Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-14 / 1. szám

4. oldal Új telefon, postai és közlekedési díjak A MATÁV RT január 1-től átlagosan 16,6%-kal emelte tarifáit. Egyéni főállomás előfizetési havi díja 1370 forint, az ikerál­lomásé 720 forint, az üzleti főál­lomásé 1669 forint, az üzleti ikerállomásé 875. Egy impulzus díja előfizetők­nek 13 forint, kártyás nyilvános állomásról beszélgetőknek 16, az érmés telefont használóknak 20 forint. A helyi beszélgetések tarifái 26, a helyközieké 11%-kal nőnek. Az 50 egységes telefonkártya ára 800 forint, a 120 egységesé pedig 1800 forint. A MATÁV Rt hálózatból a mobil szolgáltatók (Pannon, Westel 900 és 450) hálózatba menő hívások díja 7-18 óra kö­zött percenként 70 forint, a nap többi időszakában 46,25 forint. A postai díjak január 1-től a következőképpen alakultak: A szabványméretű levél díja 30 g, súlyig helyben 23 forint, a távolsági küldeményre 30 forin­tos bélyeget kell ragasztani. A levelező, illetve képeslap helyi díja 20 forint, a távolságié 24 fo­rint. A szomszédos országokba irá­nyuló levelek és levelező, illet­ve képeslapok díjai azonosak a belföldi küldeményekével. Egyéb európai országokba irányuló szabvány levelek pos­tai díja (20 g. súlyig) 100 forint, levelezőlapokért, illetve képes­lapokért 65 forintot kell fizetni. Távolabbi országokba a szab­vány levél díja 110 forint, a le­velezőlapoké, (képeslapoké) pe­dig 80 forint. A belföldi ajánlott levélért 65 forintot kell fizetni, a külföldre irányuló ajánlott levél díja 200 forint. A postacsomag díja 2 kg. sú­lyig egységesen 260 forint, a gyorsan romló küldeményért az alapdíjon felül 160 forintot kell fizetni. A VOLÁNBUSZ jegy- és bérletárai: A helyi utazás ára 57 forint, a havi bérlet 1320 forintba kerül, diákoknak és nyugdíjasoknak 400 forint. Egy teljes áru menetjegy ára a Téglagyártól Bp. Kosztolányi Dezső térig 254 forint, a havi bérlet ára 11.180 forint, a tanu­lóknak 1540 forintot kell fizetni­ük. A lakóteleptől Budapestig a teljes áru menetjegy 218 forintba kerül, a havi bérlet ára 9590 fo­rint, tanulóknak 1330 forint. A Téglagyártól Érd központig a menetjegy ára 110 forint, a ha­vi bérlet ára 4.770 forint, tanu­lóknak 660 forint. Egy menet­jegy ára a lakóteleptől Érdig 80 forint. A havi bérlet ára 3420 fo­rint, tanulóknak 480 forint. A 65. életévüket betöltött nyugdíjasok díjmentesen utaz­hatnak a VOLÁNBUSZ helyi, helyközi és távolsági járatain. A MÁV menetjegy árai Százhalombatta és Budapest Déli pu. között. Egy teljes árú menetjegy ára 144 forint, diákoknak és közal­kalmazottaknak 72 forint. A fő­városban tanuló battai lakosok 67 %-os kedvezményben része­sülnek, ők 44 forintot fizetnek. A diák havi bérlet ára 630 forint. A 26 éves koron aluli utasok 33 %-os kedvezményben részesül­nek, számukra egy menetjegy ára 96 forint. Az 50. életévüket betöltött nők, illetve 60 éves fér­fiak számára 20 %-os kedvez­ményt biztosít a MÁV, egy me­netjegy ára 115 forint. A 65. életévüket betöltött uta­sok díjmentesen utazhatnak. Sz.J. ­ Díszüket vesztett fák A néphagyomány szerint legalább Vízkeresztig, január 6-ig il­lik a szobában hagyni a felékesített karácsonyfát, ám az idén már január első napjaiban fenyőhalmok emelkedtek a lakótelepi ku­katárolók mellett.­­ Az még a szerencsésebb eset, ha a kukatároló mellett helye­zik el a fákat - mondta Szalkay Géza, a SZÁKOM Köztisztasági Részlegének vezetője. Jellemzőbb, hogy a fenyőket kidobják az ablakon, és sorsára hagyják. A mi feladatunk összegyűjteni és el­szállítani a fákat a szeméttelepig. A kertesház övezetben sem könnyű a fenyők összegyűjtése, mert kevesen veszik azt a fáradságot, hogy kivigyék a fölösleges­sé vált fákat a konténerig. A bevett gyakorlat az, hogy a tulajdo­nos a kukája mellé helyezi a fenyőt. Január 2-án már 12 m3-nyi fát szállítottak a SZÁKOM dolgo­zói a szeméttelepre, a fenyők gyűjtésének és szállításának dan­dárja Vízkereszttől január 16-17-ig tart, de arra is volt példa, hogy február első napjaiban került a karácsonyfa az utcára. A SZÁKOM három gépkocsit használ évről-évre az említett „csúcsidőszakban” Tavaly karácsonytól január második feléig 158 m3-nyi fenyőt gyűjtöttek és szállítottak a szeméttelepig a SZÁKOM dolgozói. Ennek költségeit - szerződés szerint - a Polgármesteri Hivatal fe­dezi. Azt követően „kölcsönkérik” a Parkfenntartó Részleg gally­aprító gépét, és komposztálják a fenyőket a SZÁKOM költségé­re. Az idén is hasonló nagyságrendű „fenyőtlenítésre” számítanak. . -Szaniszló- LÉLEK - FIGYELŐ Ismerd meg önmagad! - ez a felszólítás volt látható a delphoi templomban egykoron. Lehet ta­lálgatni, hogy vajon hol is helyez­ték el az antik világ bölcsei a som­más feliratot... Nem a bejárat fölött, nem szem­ben, valahol a templom oltáránál, hanem lent! Lent a bejáratnál, a padlón. Ahhoz, hogy önmagunkat megismerjük, fejet kell hajtanunk­­ mintegy önmagunk előtt. Mindannyian hajlunk arra, hogy kifelé nézzünk, embertársa­inkat tanulmányozva,­­ akik any­­nyira mások, mint mi -­s meg is találjuk azt, amit keresünk: a má­sik szemében a „szálkát”. Ez na­gyon jó módja annak, hogy bal­sorsunk bűnbakját meglelhessük. Haragszunk is embertársainkra s a világra, mely bánatunk és balsze­rencsénk okozója. Vigaszért azután nem befelé - beismerve tévedésünket, felis­merve felelősségünket -, hanem felfelé tekintve, fohászkodhatunk Istenhez, bemehetünk a templom­ba, s reménykedve, könyörgő fo­hásszal szívünkben imádhatjuk az oltári szentséget. Boldog ember az, akinek megvan ehhez a hite, s ezáltal megtalálja a templomban, vagy azon kívül a lelki békét. Gyógyír a lelki kötődés, mely éle­tünkben a szeretetben nyilvánul meg. Szerethetjük Istent, szeret­hetjük, elfogadhatjuk a világot, benne embertársainkat, és minden létezőt. Nem kell ehhez szimpá­tia, csak a másik másságának el­fogadása. Az elfogadás, a szeretet olyan kötődés, amely összetartja az uni­verzumot, s benne minden létezőt. Az összetartozást és egységtuda­tot ember és a természet között a bibliai paradicsomi állapot fejezi ki a legjobban. Ettünk a tudás fá­járól, ezért a természettel való eredeti egység állapotából kiűzet­tünk. Tudatra ébredésünkkel, a lét öntudatára ébredtünk, tudomá­sunk van önmagunkról, a bennün­ket körülvevő természetről, az univerzumról s benne embertársa­inkról. Szeretjük a természetet, de megfeledkeztünk arról, hogy a másik ember is a természet része. A természettel való egység álla­potából történt elszakadással el­különülné váltunk. Az elkülönült­ség, elszigeteltség érzése szoron­gást, tehetetlenséget és félelmet vált ki belőlünk. Az emberi elkü­lönültség tudata a szeretet újra­egyesítő hatalma nélkül a szé­gyennek, a bűntudatnak és a szo­rongással teli félelemnek a forrá­sa. Ha tehát szembe akarunk nézni félelmeinkkel, befelé kell tekinte­nünk, s rálelünk az eredetre, az ős­okra, s felfedezzük a megoldást: győzzük le az elkülönültséget, ol­vadjunk egybe elfogadó szeretet­tel a világegyetemmel. Ezt azon­ban csak önmagunk elfogadásával kezdhetjük. Az önmegismeréshez viszont tudnunk kell azt, hogy:­­ milyen céllal születtünk e föl­di létre,­­ miért éppen most, miért éppen Európába, miért éppen Magyaror­szágra, miért éppen ebbe a nem­zetségbe és családba. Valami tennivalónk van itt, az bizonyos, ám ahhoz, hogy ezt a tennivalót felismerjük, mindenek előtt azt kell felismernünk, hogy kik is vagyunk mi valójában. Ezekre a kérdésekre, feladatok­ra keressük a választ e sorozat folytatásában, de szívesen vála­szolok a témával kapcsolatos ol­vasói kérdésekre is. Gál Zsuzsa sámánjós SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - XI. ÉVF. 1. SZ. Egyébként jól vagyunk. Az ünnepi gon­dokat már felváltották a hét­köznapiak. Szép évet kezdtünk. Az időjárás remek, a kormány­zati előrejelzések pozitívak, a közvélemény-kutatások szerint a választók sem negatívak. Még egy örömhír: valószínű­leg elfogytak a petárdák. Sőt talán a zugárusok is túladtak a tavalyi készleteken. Piac volt. Elégedettek lehetnek. Igaz, hogy még csak most kezdődik a farsang. Nem sze­retnék tippeket adni, de­­ a né­pi hagyományokat tekintve­­még csak most kezdődne az igazi petárdaszezon. Ilyenkor szokás tüzeket gyújtani, kere­pelni, hangoskodni, a rossz szellemeket elűzendő. Persze változnak az idők, változnak a népi hagyományok is. Mindenesetre az ünnepek alatt megadatott a történelmi átélés lehetősége. A karácsony és szilveszter olyan volt a lakó­telepen, mint amilyen '44-ben lehetett Budapesten. Szenteste még csak néhány kósza pukkanást hallottunk, esetleg egy-két szívbemarkoló robbanást az ablak alól. Ahogy közeledett szilveszter éjszaká­ja, úgy lett egyre hevesebb a csatazaj, mintha csak a front­vonal került volna hozzánk egyre közelebb. Mígnem éjfél­kor valóságos petárdaorgiá­nak lehettünk szem- és fülta­núi. Talán a közszolgálati ka­barénak is szerepe volt abban, hogy háború, halál és veszede­lem jutott róla eszünkbe. Úgy tutujgattuk el a felriadt kisde­deket, mint ahogy nagyanyáink tehették ama vészterhes éjsza­kákon. Elmúlt. A szomszédokkal még né­hány napig tárgyaltuk, hogy melyik elsötétített ablakból do­báltak különösen sok mini ra­kétát. Sőt arról beszéltünk, hogy feljelentést kéne tenni. Végül megegyeztünk, hogy eső után köpönyeg. Petárdaeső után, haha! Elsősorban nem az a baj ez­zel a mókásnak aligha mond­ható robbanószerrel, hogy el­rontja az ünnepét azoknak, akik - természetesen nem az óév utolsó perceiben - szeret­nék élvezni az ünnep csendjét is. Az igazi baj, hogy veszélyes. Idén még azt is láthattuk a té­vében, hogyan próbál egy se­bész összefoltozni egy kezet, amit egy ilyen játékszer ron­csolt szét. Bizonyára nem hiába. Való­színűleg akadtak, akiknek ezek a képsorok elvették a kedvét e játéktól. Az óvatosabb kiske­reskedőket is visszatarthatta a petárdaárusítástól a kilátásba helyezett ellenőrzés és bírság. Persze nem tudom, konkrétan nálunk volt-e valami kilátásba helyezve. Ellenőrzés, járőrö­zés, bírságolás például. Ha volt is, a petárda-biznisz résztvevői nem vették komo­lyan. A közbiztonság, mint ahogy minden évben, bizonyá­ra idén is javulni fog. És karácsonyig még a népi hagyományok is megváltozhat­ Vízkereszttől húshagyó keddig Városunk iskoláiban már a ja­nuári iskolakezdés napjaiban lá­zas készülődés tapasztalható. A diákok, tanáraik vezetésével megkezdték a farsangi rendezvé­nyek előkészítését. Készülnek a szebbnél-szebb jelmezek, foly­nak a műsorszámok próbái, ala­kulnak a farsangi meglepetések. A szülői munkaközösségek tagjai kiosztják egymásnak feladatukat. Mindenütt fokozódik a várako­zás, a kíváncsiság. Milyen is lesz az idei farsang? Az 1.számú Általános Iskolá­ban február 13-án és 14-én ke­rül megrendezésre az alsó-, illet­ve a felső tagozatos diákok far­sangi bálja. Lesz itt hagyomá­nyos karnevál herceg és hercegnő választás, csoportos jelmezpará­dé és tánc. Az Eötvös Loránd Általános Iskola farsangi báljának felelős rendezői a 3. és 4. osztályok tanu­lói. A február 14-én 15 órakor kezdődő rendezvény jó hangulatú és színvonalas szórakozást ígér. A nyolcadikosok nyitótánca, (pa­lotás) a jelmezbemutató, a jól szervezett tombola előkészületei már javában folynak. Az Arany János Általános Is­kola és Nyolcosztályos Gimná­zium a felső tagozatosok számá­ra február 20-án 17-22 óra kö­zött, az alsósoknak február 21-én 9-13 óra között rendez farsan­gi mulatságot. Itt is lesz palotás, készül a műsor forgatókönyve. Nem marad el a jelmezes felvo­nulás, a „tátika” a tombola és a diszkó sem. A Körösi Csom­a Sándor Ál­talános Iskola és Speciális Szakiskola február 13-án 16-20 óra között hívja farsangi móká­­zásra, lazításra diákjait. Nyitó­tánc (keringő), jelmezes felvonu­lás, tombola, büfé, álarcosbál, herceg­ és hercegnő választás, no meg egy tanári meglepetés várja a mintegy 800 résztvevőt. A Széchenyi István Szakkö­zépiskola egész rendezvény-so­rozattal köszönti a farsangot. Január 30-án 19 órakor kez­detét veszi a II. évfolyamok által rendezett farsangi bál. Lesz itt rock and roll nyitótánc, a „lege­ket” elismerő oklevelek kiosztá­sa, jelmezverseny, álarcos buli és sok móka, kacagás. Másnap, január 31-én este az intézmény, az immár hagyomá­nyos szülők-nevelők báljának lesz házigazdája. A Szakközépiskola farsangi rendezvényei sorában rangos he­lyet foglal el a február 21-én rendezendő szalagavató. Deák János

Next