Százhalombattai Hírtükör, 2013 (26. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 1. szám
2. oldal 11 Változások januártól Számos változásra számíthat a magyar lakosság 2013-ban. Tíz százalékkal csökken például a lakossági gáz, villany és távhő ára, de január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve is. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről a kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket. A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében. 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt. Tranzakciós illeték Éves szinten 10-20 ezer forintot is jelenthet a családoknak a csekkadó, amit a legtöbb bank jelentős mértékben áthárít. Igaz, a folyószámlák között eddig is óriási különbségek voltak, de mostantól még nagyobb figyelmet igényel a legmegfelelőbb kiválasztása. Akkor sem érdemes hátradőlni, ha már megtaláltuk a legjobbat, hiszen bármikor változtathatnak a bankok. Az illeték általános kulcsa 2 ezrelék, ami minden elektronikus pénzügyi tranzakciót érint. A készpénzfelvételt ennél nagyobb mértékben, 3 ezrelékkel sújtja az állam. Teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012 júliusával hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések. Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörbel, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. A várható tartamról a munkavállalót tájékoztatni kell, és ő az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. Kötelező a mikrochip Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem ren-3 *ndelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit a január elsejétől életbe lépő, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosításának értelmében. Az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kellett elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor ebek száma is. A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta. Az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek. Januártól minden állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy a hozzá kerülő kutyák rendelkeznek-e transzponderrel. Amennyiben nem, fel kell ajánlani a gazdának. Ha nem járul hozzá, az állatorvosnak jelentenie kell. Ezután a hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, felelősségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Járásbíróságok és e-bíróság A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságként működnek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket. Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban - a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze. Például a jelenlegi Budaörsi Városi Bíróság helyett január 1-jétől Budaörsi Járásbíróság lesz. A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hasonlóan - a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak majd el másodfokon. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól. Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött. Elektronikus úton is kezdeményezhető az építésügyi eljárás Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR- rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. Állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került. Az állami intézményfenntartó foglalkoztatott állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható. Állami fenntartásba kerülnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények, de az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad. Fogyatékosok foglalkoztatása Egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt szerzett 326 vállalkozásnál. Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú munkavállalók után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét - például képzésekkel - néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót. Emelkedik a telefonadó Az adómérték maximuma magánszemélyek esetében hívószámonként havi 700, míg egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 2500 forint lett. 2012-ben magánszemély esetében 400, illetve egyéb hívószámok esetében 1400 forint volt. Közműadó új adónemként kerül be az adórendszerbe. A közterületen és bizonyos esetben a közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett távhő, víz-, csatorna-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezetékek után kell fizetnie a szolgáltatónak. Alapja a közművezeték nyomvonalának hossza, mértéke 125 Ft/ minden megkezdett méter után. E-útdíj Júliustól bevezetésre került az elektronikus, használatarányos útdíj. Tömegközlekedés 2013 számos változást hoz a fővárosi tömegközlekedésben. Megújul a járműpark: januárban a használtan vásárolt Volvo és Mercedes Citaro autóbuszok, májustól az újonnan vásárolt Citarók állnak forgalomba, az elavult ZIU-9-es trolibuszokat a korszerűbb, akadálymentes MAN típusú trolibuszok váltják. A BKK új bérlettípusokat vezetett be. Nőnek a jegy- és bérletárak, kivétel a nyugdíjas és tanuló bérleté. Egyszerűsödik a bérlethasználat. Januártól nincs szükség fényképes bérletigazolványra, a személyi igazolvánnyal vagy a jogosítvánnyal is használhatóak lesznek a bérletek. 2013-tól a vonaljegy 350, a tíz darabos gyűjtőjegy 3 000, a 24 órás Budapest jegy 1 650, a tanuló havibérlet 3 850, a nyugdíjas pedig 3 700 forintba kerül. (Forrás: www.penzcentrum.hu, Budapesti Közlekedési Központ) SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2013 a fellendülés kezdete lehet Az idei év a tartós gazdasági növekedés első szakasza lehet - vélekedett dr. Aradszki András országgyűlési képviselő idei első sajtótájékoztatóján január 3-án Érden. A honatya körzete minden lakójának eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt. Az elmúlt két és fél év eredményeit elemezve kiemelte, hogy Magyarország az adósságcsökkentés pályájára állt, versenyképessége nem mondható rossznak, a GDP arányos hiány tekintetében pedig egyenesen az európai élmezőnyhöz sorolható. A pozitív gazdasági elvárásokat alátámasztja, hogy a Fitch Ratings legutóbb javította az ország pénzügyi minősítését. Itthon 0,9 százalékos GDP emelkedéssel, 2,7 százalékos deficittel és 5,2 százalékos inflációval kalkulál a kormány, az MNB azonban ennél is kevesebbre becsüli a várható pénzromlást. Döntő fordulatnak nevezte a lakossági energiaárak csökkentését, és szembeállította a korábbi baloldali kormányok energiapolitikájával, aminek következtében 2002 és 2010 között 200 százalékkal emelkedtek a lakosság terhei. A közvetlen orosz gázvásárlástól történő fokozatos függetlenedést a nagyobb piacra történő kilépés - ahol egyébként lehet, hogy orosz gázt vásárol Magyarország, de olcsóbban - hosszabb távon is megalapozza az intézkedést. Nem véletlen, hogy a kormány máris újabb energiaár-csökkentést helyezett kilátásba. Egyedülálló teljesítménynek mondta, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült megállapodni a munkáltatókkal a minimálbér emelésében. Ennek költségét tizenegy ágazatban - például az építőiparban, a kiskereskedelemben vagy az élelmiszeriparban - fél évig átvállalja a kormány. Ez része annak a munkavédelmi programnak, amelyre az idei költségvetésben 300 milliárd forintot különítettek el. A tavalyi utolsó parlamenti munkanapon fogadták el azt az intézkedést, hogy a közszférában ne lehessen egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni, egyes hiányszakmákban azonban, amilyen például az orvosi, miniszterelnöki engedéllyel kompenzálható a kieső nyugellátás. Bár az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a KDNP által előterjesztett családjogi törvényt, a párt elszánt annak tekintetében, hogy különbséget kell tenni a házasság és az élettársi viszony jogi megítélésében. Tavasszal újra benyújtják a joganyagot, addig összhangba hozzák az egyébként szintén változó Polgári törvénykönyvvel, valamint az Alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság által követett gyakorlattal. A sok elégedetlenséget okozó felsőoktatási reformmal kapcsolatban elmondta: a szakma sem vitatja, hogy a jelenlegi rendszer nem elég hatékony. A diplomához mindenkinek joga kell, legyen, de csak akkor, ha a megfelelő teljesítményt is produkálja. A KDNP szerint nem az egyetemen és a főiskolákon kell kompenzálni a szociális egyenlőtlenségeket, hanem az általános és a középiskolában, hogy mindenkinek meglegyen az esélye olyan szintű tudást szerezni, ami a felsőoktatásba elengedhetetlen. Ma azonban minden a minőség ellen szól: a felvételi rendszer, a túl sok képzési hely, az utazó professzorok. Úgy vélte, a társadalom többsége abban is egyetért: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy Németországnak képezzünk orvosokat. Bízik benne, hogy rugalmas, minden fél számára elfogadható megoldás születik a „röghöz kötés” helyett. Szerinte például az állami képzésnek megfelelő összegű személyi jövedelemadó befizetésével is „leróhatja adósságát” az ingyenes képzésben részesített diplomás. Kiemelte: nem csökkent, sőt, nőt a felsőoktatás támogatása, de abból fizetni kell azoknak a sok esetben elhibázott ppp beruházásoknak a költségeit is, amelyekre 2002 és 2008 között került sor. Egyetértését fejezte ki a fiatalkorú dohányzás visszaszorítását célzó „trafiktörvény” életbelépésével. Mint mondta, az állami koncesszióban működtetett elárusítóhelyeken ellenőrizhetőbbé válik, hogy 18 év alattiaknak ne adjanak el cigarettát. Az utóbbi évek szigorításai hatására ugyanis csökken a füstölgés, a fiatalok körében azonban továbbra is nő. Helyi , híreket is megosztott a sajtó képviselőivel. Ezek szerint Exd 2012 utolsó hetében egymilliárd forintos pótlólagos támogatást kapott a kormánytól kötelező feladatai ellátásához. Reméli, hogy az idei adósság-konszolidáció után hosszabb távon is stabilizálódik a város gazdasági helyzete. Pozitívumként említette azt is, hogy a megváltozott munkaképességűekért tevékenykedő NapraForgó Nonprofit Kft. összesen 50 személy foglalkoztatásához, illetve munkaerőpiacra való viszszavezetéséhez kapott pályázati támogatást. Aradszki András 2012-ben négy önálló indítványt nyújtott be az országgyűlésnek, amelyek közül három — az atomenergiával, a környezetvédelemmel, illetve a katasztrófavédelemmel foglalkozó törvény módosítására vonatkozott. Valamennyit elfogadták. Ötvenkilenc nem önálló indítványt fogalmazott meg különböző törvényjavaslatokhoz, és öszszesen öt órát beszélt, ezen belül öt expozét, tizenegy vezérszónoki és egy napirend előtti hozzászólást mondott el. A bizottsági munkában is jelentős szerepet vállalt. A MALÉV csődjével kapcsolatos jelentésük hamarosan a parlament elé kerül. DK Rendőrségi hírek A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Mihály István rendőr dandártábornok december 16-i hatállyal Pintér Lajos alezredest nevezte ki az Érdi Rendőrkapitányság élére, a százhalombattai őrs vezetésével pedig a korábbi őrsparancsnok helyettest, Grunda Tibor századost bízta meg. A százados kérdésünkre elmondta, nyugodtan teltek az ünnepek, és csendesen kezdődött az új év városunkban. Nem történt olyan esemény, ami intézkedést igényelt volna. Ehhez valószínűleg hozzájárult az ünnepek alatti megerősített többletszolgálatban végzett fokozott járőrözés is. Tanulságos volt azonban a TESCO-ban történt kis értékű lopási kísérlet, amely rablássá fajult. Egy fiatalember illuminált állapotban elrakott egy párszáz forintos sajtot, ám amikor a biztonsági őr felszólította, hogy vesse alá magát a vizsgálatnak és adta át az eltulajdonított értéket, dulakodásba kezdett. Ennek következtében nem lopási kísérlet, hanem a sokkal súlyosabb megítélés alá eső rablás miatt indult ellene büntető eljárás. Ismét történtek rongálások a Dunafüredi úti garázssoron. Az ismeretlen elkövetők több lakatot letörtek, a helyiségekből azonban nem tulajdonítottak el semmit. A rendőrség szerint hasznos lehet riasztó vagy jelző berendezéseket beszerelni. Január 5-én személyi sérüléssel járó baleset történt a Dunafüredi út és Vasút utca kereszteződésében. A sérültet a mentő elszállította. A rendőrség az eset kapcsán felhívja az autóvezetők figyelmét, hogy a téli időjárási és látási viszonyoknak megfelelően vezessenek. December 29-én éjszaka két fiatalról érkezett bejelentés Óvárosból, akik több telekre is beugrottak. A környéken lakók gyors jelzéseinek köszönhetően a rendőröknek sikerült megelőzni, hogy bűncselekmény történjen. Grunda százados köszönetét fejezte ki, és jelezte: a rendőrőrs a továbbiakban is számít a lakosságra.