Ese Híradó, 2010 (15. évfolyam, 1-10. szám)

2010-12-01 / 9. szám

Deáktanya 2010. november 4. Tóth György: A második országalapító - IV. Béla IV. Béla hatalomra kerülése. Intézkedései a királyság meg­erősítésére. Készülődés a tatárveszélyre. A muhi csatavesztés. A király menekülése. A tatárok kényszerű kivonulása. IV. Béla visszatérése. Újszerű intézkedések a kormányzásban, az ország újjáépítése. IV. Béla a magyar királyok közt. 2010. november 11. Krisztik József: A szavak nélküli kommunikáció A kulturális különbségektől kezdve a mikroarckifejezéseken át a mindennapi hazugságokig. Miért érvényes a közmondás: „Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak!”. Miből tudhat­juk, hogy beszélgetőpartnerük mit gondol, és hogyan áruljuk el a hazugságainkat? Kistarcsai Kulturális Egyesület 2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18. Telefon/fax: (36)28/470-926 e-mail: kike@kike.hu 2010. november 18. Radics Kinga: Az Életfa Program Ez az életmódprogram a család minden tagjának egyénre sza­bott egészségmegőrző, preventív megoldásokat nyújt. Az élet­módtáborokban a gyerekek megtanulják, hogyan éljenek, táp­lálkozzanak, mozogjanak egészségesen. A program egymillió családot szeretne megérinteni. 2010. november 23. KIKE: Kultúrák találkozása Isztambulban A barátság pillanatok alatt kialakulhat, és nem függ sem kortól, nemtől, sem nemzetiségtől, kultúrától, vallástól. Foglalkozás a szeretnivaló török gyerekekkel. Szertartás a Kék Mecsetben. A bazár lenyűgöző varázsa, és az alkudozás élménye. A török emberek kedvessége. Keleti cseme­gék. A Deáktanya előadásait a Civilház (Kistarcsa, Széchenyi út 33.) közösségi termében tartjuk. Az előadások csütörtökönként este 7 órakor kezdődnek, időtartamuk 1 óra körüli. A Deáktanya ismeretterjesztő előadásai nyitottak, azokat térí­tésmentesen látogathatja bárki. BSE Híradó 23 2010. november Őszi gondolatok „A bűn zsoldja halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban. ” (Rám. 6:23.) A civilizáció sok tekintetben elszakította az embert a termé­szettől, s ezzel együtt a természetes életviteltől is. Gyakran csak programok, mesterségesen kialakított rítusok és ritmusok hoz­zák mozgásba az embert (mert az élethez hozzátartozik a moz­gás). Máskor csupán kirándul az ember a „természetbe”, hogy gyönyörködjék a teremtett világ szép rendjében, hogy lélekben is megújulva térhessen vissza mindennapi túlorganizált életébe. A rohanás olyan, mint a malom: feltöri az életet, a felgyorsult, rohanó életformában valami után futunk, hogy megnyerjük az életet, megtaláljuk önmagunkat. Ehelyett elveszítjük azt. A haj­szolt élet gyakran nem más, mint a halál előli menekülés. A leg­egyetemesebb emberi tapasztalás: a halál elől nem lehet elfutni. Aki él, annak egyszer meg kell halnia. Nincs kivétel! Nekem is eljön az utolsó órám. Ősszel hervad a virág, lehullanak a fák levelei, kopasszá lesz­nek az ágak. Télre halottá lesz a táj. Már az ősz is ezt sugallja. Petőfiben is a halál gondolatát idézi a körülötte lévő megvál­tozott természet, az őszivé lett táj a „Szeptember végén” című gyönyörű versében. Az élet és a halál elválaszthatatlan. Mint a fény és az árnyék, együvé tartoznak. Az élet is, a halál is közös­ségi ügy. Nem mindegy, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz. „Oh, mondd, ha előbb halok el, tetemimre / Könnyezve borítasz-e szemfedelet?” A temetés mint végtisztességadás az élők, a túlélők dolga. A kegyelet, az emlékezés is az élőké. A kegyelet tisztelete, meg­becsülése az elhunytnak, a személy egyedi voltának és az élet egyszeriségének. Egyúttal a gyászoló alázata is a saját halan­dósága miatt. Az emlékezést jó, ha a szeretet segíti. Szeretettel emlékezni annyi, mint bocsánatot kérni mindazért, amit rosszul tettem vagy szóltam, s megbocsájtani, elfeledni mindazt, ami nekem fájt. A szeretet emlékezése a megbékélt szív csendje, az állandósult belső béke. Ehhez idő kell. De nem az idő gyógyít. Engedj utat az isteni szeretet rendező parancsának. Krisztus áldozatáért van bocsánat. Bocsáss meg magadnak és a másiknak is, gondolj Isten bocsá­natára! Hajdani mulasztásoknak és sérelmeknek ma már nincs aktualitásuk, de szeretni ma is lehet. Élj hálás szívvel emlékezve a jóra, a szépre, és meríts a szeretet örök forrásából. Isten a sze­retet. Isten szeretete neked is elég, hogy ki ne apadjon a szíved. Sőt, Isten szeretetében a reménységed is újulhat az elhunytra nézve. „Jézus Krisztus azért halt meg és támadott fel, és elevenedett meg, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjék.” (Róm. 14:9.) A megváltó kegyelemben bízva, és hittel megragadva a feltámadás erejét, van reménységünk mind élőkre, mind holtakra nézve! Önmagunkra nézve is akár éljünk, akár haljunk Krisztus a bizodalmunk. Oly szépek a gondosan nevelt és óvott krizantémok, melyek egy-egy szerető gondolat megtestesítői a felvirágozott teme­tőkben. Hogy hány napig virágoznak? Az időjárás függvénye. Egy hajnali fagy után olyanná lesz az egész, mintha leforrázták volna. Esztétikailag megsemmisül a szép látvány, de a kegye­let és a szeretet emlékezetének őszintesége, értéke megmarad. A múlandóságot sokszor a hervadó világ fejezi ki. Minden, ami emberi, múlandó, de mi a temetőben is az örökkévaló Isten sze­retetében bízunk. Hisszük Krisztus feltámadását, és ezért öröm­mel énekeljük húsvéti örömteli énekünket a régi zsoltárdallamra: „Nincs már szívem félelmére nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából...” Mivel mi az Élet Urában hiszünk, valljuk, hogy nem a halálé, hanem az életé az utolsó szó! Orosz Ferenc, ny. református lelkipásztor Átvéve az ESE Híradó 2000 novemberi számából. HALOTTAK NAPJA !

Next