Ese Híradó, 2010 (15. évfolyam, 1-10. szám)
2010-03-01 / 2. szám
Nagyböjt Február 17-én volt hamvazószerda, ezzel megkezdődött a Húsvétra történő felkészülés negyven napos időszaka, melynek fő gondolata a böjt. Az Egyház vasárnapokon sosem böjtölt, így a negyven napos, hamvazószerdától Húsvétig terjedő időszakot a közbe eső vasárnapok nélkül értjük (valójában negyvenhat naptári nap van hamvazószerdától húsvétig). Hamvazószerda rövid szertartása ősi hagyományra vezethető vissza, amikor a vezeklés jeleként megszaggatták ruháikat, és fejükre hamut szórtak. A hamu szórása a bűnbánat ősi jelképe, az egyházi szertartásokban pedig a XII. századtól terjedt el. Napjainkban a pap hamuval keresztet rajzol a hívők homlokára, miközben a következőt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel.” Ezzel a földi dolgok múlandóságára irányítjuk figyelmünket. Pont ez a nagyböjt célja: tudatosítani és elmélyíteni, hogy földi életünk véges, és Krisztus kereszthalála által megnyílt számunkra az út az örök boldogság felé. A mindennapok rohanásában hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, vagy legalábbis háttérbe szorítani. Sokszor aggodalmaskodunk, félünk, a magunk erejéből próbáljuk megoldani a problémáinkat. De vajon valóban lényeges dolog-e az, ami miatt aggódunk. Vagy problémáink tényleg annyira nagyok, vagy mi túlozzuk el. Ezek a dolgok - nyilván mindenkinél más és más - elterelik figyelmünket életünk igazán fontos dolgairól. Egymásról, lelkünkről, a minket szerető Istenről. Figyelmünk, és értékrendünk megfelelő irányba való terelgetésének kiváló eszköze a böjt. Böjt már a primitív népeknél is volt. Ők testi-lelki gyógyulást vártak tőle. Voltak táplálékok, melyeknek démoni erőt tulajdonítottak ezért nem fogyasztották (pl. a totem állat húsa). Az antik filozófiai világ szerint a böjt meggyógyítja az ember testét és lelkét, továbbá elvezet a belső boldogsághoz. Az Ószövetségben rendkívüli szerepe volt a böjtnek. Amikor az ószövetségi ember böjtölt, akkor nem evett. Ez vallásos cselekedetnek számított, mert az élelmet Isten ajándékának tartották. Többféle oka lehetett a böjtnek, de mindi az önmegtagadás volt a lényeg. Jézus maga is böjtölt. Nála a böjt az ördöggel való küzdelem eszköze. Egyértelmű útmutatást ad a böjtről: „Amikor böjtöltök, ne legyetek bús képűek, mint a képmutatók. Ők ugyanis elváltoztatják arcukat, hogy böjtölésükkel feltűnjenek az emberek előtt. Bizony, mondom nektek, ők már megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg a fejedet, az arcodat pedig mosd meg. Ne lássák az emberek, hogy böjtölsz, csak Atyád, aki a rejtekben van. És Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet neked.” (Mt 6,16-18) Az első keresztények megőrizték a zsidó böjti szokásokat, de azt úgy gyakorolták, ahogyan Jézus tanította. Átvették a zsidó hagyományból a heti két böjti napot, ezt szerdán és pénteken gyakorolták, ezek Jézus elfogásának és halálának napjai voltak. Már az ősegyház idejében megjelent a húsvétot megelőző böjti időszak. A böjti napok nagyon szigorúak voltak. Csak egyszer ehettek és nem csak a hús volt tilos, hanem minden állati eredetű étel. A szigorú böjti fegyelmen az Egyház a középkor óta többször enyhített, így fel lettek mentve a böjt alól a fizikai munkát végzők és az utazók. A katolikus Egyház jelenlegi böjti szabályai szerint nagyböjt péntekjein nem ehet húst, aki elmúlt 14 éves. Hamvazószerda és nagypéntek napján ez módosul annyival, hogy csak háromszor szabad enni, és csak egyszer lehet jóllakni. Ez 18-60 éves korig kötelező. A nagyböjti időszakon túl az Egyház a pénteki napokat böjti napnak tartja és kéri a hústól való tartózkodás. Természetesen nem csak az étkezés terén lehet böjtölni. Éppen ezért van az, hogy az Egyház a péntekekkel kapcsolatban igyekszik már nem a böjti nap, hanem a bűnbánati nap kifejezést használni. A lényeg ezeken a napokon a bűnbánat, a földi dolgoktól az Isten felé fordulás. A vegetáriánusnak nyilván nem túl megerőltető a hústól való tartózkodás. A böjtölés terén szabadjára engedhetjük fantáziánkat, mindenki maga tudja, mi a gyengéje... Napjainkban népszerű, felkapott dolgokat találok, ha egy internetes keresőbe bírom a böjt szót: „léböjt”, „méregtelenítés”, „böjtkúra”. A böjt a keresztény ember számára nem egészségmegőrzés céljából végzett cselekedet. A böjt által gondolatainkat igyekszünk a földi dolgoktól, problémáktól az Isten felé irányítani. Lelkünk igényeit elnyomja a létért való mindennapi küzdelem, fogyasztói társadalmunk reklámjainak harsogása, vagy éppen a közöny. Ezek ellen hatásos fegyver a böjt. Bense Balázs ÜNNEPEINK . DEÁKTANYA Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE) 2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18. tel./fax: 06-28/470-926 e-mail: kike@kike.hu 2010. március 4. Halmos Mónika - Gabula Fruzsina: Szabadság, szerelem Berlini üdvözlet a fal leomlásának 20. évfordulóján - építészeti érdekességek a kétarcú városból. Káprázatos kastélyok, parkok Potsdamban. A romantikus Lübeck - Thomas Mann és a marcipán. Az izgalmak tetőpontja: Hamburg. A „bűn utcája” - a „Nagy Szabadság”, a pénzért vett szerelem. 2010. március 11. Nándori Gergely: Az 1848-49-es események kapcsán Érdekességek ’48 vonatkozásában. A szabadságharc következményei a megtorlás szempontjából: Haynau — a gépezet beindul. A harcokban részvettekre kirótt ítéletek. ’48 a sajtó tükrében. Hogyan emlékeztek meg 1949-ben a honvédsereg megalakulásáról? 2010. március 18. Galkó Balázs, Könyvelő Könyvelő! Könyvelő! Könyvelő! Könyvelő! 2010. március 25. Prikler Éva: Világcég a kisváros szélén A Procter&Gamble megalakulásának és működésének rövid története. A jól kidolgozott cégfilozófia a siker alapja. A magyarországi részleg szerepe és jelentősége a cégbirodalomban. Főbb mutatószámok, piacok, vállalati kultúra, Jövőkép és üzleti cél. A Deáktanya előadásait a civilház (Kistarcsa, Széchenyi út 33.) közösségi termében tartjuk. Az előadások csütörtökönként 7 órakor kezdődnek, időtartamuk kb. 1 óra. A Deáktanya ismeretterjesztő előadásai nyitottak, azokat bárki térítésmentesen látogathatja. Kistarcsai Kulturális Egyesüle tSE Híradó 9 2010. március