Ese Híradó, 2011 (16. évfolyam, 1-10. szám)

2011-03-01 / 2. szám

I EURÓPAI UNIÓ___________________________________________________________________ A magyar európai uniós elnökségről A soros elnökség Az Európai Unió Tanácsa kormányközi intézmény, amely a tagállami érdekeket jeleníti meg, és tíz különböző összetétel­ben ülésezik. A Tanács soros elnökségének teendőit a tagálla­mok rotációs alapon, fél éven keresztül látják el. Az elnökséget adó ország feladata, hogy a Főtitkárság segítségével szervezze a Tanács munkáját, és ebben az értelemben irányítsa az Uniót, biztosítsa működésének folyamatosságát és rugalmasságát. A Lisszaboni Szerződés 2009 végi hatályba lépése óta a tagor­szágok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács üléseit - Herman Van Rompuy személyében - a két és fél évre vá­lasztott állandó elnök irányítja. Ily módon az Európai Tanács elnöke és a soros elnökség szoros együttműködése adja az unió vezetését. A mindenkori elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében mely ügyek kerülnek a Tanács figyelmének középpontjába, és nagy befolyást képes gyakorol­ni arra, hogy az EU miként kezelje a különböző politikai és gazdasági kihívásokat. Az elnökség munkáját az adott tagál­lam által meghatározott prioritások mentén szervezi. A prio­ritások nagy része illeszkedik az EU általános napirendjébe, mert „örökölt”, folyamatban lévő ügy, ám a soros elnökséget adó tagállam néhány számára fontos területen új lendületet adhat az uniós együttműködésnek. Az elnökség programjának megvalósítása közben minden erejével a konszenzust keresi a 27 tagállam között, és a mindenki számára megfelelő politikai egyetértés alapján képviseli a Tanács álláspontját az uniós in­tézményekkel, jelesül az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal szemben. Három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” szorosabban is együttműködik egymással: megoszt­hatják egymással tapasztalataikat, és segítik egymást a felké­szülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre, amelyekben egyeztetik álláspontjukat. Ez a trió-elnökség a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével „intézményesült”. A spanyol-belga-magyar az első csoportos elnökség, amely teljes egészében a lisszaboni szabályok szerint működik. Spa­nyolország, Belgium és Magyarország közös trió-elnökségi programot dolgozott ki, amely a 18 hónap alatt napirendre ke­rülő szakpolitikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós ese­mények, főleg állam- és kormányfői, valamint miniszteri szin­tű találkozók tervezését jelenti. A három ország elnökségi logója is egységes. Az egyes el­nökségi triók egymás között is egyeztetnek, így Magyarország nagy hangsúlyt fektet a következő trió első elnökségét adó Lengyelországgal való szoros együttműködésre például olyan kérdésekben, mint a közös energiapolitika vagy az EU keleti szomszédságpolitikája. A magyar elnökség prioritásai és programja A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni, négy fő témakörre összpontosítva: növe­kedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzé­séért; erősebb Európa; polgárbarát Unió; bővítés és szomszéd­ságpolitika. 2011. január 1-jétől soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. Hogy számos teendője között is tartani tudja a helyes irányt, kijelölte azokat a témákat, amelyeknek kiemelt fontosságot tulajdonít. A ma­gyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében. Emellett a gazdasági ügyektől kezdve a közösségi politiká­kon át a bővítés kérdéséig minden esetben szem előtt kívánja tartani az emberi tényezőt, mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját. Bővítés és szomszédságpolitika Magyarország megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni a bővítési folyamat továbbvitelére és a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítására. A magyar el­nökség mindent meg fog tenni azért, hogy a Horvátországgal folyamatban levő csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak. Kiemelt cél továbbá a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelynek keretében 2011 máju­sában Magyarországon rendezik meg a második Keleti Part­nerség csúcstalálkozót. Az elnökség városai Budapest, Debrecen, Balatonfüred, Gödöllő Az EU Tanácsa Magyar Elnökségének gödöllői eseménynaptára Március 3. CoR EPP politikai csoport (délelőtt) és CoR BUREAU ülés/study visit (délután) 4. CoR BUREAU 8. Felnőttképzési akcióterv konferencia 12. Külügyminiszterek ülése (Gymnich) 17-18. Nemzeti Bologna Csoport ülése 22. Többszintű kormányzás, EGTC konferencia 25. Környezetvédelmi miniszterek informális ülése 26. Környezetvédelmi miniszterek informális ülése 28. EYC - Kulturális miniszterek informális ülése 29. EYC — Oktatási miniszterek informális ülése Április 1. EPSCO - Demográfiai kérdésekért és családpolitiká­ért felelős miniszterek informális ülése 4. Egészségügyi miniszterek informális ülése 5. Egészségügyi miniszterek informális ülése 8. ECOFIN - Eurogroup informális ülés 9. ECOFIN informális ülés 12. COMP informális ülés (R+D: kutatás és fejlesztés) 13. COMP informális ülés (ind.) 14. EU-USA kétoldalú találkozó 15. EU-USA kétoldalú találkozó 17-18. Szociális Védelmi Bizottság informális ülése 28-29. Modernizált EU szociális biztonsági koordináció - első év tapasztalatai - hogyan tovább? Konferencia Forrás: www.eu2011.hu/A gödöllői kastély kulisszái 20 ESE Híradó

Next