A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 1998

1998 / 2. szám

„Eltemettük eszményképét a feje­delmi nőnek, eltemettük őrangyalát a magyar nemzetnek, eltemettük, ki úgy ismer bennünket, a földün­ket, nyelvünket, történelmünket, embereinket, a költőink dalait s né­pünknek szívét, mint senki a vilá­gon; eltemettük nagyasszonyunkat, Erzsébet királynénkat, ki mindig magyarul érzett, magyarként csele­kedett." A száz esztendővel ezelőtt írott szöveg jól mutatja, miképpen vi­szonyultak sokan a magyarok ked­velt királynéjához. Sissy emléke ma is elevenen él köztudatunkban,­­s tragikus halálának századik évfor­dulóján méltóképpen emlékezik rá egyik kedvenc tartózkodási helyén, a gyönyörűen helyreállított Gödöl­lői Királyi Kastélyban megrende­­zett kiállítás utolsó évének gödöllői epizódjait az akkori helyi lap, a Gödöllő és vidéke is megörökítette írásaiban. ban először töltött hosszabb időt Gödöllőn.­­Az indítvány további részében már Az 1989-es év januárjában egy rövid­ elfeledett és még ma is használatos utcanő­­anekdotát közöltek a királynéról. A történet­­ek szerepelnek,­­ jelen évben van kar­­jellege is bizonyítja, hogy a királyi család minc­adik évfordulója annak, hogy Ő Csá­­életének legkisebb részletei is érdekelték a szark és Apostoli Királyi Felsége egész csa­­századvégi olvasókat: „Királyné ő felsége ládjával hosszabb időt töltött Gödöllőn­­ ha­­reggeli sétájáról a Haraszti erdőből vissza­­tározza e' (Gödöllő közönsége) hogy a je­­térve, híg tojást szokott reggelizni. Fájdalom lenne.' Templom teret koronás királyunk ne­a tojás egyszer záp volt és így ezt a faugalis véröt Ferencz József témek­ a ^ kastély, reggelit sem élvezheté a nagyasszony, azu- ^1, illetve a koronauradalmi igazgatósági tán mindennap tojó tyúkot vitetett a szobája- épülettől a vasúti pályaudvarig vezető utat­ba és így biztosította magának a friss tojást.” Erzsébet királyné útnak, az ebből elágazó, s . Ezt az indítványt a „gödöllői kö- jelenlegi Isaszegi utczát Gizella útnak, a Küs­­zönség” 1898 májusában tette: „Ebben az év­ vert a sort Mária Valéria sornak, a nagyvén­­ben lesz harmincz esztendeje annak, hogy a déglőtől Besnyő felé vezető. Utat Rezső út-Váczi utczát pedig Gödöllői Erzsébet királyné emléke Gödöllőn. Ezekben a hónapokban hazánkban is,külföldön is számos hely­en megemlékeztek Erzsébet királyné tragikus halálának 100. évfordulójáról.Magyarországi kultuszának központja szere­tett Gödöllőn­,ahol a Sisi Baráti Kör és az Erzsébet Ki­rályné Alapítványt ápolja emlékét.Az évforduló alkalmára gyö­nyörűen helyreállították és berendezték a Grassalkovich­­kastély egykori királynéi szárnyát is,érdemes megtekinteni. Augusztus 21.-én színvonalas tudományos ülést rendeztek olyan neves előadók közreműködésével,mint pl.Dr.Katona Ta­más és Dr.Dózsa Katalin történészek,vagy Mészöly Dezső író és műfordító,aki kötetbe foglalva megjelentette a királyné irodalmilag is értékes,szép verseit. Szeptember 10.-én újabb emlékülést rendeztek az Erzsébet park alapításának 100.évfordulója alkalmából.Természetesen ennek is a királyné volt a központi témája.A rendezvény kez,­retében új parkrészt avattak a volt városi kertészet terü­letén. A drámai életű és halálú nagyasszony legkedvesebb tartózkodási helye Korfu szigete mellett Gödöllő volt. Na­gyon szerette a természetet,gyakran sétált a későbbi pre­montrei objektum területén állott Fácános-erdőben is. Új gimnáziumunk ifjúságának nem válna szégyenére, ha részt vállalna kultuszának ápolásából»­(Sik Sándor és gr. Teleki Pál emlékének fenntartása mellett«*)például egy állandó tör­ténelmi szakkör keretében.Nem lenne későn még egy emlékfa­ültetési ünnepség sem,az évforduló alkalmából, még a késő ősz folyamán. /Dr.Király Pált/ megalapítójánnak emlékére Grassalkovics utczának nevezze el!” Időközben, Gödöllőtől távol sor került a királyné elleni merényletre. A királyi család életének erre a váratlan tragédiájára senki sem számított, így ért véget a múlt század utolsó magyar királynéjának élete. A gödöllőiek nem felej­tették el. Bizonyítja ezt a róla elnevezett park, az ott álló szobor és számtalan más em­lék is. És persze, azóta is él még az Erzsébet­­kultusz.______ ___________________. Százéves a gödöllői Erzsébet park. A város önkormányzata még 1996-ban ha­tározott arról hogy elkészítteti a helyi védettségű terület 2000-ig szóló kezelé­si és fejlesztési tervét, és ennek alapján a centenáriumi évfordulóra a rekonst­rukciós feladatok nagy részét elvégezte­ti. A munkák már tavaly megkezdődtek, de a látványosabb műveletekre most ke­rül sor. 1898-ban, Erzsébet királyné meggyilkolásának hírére Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter felhí­vással fordult a magyar társadalomhoz: „Dicsőült királynénk emlékezetére em­lékfákat ültessünk!” Ennek a felhívás­nak a hatására az országban több száz ligetet telepítettek, és mintegy három­millió fát ültettek. A gödöllőiek élen jártak e téren, hiszen az itteni Erzsébet­­park telepítése még a királyné halálának évében megkezdődött. A gimnázium környezetének dekoratív eleme lehetne például néhány szép piros termésű madárberkenye. De vajon melyik fafaj lehetett Erzsébet király­né kedvenc fája? Éppen száz éve, 1898-ban ölték meg anarchista merénylők Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét. Élete -8-

Next