A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 2013

2013 / 1. szám

. Vizsgálatkor a sebész orvosok hümmögtek a hátam mögött mondván, hogy ők az operációt nem vállalják, mert a páciensnek „febrise” van (latin tanulmányaimból jól tudtam, hogy ez lázat jelent). Mondhatnám, hogy legjobb úton voltam a vérmérgezés felé. Végül is beutaltak a Szent István kórházba, ahol elvégezték az operációt. Hála Istennek semmi különös szenvedéssel sem járt, elaltattak. Néhány nap után hazakerültem, és hónapokon át hetente táppénz kaptam, amit minden alkalommal Sashalmon kellett felvennem, ott volt az SZTK kifizetőhely. Emlékszem, hogy ez 100 Ft 40 fillér volt. Ma már nevetséges összegnek tűnik, de akkor ez elég jó pénz volt, hiszen havi 400 Ft fizetésnek felelt meg. Jókora méretű sebem nehezen gyógyult, hetente be kellett jönnöm a Péterfy S. utcai kórházba, ahol tenyérnyi sebemet átkötözték (nagyon jól esett, amikor sebbenzines vattával tisztogatták, mert nagyon tudott viszketni). Ez az állapot kb. október közepéig tartott, majd megkaptam munkakönyvemet is a Siemenstől, a folyamatos távvezeték építés velejárójaként elköltözőben voltak már Budapestről és segédmunkásokat nem vittek magukkal. A következő év március végéig munka nélkül maradtam. Időközben kaptam jóindulatú ismerősöktől egy-két állásajánlati címet, de ezek „szerencsémre” kudarcot vallottak. Általá­ban nem nyertem el a fogadó „elvtárs” rokonszenvét és pl. a sztálinvárosi (Dunapentele) építkezéseket ajánlották üzemük helyett. Jakab Isi gimnazista társam ügyvéd édesapja jóakaratú segítségével is kezdődött valami. Megkaptam tőle egy budapesti vasbeton üzem igazgatónőjének címét, aki neki nagyon hálás volt, mert férjét ügyes ügyvédi közbenjárá­sával megmentette a börtöntől. Ebben az üzemben vasbeton szerelő szakmunkásokat ké­peztek. Elmentem a megadott címre, de az erélyes portás elzavart, mondván, hogy „nincs felvétel!” István bácsi sajnálta, hogy nem voltam rámenősebb, mert az illető asszony várt engem, de akkor már megcsillant a következőkben az újabb reménység, és nem próbál­tam újra, így hát nem lett belőlem sem kőműves segédmunkás, sem vasbetonszerelő. Gödöllői utcaszomszédunk Pálos Miklósék voltak. Miklós édesanyja (az alvégi kispostát vezette) szerint fia az „olajosoknál” dolgozott, miután a Tud. Egyetem fizika tanszékéről elbocsájtották, mert volt valami kiváló „káder”. Ezután került a M. Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézethez, ahol valóban szénhidrogén kutató belső, és terepi munkákban vett részt. Kutatócsoportjuk április elején a szomszédos Máriabesnyőre költözött szeizmikus mérések végzésére. Miután Miklós megtudta, hogy nincs állásom, azt ajánlotta, hogy jelentkezzem a csoportnál, aminek akkor ő volt a vezetője, keresnek segédmunkásokat. Természetesen azonnal jelentkeztem felvételre, és a kitűző részleg egyik figuránsa lettem. Színes kitűző botokkal és szintező lécekkel szaladgáltunk a kutatási területen Gödöllő- Valkó-Vácszentlászló-Tura-Boldog községek vidékén. Nevetséges fizetést kaptunk, az órabér 1 Ft 70 fillér volt, kb. fele a Siemensnél kapott bérnek. Ez a munka sem tartott sokáig, mert 3-4 hét múlva az egész csoportot átirányították az alföldi Biharnagybajomba, ígéretesnek induló olajmező kutatására, így hát újra munka­nélküli lettem. Megpróbálom összefoglalni a kutatócsoportban működését. Szeizmikus reflexiós méréseket végeztek, ehhez 15-25 m mély robbantási pontokat fúrtak Craelius svéd fúróberendezéssel. Nagyon látványos volt a gépkocsira szerelt fúrótorony hidraulikus felállása a kijelölt ponton. A lyukakba 0.5-5 kg súlyú dinamit robbanó töltetet helyeztek víz­fojtással rugalmas hullámkeltés céljából. A robbantással keltett rengéshullámok vissza­­verődését-reflexióját talajmozgás formájában a kitűzött vonal mentén egymástól 25 m távolságra kihelyezett 24 érzékelő geofon­ érzékelte, és a mikroVolt-1 Volt nagyságrendű jeleket műszerkocsiban felerősítve, szűrve „szeizmogramok” formájában széles fotópapír szalagra rajzolta ki. A szeizmogramon láthatóvá váltak a visszaverődött szeizmikus hullámok „beérkezései” és azok pontos terjedési ideje ezred másodpercnyi pontossággal. Eredményes felvétel után a műszerkocsi átállt a fél terítéshossznyi­ távolságra levő követ­kező állásba. 2 A geofon vagy más néven szeizmométer a talajrezgést elektromos feszültséggé alakítja át 3 T terítés: 24 szeizmométerből álló vonalban kiterített kábelrendszer, itt 23x25 x 575 m hosszban

Next