Szénanátha, 1993 (34. évfolyam, 1-17. szám)
1993-03-16 / 4-5. szám
4 Tenni - magyarul Az elmúlt év tavaszán találkozott köztársaságunk elnöke az USA-ban a Georgia-i Athens-i egyetem vezetőivel. Szóba került a GATE-val történő együttműködés. Ennek koordinálására Dr. Eugene Papp professzor kapott felkérést. A professzor Budapesten született, Munkácson járt iskolába, azután az Állatorvostudományi Egyetemen tanult. Dolgozott Dél-Amerikában (Venezuelában), Iránban (Teheránban). Tavaly augusztusban Magyarországon járt és Gödöllőn találkozott Dr. Vinczeffy Zsolttal, aki tájékoztatta őt a Pro Agricultura Hungáriáé Alapítvány tevékenységéről. Beszélgetésük közben nyitott a szobába egy szomorú diákjelölt, aki elmondta: Kárpátaljáról jött, nálunk elvégezte a hat hónapos előkészítő tanfolyamot, a felvételi vizsgán megfelelt, mégsem tanulhat Magyarországon, a GATE-n, mert ittlétéhez nincs meg az ösztöndíj fedezete. A professzor elgondolkodott, megoldást keresett. Bizonyára érzelmei is motiválták, de nem csak azok vezették, amikor felajánlotta: 15 eredményesen felvételizett kárpátaljai hallgatót részesít saját erőből ösztöndíjban, amíg eredményesen tanulnak. Ennek megfelelően cselekedett. A költségek fedezeteképp az első félévre 560.000 forintot utalt át Magyarországra, itteni megbízottjának, húgának, Dr. Makszy Józsefnénak. Kikötötte viszont, hogy a 15 hallgatónak a második félévtől már el kell érnie az évfolyamátlagot, hogy ösztöndíjat kapjanak. A végzésig angol nyelvből az állami nyelvvizsgát is le kell tenniök. Papp Jenő professzor számára a magyarság nem retorika, elkötelezettség, cselekvés. A külhoni magyar egyetemisták és főiskolások ügyét felkaroló Pro Agricultura Hungáriáé Alapítvány, amely szervezetszerű támogatást nem kap, a mecenatúrából gazdálkodik. A rá nehezedő terheken azok az egyéni felajánlások enyhítenek, melyre szép példát éppen Dr. Eugene Papp adott. A JPTE TTK földrajzi tanszékei és a MTA Regionális Kutató Központja Dunántúli Tudományos Intézete Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Ankét címmel eszmecserét rendezett február 26-27-én Pécsett. A tanácskozáson idegenforgalmi szakemberek, kutatók, önkormányzati képviselők és vállalkozók vitatták meg a régió turisztikai problémáit, feladatait és a falusi turizmus eddigi tapasztalatait, jövőbeni lehetőségeit. Dr. Lengyel Márton, a BKE Turizmus Kutatócsoport vezetője az előadássorozatot megnyitó vitaindítójában az idegenforgalom területén vállalkozók feladatait vázolta. Nekik kell a kezdeményező szerepet felvállalniuk, az önkormányzatokra pedig a koordináló, harmonizáló feladatok hárulnak elkerülhetetlenül. Az előadás és az azt követő hozzászólások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a turisztikai vállalkozók elmondhatták értékelésüket és elvárásaikat az őket segítő társadalomkutatásról és a szakmai irányításról. Kritika érte a külföldi tanácsadó cégek néhányát, akik a magyar sajátosságok figyelembe vétele nélkül készítettek területfejlesztési koncepciókat. Kérdés persze, mennyiben kell figyelembe venniük, netán adottságként elkönyvelniük a nemzetközi szabványoktól eltérő "sajátosságokat" az említett cégeknek. A vállalkozók megegyeztek a következő munkamegosztásban: minden fejlesztendő idegenforgalmi régióban kezdeti lépésként egy úgynevezett "vonzerőleltárt" kell készíteni, amit a külföldi tanácsadók elé tárhatnak. Azok "vonzerő-kritikusként" vizsgálják meg az "étlapot", érdekelné-e őket ez a turisztikai kínálat. Amennyiben igen, a fejlesztési terv közös munkaként készülne, a honnak folyamatos, az alkalmazhatóságra vonatkozó kontrollja mellett. A konkrét feladatokat amúgy is csak helyi szinten lehet megfogalmazni és végrehajtani - ebben megegyezett minden hozzászóló és az összes előadó. A vállalkozók regionális turisztikai érdekképviseletek létrehozását szorgalmazták. Mint mondták, nehezen születnek meg a nonprofit szervezetek, melyek összehangolják a turisztikai tevékenységet, az egyes vendégfogadók munkáját. Márpedig ezen a téren a koordináció nélkülözhetetlen a reklámban, de magában a vendégfogadásban is. Több, különböző szolgáltatást nyújtó család közösen képes csak olyan programot összeállítani a vendégnek, hogy az szívesen maradjon hosszabb időre is a környéken, s akár visszatérjen a következő évben. Bármennyire individuális műfaj a vállalkozás, a falusi turizmusban az a kifizetődő, ha "egymás kezére adják" a vendéget. A szombati napon megszólaló osztrák szakemberek egyetértettek a fenti feladatmegállapításokkal. Dr. Andreas Udvarhelyi, a salzburgi Marketing Institut gazdasági szaktanácsadója nagy lehetőségeket lát a magyar idegenforgalomban, "hiszen ezen a területen olcsóbb beruházni és fejleszteni, mint például az iparban". Udvarhelyi úr a szubszoidiaritás gondolatát hangsúlyozta: minden problémát a legkisebb egység, régió oldjon meg lehetőség szerint, s csak, ha nem képes azzal megbirkózni, akkor továbbítsa a felette álló szintre. "Sajátságos magyar probléma, hogy mindig Budapestre nézünk"- mondta. A falusi turizmus jellege is megkívánja, hogy a helybéli vállalkozók közösen, maguk osszák fel a feladatokat, állítsák össze a kínálatot, majd "célcsoportokat" kell megszólítaniuk az előzetes piackutatás tapasztalatainak felhasználásával. A terveket el kell fogadtatni a helyi lakosokkal, mivel ők is részesei és hozzájárulói a majdani sikernek. A belső piac legyen az első - figyelmeztetett -, hiszen a falusi turizmus a legolcsóbb üdülési lehetőség, a magyar lakosság pedig "spórolós". Szabó Géza, az Egyesület a Falusi Turizmusért nevet viselő szerveződés képviselőjeként három fontos eredményről számolt be az egybegyűlteknek: létrejöttek és az önkormányzatok segítségével hatékonyan működnek a helyi összefogások, regionális szervezetek a turizmus fejlesztése érdekében; speciális utazási irodák dolgoznak a vidéki vendéglátás előmozdításán; a 2-3 éve e területen tevékenykedő vállalkozók jelentős forgalomról adhatnak számot, s maguk szorgalmazzák az összefogást. Antal Katalin minisztériumi főtanácsos, az Országos Idegenforgalmi Hivatal nevében lobbizásra szólította fel a jelenlevőket. Megvannak a megfelelő támogatási formák, melyekkel segíteni tudják a vállalkozókat és a kezdeményezéseket - mondta bíztatóan. Percze József Sz. M. R. Olcsó beruházás, nagy ígéret: a falusi turizmus SZÉNANÁTHA