Ese Híradó, 2010 (15. évfolyam, 1-10. szám)
2010-05-01 / 4. szám
PÜNKÖSD A Pünkösd a kereszténység harmadik legjelentősebb ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztus - ígéretének megfelelően - elküldte a Szentlelket. Beteljesítése ez a feltámadásnak és megerősítése Krisztus maradandó jelenlétének. Pünkösdöt a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük, az ünnep görög neve is (teí-vita kootti, pentékoszté) ötvenediket jelent. Pünkösdöt az ókori zsidók is ünnepelték, természetesen más jelentéstartalommal. A zsidóknál a saját húsvéti ünnepük (Peszach - az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek) utáni 50. napon a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt. Később ez az ünnep a Tízparancsolat adományozásának ünnepévé is vált. Ezen a napon teljesült be Krisztus ígérete és jött el a lángnyelvek formájában a Szentlélek: „Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek el beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1-4) Ezután Péter apostol prédikálni kezdett, szavaira sokan figyeltek, követték őt. Megalakultak az első keresztény közösségek. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a zsidók és immár a pogány népek felé forduló apostolok által a kereszténység megállíthatatlanul terjedni kezdett. Pünkösd vasárnapját már az Ősegyház is a Szentlélek eljövetelének ünnepeként ülte meg, illetve kezdetektől ezt a napot tartják az Egyház születésnapjának. Napjainkban sokszor megkérdőjelezik, hogy Jézus akart-e egyáltalán Egyházat. Emögött általában a Katolikus Egyházzal szembeni éles kritika, vagy ellenszenv áll. Hogy tisztán lássunk, először meg kell határozni, hogy mit értünk Egyház szón. Keresztény szóhasználatban az Egyház szó a liturgikus gyülekezetét, a helyi közösséget, valamint a hívők egész, egyetemes közösségét jelenti. Ez a három jelentés valójában elválaszthatatlan egymástól. Az Egyház az a nép, melyet Isten egybegyűjt az egész világon. A helyi közösségekben létezik és mint liturgikus gyülekezet, a templomi szertartások révén valósul meg. Az Egyházhoz tartozik mindaz, aki Krisztus tanítását elfogadja és azt követni próbálja. A Szentírást olvasva nem találjuk azt a mondatot, vagy pillanatot, melyről állíthatjuk, hogy Jézus itt és most alapította az Egyházat. Viszont Jézus tanítványainak már a kezdetektől meggyőződése, hogy Jézus szavai és tettei határozottan jelzik egy, az ószövetségi közösségtől különböző csoport, az Egyház létrehozását. Ezen tettek közül kiemelkedők: Jézus megtérésre és a benne való hitre hív, kiválaszt 12 apostolt és közülük egyet, Pétert, kiemel, és különleges feladattal látja el, az utolsó vacsorán egyértelmű utasítást ad, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, valamint Jézus a feltámadása és a Szentlélek elküldése által megerősíti a tanítványokat. Látható tehát, hogy Jézus egész élete és tevékenysége mutatja közösségalkotó szándékát. Jézus a közösségnek szerkezetet, struktúrát és feladatokat adott. Jézust követni csak közösségben lehet, a kereszténység alapvetően egy közösségi vallás. A keresztény embernek tehát az Egyház nem egy mellékes kérdés, nem elfogadható az „én hiszek Istenben a magam módján, de senki ne mondja meg, hogy ezt hogyan éljem meg” álláspont, mert az Egyházat maga Jézus Krisztus hozta létre. Jézus hozta létre, viszont a tagjai emberek... Tanultunk történelmet, nézünk híradót, tény, hogy sokan nem kérnek az Egyházból. Én szeretem az Egyházat. Nem azért mert makulátlan, hanem mert Jézus ezt az utat jelölte ki az ő követőinek a hitük megélésére. Nem választhatok. Mint ahogy az Anya sem választja meg a gyermekét. De szereti feltétel nélkül, akkor is, amikor az rosszat tesz. Bense Balázs Pünkösd Az Egyház születésnapja DEÁKTANYA Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE) 2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18. tel./fax: 06-28/470-926 email: kike@kike.hu 2010. május 6. Boda Zsuzsa: Észak-ír varázs Legelésző birkanyájak a végtelennek tűnő zöld gyepen. Az ír legendák világa egykor és ma. A barátságos és nyitott észak-ír emberek. A pubok világa - beszélgetés egy pint sör mellett. Kávé vagy tea ír pogácsával és természetesen tejjel. 2010. május 13. Gulyás Benedek: A múlt már a spájzban van Régészeti eredmények bemutatása új eszközökkel. A leletanyagot a feltárás közelében célszerű kiállítani. Élhető Világok Emlékhely kialakítása. A földkemence mint a kultúrák közötti természetes azonosság és a mindenkori ember kemencéjéhez kapcsolódó viszonyának igazolása. 12 BSE Híradó 2010. május 20. Magyaródy Szabolcs: Magyarnak lenni Nyugaton Kormányaink soha nem tartották fontosnak a külföldi felvilágosító (fehér) propagandát. Szomszédjaink viszont másfél évszázada folytatnak hazug (fekete) propagandát ellenünk. A külföldi magyar szervezetek és egyének szellemi ellentámadásba kezdtek - tüntetések, újsághirdetések, könyvek... 2010. május 27. Sütő Fanni: Nők szerelmi háromszögekben Ahogy a szépirodalom és a populáris irodalom kezeli a témát. Az Üvöltő szelek és a Twilight-könyvek összehasonlítása. Milyen technikákat használt Emily Bronte és milyen trükkjei vannak Stephanie Meyernek. Különbségek a narrációban, a szóhasználatban és a szereplők jellemében. A Deáktanya előadásait a civilház (Kistarcsa, Széchenyi út 33.) közösségi termében tartjuk. A klubestek ideje: csütörtökön este 7-től 10 óráig. Az előadások csütörtökönként este 7 órakor kezdődnek, időtartamuk 1 óra körüli. A Deáktanya ismeretterjesztő előadásai nyitottak, azokat térítésmentesen látogathatja bárki. Ezen alkalmakon és a KIKE más rendezvényein lehet belépni az egyesületbe. Kistarcsai Kulturális Egyesület 2010. május