Százhalombattai Hírtükör, 2013 (26. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 1. szám

2. oldal 1­1 Változások januártól Számos változásra számíthat a magyar lakosság 2013-ban. Tíz százalékkal csökken például a lakossági gáz, villany és távhő ára, de január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve is. A csaknem négymillió háztartást érin­tő rezsiköltség-csökkentésről a kormány­­szóvivő korábban azt mondta, a szolgál­tatóknak kell viselniük a terheket. A kor­mány Fónagy János államtitkár vezetésé­vel négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csök­kentésének nyomon követése érdekében. 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz száza­lékkal pedig a villany ára, a magyar csalá­dokra így irreálisan magas teher neheze­dik a rezsiköltségek miatt. Tranzakciós illeték Éves szinten 10-20 ezer forintot is je­lenthet a családoknak a csekkadó, amit a legtöbb bank jelentős mértékben áthárít. Igaz, a folyószámlák között eddig is óriá­si különbségek voltak, de mostantól még nagyobb figyelmet igényel a legmegfele­lőbb kiválasztása. Akkor sem érdemes hátradőlni, ha már megtaláltuk a legjob­bat, hiszen bármikor változtathatnak a bankok. Az illeték általános kulcsa 2 ez­relék, ami minden elektronikus pénz­ügyi tranzakciót érint. A készpénzfelvé­telt ennél nagyobb mértékben, 3 ezre­lékkel sújtja az állam. Teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 de­cemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012 júliusá­val hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő fog­lalkoztatásra, a szabadságra, illetve an­nak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések. Az új Munka törvénykönyve szerint a mun­káltató jogosult a munkavállalót átme­netileg a munkaszerződéstől eltérő mun­­kakörbe­l, munkahelyen vagy más mun­káltatónál foglalkoztatni. Ezen foglal­koztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. A várható tartamról a munkavállalót tájékoztatni kell, és ő az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jo­gosult. Az alapszabadság húsz nap ma­rad, a munkavállalók ezen felül több jog­címen pótszabadságra jogosultak: élet­koruk alapján fokozatosan növekvő szá­mú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de január elsejétől igény­­bevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munka­nap pótszabadság jár. Az apának a gyer­meke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kol­lektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A munkáltatóknak évente hét munka­nap szabadságot legfeljebb két részlet­ben, a munkavállaló kérésének megfele­lő időpontban kell kiadniuk. A szabad­ságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a sza­badság negyedét legkésőbb az esedékes­séget követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Az új Mt. szerint a távol­léti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítmény­bér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A tá­volléti díj kiszámításakor figyelmen kí­vül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező or­vosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanap­ra. A betegszabadság tartamára a távollé­ti díj hetven százaléka jár. Kötelező a mikrochip Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem ren-3­­ *­­n­delkező, négyhónaposnál idősebb ku­tyák gazdáit a január elsejétől életbe lé­pő, a kedvtelésből tartott állatok tartásá­ról és forgalmazásáról szóló kormány­­rendelet módosításának értelmében. Az egyedi azonosítóval még nem rendelke­ző állatok gazdáinak január elsejéig kel­lett elvégeztetniük az állatorvosi beavat­kozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé te­szi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, könnyebb lesz az el­veszett, ellopott állatok nyomára buk­kanni, így csökkenhet a kóbor ebek szá­ma is. A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta. Az összeg magában fog­lalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba va­ló regisztrációt. Nem tartalmazza azon­ban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége akár 9000 fo­rintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyene­sek. Januártól minden állatorvosnak el­lenőriznie kell, hogy a hozzá kerülő ku­tyák rendelkeznek-e transzponderrel. Amennyiben nem, fel kell ajánlani a gazdának. Ha nem járul hozzá, az állat­orvosnak jelentenie kell. Ezután a hiva­tal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, felelősségre von­ható, és akár 40 ezer forintig terjedő bír­sággal sújtható. Járásbíróságok és e-bíróság A helyi, városi bíróságok ezentúl járás­­bíróságként működnek, a fővárosi kerü­leti bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket. Nem változott a helyi bí­róságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban - a fővá­rosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település ne­véből és a járásbíróság megnevezésből te­vődik össze. Például a jelenlegi Budaörsi Városi Bíróság helyett január 1-jétől Budaörsi Járásbíróság lesz. A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyén­ként működnek majd, jobbára a tör­vényszéki székhelyen. A munkaügyi bí­róságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hason­lóan - a közigazgatási perekben is a tör­vényszékek járnak majd el másodfokon. Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bí­róságokon működnek tovább, a kezelő­irodák is változatlanul az ügyfelek ren­delkezésére állnak, akinek pedig folya­matban lévő ügye van, az külön értesí­tést kap az eljáró bíróságtól. Január 1-jétől működik az elektroni­kus bírósági kommunikáció és ügyfél­­kapcsolat, amelyet a törvényszékek első­fokú hatáskörébe tartozó ügyekben vá­laszthatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványo­kat, például keresetet, különféle kérel­meket a bírósághoz intézni. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhe­lyén való elhelyezést követő öt munka­napon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály, hogy a határ­időkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött. Elektronikus úton is kezdeményezhető az építésügyi eljárás Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektroni­kus úton is kezdeményezhetik a polgá­rok, az új rendszer a tervek szerint ké­nyelmesebb, gyorsabb lesz, mint a ha­gyományos, papír alapú ügyintézés. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun be­lépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés so­rán az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR- rendszerben (Építésügyi hatósági enge­délyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elekt­ronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. Állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati közneve­lési intézmények, amelyek ezzel beolvad­tak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Az iskolák feladatainak ellá­tását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az in­tézményben lévő más eszközöket és fel­szereléseket is - szintén a központ ingye­nes használatába, illetve kezelésébe került. Az állami intézményfenntartó foglal­koztatott állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a taní­tási év végéig nem változtatható. Állami fenntartásba kerülnek a szociá­lis és gyermekvédelmi intézmények, de az idősek és a hajléktalanok ellátása to­vábbra is kötelező önkormányzati fel­adat marad. Fogyatékosok foglalkoztatása Egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszön­hetően hétezerrel nő a támogatott foglal­koztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs ta­núsítványt szerzett 326 vállalkozásnál. Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú munkavállalók után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott mun­kaképességűek egy részét - például kép­zésekkel - néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra. Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégek­nek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót. Emelkedik a telefonadó Az adómérték maximuma magánsze­mélyek esetében hívószámonként havi 700, míg egyéb hívószámok esetében hí­vószámonként havi 2500 forint lett. 2012-ben magánszemély esetében 400, illetve egyéb hívószámok esetében 1400 forint volt. Közműadó új adónemként kerül be az adórend­szerbe. A közterületen és bizonyos eset­ben a közterületnek nem minősülő föld­részleten elhelyezett távhő, víz-, csator­na-, földgáz-, villamos energia-, hírköz­lési vezetékek után kell fizetnie a szolgáltatónak. Alapja a közművezeték nyomvonalának hossza, mértéke 125 Ft/ minden megkezdett méter után. E-útdíj Júliustól bevezetésre került az elektro­nikus, használatarányos útdíj. Tömegközlekedés 2013 számos változást hoz a fővárosi tömegközlekedésben. Megújul a jármű­park: januárban a használtan vásárolt Volvo és Mercedes Citaro autóbuszok, májustól az újonnan vásárolt Citarók áll­nak forgalomba, az elavult ZIU-9-es tro­libuszokat a korszerűbb, akadálymentes MAN típusú trolibuszok váltják. A BKK új bérlettípusokat vezetett be. Nőnek a jegy- és bérletárak, kivétel a nyugdíjas és tanuló bérleté. Egyszerűsödik a bérlet­használat. Januártól nincs szükség fény­képes bérletigazolványra, a személyi iga­zolvánnyal vagy a jogosítvánnyal is hasz­nálhatóak lesznek a bérletek. 2013-tól a vonaljegy 350, a tíz dara­bos gyűjtőjegy 3 000, a 24 órás Budapest jegy 1 650, a tanuló havibérlet 3 850, a nyugdíjas pedig 3 700 forintba ke­rül. (Forrás: www.penzcentrum.hu, Budapesti Közlekedési Központ) SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2013 a fellendülés kezdete lehet Az idei év a tartós gazdasági növekedés első szakasza lehet - vélekedett dr. Aradszki András országgyűlési képviselő idei első sajtótájékoztatóján ja­nuár 3-án Érden. A honatya körzete minden lakójának eredményekben gazdag, boldog új esz­tendőt kívánt. Az elmúlt két és fél év eredményeit elemezve kiemelte, hogy Magyarország az adósságcsökkentés pá­lyájára állt, versenyképessége nem mondható rossznak, a GDP arányos hi­ány tekintetében pedig egyenesen az eu­rópai élmezőnyhöz sorolható. A pozitív gazdasági elvárásokat alátámasztja, hogy a Fitch Ratings legutóbb javította az or­szág pénzügyi minősítését. Itthon 0,9 százalékos GDP emelkedéssel, 2,7 szá­zalékos deficittel és 5,2 százalékos inflá­cióval kalkulál a kormány, az MNB azonban ennél is kevesebbre becsüli a várható pénzromlást. Döntő fordulatnak nevezte a lakossá­gi energiaárak csökkentését, és szembe­állította a korábbi baloldali kormányok energiapolitikájával, aminek következ­tében 2002 és 2010 között 200 száza­lékkal emelkedtek a lakosság terhei. A közvetlen orosz gázvásárlástól történő fokozatos függetlenedést a nagyobb pi­acra történő kilépés - ahol egyébként le­het, hogy orosz gázt vásárol Magyar­­ország, de olcsóbban - hosszabb távon is megalapozza az intézkedést. Nem vélet­len, hogy a kormány máris újabb ener­giaár-csökkentést helyezett kilátásba. Egyedülálló teljesítménynek mondta, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült megállapodni a munkáltatók­kal a minimálbér emelésében. Ennek költségét tizenegy ágazatban - például az építőiparban, a kiskereskedelemben vagy az élelmiszeriparban - fél évig át­vállalja a kormány. Ez része annak a munkavédelmi programnak, amelyre az idei költségvetésben 300 milliárd forin­tot különítettek el. A tavalyi utolsó parlamenti munka­napon fogadták el azt az intézkedést, hogy a közszférában ne lehessen egy­szerre nyugdíjat és bért is fizetni, egyes hiányszakmákban azonban, amilyen például az orvosi, miniszterelnöki enge­déllyel kompenzálható a kieső nyugellá­tás. Bár az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a KDNP által előterjesz­tett családjogi törvényt, a párt elszánt annak tekintetében, hogy különbséget kell tenni a házasság és az élettársi vi­szony jogi megítélésében. Tavasszal újra benyújtják a joganyagot, addig össz­hangba hozzák az egyébként szintén változó Polgári törvénykönyvvel, vala­mint az Alaptör­vénnyel és az Alkotmány­­bíróság által követett gyakorlattal. A sok elégedetlenséget okozó felsőok­tatási reformmal kapcsolatban elmond­ta: a szakma sem vitatja, hogy a jelenlegi rendszer nem elég hatékony. A diplo­mához mindenkinek joga kell, legyen, de csak akkor, ha a megfelelő teljesít­ményt is produkálja. A KDNP szerint nem az egyetemen és a főiskolákon kell kompenzálni a szociális egyenlőtlensé­geket, hanem az általános és a középis­kolában, hogy mindenkinek meglegyen az esélye olyan szintű tudást szerezni, ami a felsőoktatásba elengedhetetlen. Ma azonban minden a minőség ellen szól: a felvételi rendszer, a túl sok képzé­si hely, az utazó professzorok. Úgy vélte, a társadalom többsége abban is egyet­ért: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy Németországnak képezzünk orvosokat. Bízik benne, hogy rugalmas, minden fél számára elfogadható megoldás születik a „röghöz kötés” helyett. Szerinte példá­ul az állami képzésnek megfelelő össze­gű személyi jövedelemadó befizetésével is „leróhatja adósságát” az ingyenes kép­zésben részesített diplomás. Kiemelte: nem csökkent, sőt, nőt a felsőoktatás támogatása, de abból fizetni kell azok­nak a sok esetben elhibázott ppp beru­házásoknak a költségeit is, amelyekre 2002 és 2008 között került sor. Egyetértését fejezte ki a fiatalkorú dohányzás visszaszorítását célzó „trafik­törvény” életbelépésével. Mint mondta, az állami koncesszióban működtetett elárusítóhelyeken ellenőrizhetőbbé vá­lik, hogy 18 év alattiaknak ne adjanak el cigarettát. Az utóbbi évek szigorításai hatására ugyanis csökken a füstölgés, a fiatalok körében azonban továbbra is nő. Helyi , híreket is megosztott a sajtó képviselőivel. Ezek szerint Exd 2012 utolsó hetében egymilliárd forintos pót­lólagos támogatást kapott a kormánytól kötelező feladatai ellátásához. Reméli, hogy az idei adósság-konszolidáció után hosszabb távon is stabilizálódik a város gazdasági helyzete. Pozitívumként említette azt is, hogy a megváltozott munkaképességűekért tevékenykedő NapraForgó Nonprofit Kft. összesen 50 személy foglalkoztatá­sához, illetve munkaerőpiacra való visz­­szavezetéséhez kapott pályázati támoga­tást. Aradszki András 2012-ben négy önál­ló indítványt nyújtott be az országgyű­lésnek, amelyek közül három — az atom­energiával, a környezetvédelemmel, il­letve a katasztrófavédelemmel foglalko­zó­­ törvény módosítására vonatkozott. Valamennyit elfogadták. Ötvenkilenc nem önálló indítványt fogalmazott meg különböző törvényjavaslatokhoz, és ösz­­szesen öt órát beszélt, ezen belül öt ex­pozét, tizenegy vezérszónoki és egy na­pirend előtti hozzászólást mondott el. A bizottsági munkában is jelentős szerepet vállalt. A MALÉV csődjével kapcsolatos jelentésük hamarosan a parlament elé kerül. DK Rendőrségi hírek A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Mihály István rendőr dandártá­bornok december 16-i hatállyal Pintér Lajos alezredest nevezte ki az Érdi Rendőrkapitányság élére, a százhalombattai őrs vezetésével pedig a korábbi őrspa­rancsnok helyettest, Grunda Tibor századost bízta meg. A százados kérdésünkre elmondta, nyu­godtan teltek az ünnepek, és csendesen kez­dődött az új év városunkban. Nem történt olyan esemény, ami intézkedést igényelt vol­na. Ehhez valószínűleg hozzájárult az ünne­pek alatti megerősített többletszolgálatban végzett fokozott járőrözés is. Tanulságos volt azonban a TESCO-ban történt kis értékű lopási kísérlet, amely rab­lássá fajult. Egy fiatalember illuminált álla­potban elrakott egy párszáz forintos sajtot, ám amikor a biztonsági őr felszólította, hogy vesse alá magát a vizsgálatnak és adta át az el­tulajdonított értéket, dulakodásba kezdett. Ennek következtében nem lopási kísérlet, hanem a sokkal súlyosabb megítélés alá eső rablás miatt indult ellene büntető eljárás. Ismét történtek rongálások a Dunafüredi úti garázssoron. Az ismeretlen elkövetők több lakatot letörtek, a helyiségekből azon­ban nem tulajdonítottak el semmit. A rend­őrség szerint hasznos lehet riasztó vagy jelző berendezéseket beszerelni. Január 5-én személyi sérüléssel járó bal­eset történt a Dunafüredi út és Vasút utca kereszteződésében. A sérültet a mentő el­szállította. A rendőrség az eset kapcsán fel­hívja az autóvezetők figyelmét, hogy a téli időjárási és látási viszonyoknak megfelelően vezessenek. December 29-én éjszaka két fiatalról ér­kezett bejelentés Óvárosból, akik több te­lekre is beugrottak. A környéken lakók gyors jelzéseinek köszönhetően a rendőrök­nek sikerült megelőzni, hogy bűncselek­mény történjen. Grunda százados köszöne­tét fejezte ki, és jelezte: a rendőrőrs a továb­biakban is számít a lakosságra.

Next