Százhalombattai Hírtükör, 1995 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1995-11-29 / 24. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - Vtk. ÉVF. 24. SZ. IüRES NŐK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN Miért éppen a nőkről készül ez a sorozat? Azért, mert a régi krónikák és az újabb történeti művek szerint is a történelmet, a politikát a férfiak „csinálják” legalábbis elsősorban az ő tetteiket örökítették meg. Azért, mert a nők történelemben betöltött szerepéről olyan keveset tudunk. A nők valahogy a háttérbe szorultak, nekik az évezredek alatt szinte kizárólag csak a gyermeknevelés, a család, a konyha szerepét osztotta - igaztalanul - a közgondolkodás. Pedig a nők is meghatározói az emberiség történetének. Nem csak azzal, hogy a férfiakat is őri szük, hanem azzal is, hogy egy- egy történelmi korszakban Jeled képviselők befolyásolták a történelem alakulását így volt ez a magyar történelemben is, hiszen a magyarság évezredes történetében és vérzivataros századaiban a gyermekeket szülő, a családot nevelő-összetartó nők közül számosan híressé váltak, a férfiak fölé is emelkedtek. Csak kevésszer jutnak az eszünkbe, és keveset tudunk róluk. A most induló cikksorozat tisztelegni kíván a „történelem* formáló” nők előtt A több mint ezeregy száz év magyar történelméből kronológiai sorrendben villantja fel az elfeledett vagy kevésbé ismert nők portréját ragyogó vagy hírhedt egyéniségeket, akikről hasznos tudni és akikre érdemes emlékezni .Emese álma Emes vagy Emese. Emese a magyar őskrónikák szerint a magyarok egyik ősanyja volt, pontosabban a Magyarországnak több mint 400 éven keresztül fejedelmeket és királyokat adó Árpádház (890 körül-1301) legendás ősanyja. Emese a IX. században élt, Almos fejedelem anyja, s így a honfoglaló Árpád fejedelem nagyanyja volt. Emese alakját Anonymus örökítette meg az 1200 körül „A magyarok története” (Gesta Hungarorum) címmel, latin nyelven írott regényes munkájában. Anonymus (Névtelen) a történelmi kutatások mai állása alapján III. Béla király jegyzője volt (a krónika bevezető sora szerint: „A P-nek nevezett mester”, valószínűleg Péter mester esztergomi prépost), aki az első történetíróként az akkor már távoli múlt, a magyar honfoglalás eseményeinek bemutatására vállalkozott. Anonymus így ír említett művében: „Az Úr megtestesülésének 819. esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentümogyerben (Dentumoger) Eunedubelianus vezérnek Emes (Emesu) nevű lányát. Ettől fia született, aki az Almos (Almus) nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva álmában teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak (almu) mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak (Almus). Vagy azért hívták Álmosnak, azaz latinul szentnek, mivel nemzetségéből szent királyok és hercegek voltak születendők.” E történet az egyik legrégibb magyar mondát örökítette ránk. Eredeti formájában talán úgy hangzott, hogy Emesét, Álmos anyját egy turulmadár termékenyítette meg, s csak a keresztény krónikások borzadtak vissza ennek szó szerinti lejegyzésétől, s úgy tüntették fel a dolgot, mintha Emese már teherben lett volna (hús-vér férfitól), s az őt álmában meglátogató turulmadár - terhes asszonyt termékenyített volna meg. Vajon mit akart kifejezni a monda azzal, hogy Álmos egy turulnak és egy nőnek (Emesének) a nászából született? A természeti népek saját eredetüket gyakran vezették vissza az őket körülvevő vagy a képzeletük szülte állatfajra, azt gondolván, hogy az ehhez az állathoz kapcsolt nemzetség az állatfaj összes jó tulajdonságával rendelkezik. Az Álmos nemzetsége és az Árpádok által választott turulmadár sas vagy sólyom formájú volt, amely kitűnt gyorsaságával, bátorságával, a többi állat (madár) feletti fölényével, uralkodásával. Ettől a félig mesés, félig valós állattól származtatta tehát magát Álmos (s így Árpád) nemzetsége. Az Álmos utáni néhány nemzedék Anonymus korára nem tartotta számon Álmos valóságos apjának és anyjának nevét, az volt a fontos számára, hogy Álmos turultól eredt, „aki” egy nőt tett nászával anyává, s csak utóbb adták ennek az anyának az Emes(e) (valójában anya), az apának pedig az Ügyek (szent) nevet. Létező személy volt-e tehát Emese? Minden bizonnyal igen. Valamikor a 800-as évek elején születhetett a magyarok Levédiában lévő hazájában, s itt is szülte a 820-as évek elején (Anonymus szerint 819-ben) a későbbi Álmos fejdelmet, a honfoglaló Árpád fejedelem apját. Későbbi életéről egyetlen krónika sem tudósít, de megélhette a 840-850 körül bekövetkezett újabb magyar hazába, az Etelközbe való költözést. Valamikor a IX. század második felében Etelközben hunyhatott el, valószínűtlen, hogy a 896-os, a Kárpát-medencei magyar honfoglalást megélte volna. Emese alakját megőrizte a magyar közgondolkodás is, számtalanszor hallunk „Emese álmáról", amelynek „valós” tartalmát igyekeztem röviden bemutatni. Mitták Ferenc TÉLI TÁRLAT December 2-án 18 órakor nyílik a BMK társalgójában, galériájában a II. Téli tárlat. Budapest számos, hírneves galériája közül újra a Váci utcai Sziget Galéria műveit láthatja a képzőművészet iránt érdeklődő közönség. A Sziget Galéria vállalja és segíti, hogy a XIX-XX. sz. nagy alkotóinak egy-egy műve lejusson városunkba. A galéria a magyar képzőművészet olyan alkotóiból válogat, akik az ábrázoló, realista, figurális tradíciókhoz kötődnek. A kiváló festők mellett jeles grafikusok is szerepelnek a kiállításon, így látható: Bod László, Boldizsár István, Bolgár József, Bárányi Sándor, Bráda Tibor, Czóbel Béla, Deák Ilona, El Kazowszkij, Gráber Margit, Istakovits Kálmán, Iványi Grünwald Béla, Kacziány Ödön, Somogyi Árpád, Szász Endre, Viktor Vasarely és még sokan mások művei. A névsoron végigfutva a leghíresebb műhelyek jutnak az ember eszébe: Nagybánya, Szolnok, Kecskemét, Szentendre és a főváros. Értékteremtő művészek és művek. A Sziget Galéria anyagát egészíti ki a helyben élő és helyben rendszeresen kiállító művészek anyaga. Bandy, Borgó, Juhász Erika, Józsa Nemes Irén, Kuli Dénes, Kusztos Endre, Márton Béla, Páll Lajos és Sánta Csaba munkái. Az első - múlt év decemberi - Téli tárlatnak nagyon sok látogatója volt. A Karácsonyi Vásár forgatagában sokan jutottak fel az emeleti galériába, hogy egy-egy kép előtt elgondolkodjanak, rácsodálkozzanak. A Téli tárlat nem titkolt szándéka, hogy a képek új gazdára találjanak. A múlt évben új tulajdonoshoz került Szász Endre, Pólya Celesztin, Basch Árpád, Deák Ilona, Kuti Dénes és Kusztos Endre egy-egy alkotása. Bízom abban, hogy a művek egy része újra itt marad a városunkban örömet okozva egy-egy családnak, barátnak, ismerősnek. A kiállítás december 30-ig látogatható naponta 10-18 óráig, a látogatókat műtárgy katalógus és bibliográfia segíti a művek, művészek megismerésében. A Téli tárlatot Deák János a KOPINT DATORG konjuktúra - Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság elnökvezérigazgatója nyitja meg. A neves közgazdász nem csupán gazdasági elemzéseiről, de arról is híres, hogy avatott „képgyűjtő” a Sziget Galéria tulajdonosa. A tárlatvezetést Horváth László művészettörténész a Galéria vezetője végzi. A megnyitón közreműködik a Liszt Ferenc Vegyeskar Zongor Árpád karnagy vezényletével. S ha szerencsénk van énekel 18 órakor a tárlat megnyitóján Kováts Kriszta művésznő, aki eztkövetően főszereplője a színházteremben a Képzelt riport... musicalnak. „A képeket sohasem fejezik be, hanem abbahagyják” vallotta Fényes Adolf festőművész. Nyilván arra gondolt, hogy a művész nem érzi feladatát bevégzettnek, mert a mű akkor fejeződik be, ha közönség elé kerül, akkor él, ha nézője van. Takács Péter NAPTÁR ■ (november 29.-december 12.) 1484. december 5.: VII. Ince pápa kibocsátja a Boszorkánybullát. Ugrásszerűen emelkedik a boszokványperek száma. 1804. december 2.: Bonaparte Napoleon első konzul sajátkezűig a franciák császárává koronázza magát a párizsi Notre Dame-ban. 1805. decmeber 2.: Austerlitznél Napóleon legyőzi II. Ferenc osztrák császár és I. Sándor cár erőit (a három császár csatája). 1823. december 2.: Kihirdetik az ún. Monroe-doktrinát, mely meggátolja a Szent Szövetség beavatkozását a latinamerikai függetlenségi harcok ellen (Amerika az amerikaiaké.) 1830. november 29.: Varsóban kitör a lengyel hazafiak felkelése az orosz elnyomó hatalom ellen. 1852. december 2.: Luis Bonaparte népszavazás útján, III. Napoleon néven császárrá választja magát (a II. Császárság). 1890. december 7-8.: A Magyarországi Általános Munkáspárt felveszi a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet. 1916. december 6.: A Mackensen tábornok vezette német hadseregcsoport elfoglalja Bukarestet. ________________________________ 1917. december 7.: Az USA hadat üzen Ausztria-Magyarországnak. 1921. december 6.: Írország Szabad Állam különválik Nagy- Britanniától, de a Brit Nemzetközösség tagja marad. 1931. december 11.: A brit parlament elfogadja a Westminster- statútumot, mely szerint a domíniumok szuverén államokká válnak. 1937. december 3.: József Attila a XX. századi magyar líra kimagasló alakja Balatonszárszón öngyilkosságot követ el. 1939. november 30.: A Finnország elleni szovjet támadással megkezdődik a finnszovjet téli háború. 1941. december 5.: A meginduló szovjet ellentámadás meghiúsítja a „Barbarossa-hadművelet” megvalósítását. 1941. december 7.: A japán flotta meglepetésszerű támadást indít a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor ellen. 1970. december 7.: Varsóban aláírják a német-lengyel szerződést a „kölcsönös kapcsolatok normalizálásának alapjairól”. 1980. december 8.: John Lennont, a Beatles volt tagját meggyilkolják New Yorkban. Deák___________| “Ringasd el magad! Az idős Déry Tibor elképzelte, hogy mi történne hazájából kiszakadt két fiatallal, ha részt venne az első nagy pop-rock találkozón Woodstockban. A Képzelt riport a hetvenes évek elején a fiatal értelmiség kedvenc olvasmánya. 1973-ban mutatja be a Vígszínház Presser- Adamis- Pós átdolgozásában a művet. Tíz éven át van műsoron, s azóta is számos bemutatón, számos változatban került színre a mű. 1986-ban a New York állambeli Alvanyban is bemutatták. Déry írja: „A különböző történelmi körülmények között a brutalitás természetesen különféle módon nyilvánul meg, de eredendő oka és gyökere - meggyőződésem - mindig az emberi agresszivitás és ostobaság.” Furcsa ellentmondás, hogy Déry azonosságot lát a regényében, a fasizmus barbársága és a pop-rock durvasága között. A zenészek a fiatal alkotótársak úgyják át a darabot, ahogy valójában ők gondolják Woodstock üzenetét„három nap szerelem, béke és zene”. A „Rock-gyanús” időben itt a Vígszínházban bújt össze egy új generáció, hogy ringatózva átgondolja, mi végre vagyunk a világon. A harminc-negyven- és ötvenéveseknek a Veszprémi Színház előadása december 2- án arra szolgál, hogy mérleget vonjanak. A fiataloknak arra, hogy szembe nézzenek önmagukkal, és közös, megőrzendő értékeinkkel. T.P. A ZORÁN KONCERTEN JÁRTUNK ValamiolEurópában November 17-én a városból néhányan elmentünk a BS-beli Zorán koncertre. A legtöbb érdeklődés a 15-25 évesek korosztályából került ki, de 50, sőt 60-65 éves nagyszülők is megjelentek ezen a családi ünnepen. Családi ünnep volt, mert úgy ültük körül a színpadot, mint az unokák szokták a nagymamát, ha mesél. Ezen az estén Zorán volt a nagymama. Én igazán mégis a mindenki által ismert Valahol Európában című film Simon Péteréhez hasonlítanám Zoránt, ő úgy mesélt nekünk a zenéről, mint Simon Péter a csavargóknak. Megtanított bennünket a zene szépségére, az érzelmek másfajta kifejezésére. Mi, akik ott voltunk csodálatosan éreztük magunkat. Ha minden igaz,aki a koncertről lemaradt, az karácsony tájékán a televízióban megtekintheti az ünnepi perceket. Wirth Andrea így írunk, mi Szerkesztőségünk ez évben is karácsonyi illetve szilveszteri, szépirodalmi mellékletet szándékozik megjelentetni. Kérjük olvasóinkat, hogy juttassák el szépirodalmi munkáikat-versek, karcolatok, novellák, humoreszkek - szerkesztőségünkbe. Beküldési határidő: december 14. - Szerk. - S. oldal