Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

1960. JANUÁR 15. PÉNTEK í «ft M fitic/Csrlap NEMCSAK GAZDASÁGI MEGERŐSÖDÉS... Pécel: termelőszövetkezeti község. E tényt az elmúlt év no­vemberének utolsó szombatján jelentették be nyilvános ta­nácsülésen, mindössze másfél hónapja. Nagy változásra te­hát mé­g nem futhatta e rövid időből. De a változások sora már bontakozik. Az első és egyik legjelentősebb Január elsejével új csoport­tal bővült a községi óvoda. Harminchat gyermek, közü­lük tizenöt­­ új szövetkezeti tag fia, vagy leánya. További tíz férőhelyet tartalékoltak ter­melőszövetkezeti dolgozók gyermekei részére. Ezzel közel százra emelkedett az óvodás gyermekek száma a község­ben. Régi kívánság volt már az óvoda bővítése. Lehetőség mégis csak most nyílott rá, amikor a falu termelőszövet­kezeti községgé lett. Jelentő­sen megnövekedett azoknak a családoknak a száma, ame­lyekben az édesapa és az édes­anya is rendszeresen dolgozik. A helyi­ tanács és az iskola vezetősége közösen kereste a megoldást. Tanterem lett vol­na, csakhogy — nevelői lakás nem lévén —, abban Fúró Fe­­rencné óvónő lakott. A község­ben nincs egyetlen üres lakás sem. vetési A tanács évi költség­­pénze már elfogyott. Mégis ... Az óvoda bővítésé­vel már nem várhattak to­vább. Az iskola huszonhatezer fo­rintos megtakarítással zárta volna az évet. Ha ezt az ös­­­szeget erre a célra fordítanák — vetődött fel a gondolat —, segíteni lehet a bajon. Némi átalakítással elfogadható la­kást biztosíthatnak Fúró Fe­­rencnének, így történt. A tanterem fel­szabadult, a megyei tanács két státuszt biztosított... Természetesen az, hogy az óvoda egy tanteremmel bő­vült, még nem elegendő. Ta­vaszra, a nagy mezőgazdasági munkák kezdetére sok új je­lentkezőre számíthatnak. Ezért­­már most foglalkoztatja a köz­ség vezetőit: hogyan helyez­zék el a várható újabb óvodai csoportot? Két nevelő lakás­gondját kell megoldani ahhoz, hogy a negyedik tantermet is átadhassák az óvodának, így, ezzel együtt tágas, korszerű, verandás óvodát nyernének. A végrehajtási tervben ugyan 1961 szerepel, mint végleges határidő, ez azonban nem je­lenti azt, ha lehetőség nyílik rá, ne valósítsák meg a tervet határidő előtt. A közös útra­­ lépett község érdeke kívánja így. A lehetőség adott. Nemcsak a község lakói, de a falu — párt, tanács, termelőszövetke­zet — vezetői is ezt akarják. S ha figyelembe vesszük, hogy a péceli Zöld Mező Termelőszö­vetkezetben egy munkaegység közel nyolcvan forintot ér­ — nem lehetetlen a feladat határ­idő előtti elvégzése, mivel nem építésről, csupán átalakítás­ról van szó. A változás másik fele Alaposabb, elmélyültebb lett a munka az iskola két tanuló­csoportos napközijében. Most, amikor szinte kivétel nélkül munkások és termelőszövetke­zeti dolgozók gyermekei jár­nak ide, ez elengedhetetlen fontosságú. Jól látta ezt az is­kola vezetősége. A két kiváló pedagógus — Hodlik Lajosné és Blazsevác Lajosné — mel­lett, akik a napköziben végzik munkájukat, a szaktanárok is segítséget nyújtanak a diákok korrepetálásához. Nikodém Zsigmond az orosz, Cserei Gyula a kémia, Merényi Gyu­­láné és Lehoczki Endréné a matematika és Horváth Fe­­rencné a biológia és a földrajz szaktanára rendszeresen láto­gatja az iskola napközi ottho­nát. Az eredmény máris le­mérhető: az első negyedév vé­gén kevesebb napközis diák kapott intőt, illetve rovót, mint az elmúlt tanév hasonló idő­szakában. A terv: Tovább bővíteni az iskola napközi otthonát. A két ta­nulócsoportot legalább még eggyel szeretnék növelni, nyolcvan gyerek helyett száz­húszat bevonni a délutáni kö­zös munkába. Ennyi ugyanis azoknak az iskolás gyerekeknek a száma, akiknek mindkét szü­lője dolgozik. Természetesen a napközi otthon bővítésének , anyagi feltétele van, ami je­­­len esetben még nem áll a he­­­­lyi vezetők rendelkezésére. A­­ megvalósítást a következő esz­­­­tendőre tervezik. Segíteni­­ azonban addig is tudnának —•?, tanulószobák létrehozásával.­­ Az akadály: a szülők egy részeg ma még csupán ebédeltetésig lehetőséget lát a napköziben,­­ s nem azt, hogy rendszeresen­ foglalkoznak a tanárok a gyer­­­­mekekkel. Ebből következik,­­ hogy ebédeltetési lehetőség­­ nélkül nem küldik el gyerme­­­küket délután az iskolába. 14 A változás harmadik fele még ebben a hónapban ki­­l­­­­ lencven órás közművelődési £ tanfolyam indul a községiben, ^ — elsősorban az új termelő- ^ szövetkezeti tagok kívánsága­­i­ra. Tanulni szeretnének, pótol­­­ni mindazt, amire a múltban­­ nem nyílott lehetőségük, vagy £ idejük (esetleg még a közel­­i múltban sem, amikor még mint › egyéni gazdák művelték föld­­­­jüket, gyakran kora hajnaltól­­ késő éjszakáig). Most, a vetkezetben, több idő jut sző­­­ a­­ művelődésre, a kulturálódás­­­­ra. ^ A negyedik A község négy művészeti­ csoportja benevezett a kultu­­­­rális szemle versengéseire.­­ A színjátszók Móricz Zsig­­i mond Úri muri­jával készül­­­nek. De lehetséges, hogy be­­­mutatnak egy felvonást Far­­­­kas Ferenc: Zeng az erdő című­­ daljátékából is. A huszonöttagú női énekkar­­ új dalokat tanul erre az al­­­kalomra. A csoport harminctagú népi tánc­­i Széki Béla és Szőke­­ István: Székely esték című­­ tánckompozíciójával készül.­­ A képzőművészeti stúdió­­ tagjai is beadták már nevezé­­­süket. A művészeti csoportokon kí­­­­vül eddig több, mint hetven­ fiatal kíván részt venni a se­­r­regszemlén, a József Attila ol­­­­vasómozgalomban. Ha figye­­­­lembe vesszük, hogy az egész­­ megyéből erre a nevezési ág­­­ra eddig mindössze nyolc­­­­százkilencen jelezték részvé­­­telüket, akkor ez a szám igen­ jelentős. Pécel: termelőszövetkezeti­­ község — mindössze másfél­­ hónapja. De ez a másfél hó­­­­nap nem volt hiábavaló! A­­ változások nemcsak az embe­­­­rek anyagi életében jelente­­­­nek előbbrelépést, de szo­­­­ciális helyzetükben, művelő­­­désükben, kultúrálódásukban­­ is. | Pinkner Pál í Jön a Mojszejev-együttes! ! A Szovjetunió és a Magyar­­ Népköztársaság képviselői ál­­­­tal aláírt magyar—szovjet kul­­­­turális és tudományos egyez­­­­mény művészeti ágakra vo­­n­natkozó megállapodásai kö­­t­zött sok érdekes található.­­ Felszabadulásunk 15.­­­dulójára, az évforduló évfor­­í jetunióbeli ünnepségeire szak­­ma­­i gyár szólista-művészekből ál­­­­ló csoport utazik. Állami Népi­­ Együttesünk nyáron két hétig­­ vendégszerepel a Szovjetunió­­ különböző városaiban. Ki­­­­utazik egy 45 tagú, magyar­­ cirkuszegyüttes is, nyolcheti­­ szereplésre. A magyar közön­­­­ség bizonyára nagy ; fogadja, hogy ez év örömmel áprilisá­éi­ban ismét üdvözölheti hazánk­­­­ban a Szovjetunió Állami­­ t Táncegyüttesét, más J Mojszejev-együttest. A néven a jövő­­ évad elején, a Budapesti Zenei­­­ Hetekre jön magyarországi 4, vendégszereplésre a Moszkvai Állami Filharmónia 35 tagú­­s kamarazenekara. Ugyancsak­­ még az idén 45 tagú szovjet­­i cirkusz-együttes látogat ha­­­­zánkba, nyolchetes vendégsze­­r­e­replésre. A Nemzetközi Koncertiro­­­da és a Szovjetunió Állami Hangversenyrendező Irodája megállapodott a művészcse­rékben. Eszerint az idén Szovjetunióban vendégszerepel a többek között Fischer Annie, Orosz Júlia, Mátyás Mária, Jámbor László, Komlós Pé­ter, Lehel György, Pécsi Sebestyén, Szendrey-Karper László és egy, 18 tagú, esztrád­­együttesünk. Szovjet mű­vészvendégeink első nagyobb csoportjával ez év tavaszán ta­lálkozhatunk a hangverseny­­termekben. Márciusban, illet­ve áprilisban lép fel hazánk­ban L. Kogan hegedűművész, M. Rosztropovics csellómű­vész, T. Nyijazi karmester, J. Politkoviszki hegedűművész, J. Zsukov hegedűművész és B. Gmirja énekművész. Jú­liusban vendégszerepel ismét hazánkban Ny. Anoszov kar­mester. A budapesti zenei he­tek műsorát gazdagítja majd M. Grinberg zongoraművésznő és J. Bezrodnyij hegedűmű­vész fellépése. Az év utolsó hó­napjaiban lép fel hazánkban többek között a T. Zimina — G. Janszon balettpár, E. Mi­­rosnyicsenko énekművésznő és E. Malinyin zongoraművész. INNEN - ONNAN Bemutatkozott a szentendrei szerb kórus Szombaton a szentendrei művelődési házban első iz­­ben adott hangversenyt múlt év őszén alakult szerb a kórus. A műsort vendég­­énekkarok szereplése is gaz­dagította: fellépett a pomázi és a budakalászi szerb ének­­együttes is, szerb és dal­mát kórusművekkel. A po­­máziak műsorának különle­ges érdekessége volt, hogy szentendrei szerb dalokat is bemutattak. A hangversenyt, amelyen tamburaszámok és­­ magánszámok is elhangzot­tak, mintegy négyszáz főnyi közönség hallgatta végig és I 4. fogadta nagy tetszéssel.­­ . JÓ PÉLDA 4, y Taksony Község Tanácsa a­­ minap elhatározta, hogy ki­­­ bővíti a művelődési házat,­­1 40 000 forintos költséggel. A­­ terv szerint, két új helyisé­get létesítenek, ezek lesznek­­ a községi könyvtár kölcsön­­ző- és olvasóterme. A ta­­­­­nács elhatározta továbbá,­­ hogy idén 4000 forintot jut­­tt­tat a könyvtárnak könyv­­­ 4s vásárlás céljára. , r. József Attila irodalmi est Nagykőrösön . A nagykőrösi művelődési 4. ház, a KISZ és a TIT kö­­­zösen rendezi meg a felsza­­badulási kulturális szemle 4­ első nagy műsorát január­­ 19-én. A József Attila iro­­­­dalmi esten a költő életét, munkásságát, műveit ismer­­^tetik.Tápiószentmártonból jelentik: ^ A tápiószentmártoni mű­­̋ velődési ház minden hétfőn, 4, rendszeresen, 1 ismeretterjesztő mezőgazdasági előadásokat­­ tart. Ezen a héten, pénteken ?! este,­­ tárgya még egy mezőgazdasági ismeretterjesztő elő­­­­adás gazdagította a progra­­­mot: Merre járt a világ­­ mezőgazdasága címmel. Az­­ előadás után — és ez a mű­­velődési ház vezetőjének,­­ Várallyai Bélának ötletessé­­­­gét dicséri — az Új Földművesszövetkezet Abonyi művé­­­­­szeti együttesének cseremű­­­­sora szórakoztatta a közön­­­­séget. Megkezdte munkáját a gyomrói irodalmi színpad A gyömrői előadói mun­kaközösség irodalmi színpa­dot hozott létre. A Petőfi Sándor Irodalmi Színpad ja­nuár 17-én, vasárnap este 7 órakor tartja a művelődési házban megnyitó előadását. A Heltai-est műsora: versek­, balladák, jelenet a Néma leventéből és a János vitéz­ből, valamint ízelítő a szer­ző meséiből. Az esten köz­reműködik: Nagy Marianne előadóművésznő, Kovács Éva zeneművészeti főiskolai hall­gató és sokan mások. A be­vezető előadást Furu­lyás Géza, az előadói munkakö- 5857 jerintkr/.ő a kulturális szemlére Január 11-ig összesen 5857 seregszemlére jelentkezőt tar­tanak számon a megyei KISZ-bizott­ságon. Ezek közül 1695 egyéni jelentkező, a töb­bi 202 művészeti vagy egyéb csoport tagjaiból adódik. In­dul 78 1338 taggal; színjátszó csoport, 61 népitánc-cso­­port 825 taggal; 35 ének­kar 1664 taggal. 28 zene­kar is részt vesz a sereg­szemlén, ezek fúvós-, népi, szalon-, esztrád- és táncze­nekarok. Az egyéni neve­zők közül 671 fiatal a szel­lemi öttusában, 162 jelent­kező a szavalok versenyében vesz részt. Rajtuk kívül 17 szólóénekes és 36 hangszer­­szólista indul. Az olvasómoz­galomban részvevők száma még mindig rendkívül ala­csony: mindössze 809 fiatal küldte be ez ideig nevezését. 21-én: színjátszó­vezetői értekezlet Január 21-én, csütörtökön a megye színjátszó-vezetői ér­tekezletet tartanak a megyei tanács épületében. A megbe­szélés totális tárgya: a megye kül­helyzete, a tavaszi seregszemle ügye és a gö­döllői szabadtéri játékok elő­készítése. Farsang előtti megbeszélés A nagykátai KISZ-szervezet rendgárdistái készülnek a farsangra és a felszabadulási szemlére. Chmelly Ödön, a művelődési ház igazgatója és egyben a KISZ-titkár a feladatokat beszéli meg a fiatalokkal KÖZÖSSÉG Elkísérni a távozókat, _____ _______, Fogadni minden érkezőt, í Kiszállni minden állomáson, Dúdolni minden bölcső fölött, I^ Ha fényes, vagy ha elhagyott. Dúsongni minden sír előtt. Minden küszöbön átallépni ír És otthon lenni mindenütt. ^ ^ Részese lenni minden sorsnak, í Mely boldogít, vagy sebet üt. S mikor felzsongnak minden Csöndes álommelódiák, szívben Betakarózni egy térképpel, Melyen rajta van a világ. Falu Tamás XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXVXXXXXXXXX l A négy névnapot együtt­­ ünnepelték a művelődési ház­­ „beltagjai”, egyazon napon. 41 Pedig a névnapok nem álln­­­­nak olyan közel egymáshoz, 4f mint a nevek gazdái. Mariann­a — november 1, Erzsébet —­­­ november 19, Katalin — no­­­­vember 25 és Stefánia — no­­í­­­vember 28. Azon a bizonyos szombat es­­­­tén vagy negyvenen köszöntöt­­­­ték a négy ünnepelt leányt.­­ Színjátszók, táncosok — a szi­ 4,­getmonostori művelődési ház 4. öntevékeny művészeti együt­teseinek tagjai —, fiúk és 4f­­ leányok. A fiúk a bort hozták, a lá­ 4f­nyok a süteményt, a művelő­­­­dési ház (pontosabban annak ) vezetője, Jászai Béláné) adta a J muzsikát, lemezeket és lemez­­l­e­játszót, valamint rádiót. Az ünnepelt négy leány egy­­% forma ajándékot kapott. A $fiúk egy-egy üveg kölnivel, a $ leánytársak egy-egy kompótos­­% készlettel lepték meg a név­­% napot ülőket, Takács Erzsi % pedig (az egyik a négy közül)­­ a szilveszteri tombolán nyert 4 és azóta felcseperedett malac­­ feláldozásával vendégelte meg f J a névnapot ünnepelők seregét. Holnapra ismét nagy a ké­­­t szülődés. Két kislány — Drob­­­ ni Mariann és Sebő Berta — a tizenhatodik, illetőleg tizen­­­ hetedik életévét kezdi. Erre az alkalomra megint zsúfolásig megtelik a művelődési ház és közösen részel a kedves ün­nep örömeiből minden sziget­monostori művelődési mun­kás. Elcsépelt hasonlat, de csak ez illik ide: mint egy nagy család... Moziba együtt járnak. Most színházba szeretnének eljutni, fővárosi színházba. A pénzt már összeadták, de nagy a baj: ötven jegyet egyazon elő­adásra nehezen tud adni a pénztár. Ők pedig kevesebbel be nem érik, ragaszkodnak egymáshoz. És nemcsak az örömben, a megpróbáltatások idején is. Nemrégiben az egyik szín­játszó családjában történt hir­telen tragédia. Meghalt az édesanyja. Természetesen fiú kérte, vegye valaki át a a szerepét. Természetes az is, hogy akadt jelentkező, aki vállalta: feláldozza néhány éjszakáját, bemagolja a szere­pet, hogy kisegítse az együt­test és hogy legalább ettől a gondtól megmenekítse a gyá­szolót. A temetésre kivonult a művelődési ház egész gár­dája. Élő rózsákból fonták ko­szorújukat és csak az édes­­anyját­ vesztett fiú tudná meg­mondani, hogy fájdalmát mennyire enyhítette az a sze­rető részvét, amellyel az eset után társai körülvették. Apró, emberi dolgok Nem túlontúl jelentősek, nem nagyon emlékezetesek. Talán csak a kívülálló, szemlélődő idegen mérheti fel, hogy mit jelentenek, mire mutatnak ezek a jelek. A szigetmonostori művelő­dési ház mindössze egy esz­tendős­ rák.Tavaly, január 11-én avat­ás azóta nemcsak szórako­zást nyújt az egész községnek, nemcsak a műveltség elemei­vel ismerteti meg az érdeklő­dőket, de igazi kollektívát is nevelt. Baráti és munkakollektívát. Sebő Berta az Újpesti Pamut­fonóba jár dolgozni. Este nyolc óra húsz perckor megy át réven, de nem hazulról indul.­­ Ha próba van a művelődési házban, fél nyolcig ott tölti az időt, egyenest onnan indul munkába. Bellák János színjátszó, es­küvőjére készül (a többiek már törik a fejüket, milyen aján­dékkal lepjék meg február 20- án), de jó előre bejelentette: to­vábbra is folytatja a munkát a művelődési házban. A csoport egyik tagja, Tóth Sándor, katonaéveit tölti Debrecenben. Dehogy felejte­né el, ha hazair, megemlékezni a művelődési házról: „Kati né­ni, adja át üdvözletemet a színjátszóknak és a tanító bá­csinak, tanító néninek!” A tanító bácsi: Jászai Béla, a tanító néni, felesége, a mű­velődési ház vezetője. Lám, ha a pedagógusnak szíve-lelke olyan, hogy az isko­la mellett helyet talál benne még a népművelés ügye, mi­lyen nagy dolgok születnek akár egy esztendő alatt is! Minden — természetesen —■ nem valósulhat meg tizen­két hónap alatt. A szigetmonostori művelődési ház egy lépéssel túljutott már azon a ponton, ameddig a legtöbb hasonló intézmény el­ért: erős, összetartó, áldozat­kész kollektívát teremtett. Ami még hátravan, de amit könnyűszerrel felépíthetnek az eddig lerakott alapokra: inten­zívebben művelődni! Nyomokban már jelentkezik ez a törekvés. A színjátszó csoport nem csoport már, inkább szakkör. Jászai Béla (a vezetőjük) a próbák alkalmával megismer­teti az együttes tagjaival a dráma elméletét, a műfaj sa­játosságait. Néha fél órás tré­fás játék, fél órás kiselőadás előzi meg a próbákat. De az utóbbiból még elég, a szakmai előadás n­em még nem minden. Most például Jókai: A gaz­dag szegények című regényé­nek dramatizált változatának előadására készülnek. Azután Federico Garda Lorca Csodá­latos vargánéját akarják meg­tanulni. Hát nem lenne remek alkalom e két előadás, hogy a könyvtárral összefogva meg­ismertessék a színjátszókkal Jókai regényeit, életét, mun­kásságát, a romanticizmust, vagy a Lorca-darab „ürügyén” a spanyol mártír-hérosz ver­seit: a szabadság-dalokat, a Ci­gány románcok-at és a többit? Ezzel­ a családdá lett együttessel már meg lehet kez­deni az igényesebb munkát. Ezekkel a fiatalokkal és az idősebbjével is tovább lehet menni ismét egy lépéssel. Garami László Egy lépéssel már túl, egy lépéssel még innen

Next