Ese Híradó, 2007 (12. évfolyam, 1-10. szám)

2007-02-01 / 1. szám

I FEBRUÁR „Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk.” - Pavlenko Kincses kalendárium FEBRUÁR böjtést­ hava­­ télutó hó Január 6-tól február közepéig - FARSANG A vízkereszttő­l hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsang­nak, amelynek három utolsó napja, „a farsang farka” a fékevesz­tett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnep­ség, mely a nagyböjttel ér véget. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap. A tél és a tavasz szimbolikus küzdelme, amely már az óév te­metésével kezdődik, a farsangban ér a tető­pontjára. A telet jelképező bábot valami módon elpusztítják: vagy vízbe „fojtják”, vagy elégetik. Ez a télkihordás, téltemetés. A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osz­trák Fasching szóból ered. Ez a fogalom - akárcsak a karnevál - a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját meg­előző, húshagyó keddi éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=böjtölés; Nacht=éjjel). Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei farsangi köszöntő refrénje, amelyet Kodály Zoltán jegyzet fel 1909-ben: „Agyigó, agyigó, fassang, fassang!” Az idők folyamán a foga­lom már a böjti napokat megelőző egész, másfél hónapos idő­szak jelölésére szolgált. (Más értelmezés szerint a farsang neve a német fasen, faseln, mesélni, pajkosságot űzni szóból ered.) Február 14. Bálint - Valentin-nap Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékoz­zák szeretteiket az emberek a szerelmesek napján. Valentin kultusza a III. századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite mi­att II. Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta a látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött: „A Te Valentinod.” Így vált ez az üzenet világszerte is ismertté. A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniáiból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14- én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A XIX. században üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Svédországban és Svájcban hivatalos ünnep. Február 19. Zsuzsanna napja Az Ószövetség jámbor asszonyát, a kertjében fürdő Zsuzsan­nát két kéjenc vén meglesi és megkörnyékezi, majd az ellenálló asszonyt bosszúból bevádolja. A haláltól az ifjú Dániel böl­csessége menti meg. Zsuzsannát az európai kultikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával, s talán „tek­nősége” miatt is. A hazai Zsuzsanna-játék a bibliai történetet eleveníti meg. Klerikusok, diákok idézték föl farsang idején az épületes történe­­tet.Ehhez a naphoz is kötődik időjárási megfigyelés. Zsuzsanna elviszi a havat, tartották róla. E napon a szegedi, magyarbán­­hegyesi és kiskunfélegyházi néphit szerint megszólal már a pa­csirta, melynek éneke a tavasz közeledtére utal. Február 24. Jégtörő Mátyás Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák." Az ezen a napon fogott csukát a nép „Mátyás csukájáénak nevezi,és egész évre bő halfogást ígér. /­P "V­ Február 28. A Kalevala ünnepe Ezen a napon jelent meg 1835-ben a finn nemzeti eposz első, rövid változata. Az eposz verseit Elias Lönnrot körorvos gyűjtötte és válogatta, többek között Kelet-Karéliába irányuló gyűjtőútjain. Lönnrot nyelvújító is volt, az általa kitalált szavak nagy része ma is használatban van. Február szülöttei: 1881. február 3. Galamb József - gépészmérnök, a Ford-T au­­tómodell megalkotója 1890. február 3. Kner Imre - tipográfus, nyomdász 1775. február 9. Bolyai Farkas - matematikus, drámaíró 1880. február 9. Fejér Lipót - matematikus (függvényelmélet) 1810. február 10. Barabás Miklós - festőművész 1903. február 13. Georges Simenon - francia-belga író 1873. február 15. Kacsóh Pongrác - zeneszerző 1710. február 15. Versailles-ban megszületett XV. Lajos Fran­ciaország királya 1867. február 17. Némethy Emil - gépészmérnök, a repülés magyar úttörője 1825. február 18. Jókai Mór - író, a magyar romatikus próza kiemelkedő képviselője, akadémikus 1844. február 20. Munkácsy Mihály - festőművész 1843. február 23. Hunyadi Mátyás - magyar király, latin le­velek szerzője, az irodalom és művészet mecénása 1824. február 24. Szentgyörgyi József­­ orvos, a magyar mete­orológiai kutatások egyik úttörője A hónap eseményei, aktuális évfordulók a nagyvilágból • 1564. február 15-én megszületett Galileo Galilei olasz csil­lagász, a távcső első értő felhasználója. Felfedezte a Jupiter négy nagy holdját (Galilei-holdak), mellyel Arisztotelész azon tételét cáfolta, miszerint minden keringő égitest központja a Föld. • 1835. február 27-én a budai magyar színházban bemutatták Katona József: Bánk bán c. tragédiáját. • 1853. február 10-én Novák Dániel, Örményi József és Clark Ádám tervei alapján Budapesten e napon kezdődött el a Váralagút különösen szép Pestre néző, klasszicista kapuépít­ménye, a másik oldali későbbi munka. A hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. Az Alagút tojás alakú boltozattal épült. A Lánchíd felőli bejáratát a hídhoz illően klasszicista stílusban alakították ki. A Krisztinaváros felőli torkolat már az építés korának megfelelően romantikus stílusban épült. Ezt ma már nem láthatjuk: a háborúkban elpusztult, és az Alagút nyugati kapuját új tervek alapján építették meg. A rossznyelvek szerint csak azért építették az Alagutat, hogy borús időben bele lehes­sen tolni a Lánchidat. De ennél sokkal fontosabb oka volt: az Alagút elkészültéig Pest­ről a Krisztinavárost és a budai hegy­vidéket csak a Várhegy megkerülésével lehetett elérni. Amint az Alagút megnyílt, Buda megközelítése egyszerűvé vált, és Buda átalakult. • 1886. február elsején kezdte meg tevékenységét a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. 1891-re már valamennyi posta­­hivatal ellátta a postatakarékpénztári szolgálatot. • 1893. február 15-én Puskás Tivadar találmányának köszön­hetően Budapesten beindult a vezetékes rádió őse, a telefonhír­mondó-szolgálat. • 1895. február 13-án Lyonban állították ki a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. 1895. december 28-án Párizsban mutatták be találmányukat a nyilvánosságnak. M­­­ ESE Híradó

Next