségletként belekapcsolódni, hogy nem önmagunkba kapaszkodva, hanem másokkal összefogva megyünk előre. A térség népfőiskolai csoportjaiban a turizmussal tervünk is van. Az ősz folyamán az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban egy konferenciát tartunk arról, hogy miképpen szélesítsük és bővítsük a turizmust a Galgamentében, a Hajta és a Tápió térségében.” Dány tiszta, rendezett, friss levegőjű, teljes közművesített község. A tiszta porták ideálisak a falusi turizmus megvalósítására. Erdei sétákat, kerékpár-kirándulásokat lehet tenni, mindezt Budapesttől 30 kilométerre. Ivánkovics Zoltán ESE Híradó 2005. július 7