Százhalombattai Hírtükör, 2001 (14. évfolyam, 1-26. szám)

2001-09-05 / 18. szám

4. oldal Féltve őrzött színek, minták A Summerfest alatt rendezett ki­rakodóvásáron számos erdélyi sőt mongol kézműves mellett egy százhalombattai cég is kiállí­totta termékeit, s talán kevesen gondolnák, de nekik volt a legna­gyobb sikerük. Szepessy Katalin és Tuba Csaba standját másfél nap alatt „kifosztották”, több külföldi vásárló pedig úgy nyilat­kozott, hogy megjárták Szent­endrét és a Budai Várat, de ilyen szép térítőket ott sem láttak. Szepessy Katalin és Tuba Csaba hat éve él együtt. Van egy közös hobbijuk, vagy inkább szenvedé­lyük: a népi hímzés. Katalin „bele­született ebbe", már a dédanyja is hímzett, jómaga huszonévesen ta­nította a viselést a miskolci művelő­dési házban, bár szakmája nem kapcsolódik a népművészethez. Amikor Battára került, és megis­merkedett Csabával, kiderült, a fér­finak jó a szeme, ügyes a keze, és szívesen készít, tervez sablonokat a térítőkhöz. Azóta megosztják a feladatokat, és büszkék rá, hogy termékeiket az első munkafázistól az utolsóig maguk készítik. De nemcsak erre. Ragaszkodnak a kü­lönböző tájegységek hagyományos motívumkincséhez, és színvilágá­hoz, mert szerintük csak az szép, és értékes, ami eredeti. Katalin azt mondja, „sírni tudna”, amikor egy kalocsai térítőt feketével, óarannyal kihímezve, pirossal cakkozva lát. Az előrajzolt térítőket is úgy árulják, hogy jelölik, hova milyen szín kerül­jön. Mert kivarrt, viselt térítőt elké­szíteni bizony óriási - néha több száz órás - munka, de minek, ha nem az­­, ami, mondja Katalin. A családtól örökölt, egykor kézről kéz­re adott, több ezer régi rajzot tájhá­zakban őrzött mintákkal vetették össze, hogy korrigálják a másolá­sok során keletkezett hibákat. Csaba, aki annak idején műsza­ki mérnökként végzett, és több nagyvállalatnál dolgozott vezető beosztásban, azt mondja, szép té­rítőt csak jó rajz után lehet hímezni. Olyanra, amin a vonalak vékonyak, és tökéletesen záródnak. Egy-egy ilyet több napig készít. Először kéz­zel papírra rajzolja meg a mintákat, majd erre pauszpapírt helyez, és átszurkálja a vonalakat egy külön­leges elektromos eszközzel, amit maga „gyártott”, mert igazán jót nem lehet kapni. Végül a pausz alá kerül a vászon, és a lyukakon át kék festék a szövetre. Ők ketten úgy dolgoznak, mint a középkori céhmesterek. Mindig ugyanonnan vásárolják a cérnát, a vásznat, minden egyes darabot ugyanazzal az odaadással készíte­nek, és ugyanannyiért árulják a módos külföldinek, mint a hazai kisnyugdíjasnak. Mert szerintük ezt másképp nem lehet. Sokáig a Kodály sétányon bérel­tek egy kis üzlethelyiséget. Pa­rasztudvarnak rendezték be, most is büszkén mutatják az ott készült fotókat. Aztán bezárták, mert nem tudták fizetni a díját. Most a panel­házi lakásuk előtti lezárt folyosó­szegletben üzemel a boltjuk. Ide járnak vissza a hűséges vásárlók, sokan külföldről. Soha még egy sem hozta vissza, amit vett, mert a mosásban kieresztette a színét a hímzőfonal, vagy kiszakadt a csip­ke, kopogja le Csaba. Azt mondják, nagyon hálásak azokért a lehetőségekért, amiket a várostól kaptak, hogy szélesebb közönség előtt mutathassák be mesterségüket. Februárban a Vá­rosi Könyvtárban rendezett kiállítá­son négy vitrint rendezhettek be, és Csaba előadást tartott a magyar hímzőművészetről. Most a főtéri ki­rakodóvásáron pedig olyan helyen árulhattak, ami igazán szem előtt volt. Bár egyikük sem ebből él, úgy gondolják, amíg látnak, és nem re­meg a kezük, készítik a csodálatos térítőket, és minden egyebet, amit megrendelnek tőlük. Aztán tovább­adják a rajzokat, a sablonokat - ta­lán a könyvtárnak vagy a nyugdíjas­klubnak -, hogy megőrződjön, to­vább éljen a kincs, amit gondoznak. -rp- Mi is az a paintball? Az extrém sportok közé tartozó paintball 1980 körül indult hódító útjára Amerikából. Magyarorszá­gon 1995-től kezdett elterjedni, el­sősorban a főváros környékén. Népszerűsége fokozatosan nö­vekszik, ma már egyesület is mű­ködik az országban, és rendszere­sen rendeznek versenyeket - tud­tam meg beszélgetésünk elején Bányai Henriktől és Oláh Árpád­tól. A két százhalombattai fiatal hamar „beleszerelmesedett" ebbe a sport­ba, rendszeresen űzi, és elhatározta, hogy battai csapatot alapít, sőt vállal­kozási formában mások számára is lehetőséget biztosít gyakorlására. - Tulajdonképpen mi is az a paintball? - Ez egy harci játék, amelyben két csapat verseng különböző, előre meghatározott „stratégiai célért”. Ez lehet egy terület, objektum, vagy zászló, stb. elfoglalása. A harcban az ellenfél kilövése a cél. Az alkalmazott speciális fegyver széndioxid palack segítségével festékpatronok kilövésé­re alkalmas. Találat esetén, a védőru­hában küzdő játékos testén becsa­pódva a lágy burkolatú festékpatron festéknyomot hagy. Innen a sport ne­ve, magyar fordításban: festékgolyó harc. A csapatok előzetesen állapod­nak meg arról, hogy a felső vagy az egész testet érő találat jelenti-e a játé­kos kiesését. A játék időtartama rögzí­tett, általában kettő vagy négy óra, ez­alatt több, esetleg különböző épített vagy természetes pályán lebonyolított harci fordulóra kerülhet sor. Ebben is előre megállapodnak a csapatok. Ter­mészetesen a fordulók között az öltö­zékeket megtisztítjuk a festéknyo­moktól. Tapasztalatból mondjuk, hogy ez a sport kiválóan alkalmas a belső feszültség, a „harci kedv” levezetésé­re, ugyanakkor erősíti a sportoló fizi­kumát, nemcsak komoly fizikai felké­szülést, hanem gyors helyzetfelisme­rést is igényel. - Önök sportjuk népszerűsítésére plakátokat jelentettek meg a város­ban. - Igen, kettős céllal. Egyrészt gya­korlott sportolókból szeretnénk olyan állandó, 10-12 fős battai csapatot ki­alakítani, amellyel részt vehetünk kü­lönböző, esetleg országos szintű ver­senyeken. A másik cél, hogy az ér­deklődőket tájékoztassuk arról, hogy vállalkozói formában lehetőséget biz­tosítunk csapatoknak, baráti társasá­goknak a sportolásra, küzdelemre. Ehhez rendelkezünk 12 komplett har­ci öltözettel (ruha, fejvédő, maszk, sapka) és fegyverekkel, egy két hek­táros, erdős, ingoványos és egy más­fél hektáros bokros, magas fűvel be­nőtt természetes, továbbá két épített pályával (küzdőtérrel). Rövidesen el­készül a harmadik épített pályánk is, számtalan nehezen legyőzhető te­reptárggyal, objektummal, akadál­lyal. A két órás játékidő bérleti díja 2500 Ft/fő, a négyórásé 3000 Ft/fő. Ezen kívül csak a festékpatronért („bogyóért”) kell fizetni, darabonként 14 forintot, mert cipő kivételével mi biztosítjuk az öltözetet és a fegyvere­ket is (maximum 12 főig). Kiing Az Érdi Brókerház Kft., amely az ERSTE BANK HUNGARY RT. és az ERSTE Bank Befektetési Rt. érdi ügynöke, szeretettel várja Ügyfeleit újonnan nyitott irodájában. (Érd, Alsó u. 6., Polgárok Házával szemben.) Banki szolgáltatásaink,­­ lakásvásárlási hitelek, valamint szabad felhasználású jelzáloghitelek gyors ügy­intézése; | lakossági folyószámla nyitása; | lakossági bankkártyák ügyintézése; | vállalkozói számla nyitása, kedvező számlavezetési díjak. Befektetési szolgáltatásaink: | tőzsdei részvények vétele, eladása; | halasztott fizetésű részvényvásárlási konstrukciók;­­ a betéti kamatoknál kedvezőbb hozamú, bármikor visszaváltható államkötvények, diszkont kincstárjegyek vétele, eladása;­­ online tőzsdei információk. Minden érdeklődőt szeretettel várunk az alábbi nyitva tartási rend szerint: hétfő, szerda 8-18 óráig; kedd, csütörtök, péntek 8-17 óráig. Telefonszámaink: (06 23) 364 499, 366 559 ÉRDI BRÓKERHÁZ KFT. BANK BEFEKTETÉSI RT. ÉRDI ÜGYNÖKE SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM SZPHINX ° TT(f)LPLtc)LH(£HLmn ° A görög thébai mondák - és Szo­­phoklész - szerint egy szörnyűsé­ges Szphinx pusztította egykoron Thébai lakosságát. Mindenkinek egy találós kérdést tett fel, s ha nem tudták megfejteni, szétmar­cangolta őket. Amikor Oidipusz visszatért Thébaiba, ő is felkereste a Szphinxet. A találós kérdést Oidipusz megfejtette, mire a Szphinx egy szikláról a tengerbe vetette magát, mivel a sors azt szabta számára, hogy ha megfejtik rejtvényét, pusztulnia kell. Oidipusz király lett Thébaiban jutalmul azért, hogy a várost megmentette. Ké­sőbb azonban az ő sorsa is betelje­sedett, de ez már egy másik törté­net... E régi mondára emlékezve indul útjára egy történelmi kvízjáték. Itt viszont a rosszul válaszolóknak sem kell semmitől tartaniuk, a kér­déseket megfogalmazó szerző sem ugrik sehova bánatában, ha feladványát megfejtik. Sőt, örömé­re szolgálna, ha minél többen be­­küldenék a helyes válaszokat. Kö­zülük a sorsolással kiválasztott szerencsések - ha nem is királysá­got -jutalomkönyvet nyernek. Kéthetente jelentkezik az 5 + 1 kérdésből álló kvízjáték. A kérdése­ket lapunk történész szakértője, Mitták Ferenc állítja össze. Azok között, akik minden alkalommal be­küldik a helyes megfejtést, a ne­gyedik forduló után sorsoljuk ki az értékes könyveket. A játékba me­net közben nincs mód bekapcso­lódni, csak majd az új négyes for­duló indulásakor. IL QWIBIMJILCI) Mező: Nem virágos rétről, hanem csatamezőkről lesz szó. A feladat az, hogy a rövid leírásból nevezzék meg a csatamezőt. Mindegyik megfejtésben szerepeljen a mező szó! 1. 1­955. augusztus 10-én Bulcsú és Lehel kalandozó magyar vezérek Augsburg városa mellett itt szenvedtek vereséget I. Ottó német császártól. 2. / 1278. augusztus 26-án IV. (Kun) László magyar király és a vele szövetséges Habsburg Rudolf itt győzték le II. Ottokár cseh királyt, aki a csatában meghalt. 3. / 1448. október 16-18. között egy három napos csatában itt szenvedett vereséget Hunyadi János Murád török szultántól. 4. / 1479. október 13-án az Erdélybe betört török sereget Báthori István vajda és Kinizsi Pál temesi ispán itt győzték le. 5. / 1490. július 4-én a Tolna megyei Szabaton falu mellett itt győzte le Kinizsi Pál és Báthori István a trónért folyó harcban Corvin Jánost. + 1./ 1349. június 6-án, az első nápolyi hadjáratban I. (Nagy) Lajos király hadvezére, Lackfi István itt aratott győzelmet Tarantói Lajos nápolyi király felett. (Ráadásként a Szphinx rejtvénye: „Ki az, aki reggel négy lábon jár, délben két, este meg három lábon, de amikor kettőn jár, ügyesebb és erősebb, mint amikor hármat vagy négyet használ?” A megfejtés: „Az ember! Élete hajnalán ügyetlenül bukdácsol négykézláb, élete delén két lábon jár, élete alkonyán pedig gyengesége miatt botra kell támaszkodnia.”) a „Szphinx - történelmi kvízjáték”-hoz I. FORDULÓ: MEZŐ 1.­...........................................................................................................mező 2.1. ...............................................................................................mező 3.1. ...............................................................................................mező 4. /..............................................................................................mező 5. /..............................................................................................mező + 1./. mező Beküldendő: 2001. szeptember 17-én 16 óráig a Százhalombattai Hírtükör Szerkesztőségébe (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3.). A játékos neve, címe, telefonszáma: Álláshirdetés A százhalombattai „Matrica” Múzeum és Régészeti Park idegenforgalomban jártas kulturális szervezőt keres. Feltételek: - angol vagy német nyelvismeret, - számítógép használata, -jó kommunikációs és szervező készség. A kézzel írott fényképes önéletrajzokat a múzeumba várjuk. Beadási határidő: szeptember 15. Cím: 2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1-3. ___________________________________­____s u l y

Next