Százhalombattai Hírtükör, 1995 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1995-11-29 / 24. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - Vtk­. ÉVF. 24. SZ. Iü­­RES NŐK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN Miért éppen a nőkről készül ez a sorozat? Azért, mert a régi krónikák és az újabb történeti művek szerint is a történelmet, a politikát a férfiak „csinálják” legalábbis elsősorban az ő tetteiket örökítették meg. Azért, mert a nők történelemben betöltött szerepéről olyan keveset tudunk. A nők valahogy a háttérbe szorultak, nekik az évezredek alatt szinte kizárólag csak a gyermeknevelés, a család, a konyha szerepét osztotta - igaztalanul - a közgondolkodás. Pedig a nők is meghatározói az emberiség történetének. Nem csak azzal, hogy a férfiakat is őri szü­k, hanem azzal is, hogy egy- egy történelmi korszakban Jeled képviselők befolyásolták a történelem alakulását így volt ez a magyar történelemben is, hiszen a magyarság évezredes történetében és vérzivataros századaiban a gyermekeket szülő, a családot nevelő-összetartó nők közül számosan híressé váltak, a férfiak fölé is emelkedtek. Csak kevésszer jutnak az eszünkbe, és keveset tudunk róluk. A most induló cikksorozat tisztelegni kíván a „történelem* formáló” nők előtt A több mint ezeregy­ száz év magyar történelméből kronológiai sorrendben villantja fel az elfeledett vagy kevésbé ismert nők portréját ragyogó vagy hírhedt egyéniségeket, akikről hasznos tudni és akikre érdemes emlékezni .Emese álma Emes vagy Emese. Emese a magyar őskrónikák szerint a ma­gyarok egyik ősanyja volt, ponto­sabban a Magyarországnak több mint 400 éven keresztül fejedel­meket és királyokat adó Árpád­­ház (890 körül-1301) legendás ősanyja. Emese a IX. században élt, Almos fejedelem anyja, s így a honfoglaló Árpád fejedelem nagyanyja volt. Emese alakját Anonymus örökítette meg az 1200 körül „A magyarok története” (Gesta Hun­­garorum) címmel, latin nyelven írott regényes munkájában. Anonymus (Névtelen) a történel­mi kutatások mai állása alapján III. Béla király jegyzője volt (a krónika bevezető sora szerint: „A P-nek nevezett mester”, valószí­nűleg Péter mester esztergomi prépost), aki az első törté­netíróként az akkor már távoli múlt, a magyar honfoglalás ese­ményeinek bemutatására vállal­kozott. Anonymus így ír említett mű­vében: „Az Úr megtestesülésé­nek 819. esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, na­gyon sok idő múltán Mágóg ki­rály nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentümogyerben (Dentumoger) Eunedubelianus vezérnek Emes (Emesu) nevű lá­nyát. Ettől fia született, aki az Almos (Almus) nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset kö­vetkeztében nevezték el Álmos­nak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva álmában te­herbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben fel­tűnő képet magyar nyelven álom­nak (almu) mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak (Almus). Vagy azért hívták Ál­mosnak, azaz latinul szentnek, mivel nemzetségéből szent kirá­lyok és hercegek voltak születen­­dők.” E történet az egyik legrégibb magyar mondát örökítette ránk. Eredeti formájában talán úgy hangzott, hogy Emesét, Álmos anyját egy turulmadár terméke­nyítette meg, s csak a keresztény krónikások borzadtak vissza en­nek szó szerinti lejegyzésétől, s úgy tüntették fel a dolgot, mintha Emese már teherben lett volna (hús-vér férfitól), s az őt álmában meglátogató turulmadár - terhes asszonyt termékenyített volna meg. Vajon mit akart kifejezni a monda azzal, hogy Álmos egy turulnak és egy nőnek (Emesé­nek) a nászából született? A ter­mészeti népek saját eredetüket gyakran vezették vissza az őket körülvevő vagy a képzeletük szülte állatfajra, azt gondolván, hogy az ehhez az állathoz kap­csolt nemzetség az állatfaj összes jó tulajdonságával rendelkezik. Az Álmos nemzetsége és az Ár­pádok által választott turulma­dár sas vagy sólyom formájú volt, amely kitűnt gyorsaságá­val, bátorságával, a többi állat (madár) feletti fölényével, ural­kodásával. Ettől a félig mesés, félig valós állattól származtatta tehát magát Álmos (s így Ár­pád) nemzetsége. Az Álmos utáni néhány nem­zedék Anonymus korára nem tar­totta számon Álmos valóságos apjának és anyjának nevét, az volt a fontos számára, hogy Ál­mos turultól eredt, „aki” egy nőt tett nászával anyává, s csak utóbb adták ennek az anyának az Emes(e) (valójában anya), az apának pedig az Ügyek (szent) nevet. Létező személy volt-e tehát Emese? Minden bizonnyal igen. Valamikor a 800-as évek elején születhetett a magyarok Levédiá­­ban lévő hazájában, s itt is szülte a 820-as évek elején (Anonymus szerint 819-ben) a későbbi Ál­mos fejdelmet, a honfoglaló Ár­pád fejedelem apját. Későbbi életéről egyetlen krónika sem tu­dósít, de megélhette a 840-850 körül bekövetkezett újabb ma­gyar hazába, az Etelközbe való költözést. Valamikor a IX. szá­zad második felében Etelközben hunyhatott el, valószínűtlen, hogy a 896-os, a Kárpát-meden­cei magyar honfoglalást megélte volna. Emese alakját megőrizte a magyar közgondolkodás is, számtalanszor hallunk „Emese álmáról", amelynek „valós” tar­talmát igyekeztem röviden be­mutatni. Mitták Ferenc TÉLI TÁRLAT December 2-án 18 órakor nyílik a BMK társalgójában, ga­lériájában a II. Téli tárlat. Buda­pest számos, hírneves galériája közül újra a Váci utcai Sziget Ga­léria műveit láthatja a képzőmű­vészet iránt érdeklődő közönség. A Sziget Galéria vállalja és segí­ti, hogy a XIX-XX. sz. nagy al­kotóinak egy-egy műve lejusson városunkba. A galéria a magyar képzőművészet olyan alkotóiból válogat, akik az ábrázoló, realis­ta, figurális tradíciókhoz kötőd­nek. A kiváló festők mellett jeles grafikusok is szerepelnek a kiál­lításon, így látható: Bod László, Bol­dizsár István, Bolgár József, Bá­rányi Sándor, Bráda Tibor, Czóbel Béla, Deák Ilona, El Ka­­zowszkij, Gráber Margit, Istako­­vits Kálmán, Iványi Grünwald Béla, Kacziány Ödön, Somogyi Árpád, Szász Endre, Viktor Va­sarely és még sokan mások mű­vei. A névsoron végigfutva a leg­híresebb műhelyek jutnak az em­ber eszébe: Nagybánya, Szolnok, Kecskemét, Szentendre és a fő­város. Értékteremtő művészek és művek. A Sziget Galéria anyagát egé­szíti ki a helyben élő és helyben rendszeresen kiállító művészek anyaga. Bandy, Borgó, J­uhász Eri­ka, Józsa Nemes Irén, Kuli Dénes, Kusztos Endre, Márton Béla, Páll Lajos és Sánta Csaba munkái. Az első - múlt év decemberi - Téli tárlatnak nagyon sok látogató­ja volt. A Karácsonyi Vásár forga­tagában sokan jutottak fel az emeleti galériába, hogy egy-egy kép előtt elgondolkodjanak, rácso­dálkozzanak. A Téli tárlat nem tit­kolt szándéka, hogy a képek új gazdára találjanak. A múlt évben új tulajdonoshoz került Szász End­re, Pólya Celesztin, Basch Árpád, Deák Ilona, Kuti Dénes és Kusztos Endre egy-egy alkotása. Bízom abban, hogy a művek egy része újra itt marad a városunkban örö­met okozva egy-egy családnak, barátnak, ismerősnek. A kiállítás december 30-ig lá­togatható naponta 10-18 óráig, a látogatókat műtárgy katalógus és bibliográfia segíti a művek, mű­vészek megismerésében. A Téli tárlatot Deák János a KOPINT DATORG konjuktúra - Piackutató és Számítástechni­kai Részvénytársaság elnök­vezérigazgatója nyitja meg. A neves közgazdász nem csupán gazdasági elemzéseiről, de ar­ról is híres, hogy avatott „kép­gyűjtő” a Sziget Galéria tulajdonosa. A tárlatvezetést Horváth László művé­szettörténész a Galéria vezetője végzi. A megnyitón közreműködik a Liszt Ferenc Vegyeskar Zongor Árpád karnagy vezényletével. S ha szerencsénk van énekel 18 órakor a tárlat megnyitóján Ko­­váts Kriszta művésznő, aki ezt­­követően főszereplője a színházteremben a Képzelt ri­port... musicalnak. „A képeket sohasem fejezik be, hanem abbahagyják” vallotta Fényes Adolf festőművész. Nyil­ván arra gondolt, hogy a művész nem érzi feladatát bevégzettnek, mert a mű akkor fejeződik be, ha közönség elé kerül, akkor él, ha nézője van. Takács Péter ­ NAPTÁR ■ (november 29.-december 12.) 1484. december 5.: VII. In­ce pápa kibocsátja a Boszorkány­bullát. Ugrásszerűen emelkedik a boszokványperek száma. 1804. december 2.: Bona­parte Napoleon első konzul saját­kezűig a franciák császárává koronázza magát a párizsi Notre Dame-ban. 1805. decmeber 2.: Auster­­litznél Napóleon legyőzi II. Ferenc osztrák császár és I. Sándor cár erőit (a három csá­szár csatája). 1823. december 2.: Kihir­detik az ún. Monroe-doktrinát, mely meggátolja a Szent Szö­vetség beavatkozását a latin­amerikai függetlenségi harcok ellen (Amerika az amerikaiaké.) 1830. november 29.: Var­sóban kitör a lengyel hazafiak felkelése az orosz elnyomó ha­talom ellen. 1852. december 2.: Luis Bo­naparte népszavazás útján, III. Napoleon néven császárrá vá­lasztja magát (a II. Császárság). 1890. december 7-8.: A Magyarországi Általános Mun­káspárt felveszi a Magyarorszá­gi Szociáldemokrata Párt nevet. 1916. december 6.: A Mac­kensen tábornok vezette német hadseregcsoport elfoglalja Bu­karestet. ________________________________ 1917. december 7.: Az USA hadat üzen Ausztria-Ma­­gyarországnak. 1921. december 6.: Íror­szág Szabad Állam különválik Nagy- Britanniától, de a Brit Nemzetközösség tagja marad. 1931. december 11.: A brit parlament elfogadja a West­minster- statútumot, mely sze­rint a domíniumok szuverén államokká válnak. 1937. december 3.: József Attila a XX. századi magyar líra kimagasló alakja Balatonszár­szón öngyilkosságot követ el. 1939. november 30.: A Finnország elleni szovjet táma­dással megkezdődik a finn­szovjet téli háború. 1941. december 5.: A meg­induló szovjet ellentámadás meghiúsítja a „Barbarossa-had­­művelet” megvalósítását. 1941. december 7.: A japán flotta meglepetésszerű táma­dást indít a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor ellen. 1970. december 7.: Varsóban aláírják a német-lengyel szerző­dést a „kölcsönös kapcsolatok normalizálásának alapjairól”. 1980. december 8.: John Lennont, a Beatles volt tagját meggyilkolják New Yorkban.­­ Deák­­___________| “Ringasd el magad! Az idős Déry Tibor elképzel­te, hogy mi történne hazájából kiszakadt két fiatallal, ha részt venne az első nagy pop-rock ta­lálkozón Woodstock­ban. A Képzelt riport a hetvenes évek elején a fiatal értelmiség kedvenc olvasmánya. 1973-ban mutatja be a Vígszínház Presser- Adamis- Pós átdolgozásában a művet. Tíz éven át van műsoron, s azóta is számos bemutatón, számos vál­tozatban került színre a mű. 1986-ban a New York állambeli Alvanyban is bemutatták. Déry írja: „A különböző tör­ténelmi körülmények között a brutalitás természetesen különfé­le módon nyilvánul meg, de ere­dendő oka és gyökere - meggyőződésem - mindig az emberi agresszivitás és ostoba­ság.” Furcsa ellentmondás, hogy Déry azonosságot lát a regényé­ben, a fasizmus barbársága és a pop-rock durvasága között. A ze­nészek a fiatal alkotótársak úgy­­ják át a darabot, ahogy valójá­ban ők gondolják Woodstock üzenetét„három nap szerelem, béke és zene”. A „Rock-gyanús” időben itt a Vígszínházban bújt össze egy új generáció, hogy rin­gatózva átgondolja, mi végre va­gyunk a világon. A harminc-negyven- és öt­venéveseknek a Veszprémi Színház előadása december 2- án arra szolgál, hogy mérleget vonjanak. A fiataloknak arra, hogy szembe nézzenek önma­gukkal, és közös, megőrzendő értékeinkkel. T.P. A ZORÁN KONCERTEN JÁRTUNK Valamiol­­Európában November 17-én a városból néhányan elmentünk a BS-beli Zorán koncertre. A legtöbb érdeklődés a 15-25 évesek korosztályából került ki, de 50, sőt 60-65 éves nagyszülők is megjelentek ezen a családi ünnepen. Családi ünnep volt, mert úgy ültük körül a színpadot, mint az unokák szokták a nagymamát, ha mesél. Ezen az estén Zorán volt a nagymama. Én igazán mégis a mindenki által ismert Valahol Európában című film Simon Péteréhez hasonlítanám Zoránt, ő úgy mesélt nekünk a zenéről, mint Simon Péter a csavargóknak. Megtanított bennünket a zene szépsé­gére, az érzelmek másfajta kifejezésére. Mi, akik ott voltunk csodálatosan éreztük magunkat. Ha minden igaz,aki a koncertről lemaradt, az karácsony tájékán a televízióban meg­tekintheti az ünnepi perceket. Wirth Andrea így írunk, mi Szerkesztőségünk ez évben is karácsonyi illetve szilveszteri, szépirodalmi mellékletet szándékozik megjelentetni. Kérjük olvasó­inkat, hogy juttassák el szépirodalmi munkáikat-versek, karcolatok, novellák, humoreszkek - szerkesztőségünkbe. Beküldési határidő: december 14. - Szerk. - S. oldal

Next