Kartali Kisbíró, 1991 (2. évfolyam, 3-7. szám)

1991-03-01 / 3. szám

2 A gázvezeték építésének lehetőségeiről A korszerű energiaellátás megoldása érdekében 1989-ben történtek lépések. Az akkori Ipari Minisztérium ígérte, hogy megközelítően 160 millió forinttal hozzájárul a ge­rincvezeték megépítéséhez, kárpótolva ezzel az itt élő embereket a galgamácsai veszélyeshulladék-lerakó telepért. Ilyen ígéret birtokában indult el a tanulmányterv ké­szíttetése. A tervet az INNOTERV készítette. A terv sze­rint a vezeték Hatvan várostól indulna, biztosítaná Ver­­seg, Fenyőharaszt, Kartal, Aszód, Iklad, Galgamácsa, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Túra stb. gázellátását. Sőregi János tanácselnök 1990. tavaszán aláírt egy meg­állapodást, mely szerint a tervezési költséget, azaz 6 millió Ft-ot Kartal és Aszód fizeti meg az INNOTERV-nek. Kartal ebből 2 millió Ft megfizetését vállalta, mely összeg kifizetésével a Végrehajtó Bizottság egyetértett. Nem tudjuk, hogy milyen meggondolásból vállalta magára az összes költséget a két település, amikor a terv kiter­jed felső és alsó Galgamente szinte minden településére. Próbáltunk lépéseket tenni annak érdekében, hogy a ter­vezési költséget megosszuk az érintett települések között. Felkerestük valamennyi polgármestert, akik közül 6 fő egyetértett a reájuk eső rész kifizetésével, amennyiben a létező terv szerint építenék meg a gázvezetékrendszert. Ez év január 24-én Aszódon a települések vezetői, il­letve a leendő gázfogyasztók képviselői megbeszélést tar­tottak. Ekkor vált talán a legbizonytalanabbá, hogy a ve­zeték megépül-e valaha. A rendszerváltás következtében az Ipari Minisztérium ígérete csak ígéret maradt, amit ma már nem akarnak kész­pénzre váltani. Ha viszont a támogatást nem kapjuk meg, a gerincvezetéket az önkormányzatok saját erőből képtelenek megépíteni, s ezt a költséget - de még csak egy részét sem - tudjuk és nem is akarjuk a lakosságra hárítani. A tervezési költség átvállalása sem történt meg a többi település részéről, mivel Túrától Bagig terjedő községek - érthető módon - a hozzájuk közelebb eső településtől, Zsámboktól próbálnak gázhoz jutni, s így az elkészített terv számukra nem fontos, hiszen másik tervet készíttet­nek. Mivel az önkormányzat a tanács jogutódja, így a tanács által vállalt kötelezettségeket viselnünk kell. Viszont úgy gondoltuk, hogy ennek a 2 millió forintnak helye lett volna helyben is. Ezért alakult ki "vitánk" Aszóddal, ha ezt vitának lehet nevezni. Bennünket kizárólag a település érdeke vezérel minden cselekedetünkben. A hulladéklerakóhoz közel eső, első fokon érintett te­lepülések (Aszód, Iklad, Galgamancsa) jelenleg élénk tárgyalást folytatnak az illetékes Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, illetve az Ipari Minisztériummal. A tár­gyalások eredményétől függően kaphatjuk meg az ígért támo­gatást, és indulhat meg a nagynyomású gerincvezeték kiépí­tése. Miután 1987-ben (a galgamácsai hulladéklerakó építése kezdetén) ígéret volt a támogatásra és azt azóta sem tel­jesítették, hitünk kissé megingott. A helyhatóság testüle­te úgy döntött, hogy mindaddig nem fizeti a tervköltség ránk eső részét, amíg a megvalósulás anyagi feltételéről - a támogatásról - írásos ígéretet nem kapunk. Gáztémában újabb fejlemények március közepére várhatók, erről is tájékoztatni fogjuk a kedves olvasót. Keresztes-Urbán KISO­RÓ VÖRÖSHADSEREG ÚTI KÖZMŰFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS A Vöröshadsereg úti közműfejlesztéssel kapcsolatban az ott lakókat és a közvé­leményt tájékoztatom, hogy a 18/1983. (X.16.) ÉVM .sz. rendelet alapján az ál­lami pénzből készült beruházások után - vonalas létesítmények esetén,­­ a helyi önkormányzatnak ki kell vetni a közmű­­fejlesztési hozzájárulást. E hozzájáru­lás mértékét a rendelet 10.000,- Ft-ban állapítja meg. A korábbi vezetés, illetve testület is szerette volna meg­valósítani a helyi buszjáratot. Ez a jelenlegi testület, illetve a polgármester tervei közt is fontos helyen szerepel. Ennek feltétele volt, hogy a Ságvári Endre utcát és az Iskola utcát öszszekötő Vöröshadsereg utcát szilárd burkolattal kell ellátni. Az útépítés a korábbi kulékavicsos, il­letve sóder - zúzottkő teríték tetején készült 4 m szélességben, aszfalt lezá­rással. A munkálatok kivitelezése áthú­zódott a helyhatósági választások idejé­re, így a közműfejlesztési hozzájárulás kivetése is a helyhatóság feladatává vált. Ennek megfelelően a Hivatal testü­leti döntés alapján 5.000,- Ft-ban hatá­rozta meg a közműfejlesztési hozzájáru­lást. Ez az összeg messze nem fedi az aszfaltozás költségeit. Az utcában a lakások szerinti közmű­­fejlesztési hozzájárulás 160 lakásra ér­vényesíthető. A határozat értelmében ezen összeget 6 hónapon belül, részlet­­fizetési kedvezménnyel is be lehet fi­zetni. Az 5.000,- Ft-on felül az önkor­mányzat az útépítéshez 33.000,- Ft-tal járult hozzá lakásonként. A rendelet a nagyközség többi lakóit annyiban kárpótolja, hogy a befizetett közműfejlesztési összeg némi hozzájáru­lást nyújt a többi út karbantartására. A korábbi Bocskay és Kodály utcai vil­lany- és vízhálózat megépítése után is kivetésre került a közműfejlesztési hoz­zájárulás. A vízhálózat esetében a tár­sulati hozzájárulással együtt ez az összeg 12.000,-Ft volt. A helyhatóság bízik a lakosság megértésében és támoga­tásában, hiszen tevékenységünk a község érdekeit szolgálja. Pintér Mihály műszaki főelőadó 1991. március 1. Tájékoztató a községben használt földterület felméréséről és azonosításáról­ ­. ) A Polgármesteri Hivatal adóügyi dolgozói folyó évi ja­nuár közepe tájától földadó ügyben a lakosság nagy részét beidézte, illetve még folyamatosan idézi. Erre azért került sor, mert részben lakossági bejelen­tés alapján, majd annak kivizsgálása során megállapí­tást nyert, hogy a kertek, vagy üres telkek után az adóztatás nagyon sok tulajdonosnál nem történt meg. E területek után a korábbi mezőgazdasági jövedelemadó, illetve földadó rendeletek értelmében korábban is adózni kellett volna. A 800 m2­ feletti terület után akkor is adózni kellett volna, ha háztáji, illetmény­­föld, illetve bérelt földje nem volt az illetőnek. A 800 m-t meg nem haladó kert terület adóköteles, akkor is, a fenti címeken már a tulajdonos, vagy használó adózik. Az idézések során felmerült a tulajdonosok, használók részéről, hogy a hatóságilag megállapított és a beépí­tett ház, udvar területre az összesen leszámított 400 m2. terület igen alacsony. Ez az úgynevezett kivett terület nem helyi megállapí­táson, hanem a földhivatal által 1984. évben kiadott új földkönyvön alapul. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez nem újonnan bevezetett helyi adó, ezt már 1976 óta fizetni kellett volna. A kivetendő összeg - miután csak folyó évtől kerül előírásra - nem jelent különö­sebb anyagi megterhelést a tulajdonosoknak. Maximáli­san évente 170-180 Ft adót jelent. 2. ) Községünkben több személy használ, illetve bérel a Magyar Állam tulajdonában lévő földterületekből - 800- as, illetve teleki, vagy irtvány - különböző nagyságú szántó ingatlant. Az adóügyi csoport megkapta az ingatlanok és az eddigi bérlők adatait. Ennek alapján kellett pontosítani, il­letve felfedni, hogy ténylegesen ki a terület haszná­lója, fizet-e bérleti díjat, adózik-e a föld után. A felmérés alapján sikerült azonosítani a használati, bérleti jogot, illetve a jogtalan használók adatait. Az eddigi bérlők, illetve használók közül voltak olyan személyek, akik több szántót is használtak, illetve béreltek. A képviselőtestület határozata alapján egy család csak egy darab földterületet bérelhet. A döntés számításba veszi azt is, hogy a korábbi bérlők úgynevezett elő­­használati joggal élhessenek. Az esetleg még bérbeve­hető állami tulajdonú földeket olyanoknak kívánja bér­beadni a Polgármesteri Hivatal, akik erre szociális ok miatt rászorulnak. A képviselőtestület a bérleti díjat a korábbi 1­40 fillér helyett mel­­t összegben állapította meg. A felmérés során az úgynevezett 800-as dűlőben a bei­dézett tulajdonosok, használók bevallása során kide­rült, hogy több darab szántó "eltűnt". Feltehetően ez abból adódik, hogy több éven keresztül ezeknek a terü­leteknek tényleges használója nem volt, így a szomszéd földek használói egy-két sorral többet ültettek, s be­kebeleztek egy földet, így a valóságban már kevesebb parcella van, mint a térképen. A Polgármesteri Hivatal úgy döntött, hogy a szántó területek tulajdon, illetve használati jogának végleges tisztázása érdekében kora tavasszal kiméri a vitatott földterületeket. László Tiborné adóügyi ea.

Next