Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
1958. OKTÓBER 4. SZOMBAT Termesztett növényeink védelme Fenti címmel Ubrissy Gábor Kossuth-díjas biológus és Reichart Gábor kandidátus írt érdekes, régen keresett szakkönyvet. Igaz, korábban már megjelent hasonló témájú könyv kézikönyvként, azonban annak újabb kiadása még nem készült el, sokan hiába keresték. Ez a könyv, mely díszes külsőben, gazdag képanyaggal most jelent meg, minden bizonnyal elősegíti termesztett növényeink védelmét. A szerzők feldolgozták és közreadták legújabb kutatásaik eredményeit. Foglalkoznak minden olyan kérdéssel, amely fontos, avagy fontos lehet a gyakorlati mezőgazdaság számára, s egyben megismertetik az olvasót azokkal az új utakkal, amelyek a technika és a tudományok fejlődésével az utóbbi években nyíltak meg. Nem a növényvédelem rendszeres kézikönyve ez a kötet, mégis felöleli a növényvédelem legjelentősebb elméleti és gyakorlati kérdéseit. A könyvben 450 fénykép könnyíti meg a tájékozódást, s lehetővé válik, hogy ne csak szakemberek forgassák haszonnal, érdeklődéssel. Különösen érdekes a Vegyi védekezés a kártevők és betegségek ellen című fejezet. A könyvet irodalmi tájékoztató és névmutató egészíti ki. Egy ezreléknél is alacsonyabb a külföldi reklamáció a Diósdi Csapágygyár készítményeinél Hat esztendővel ezelőtt Magyarországon egyetlen gépben, járműben sem forgott hazai gyártmányú gördülőcsapágy. Ebben az évben Diósdról nyolc országba exportálnak, összesen több mint félmillió kúpgörgős csapágyat. 1953-ban kezdték a Diósdi Gsapágygyárat építeni, s bár építése még mindig tart, termékei már nemzetközi viszonylatban is jó nevűek. Ezt bizonyítja, hogy három év alatt export-szállítmányainknak egy ezreléknél kisebb részére érkezett csak reklamáció. Az idén jelentősen tovább javították a csapágyak minőségét: élettartamukat átlagosan 10—15 százalékkal növelték. A nemzetközi szabványok magas követelményeinek kielégítéséhez három feltételt teremtettek, illetve teremtenek meg: a munka nagyfokú szervezettségét, a hibalehetőségek minimálisra csökkentését és a sokoldalú, korszerű ellenőrzést. A szervezettség fokmérője, hogy négy év óta minden dekád tervét pontosan teljesítik. A második feltétel megvalósítása sok éves feladat, de mechanizálással és automatizálással már itt is számottevő eredményeket értek el. A legkényesebb és a legnehezebb fizikai munkát igénylő műveletek nagy részét — mint például a gyűrűesztergálást vagy a görgőedzést — már automatagépek végzik. A mechanizálás és az automatizálás az idén csaknem ötmillió forint megtakarítást és hatszázalékos termelékenységemelkedést eredményez. A tervezők és szerkesztők idei munkája nyomán jövőre még többet várnak. Már készül a görgőköszörülés 12 gépből álló automatasorának terve. Ugyancsak jövőre helyeznek üzembe automatagépeket csapágyak jelenlegi kézi erővel a végzett összeszerelésére és csomagolására. A minőség ellenőrzésének színvonalát mutatja, hogy a gyár három év alatt hatszáz egycélú és automata mérőműszert kapott, illetve készített. Az ellenőrzés rövidesen még korszerűbb lesz: ebben az évben elkészül a háromezer köbméteres úszó betontömbre épült, kondicionált levegőjű laboratóriumi épület. Az egyik legfiatalabb magyar gyár európai hírű eredményeiben nagy része van a szovjet ipar segítségének is. Az üzem öt évvel ezelőtt a Szovjetuniótól kapott technológiai és gyártási tervek alapján szovjet szakemberek közvetlen segítségével kezdett termelni. Az automatizálási terv kidolgozásánál is szovjet dokumentációkra támaszkodnak, program megvalósítását pedig a a, 300 millió rubeles hosszúlejáratú hitel keretében jövőre 15 félautomata géppel segíti a Szovjetunió, A magyar vetőmag ma is elsőrendű — ezt igazolják az Országos Vetőmag Felügyelőség monori fajtamegállapító telepének idei tapasztalatai Ha vetőmagot hozunk be külföldről, vagy viszünk ki hazánkból, illetve ha itthon nagyobb tételben gazdát cserél valamilyen vetőmag, abból hivatalos mintát vesznek, elküldik Monorra, az Országos Vetőmag Felügyelőség fajtamegállapító telepére. Itt elvetik a kapott magot és a kikelt növényekből egy szakbizottság megállapítja a mag fajtáját, fajtatisztaságát, vagy éppen a benne előforduló keveredéseket. Felkerestük Tóth Károlyt, a telep vezetőjét, Priviczky Vince tudományos munkatársat és Tápai Gyula szakelőadót, hogy mondják el, mit bizonyítanak az idei tapasztalatok. Elmondták, hogy mintegy hatezer parcellán vetettek el különféle magvakat az idén. Zömmel borsót, de vetettek salátát, uborkát, paradicsomot és más konyhakerti növényeket is. Kalászosokból az elit és az elsőfokú tételek kerültek kitermelésre. Négyfajta import burgonyát ültettek. A hazaiból 15 fajtát vizsgáltak meg. Ezenkívül itt vizsgálták az összes import virágmagvakat. A tapasztalatokról szólva elmondták, hogy míg a felszabadulás utáni két-három esztendőben nagyon siralmas állapotban volt a magyar mag, tavaly és tavalyelőtt már sikerült elérni azt a szintet, amit célul tűztek ki. Sok munka van e szerény megállapítás mögött, de megérte a fáradságot. Örömmel hallottuk, hogy vetőmagjaink ma éppen olyan kiválóak, mint azelőtt bármikor. A nagyarányú állami támogatás tette lehetővé, hogy kutatóink és nemesítő állomásaink ismét híressé tették és egyre híresebbé teszik a magyar vetőmagot. Ezt bizonyítja, hogy egyre több nyugati állam vásárol tőlünk különböző magvakat. A magyar mag eljut Nyugat-Németországba, Angliába, Dániába és más tőkés államokba. De nemcsak vásárolnak magvakat nálunk ezek az államok, itt tenyésztetik ki saját igényesebb magvaikat is. Azt nem állíthatjuk, hogy nem érkeznek kifogások nyugati megrendelőinktől a magyar magvakra, de amint a szakemberek mondják, a kifogások többsége alaptalan. Ilyenkor persze mi sem jövünk zavarba. Ugyanis minden megvizsgált magféleségek mindegyikéről hivatalos bizonyítványt állít ki a szakbizottság, ami hosszú-hosszú évekre visszamenőleg megtekinthető. Ha a reklamálónak te sem elég, akkor a kérdéses mag fémzárolt mintájából Zürichbe küldenek egy részt kitermesztésre. Az ilyen vitás esetekben az ottani eredmények a döntőek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ilyesmire nem nagyon kerül sor, mert rendszerint elfogadják a mi szakembereink által kiállított bizonyítványokat. A vitás esetekben rendszerint az derül ki, hogy nem megfelelő talajban akarják termeszteni ezeket a magvakat, tehát nem a mag minőségével van baj, ami| magtisztító telepeinknek is dicséretére válik. Az eredmények ellenére | azonban van még tennivalónk a további fejlődés érdekében. | Nem lehetünk elégedettek | borsómagvaink minőségével. Ennek főleg az az oka, | | hogy nem áll rendelke |zésre megfelelő munkaerő a termesztésnél. Hozzájárult ehhez még, hogy eddig nem volt elegendő alkalmas tárolóhelyiség. Több helyen kénytelenek voltak zsákokban tárolni a magvakat, ezért ezek nagy része bemelegedett, így körülbelül felére csökkent csíraképességük. Fokozatosan megoldódik a tárolás problémája is. Egyre több korszerű raktár épül. Ha ezzel párhuzamosan magtermelőink is tovább javítják munkájukat, rövidesen a még meglevő hiányosságok is megszűnnek. 1 F. I. I Iskolából hazafelé (Fotó: Gárdonyi) "“iaCírlap Megkétszereződött a társadalombiztosításban részesülők száma A IX. és a XX. kerületi vasipari üzemek a vasasszakszervezettel közösen kiállítást rendeztek a XX. kerületi vasas művelődési otthonban. A művelődési otthon négy hatalmas termében képek, grafikonok és modellek szemléltetik a munkásvédelem jelenlegi eredményeit, összehasonlítva a tőkés Magyarország gyárainak balesetbiztonsági A balesetvédelem helyzetével; legújabb vívmányát, a fotocellás védő-a berendezést működése közben mutatják be. A gép körül elhelyezett feliratok elmondják, hogy a felszabadulás előtt ai legtöbb balesetet okozó gépen, A Trud című lap a sajtológépeken csak a legpri-1 tudósítója, G. Lejmit ívebb védőberendezések Zcin akadémikus, a óvták, úgy-ahogy a munkás Tudományos Akaresti épségét. A levegőtisztítás, démia asztronóa porelszívás legújabb üzemi 1 miai tanácsának módszereit modell mutatja be.! főtitkárához for- Külön teremben gyűjtötték 1 felvilágosítáössze a társadalombiztosítás! s^rt_,ebben a kifejlődését szemléltető adatokat. 1 a^_eru Mindenek_ Grafikon szemlélteti, hogy 201 előtt még kétte. év alatt megkétszereződött a győznem — montársadalombiztosításban, része-1 dotta válaszában a sülök száma, míg 1938-ban 31,1 szovjet akadémi_____________I kus —, hogy nem a szputnyik, hanem a hordozó rakéta fénye vibrál. § Természetesen a szputnyik fényé| nek ereje is változik, de gyengéb I ben, s szabad I szemmel ezt a je lenséget ! megfigyelni, nehéz | ezért az észrevéte ! lek inkább a hordozó rakétára vonatkoznak. Ha a | rakétának hordozó gömb ! formája lenne, fé nye egyenletes ma radna. A hordozó | rakéta ' hosszúkás azonban alakú addig 1957-ben már az összlakosság 62 százaléka részesült társadalombiztosításban. Még nagyobb fejlődést tükröz a vasasszakszervezet családi üdültetési akciója, 1957-hez képest 1958-ra több mint hatszorosára növekedett a családos üdülők száma. A kiállítás megtekinthető a XX. kerületi vasas művelődési otthonban. riiiHiiiimmmiKHmiHnmiitmiKitfmnmmHiimiiniimiiiiimfmuiiuiiiiinmnimuinumHiMiiiiimimuiHMiimiimiiimiHimij ^HimiiiiiiliimiiiinuimiiiiiiiiiimiMttllllillllimiiiiuilittiiiiMiiiilniniiimiHlHiHiiminiiiiiiiiiiiiiMllliiliHMlimiiiiiiiiiiiiMllliiiii'! Miért vibrál a szputnyik fénye? 1 test, tehát attól függően változó a fénye, hogy milyen irányban van a nap és megfigyelői között. Megjegyzendő, hogy a Szovjetunió területe felett az utóbbi időben nem megfigyelhető volt rakéta. Most ismét a látni lehet. Ennek tika, hogy a szputnyik pályája napállásához viaszonyítva lassan változik, s ezáltal különböző szélességi fokoknál szeli az árnyékövezetet. A legutóbbi megfigyelésekkor hordozó rakéta fénye körülbelül 10 másodperces időközönként változott. Most valószínűleg valamivel növekedett ez az idő. Ezenkívül még más okok is vannak, így például mi a látóhatár fölött különböző magasságban jár Nem kell javítóműhelybe vinnie az elromlott járműveket a Váci Sütőipari Vállalatnak. A vállalat ügyeskezű szerelői saját maguk végzik a szükséges javításokat (Kristóf Lászlóné felvétele) Az ember most teszi első lépéseit a világűrben Egyéves az első szputnyik Ma, október 4-én egy esztendeje, hogy a Szovjetunióiban felröpítették Földünk első mesterséges holdját, a szputnyikot. Ebből az alkalomból felkerestük Nagy István György mérnököt, a Magyar Űrhajózási Bizottság tagját, aki a mesterséges holdak műszerberendezéseivel foglalkozik. Nagy István a következőket mondotta el: — Nem túlzás azt mondani, hogy ezen a napon egy korszakalkotó esemény évfordulójához érkezünk. Közismert, hogy a mesterséges holdak az első lépést jelentik az emberiség ősi ábrándjának, az űrhajózásnak tájában megvalósíA mesterséges égitestek gondolata már 1870-ben megjelent elbeszélésben szerepel. Századunk első évtizedében a mai rakétatudomány megalapítója, Ciolkovszkij ismerte fel, hogy az űrhajózási vállalkozások céljaira a Föld körül keringő, nagy méretű emberlakta mesterséges holdakra, vagyis űrállomásokra van szükség. Ma már elmondhatjuk, hogy megkezdődött az „űr-korszak". Az ember most teszi első lépéseit a világűrben, bár maga még nem »sállt a kozmikus térségbe. A mesterséges holdak bebizonyították, hogy nemsokára annak is elérkezik az ideje. Az első szputnyik felröpítése óta eltelt egy évre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a szputnyikok a szovjet rakétatechnika hatalmas fölényét tükrözik. A szovjet mesterséges holdak méreteihez képest az amerikaiaké valósággal eltörpül, így például a harmadik szputnyik tömege 1327 kilogramm, ezzel szemben az amerikai Explorer holdak 14—18 kilósak, a Vanguard-hold pedig alig másfél kiló. A mesterséges holdak elinttik a hordozó ravítását a rakéták fejlődése kétát és a szput-s................... . . . ... nyikot. A róluk i tette lehetőve. A harmadik visszaverődő fényt szputnyik rakétajanak enerhol hosszabb, hallázaval egy féltonnás testet pedig sokkal rövida Holdba lehetne juttatni. természeteaz atmoszférán kellen a szputnyikokénál fényedebb utat tesz meg | Ebben az esetben vesztül. Ezért a teiljesen bonyolultabb irányítást a határon a szput-1 technikai kérdések is felmerülneik és a hordozói nőnek. rakéta, egyébként| A rakéta egy közepes szenzonos helyzetben,a mélygépkocsi tömegével egyenragyogóbbnak lát-1 fő nagyságú mesterséges hosszik, mint a zel dat gyorsított fel másodpercennitenként 8 kilométeres sebességre. Végezetül a nap kiszámítható, és a rakéta vagyi hogy ezzel a szputnyikkal azonos nagyságú mozgási energiája volna egy képzeletbeli 160 000 tonnás vasúti szerelvénynek, amely óránként 80 kilométeres sebességgel halad. kilométer a szputnyik közé 1 felhő is kerülhet s ilyenkor a mesterséges égitest vagy rakétája természetesen gyengébben látható. i Sok hivatásos éslEz 3 szerelvény 40 műkedvelő csillag hosszú volna, vagyis Budagász kíséri figyet Pesttől Monorig, vagy Kádemmel a harma-t kévéig érne. dik szputnyikhoz. A tudományos és műszaki hozó rakétája fél világ, de a nagyközönség is nyének változás elsősorban azt a nagy eredsajt. Főképpen az iményt ismeri el és csőodesszai csillag-1dálja, amelyet az embervizsgáló foglalkok alkotta égitestek felbocsátása zik alaposan a | jelent. Az érdeklődők egyre kérdés tanulnod-1 gyakrabban teszik fel a hornyomásával. = dést: milyen gazdagították eredményekkel a tudományt az eddigi mesterséges holdak. Amikor erről beszélünk, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mesterséges holdak által szolgáltatott mérési adatok feldolgozása és rendszerezése igen hosszadalmas. A mesterséges holdak mérőberendezései csak napokig, esetleg hetekig működtek és így csak arról beszélhetünk, hogy jelenleg egy nagyszabású kísérleti program első szakaszában vagyunk. A mérések szerint 350 kilométer magasságban a légsűrűség az odáig feltételezett érték tizennégyszerese. Itt már nem beszélhetünk földi értelemben vett levegőről, hiszen egy köbkilométer térfogatra eső levegő súlya mindössze 13,8 gramm. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy itt lent a Földön nem egészen 11 liter levegő súlya annyi, mint 350 kilométer magasságban egy köbkilométeré. Kevésbé ismert a nagyközönség előtt, hogy a szovjet mesterséges holdak olyan pályán keringenek, melyre sokkal nehezebb volt a szputnyikokat felröpíteni, mint az amerikai holdakat a pályályukra. Tudnunk kell ugyanis, hogy a mesterséges holdat annál könnyebb minél kisebb szöget elindítani, zár be pályája az Egyenlítővel. A szovjet holdak pályaszöge 65 fokos, az amerikaiaké mindössze 34 fok és csak az Explorer IV. holdjukat sikerült 51 fokos pályán elindítani. A mesterséges hold tudományos szempontból annál értékesebb, minél nagyobb pályaszög, mert ebben az esetben a Föld légkörét sokkal nagyobb terület felett pásztázza át. Elmondhatjuk, hogy ez az év tudományos és gyakorlati szempontból is gazdag eredményeket hozott. Az ember műszerei segítségével az megtette az első lépést eddig ismeretlen világmindenségbe, s minden remény megvan arra, hogy a további kísérletek megalapozzák az ember megjelenését is a világűrben.-