Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

IV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1960. JANUÁR 6. SZERDA Százak és százak lépnek a felemelkedést jelentő útra A várakozásnak megfele­lően halad városunk szocia­lista átszervezése. A szerve­zők a kezdeti, naponkénti öt, tíz, esetleg tizenöt belépési nyilatkozat helyett ma már százával hozzák be a felvételi kérelmeket. Jönnek azonban az eddig egyénileg gazdálkodó parasztok maguk is. Mind többen és többen felkeresik a városi tanács mezőgazdasági osztályát, a tsz-szervező iro­dákat és jelentkeznek a párt­­bizottságon is. És nemcsak egyénenként jönnek, hanem küldöttsége­ket menesztenek. Tegnap például egy hattagú csoport Har­­sányi András igazgató-ta­nító gácsi vezetésével a Han­dolgozó parasztok küldötteként jelent meg a tanács mezőgazdasági osz­tályán. Lehetőséget kértek arra, hogy a Szabadság Termelőszövet­kezetbe léphessenek, a kira­katokban látható térképeken ugyanis az ő földterületeik az Arany János Tsz gazdaságá­hoz vannak keretezve. E kívánságnak természete­sen semmi akadálya. Kasza László, Perneki Kálmán, Be­­senyei László, Takács Sándor, Szabó Ferenc és Szentpéteri László jegyzőkönyvileg kije­lentették, hogy az ő kívánsá­guk az egész Hangács dűlő valamennyi dolgozó parasztjának kí­vánsága is. A földterület pedig, amelyről szó van, több mint ezer hold! Hétfőn aláírta a belépé­si nyilatkozatot Grónai István megyei tanácstag, alszegi dolgozó paraszt rajta kívül több mint 2000­­ hold földterülettel mint­egy négyszázan. A kedd reggeli adatok sze­rint városunk földterületé­nek a nagyobb fele a szocia­lista szektorhoz tartozik. Mit csinálnak ilyenkor a Postás Sportkör sportolói? Megmondhatnám egy szó­val: dolgoznak. Most is éppen úgy, mint a karácsonyi és az év végi csúcsforgalomban, vagy bármikor. A postás sportolók azonban jól tudják, hogy mun­ka után édes a pihenés, kel­lemes a felüdülés. Ezt a fel­üdülést az asztalitenisz, a röp­labda és a sakktábla mellett keresik. A napi munka befejezése után egy kevés sport, ha más nem, szellemi sport (sakk) az alapja a postások sporttevé­kenységének. A postásokat, esetleg a postás várományoso­kat foglalkoztató sportkör szi­gorúan szakszervezeti alapon működik. Életrehívója a hiva­tal vezetője, Nánási Sándor, aki jó maga is aktív sportoló, s ahogy szájából hallottam, szerelmese a kaucsuklabdá­­nak. Ping-pongozik, röplabdá­­zik, sakkozik és ha kell, fut­­ballozik, de ha természettudo­mányi kirándulásra kerül sor, ott is ő az első jelentkező. Nem sokkal marad mögötte asztaliteniszben fia, a 13 éves Tibor, aki a postás tizek baj­noka és jó sakkozó. Érdekes és a postásság előtt jól ismert csemege a két Nánási, apa és fia párharca, ahol bizony most­­már többször az apa teszi le vesztesként a jelentéktelen kis teniszütőt. Tibor, hivatalosan Nánási III, ha meg nem tor­pan, szép karriernek néz elé­be. Sportol (asztaliteniszezik) a családból Nánási II Sándor és Nánásiné is­ igazolt játékosok. Mindketten Sportfamí­­lia a Stilling-család is. Bár idősebb Stilling Ferenc későn fogott teniszutat, mégis egyik legeredményesebb erősségévé vált a csapatának. A veterá­nok közül Gógucz Elemér asz­taliteniszezik és sakkozik, Tö­rök János, Kéri Ferenc, Laka­tos Dénes és a mester, Balogh Sándor sakkozik. A felsorol­takon kívül Kárpáti Imre NB színvonalas, kiváló teniszező. A női csapatból kívül Váradi Ilona Nándimén Katalin járnak az élen,és Fehér >. Amint látjuk, lényegében ^ három élő sportág működik a ^ postán, s körülbelül 30—40 ^ dolgozó sportol is. Egy szak- ^ osztály, mégpedig az asztali- £ tenisz részt vesz a megyei baj­­­­nokságban és pillanatnyilag a­­ hatodik helyen áll. A sakko­­­zók járási, míg a röplabdázók a városi bajnokságon indulnak.­­ A sakkozók kiegészítői a vá­­­­ros reprezentatív válogatott­ sakkcsapatának. Az asztali­ i tenisz-csapat a megyei baj­­­nokságokon kívül az elmúlt­ évben részt vett az országos­­ postás-bajnokságon, ahol szin­­­­tén szép sikert ért el. Van egy országos kerék­párverseny­­zőnk, az 1958. évi taposóbaj­nok, Tóth László, aki jelenleg katona. Arra a kérdésünkre, hogy mi a nagykőrösi postás-sport további célkitűzése, Nánási sporttárs a következőket mond­ta: “ Elsőrendű feladatunk a sportolási lehetőség megterem­tése, ehhez a szükséges fede­zet biztosítása. Célunk a pos­tások, főleg a feljövő fiatalok foglalkoztatása, az elért szín­vonal tartása és egy jó női asztalitenisz-csapat kialakí­tása. A kislétszámú hivatal dol­gozói nehéz,­­ fáradságos mun­kájuk mellett ilyenféleképpen gondolnak az „ép testben ép lélek” kultuszának ápolására és bizony sokszor, amikor „ép testben épp, hogy élek” sóhaj­tások között lestrapáltan jön­nek be a járatból, van szívük sportolni, hogy erősödjön a test, izmosodjon a kar. —alia— \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\ A mentők kérésére megdicsérünk minden körösi borissza-embert, mert az ün­nepek alatt — a korábbiaktól eltérően — egyetlen alkalom­mal sem kellett lerészegedett emberrel intézkedniök. LEVELESLÁDÁNKBÓL: Néhány életrevaló javaslat a KISZ figyelmébe! A Nagykőrösi Híradó rend­szeres előfizetője, illetve ol­vasója vagyok. Már többször felvetődött bennem, hogy ír­ni kellene e nagyszerű kis lapnak. Nagyon örülök an­nak, hogy városunk fejlődik, kulturálódik. Épülnek a csa­ládi házak, utak, van rend­szeres színház-előadás a szép színházteremben, van két mozink, éttermünk, cukrász­dánk és még sorolhatnám, mi minden. Táncestéken a fiatalok jól szórakozhatnak. És ez szük­séges, jó dolog, annál­ is in­kább, mivel itt vannak hosszú, téli esték. Ezen a té­­­ren azonban még van sok javítani valónk is. Például nincsen városunkban rendsze­res televízióvetítés azok ré­szére, akiknek nincs otthon készülékük. Nincs klubhelyi­ség, ahol a fiatalok szórakoz­hatnának esténként, gondolok itt a sakkra, társasjátékokra, asztaliteniszre. Javasolom azt is, hogy ke­­­rületenként vagy több kerü­­­­let egyesítésével lehetne a­­ KISZ közreműködésével klub­­­ esteket tartani, előadással és­­ tánccal egybekötve. Hiszem,­­ nagyon sokan részt vennének­­ ebben. Persze, bevonnánk a­­ közös munkába a külterülete­­­­ken lakó fiatalokat is.­­ Rendezzenek nagyszerű a cifrakerti arénában is. bált: Lehet, hogy túl sokat aka­r­tok, de ha csak a fele meg­valósul, akkor is jelentős lé­­­péssel előbbre vittük váro­­­­unk kultúrpolitikáját. Hi­­­szem, ha a felsoroltakat meg­valósítjuk, nagyon sok köve­tője lesz és a fiatalok többsé­ge, akik a táncot, zenét sze­retik, nem fogják megbánni soha. Kívánok a szerkesztőség­nek sikerekben gazdag, bol­­­­dog új esztendőt! Üdvözlettel:­­ Bajta József­i agronómus l A PETŐFI TSZ TERVEI A területében hatszorosan megnövekedett Petőfi Tsz tegnap tervelőkészítő vezető­ségi ülést tartott. Az előkészí­tő megbeszélésen határozatot hozott a tsz vezetősége, hogy a megnövekedett területen a régebbi, hagyományos terme­lés arányait fenntartják, de magasabb hozamokat kíván­nak elérni, sőt a kertészeti növények területét növelik majd. Ezt feltétlenül meg­követeli a szövetkezet változó szerkezetű, nagyobb részében futó homokos területe és a ta­gok jövedelmének biztosítása is. Ennek elérésére eredmé­nyességi munkaegység-számí­tási rendszerrel vezetik be: biztosítják a szervetlen mű­trágyákat, megkezdik a zöld­­trágyázást és kijelölik az ős­­szel elültetendő mezővédő er­dősávok területét. A nagyüze­mi gazdálkodásban nélkül­öz­hetetlen százholdas táblákat kialakítják és a tavaszi veté­seket már lehetőleg a jövő év­ben vetendő növények jó elő­­veteményének megfelelően te­szik a földbe, és Ezután a folyamatban levő sürgősen végrehajtandó feladatokat tárgyalták meg. Az újonnan megválasztott vezetők helyi ismereteik alap­ján igen nagy segítséget nyúj­tottak a helyes vetésszerkezet kialakításához. Bízunk benne, hogy ez lelkesedés és hozzáállás nem­­ csak az értekezleteken, ha­nem a területen, a munkában is megmutatkozik, s akkor a tagság szorosan felzárkózik, s mint Ronkó Sándor, az új be­lépőkből választott vezető elmondotta: „Most már egy szívvel, egy akarattal, közös erővel, összefogva, mindan­­­nyiunk jövője érdekében dolgozzunk!” György Endre SZÉP CUKRÁSZDÁNK LESZ Kíváncsiak voltunk (és ugye, kíváncsiak vagyunk, kedves olvasóink?) erre az új létesítményre. A vendéglátó­­ipar régi cukrászdájában ér­deklődtünk az előkészítő munkálatok állása felől. — Mikor kezdik a beren­dezés készítését? Bartha Gyuláné elmondta, hogy éppen tegnap jártak itt a vállalat központjából és a tervező irodától. A megbeszé­lés eredménnyel járt. A mo­dern berendezés, a hajlított bútorok elkészítését a fa­árugyár vállalta. — Úgy tudjuk, gépek is ér­keztek már. — Igen. Már a körösi rak­tárunkban van az új hűtő-, fagylaltgép, a háromkaros presszógép és egy teafőző. — Milyen szórakozási le­hetőséget nyújt majd az új cukrászda? — Zenés cukrászda lesz. Már a zongora is megérke­zett. Tánc azonban nem lesz. Csak zene. — És egy utolsó kérdés: mikor nyílik meg az új szó­rakozóhely? — A terv szerint május 1- én. Ez egy kicsit messze van ugyan, de a berendezés jó elkészítéséhez idő kell. Pe­dig alig várjuk már, hogy átköltözhessünk. — Mi is, de kivárjuk. (Ko-bor) Sokan várják az új bérház építésének befejezését. Nem­csak a lakók, hanem azok is, akik cukrászdában, pres­­­szóban szeretnének eltölteni néhány kellemes órát. Mert a földszinten új, korszerű cukrászda is nyílik, így mondják: a megye legszebb cukrászdája. A világ minden tájára Naponként 12—13 vagon árut szállít a konzervgyár külföldre. A nyáron feldolgo­zott és a hatalmas raktárak­ban gondosan tárolt konzerv­­hegyek, piramisok most ke­rülnek a vagonokba. A finom készítmények nemcsak a kon­zervgyár, hanem városunk és a magyar ipar hírnevét is öregbítik. * l Tolják az üres szerelvényt. A vagonok éhesen ásítanak a raktár előtt­i raktárban. — Harsány­ Ilona az exportra csomagolt­­ árut sorszámmal látja el. Félkész gyümölcsvelőt is szállítanak. Ezt az árut is tisz­tán és precízen csomagolják. Ez egynapi szállítmány ,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* í­ f A fiatalabb nemzedék már · nem is emlékszik arra, hogy­­ a mai Kőröstetétlen valami­­­­kor területileg és közigazga­­­­tásilag Nagykőrös városához­­ tartozott. Történelmi jelentő­­^ ségéről, érdekességéről már­­ sokat hallottunk. De mi van ^ most a híres tetétleni Árpád­­y^ 2 halom környékén. A régi, nagy uradalmak­­ ma is megvannak. Persze, ? csak területileg. E nagy ura­­^­dalm­ak azonban már nem a ^ gazdag Beretvás és Farkas ^ uramék tulajdonát képezik. ^ Az ő uralkodásuk már a ^ múlté. A nyomorúságos, ke­­yy serves múlté. A községben két termelő­­i szövetkezet és egy állami gazdaság nyújt munkale­­ hetőséget az 1300 főnyi lakosságnak. Az 1300 lakos közül egyetlen egyéni gazdát sem lehet ta­lálni. Tehát a józan ész itt is átlátott minden hátráltató körülményen.­­ Az emberek belátták, hogy boldogulás egyetlen útja csakis a közös gazdálkodás. És nem csalódtak. Beszéltem olyan tsz-taggal, aki — mint mondta — nem akart a kö­zös gazdálkodás útjára lépni. Vonakodott, idegenkedett tőle, de később mégis kötélnek állt. Ma egyik gyermeke a ceglédi gimnázium második osztályos tanulója, ő pedig motorkerékpárral jár. Tehát megtalálta számítását. Fia soha nem lesz Beretvás úr cselédje, mint az apja volt. De ez nem egyedülálló eset. Kőröstetétlen lakosságára az életöröm nyomta rá bélyegét. Nincs küszködés a holnapi betévő falatért. A lakosság kulturális igénye nagyon megnövekedett, ami nagyon helyes és kívánatos a mi államunkban. Gyönyörű, 200 személy befogadására al­kalmas községi kultúrházban egymást érik a színvonalas színházi előadások és iro­dalmi esték. A modern épí­tésű iskolákban tíz nevelő fáradozik a jövő generáció nevelésén. Most nagy napok előtt áll Kőröstetétlen lakossága. Kigyullad a villany az egész községben. Nem kell többet a petróleum­lámpa pislákoló fényénél vakoskodni. Igen, így él, így dolgozik, így­­ kulturálódik egy nagy törté­­­ne­­mi múltú község boldog,­ szorgalmas lakossága. És­ mindezt csak a közös gazdál­­­­kodás útján, a fejlődéssel lé­­­pést tartva lehet megvalósí­­­tani. És hadd fejezzem be e kis cikket városunk nagy­­ költőjének, Arany Jánosnak­­ egyetlen sorával: „Te csak virulj, a Tétét­ £­len • • •” Boros László ■ [UNK] Mi van a halom tövében? — KÉTSZÁZHATVAN hí­zott libát adott át tegnap a Szabadság Termelőszövetkezet a kecskeméti Baromfiértékesí­tő Vállalatnak. A libák súlya darabonként átlagosan 8­—9 kiló, s értékesítéséből mintegy 37 ezer forintos bevételre szá­mítanak. Jól jön ez az összeg is a közeli zárszámadáshoz! — A VÁSÁRLÁSI köny­vecskék becserélését január 10-én megkezdi a földműves­szövetkezet. A kis könyveket a szövetkezet központi irodájá­ban kell leadni. A vásárlások,­­ illetve értékesítések utáni vis­­­szatérítésre előreláthatólag a­­ februárban tartandó közgyű­­­­lés után kerül sor. — A KEZETEK TERMELŐSZÖVET­néhány időszerű jogi problémájáról tart elő­adást ma este 8 órai kezdettel Baranyi Albert dr, a városi bíróság vezetője. Az előadás színhelye az Értelmiségi Klub. — székelyhídi József, a Nagykőrösi Kinizsi modelle­ző versenyzője is részt vesz a Budapesten a Kereskedelmi Kamara Váci utcai kiállító­csarnokában nyíló, Magyar Modellezés 50 éves című kiállí­táson. tervezésű Modellezőnk egy saját vízibuszt mutat be, amellyel 1959-ben a megyei versenyen első helyezést ért el. — JANUÁR 3-RA volt ki­tűzve a főtéren épült új, állami bérház műszaki átadása. Pest megyei Tanács tervosztá­­­llya kisebb hiányosságok miatt­­ nem vette át az épületet (pél­­­­dául nem készült el a derítő ^ két aknáját összekötő csatorna ,stb.), s az átadást ezek pótlása­­ céljából január 8-ra halasztot­ták. Vajon ez lesz már a vég­­­­­­leges határidő? — HOLNAP REGGEL 9 órai­­ kezdettel ülést tart a városi­­ tanács végrehajtó bizottsága. — Az ülés napirendjén­­,s hangzik el városunk javaslat három­­­­éves művelődési tervének ös­­­­­szeállítására és valószínűleg­­ sor kerül a népművelési fel­­­­­­ügyelő megbízatására. A TILOSBAN legeltetett a­­ Gáterdülőben Balogh Balázs ■ juhász, Sarkantyú utca 12.­­ szám alatti lakos, ezért a sza­­­­bálysértési hatóság 300 forintra­­ bírságolta.

Next