Kartali Kisbíró, 1991 (2. évfolyam, 3-7. szám)

1991-03-01 / 3. szám

1991. március 1 Tájékoztatás a rendszeres nevelési segély megállapításának feltételeiről Ezzel a cikkel szeretnénk tájékoz­tatni a lakosságot a rendszeres neve­lési segély megállapításának feltéte­leiről , lehetőségeiről. A gyámhatóság a kiskorú részére rendszeres nevelési segélyt állapíthat meg, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülők jövedelmének együttes összegéből kiszámított egy főre jutó jövedelem - önhibájukon kívül - nem éri el a mindenkori legmagasabb össze­gű saját jogú nyugdíjminimumot (jelen­leg 1.600,5 Ft) és emiatt a gyermek fejlődése veszélyeztetve van. Kivételesen sokkor is megállapítható rendszeres nevelési segély az egyedül­álló, három vagy több gyermeket, il­letőleg egészségileg károsodott gyer­meket nevelő szülők esetében, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum legmagasabb összegét legfeljebb 20 %­­kal meghaladja. A rendszeres nevelési segély a nagykorúság elérése után is folyósít­ható, addig az időpontig, ameddig a segélyezett tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll. A szülők évenként kötelesek jövedelmi igazolást benyújtani, jövedelmi vi­szonyaikban bekövetkezett lényeges változást 15 napon belül bejelenteni (pl. jelentős fizetésemelés, öröklés, új kereső belépése). A gyámhatóság a rendszeres nevelési segélyre jogosultság feltételeit három évenként felülvizsgálja. 1991. január hótól beérkezett és beérkező rendszeres nevelési segély kérelmeket minden esetben megtárgyalja az Egészségügyi és Szociális Bizott­ság. Ez időpont előtt megállapított rendszeres nevelési segélyeket a bi­zottság felülvizsgálta. Jelenleg rendszeres nevelési segélyben 39 család 56 gyermeke részesül. A rendszeres nevelési segély összege 1991. január 1. napjától a 14/1991.(I.23.) Korm. rendelettel mó­dosított 19/1990.(V.14.) SZEM. rende­let­­értelmében gyermekenként havi 1.300,- Ft. Krekó Ferencné­ig. főelőadó — KISO­KÓ—---------------------------­ KISGAZDA PÁRTI FÓRUM Vendégeink voltak: Nagy Ferenc József miniszter, dr. Torgyán József frakció­vezető, Dragon Pál alelnök. A Kisgazda Párt helyi vezetősége február 16-án Nagy Ferenc József tár­­canélküli miniszter, Dr.Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető és Dragon Pál a Kisgazda Párt megyei alelnöke részvételével nyilvános fórumot szer­vezett a Művelődési Házban. A fórumon mintegy 200 fő vett részt. A Himnusz eléneklése után Lados László köszön­tötte a vendégeket. Az alábbiak­ban né­hány gondolatot emelnék ki a három meghívott előadó beszédéből. Nagy Ferenc József mondandóját rövid történelmi visszatekintéssel kezdte, elemezve az elmúlt 45-50 esztendőben a földtulajdon és mezőgazdaság terén le­zajlott változásokat. Véleménye sze­rint a Kisgazda Párt népszerűsége nö­vekszik, a választásokon elért 12 Ti­nál bizonyosan nagyobb. Az FKGP állás­pontja: a teljes földet vissza kell adni a volt tulajdonosoknak.Fontos a felelősök felkutatása, akik - hang­súlyozta a miniszter - jelenleg is fontos beosztásban dolgozva, nem akar­ják kiadni kezükből a hatalmat. A "Nyugat" a három koalíciós párton - mint az Európai Demokratikus Unió tag­jain - keresztül fogadja be hazánkat. Az államadóssággal kapcsolatban utalt arra, hogy "nem ez a kormány vette föl!" Szóba került a kárpótlási törvény vitája. A koalíciós tárgyalások ered­ményeként a 90-92 %-ban az FKGP tervei megvalósulhatnak a kárpótlási törvény elfogadásával. Álláspontja szerint a tisztességgel kötött kompromisszum még nem jelenti a követeléseikről való végleges lemondást. Végezetül ki­hangsúlyozta, hogy pártja keresztény elveken álló, a magántulajdon szentsé­gét hirdető párt. A továbbiakhoz hitet és kitartást kívánt. Dr.Torgyán József (A frakcióvezető az ország pillanatnyi helyzetét érté­kelve az országot egy olyan repülő­géphez hasonlította, melynek vezetője hirtelen rosszul lett, ilyenkor az odaugró segítőknek nem lehet a fékbe taposni, mert a gép a földbe fúródna.) A belpolitikai állapotokról kije­lentette, hogy szerinte nem hatalom­­váltás, hanem hatalomátmentés zajlik. Úgy vélte, hogy a föld rendbetétele gyorsabban megoldható, mint az iparé, ezzel indokolta, hogy az FKGP a földre koncentrál. Ugyanakkor a szerény, mint­egy 12 %-os haszon, ami a mezőgazda­ságból kihozható, indokolja, hogy a magas adókat lejjebb vigye a törvény­kezés. A továbbiakban a képviselő kemény szavakkal vádolta az elmúlt rendszert, amiért "békés eszközökkel katasztrófa­­helyzetet tudtak előidézni". Vitatta annak jogosságát, hogy a jelenlegi rendszernek kötelessége volna a fel­halmozott 22 milliárd dollár adósságot teljes egészében átvállalni. Esetleg ezek egy részét élelmiszerben is le­tudhatnánk. Felhívta a figyelmet az elhanyagolt kelet-európai piac kínálta lehetőségekre is. Állást foglalt a Vi­lágkiállítás mellett, bizonyítva, hogy a Kisgazda Pártnak nem csupán a föld­kérdésben van véleménye. A kárpótlási törvény körüli vitát ismertetve elhangzott, hogy a Kisgazda Párt 116 ha-ig kívánja visszajuttat­ni a földet volt tulajdonosaihoz. A törvényben megszabott 30 napos jog­vesztési (igények beadásához szüksé­ges) időt keveslik. Végezetül felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a lehetőségek je­lentősen megnövekedtek, melyhez rövi­desen segítséget ad a forint konverti­bilissá válása. Dragon Pál mondandóját azzal a kije­lentéssel kezdte, hogy a Kisgazda Párt súlya megnőtt határainkon belül és kí­vül egyaránt. Az FKGP keresi a kapcso­latot más pártokkal, így az Agrárszö­vetséggel is. Kijelentette, hogy "nem akarjuk szétzúzni a szövetkezetét", az új termelési szerkezetet önkéntességre építve kell kialakítani. Aggodalmát fejezte ki a nyugati "kar­valytőke" beáramlásával kapcsolatosan. Ellenben rávilágított arra a tényre is, hogy a "komrmunista vezetők" felül­ről történő irányítása már a múlté. Rövid beszédének végén a Kisgazda Párt előremutató állásfoglalásairól ejtett szót: az FKGP elsőnek foglalt ál­lást az 1995-ös Világkiállítás mel­lett. A beszédek után néhány rövid felszólalásra maradt csupán idő. A felszólalók többek között felhívták a figyelmet a törvény életbelépések utá­ni ellenőrzésének szükségességére, a várhatóan évekig elhúzódó tulajdoni perekre. Szóba került a tejtermelés válsága, illetve az abból kivezető út keresése. Megtudtuk, hogy a földtulaj­don joga az unokákra is átörökíthető. Behorovszky Gábor 3.

Next