Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)
2000-09-20 / 19. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIII. ÉVFOLYAM 19. SZÁM ÉVFORDULÓK - MILLENNIUMI TALLÓZÓ Kossuth Lajos születése Százkilencvennyolc éve, 1802. szeptember 19-én Monokon született Kossuth Lajos, kisnemesi családban. Nagy ívű politikai pályát futott be a XIX. század első felében, nevezték őt „a magyarok Mózeséinek, vagy egyszerűen „Kossuth apánkénak. 1823-ban Sárospatakon jogi diplomát szerezett, 1829-ben Zemplénben táblabíró, 1830-ban Sátoraljaújhely ügyésze. Részt vett az 1832-36. évi reformországgyűlésen, amelyről folyamatosan jelentette meg a kézzel írt „Országgyűlési Tudósítások”-at. Kossuth a reformok elkötelezett híve lett. Később Pesten „Törvényhatósági Tudósítások” címmel indított lapot, de 1837-ben letartóztatták, s egészen 1840-ig börtönben volt. A lap a reformeszmék közvetítőjévé vált. Az 1840- es évektől Kossuth a reformellenzék egyik vezéralakjaként síkra szállt a jobbágykérdésben a kötelező örökváltságért, a polgárosodásért, a törvény előtti egyenlőségért, az adómentesség megszüntetéséért. 1844-ben részt vett a Védegylet létrehozásában. Az 1840-es évek második felére fokozatosan az ellenzék vezére lett. A reformok megvalósításának útja és módszerei tekintetében szembekerült Széchenyi Istvánnal. Kossuth egyre inkább az önállóságot akarta, míg Széchenyi lassúbb reformokat és mindenképpen birodalmi hűséget követelt. Kossuth Lajos kiemelkedő szerepet játszott az 1847-48. évi utolsó rendi országgyűlésen, mint az alsótábla vezetője. 1848. márciusában ő terjesztette elő a királynak szóló felirati követeléseket, melyeket az elfogadásuk után küldöttség élén vitt Bécsbe. Részt vett az áprilisi törvények szövegezésében. Az 1848. április 8-án megalakult Batthyány-kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta. A kormányban és az országgyűlésben ő volt a legjelentősebb politikus, hallgatott rá a többség és a közvélemény. Kossuth 1848. augusztusra megalkotta az ország első önálló költségvetését, s kiadta az első magyar kétforintos címletű bankjegyet, amelyet nagyobb címletek is követtek (Kossuth-bankók). A bécsi udvar támadását követően a Batthyány-kormány lemondott, de 1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány, amely Kossuth elnökletével kormányként funkcionálva, a nemzeti szabadságharc élére állt. A kezdeti vereségek és viszszavonulások után, 1849-ben a tavaszi hadjárat győzelmei lehetővé tették 1849. április 14-én a Habsburgok trónfosztását és Kossuth Lajos kormányzóvá választását. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadtatása és a kormányzó-elnökké választás volt Kossuth Lajos politikai pályafutásának csúcspontja, hiszen ezzel jogilag is a forradalmi Magyarország élére került. Kossuth 1849. augusztus 11-ig töltötte be a kormányzói tisztséget. Az osztrákoknak katonai segítséget nyújtó orosz cári beavatkozás megpecsételte a szabadságharc sorsát. Kossuth a reménytelen helyzetben a katonai és polgári hatalmat átadta Görgey Artúr tábornoknak, aki augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Kossuth Törökországba emigrált, s élete végéig külföldön élt. Figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket, sokáig bízott abban, hogy külföldi segítséggel a szabadságharcot újra meg lehet indítani. Ellenezte az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést („Kasszandra-levél”) de az eseményekre már nem volt befolyása. 1867 után haláláig Turinban (Torinóban) élt, hívták „turini remetének” is. Szakadatlanul írt, levelezett, dolgozott. 1894. március 20-án halt meg. Olaszországban háromszázezren búcsúztatták el koporsóját, Magyarország pedig gyászba borult. Holttestét hazahozták, s a budapesti temetésen is százezrek vettek végső búcsút a nagyszerű hazafitól, a nagy formátumú államférfitől. Mitták Ferenc Az óvoda új neve: Százszorszép A júliusi, illetve legutóbbi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy az önkormányzat 50 millió forintért megvásárolta a Dunamenti Erőmű vállalati óvodáját, a birtokbavétel augusztus 28-án történt meg. Az intézmény új neve: Százszorszép Óvoda, vezetésével Banka Tibornét bízta meg az önkormányzat 2001. augusztus 31-ig. Bemutatkozásra kértük az új önkormányzati intézmény megbízott vezetőjét. - Battai vagyok, érettségi után helyezkedtem el az egykori DHV- nál képesítés nélküli óvónőként, három év múlva diplomát szereztem az óvónőképző főiskolán. 1993-tól vezetem az intézményt, tavaly vezető óvoda-pedagógusi szakvizsgát tettem. - Szükséges-e módosítani az óvoda nevelői programját az új fenntartó igényei szerint? 1999. szeptemberében elkészítettük helyi nevelési programunkat a közoktatási törvénynek megfelelően. Korábbi fenntartónk szakértővel véleményeztette, a szülők, az óvodások és saját véleményünk szerint is bevált. Természetesen benyújtottuk programunkat az új fenntartónak, az önkormányzatnak. Remélem a már tavaly is bevált program szerint dolgozhatunk tovább. Igyekszünk a gyerekekkel a koruknak megfelelő szinten többféle tevékenységet - sütést, főzést, kertészkedést stb. - kipróbáltatni, természetesen megfelelő szakmai felügyelettel. Programunk két területét emelném ki: az egészséges életmódra és a néphagyományok ismertetésére, ápolására neveljük a gyermekeket, mindkét területet szakirányúan képzett, óvoda-pedagógusok irányítják. - Hány gyermeket fogad be az óvoda, és milyennek ítéli az intézmény személyi feltételeit? - Az alapító okirat szerint száz gyermeket fogad óvodánk, jelenleg hetvenkilenc a beiratkozottak száma, így huszonegy üres helylyel rendelkezünk. Kis-, közép-, nagy- és vegyescsoportot alakítottunk ki, az utóbbit az arányos gyermekmegosztás miatt. Velem együtt tíz óvodapedagógus, hat dajka és egy óvodatitkár dolgozik óvodánkban, valamennyi megfelelő végzettséggel, illetve képzettséggel rendelkezik. Az elmúlt tanévig fejlesztő-testnevelő tanár foglalkozott a nagycsoportosokkal. Szeptembertől gyógytestnevelőt is alkalmazunk. Óvodánk részben önállóan gazdálkodó intézményként működik a Pitypangos Óvoda együttműködésével. Szükséges a segítség, hiszen eddig korábbi fenntartónk, a DE Rt. végezte a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. - Kérem, mondjon néhány szót az épület állagáról, és az intézmény tárgyi feltételeiről. - Az óvoda 1964-ben épült, és az Erőmű folyamatosan karbantartotta az épületet. Több alkalommal felújították, és változó igényeink szerint átalakították az épületet. A DE Rt. folyamatos karbantartást végzett, a villanyvezetékek is kifogástalan állapotban vannak. Tornaterem áll a picinyek rendelkezésére, és termet alakítunk ki a logopédiai foglalkozásokhoz. A heti egyszeri úszófoglalkozás mellett (amelyet a városi tanuszodában tartunk), nyáron két kis medence áll a gyermekek rendelkezésére. A fából készült szabadtéri játékok jó állapotban vannak. Egyik számítógépünk helyett korszerűbbet igényeltünk, szeretnénk a régi bútorainkat újakra cserélni. Összességében, a működésünkhöz szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Szaniszló Lehotka - koncert a református templomban A szeptember 16-i hangverseny előtt nyílt alkalmunk beszélgetni az orgona nagymesterével, Lehotka Gáborral, akit a hangszerről, műsora öszszeállításának szempontjairól kérdeztük. - Már hetekkel korábban kipróbáltam a hangszert, az elektronikus kategóriában jónak ítéltem az orgonát. Kellemes a „billentése” és szép a hangja, szívesen játszottam rajta - mondta. A nemzetközi hírű orgonaművésztől megtudtuk, hogy a koncert műsorát a nyáron alakította ki, és szívesen beszélt a bemutatott művekről. A D-moll tokkáta és fúga Bach fiatalkori szerzeménye, mégis közismertté vált, az orgonisták szívesen tűzik műsorukra. A régi mesterek műveit Szigeti Kilián bencés szerzetes gyűjtötte össze, az orgonaművek a török megszállás utáni évtizedekben születtek. Abban a korszakban, amikor a lepusztult országban kevés orgona maradt, magyar orgonista pedig egyáltalán nem volt. Nyugati, nagyobbrészt német szerzetesek járták akkoriban az országot, évtizedekig szolgáltak és muzsikáltak, nem egy közülük végleg letelepedett Magyarországon. Lehotka Gábor a hét tételből álló szvitjét franciaországi tartózkodása idején szerezte, és a barokk francia szerzőkhöz hasonló, rövid, karakteres tételekből áll. Mint mondta, Franciaországban nagy sikert aratott a kompozíció. Farkas Ferenc, Régi magyar dallamok című kompozíciói a barokk- és a korai reneszánszkort idézik. A közismert művek számtalan átírásban és hangszerelésben hangzott már fel, most Lehotka Gábor orgonaváltozatát hallhattuk. Liszt Ferenc B.A.C.H. prelúdiuma és fúgája közismert, J.S. Bachnak állít emléket. Közben zsúfolásig telt a református templom. Sárosi Gábor lelkész a helyhez és alkalomhoz illően felolvasta a Zsoltárok Könyvének egyik versét, majd a pisszenéstelen csendben megszólalt az orgona, Lehotka mester játéka. A vastaps két ráadásra „kényszerítette” a művészt. Sz.J. 7. oldal Brzeskólan vendégszerepel a Liszt Ferenc Vegyeskar A testvérvárosi kapcsolatok egyik legfontosabb szelete, hogy megismerjük egymás művészeti, kulturális értékeit, hagyományait. Százhalombatta a kilencvenes években nagy gondot fordított arra, hogy tartalommal töltse meg a testvérvárosi viszonyt. Művészeti csapatok, klubok, szakkörök utaztak Olaszországba, Lengyelországba és Erdélybe, de jöttek onnan is alkotóművészek, kórusok, néptánccsoportok, hogy bemutassák kultúrájukat. Az utóbbi egy-két évben, miután szűkebb anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre (nem csak nálunk, hanem partnereinknél is), évenként egy-egy csoport utazik, vagy egy-egy csoportot tudunk fogadni. A lengyelországi Brzeskoból 1997- ben szerepelt városunkban a Brzesko ének- és néptáncegyüttes. Viszonzásképpen hívta meg Jan Musial Bzesko polgármestere vendégszereplésre a Liszt Ferenc Vegyeskart. A Barátság Művelődési Központ Liszt Ferenc Vegyeskara szeptember 22. és 26. között tesz eleget a szíves invitálásnak. A kiutazás delegációvezetője Dr. Mészáros Imre képviselő, az Oktatási és Kulturális Bizottság vezetője. A Beszkidek északi lejtőjén, a dimbes-dombos Sandomierzi-medence egyik kisvárosa Brzesko. Kereskedő, ipari város, leghíresebb terméke a Magyarországon is ismert Okocim nevű sör. A százhatvan éve működő gyár ma Lengyelország egyik legmodernebb üzeme. A tizenhétezer lakosú kisváros Krakkó és Tanów között terül el, Krakkótól 52 kilométerre. A város járási székhely, a hozzá tartozó falvakkal összesen 33 ezren élnek ebben a kisrégióban. A háromnapos kinttartózkodás során a Liszt Ferenc Vegyeskar megismerkedik testvérvárosunkkal, koncertet ad a brzeskoi katolikus templomban. A templom különlegessége, hogy a modern építészet és a hagyomány ötvöződik egy épületen belül. A régi gótikus, klasszicista templomhoz hozzáépített új, modern szárny egyedisége megragadó. Itt a templomban mutatja be a kórus ünnepi műsorát, melynek gerince Schubert Gyúr miséje. A koncerten a művek között felhangzik Liszt Ferenc és Kodály Zoltán néhány egyházzenei ihletésű műve is. Szabadtéri koncert keretében Debno várának udvarán, a hagyományos Lovagi Torna keretében népdalokat és népdal-feldolgozásokat mutat be a kórus Z. Juhász Irén és Zongor Árpád karmesterek közreműködésével. A debinoi várnak van magyar vonatkozása is, itt szolgált Balassi Bálint, a zsoldos katona, akit mi kiváló költőként tisztelünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király kíséretében azért vállalt szolgálatot a lublini nádornál, hogy harcolhasson a török ellen. A várban a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen létrehozott emlékszoba mutatja be a hányatott sorsú katona és költő munkásságát. A kinttartózkodás harmadik napján látogatunk el Krakkóba, az Európai Kulturális Örökség városába, itt ismerkedünk a város nevezetességével, a waweli királyi palotával, a székesegyházzal, a Zsigmond kápolnával. A Posztócsarnok a Floria kapu környéke, a Mária templom, a Városháza igazi látnivaló. Krakkóban ezekben a hetekben látható Európa kiváló képzőművészeinek, nagy nemzetközi találkozója. A huszonhét kiállításból kettőnek lesz százhalombattai vonatkozása, mert itt láthatók Borgo mester munkái. Tehát van bőséges választék látnivalóból. Úgy gondolom, hogy a testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok akkor élnek tovább, ha megvan bennünk a kíváncsiság, az érdeklődés más népek kultúrája iránt, és persze akkor, ha nekünk is vannak olyan sajátos értékeink, melyet ünnepi alkalomkor fölmutathatunk. Takács Péter