Ese Híradó, 2010 (15. évfolyam, 1-10. szám)

2010-12-01 / 10. szám

­ GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG Integrált város- és település­­fejlesztési stratégia A Gödöllői kistérség számokban A kistérség jellemzői A Gödöllői kistérség Pest megyében helyezkedik el Gödöllő központtal. A kistérséget 12 település alkotja: Csömör, Dány, Gödöllő, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Vácszentlászló, Valkó és Zsámbok. Közülük négy város: Gö­döllő, Isaszeg, Kistarcsa és Pécel. A kistérséghez tartozott még Mogyoród is, de 2007-ben átkerült a Dunakeszi kistérségbe. A lakosság száma az országos tendenciáktól eltérően folyamatosan növekszik, és korstruktúráját illetően is kedvező összetételű. A kistérség fejlettségét jelentős részben kedvező gazdaságföld­rajzi fekvésének és települései adottságainak egyaránt köszön­heti. Az elmúlt két évtizedben ugrásszerűen növekedett a fővá­rosból kitelepülők létszáma és aránya. Budapest közelsége és megközelíthetősége jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az idegenforgalom és a turizmus is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Természetföldrajzi értelemben két nagy tájegységre lehet osz­tani a kistérséget: a Gödöllői-dombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség gazdaságföldrajzi helyzete kitűnő, mert a tér­ségen halad át az M0-ás és M3-as autópálya, az M31-es út, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, melyek a kedvező közle­kedési adottságok miatt nagy gazdasági és logisztikai lehetősé­geket hordoznak. Ennek köszönhetően a terület a budapesti agg­lomeráció jelentős részét alkotja. A lakosságra jellemző, hogy az országos átlagnál magasabb jövedelmű. A terület földrajzi el­helyezkedésének és természeti adottságainak köszönhetően még tucatnyi potenciális lehetőséget hordoz magában. Turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű a Grassalkovich-kastély szerepe, mely egész évben várja látogatóit. A Gödöllői kistérség Magyarország egyik legszebb, különleges földrajzi adottságokkal rendelkező területe. A kiváló földrajzi adottságokhoz kapcsolódik Budapest közelsége, amely méreté­ből adódóan nagy arányban képviselteti magát a turizmusban, további kiaknázható látogatószám-növelési lehetőséggel. A föld­rajzi adottságok mellett a hagyományok, az épített, a természeti és a kulturális örökség is komoly vonzerőt jelent. A térség nem használja ki többek között a kastély- és konferenciaturizmusban, a rekreációban, termálvízben rejlő lehetőségeket. Komoly lehe­tőség van a természethez kapcsolódó sportok fejlesztésében: táj­futás, kerékpározás, lovassportok stb. A kistérségen belül a települések közötti kooperáció még alacsony mértékű, részben ez is az erős fővárosi agglomeráci­ós hatásnak tulajdonítható. Mivel folyamatosan növekszik a kistérségben alakuló logisztikai és ipari beruházások száma és mértéke, a térség fejlettségi szintje is folyamatosan változik. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a divergencia (szét­húzó magatartás) jellemző, és nem a konvergencia (összetartás). A főváros agglomerációs és gazdasági hatása a kistérség nyugati területeire erősebb, míg a keleti részre gyengébb. Nem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Ezért az országos terü­letfelzárkóztatási stratégiában nem tartozik a kiemelt fejlesztési térségek közé. Demográfiai adatok A kistérség területe: 381 km 2 A kistérség népessége: 104.471 fő (forrás: KSH) A Gödöllői kistérség lakónépességének száma 1990-2009 között Minden év január 1-jén. Az adatok forrása: Pest megyei statisztikai évkönyv 2009, KSH A népesség 1990 és 2009 között 17535 fővel növekedett, amely 20%-os növekedést jelent a korábbi lakosságszámhoz képest. Ez összességében kis mértékben elmarad a megyei átlagnöveke­déstől (25%). A 2000 és 2009 közötti időszak átlagos növeke­dése viszont némileg meghaladja a megye hasonló növekedési arányát. Előre láthatólag ez a folyamat folytatódni fog, mivel az agglomerációs területek határa kitolódik, és egyre többen költöznek ki a fővárosból. 2000 után erősödött a 90-es években elkezdődött tendencia, a kistérség lakosságának növekedése fel­gyorsult, majd 2004 és 2009 között kissé csökkent a lakosság száma. A növekvő ipari és logisztikai beruházásoknak köszön­hetően ez a csökkenés az előrejelzések szerint csak átmeneti, és hamarosan ismét emelkedik a népességszám. Jelentős állandó népességnövekedés következett be a 2000 és 2006 között idő­szakban Kerepesen 34%, Pécelen 31%, Isaszegen 21%, Nagy­­tarcsán 37%-kal növekedett a lakosság, mivel új földterületeket vontak be eladásra. A 60 évnél idősebbek arányának lassú, de folyamatos növekedése ugyanakkor azt jelzi, hogy a lakosság „elöregedési folyamata” továbbra sem szűnt meg. A Gödöllői kistérség népességeloszlása az egyes települések szerint 2009-ben Forrás: Pest Megye Honlapja A középiskolai korosztály száma növekedést mutat, azonban a fővárosi intézmények közelsége és elszívó hatása miatt még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. A KSH Népesség­tudományi Kutató Intézetének 2003-ban készült előreszámítása hosszú távon ugyanakkor a lakosságszám növekedésének továb­bi lassulásával számolt 2016-ra, sőt ezen belül a közoktatásban érdekelt korosztályok közül a 0-4 és 15-19 évesek számának csökkenését, az 5-9 és 10-14 évesek számának igen kismérté­kű növekedését prognosztizálja. Mindez azt is jelentheti, hogy a kistérség intézményeinek és fenntartóinak - az ország más térsé- 1990. 1995. 2000. 86.936 90.535 98.265 2003. 2004. 2009. 103.056 107.020 104.471 Település Gödöllő Pécel Isaszeg Kis­tarcsa Kerepes Csömör Fö (2009) 33 575 14 868 11 214 10 986 9 960 8 904 Szada Nagy­tarcsa Valkó Zsámbok Vácszent­lászló Összesen 4 355 3 539 2 541 2414 2 115 104 471 8 BSE Híradó 2010. december

Next