Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
MONORI VIDÉKE III. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM TANÁCSÜLÉS van ma Gyomron. A községfejlesztési terv végrehajtásáról Garamvölgyi István vbtitkár számol be; a közrendészet munkáját Hegedűs István rendőrparancsnok a Kilián-mozgalom ismerteti; eredményeiről Füstös István MHS-elnök, a felvásárlás állásáról Klics Gyuláné vb-elnök ad tájékoztatást. A tanács ülés anyagának részletes ismertetésére visszatérünk. Az utca is a miénk Amerre járok a monori utcákon és benézek a kisebb-nagyobb kertekbe, mindenütt látok virágot. Az utcai ablakok legtöbbjében szebbnél szebb virágok díszlenek. Piacnapokon majdnem minden asszony kezében vagy kosarában látok virágot. Nyugodtan mondhatjuk, a monoriak szeretik a virágot, és áldozatot is hoznak érte... A monori utcák mégis ridegek, sivárak, csupaszok, rimonori utcák szépítésével — a tisztelet a kivételnek — nem törődik senki. Még ott sem törődnek az utcával, ahol a község gonddal és költséggel gyepes kerítéses útszegélyt, létesített. Az iskolai szünidőben a gyerekek milyen szívesen segítenének az öntözésben és a gyomirtásban, ha a felnőttek egy kis gondot fordítanának a házuk előtti utcarészek szépítésére és a házuk előtt az utcán virágdíszes szegélyt létesítenének. ___________(- ty) A monori-erdei Virágzó Tsz-ben Kátai János vasutas családjával tíz hold aratást vállalt. A forró napok helyett a hűvös, holdvilágos éjszakákon aratnak. Munkájukkal jól haladnak. Gyertyás István és családja nyolc hold aratást vállalt. A szerződéses aratást elvégezve Gyertyás bácsi kijelentette: míg a tsz-ben lábon álló gabona lesz, addig ő mindig kész aratási munkát végezni. (Vné) TAGGYŰLÉST tart ma este fél 8-kor a gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet. Napirend: az 1961-es évi táborozási terv megtárgyalása. lYpm sikerült A gyömrői labdarúgók megnyerték re azután a járási bajnokságot, ert minden szurkoló nagyon büszke volt, és további sikereket várt a csapattól. Az osztályozó-mérkőzések megkezdése előtt már azt olvastam a megyei lap hátsó oldalán, hogy a gyömrői 11 csak átszállót váltott az alsóbb, a járási osztályba. Valóban, a csapat szeretett volna visszakerülni a megyei I. osztályba, de a vérmes ellenére, ez nem sikerült.remények: Hogy ezt minek köszönhetjük? ! Talán annak, hogy együttesünk elbízta magát, erejét túlbecsülte. A fegyelem úgyszólván ismertetlen dolog van még az is a focisták előtt. Tal hozzájárult a sikertelenséghez, hogy a csapatban bérelt helyek vannak. Néha könyörögni kell egy-egy játékosnak, hogy menjen el a csapattal ját ’, szard. Ezt az állapotot meg lehetne szüntetni, ha az utánpótlásról rendszeresen gondoskodna a szakosztály vezetősége. Ha egy játékos tudná, hogy 2—3 hasonló képességű sportoló vár a helyére, jobban igyekezne. Javasolnám a sportkör vezetőinek, hogy vegyék fel , illetve erősítsék meg a kapcsolatot a KISZ-szel, az MHL-el és az út- térflcsapatokkal. Igaz, hogy nem vagyok sportszakember, sőt, még csak jóstehetséggel sem bírok, de azt hiszem, nem lenne rossz, ha megfogadnák a tanácsot. ! —11—10 ! — A bejelentkezés elmulasztása miatt Nyerlucz János és Kanalas György monori-erdei lakosok 60—60 forint pénzbüntetést kaptak. • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • 1961. JÚLIUS 7, PÉNTEK DŰLOUTAKON Áll a kombájn az úri határban 18 mázsás búzatermés Sülyben A sápiak dicsérete Kevés autó jár manapság ilyen sokat dülőutakon, a határban, mint a járási pártbizottság kék Varszavája. Hol is járhatna másutt, s a bennülők is — a járási pártbizottság vezetői — hol is lehetnének másutt, mint a határban, az emberek között. Most is éppen Urin szaladunk át. A faluban kevés embert látni. Ilyenkor mindenki a határban van. A termelőszövetkezet irodájában is csak néhány embert találunk. Megkapjuk a szükséges felvilágosítást, merre aratnak, hol találjuk a kombájnt... máris száguldunk tovább. A szövek-tanya felé kanyarodunk. A dülőút mellett szépen megművelt kukorica közül már alig látszik ki az autó. Arrébb kézi aratásra kijelölt, kikarózott hatalmas táblát látunk. Sokan már learatták a rájuk eső részt. A tarlót szépen összegereblyézték, a szemveszteség kicsi. Szép munka volt. A tsz tanyája felé fordulunk vissza. A mellette levő hatalmas búzatáblában dolgozik a kombájn. Ahogy közelebb érünk, már látjuk, hogy csak dolgozott: most áll AC —400-as. Jó darabon learatta már a gabonát — 36 holdat vágott. Többségben árpát, és jól,ma viszont a búzát, de nagyon rosszul, csúnyán. Most meg eltört egy csapszeg. Tsz-tagok (fogatosok) a szalmát hordják be a tanyára, ők is dühöngenek, a gépállomást szidják, pedig ennek a sok elhagyott kalásznak, a terek között található sok szemnek a kombájnos, Nagy József is oka. Rosszul állította be a dobot, rossz irányban haladt a géppel. A gépállomás két munkatársa: Hegedűs és Kovács elvtársak is előkerültek — s azonnal intézkednek. Nem szabad ilyen szélesen vágni, állítani kell a dobot és irányt kell változtatni. — Tegnapelőtt az árpában kifogástalan munkát végzett ugyanez a kombájn, most meg... — dühöng az odaérkező Szekeres elvtárs is, a tsz agronómusa. Határszemléről jött vissza. — A kézi aratók jól dolgoznak, a növényápolás is jól halad. Lemaradás nincs — mondja. Tovább megyünk. Egy rendre arató gépet látunk. Ez is áll. — Leesett a lánc — tájékoztat a gépkezelő. Pillanat alatt „feldobja", igaz, nyakig olajos lett, de már pöfög tovább. — Halló, elvtárs, álljon csak meg! Többet hagy el itt, mint amit vág! Kifogásokat keres, de elismeri igazunkat. Dőlés irányban halad, pedig oldalt vagy szembe kellene. — Nézze csak a forduló előtt, ahol oldalt fogta, semmit sem hagyott el — Igazuk van. Köszönöm! — mondja, s máris fordul. Süly felé haladunk. Még látjuk az útnak egyik kéziarató-csoportját és a répában dolgozó embereket, de már a sülyi határban járunk. Sűrűpuszta környékén Földházi János agromómussal találkozunk. A szovjet búzát nézi. Kombájn aratja. — Szép és jól fizet. Úgy vélem, 17—18 mázsa átlag lesz. A héten megleszünk az aratással. Második kapálásra vár még néhány hold kukorica. A borsóvágás is most folyik. 34 hold még hátra van. Benkó József elnök is nyakig poros. A határt járja motorjával. Egy szuszra elmondja problémáit a biztosítókkal, a MÉK-kel sincs kibékülve. Tápiósáp határa is ápolt, gondozott, szép a kertészetük. Szorgos kezek művelik. Csak Kistelegnél van egy-két holdnül baba, amit másodszorra nem kapáltak meg. Szabó János községi tanácselnökkel találkozunk. Határszemlén van. Amikor délután az irodán Szalai Imre elnöknek elmondjuk a látottakat, szó nélkül papírt vesz elő és ír. — holnap Utasítást adtam, hogy szedjék ki azt a krumplit. — Lenne egy kérésem: dicsérjék meg Hornyák Ferenc brigádvezetőt és a „keze alatt”, a szőlőben dolgozó 30 diákot. Jó munkát végeznek! — Tassi Mihálynét, Kohajda Istvánnét, Gyulai Istvánnét és Szabó Jánosnét is dicséretben kellene részesíteni mindennapi jó munkájukért. — Vercsik József retorost és Horinka Sándor aratógépkezelőt is okvetlen említsék meg. 130 holdat vágtak le kifogástalanul. Megérdemlik. Búcsúzunk, mert esteledik. Pihenniök kell, hisz éjjel két órakor már kelnek és mennek a tagokkal a borsót felszedni ... Mi pedig nyakig porosan hazafelé indulunk. Blaskó Mihály AZ ÖNTELT NYÚL A réten egy nagy tölgyfa árnyékában taníthatta a szorgalmas mókuskákat a mókus-tanító néni. — Az állatok közt — magyarázta — mi vagyunk a leggyorsabbak ... . Ebben a pillanatban arra futott egy nyúl. Meghallotta a tanítónő szavait, mindjárt visszafordult és ígu szólt a kis mókusokhoz: — Ne higgyetek neki gyerekek! Mindebből egy szó sem igaz. A leggyorsabb — én vagyok. Nézzétek csak, mindjárt megmutatom. S ezzel, mint egy őrült, elkezdett futkározni a réten. Aztán visszafordult a mókuskákhoz és megkérdezte: — Na, most már meggyőződtetek róla? Igazam van, vagy nincs?! — Egyszerűen önhitt vagy és ostoba — kiáltott rá a tanítónő. — Nem hallgattál végig, és azt hitted, mindent megértettél. Megsértettél engem és sok butaságot mondtál. Én azt akartam mondani, hogy a mókusok minden állatnál gyorsabbak a fákon. És ez valóban így is van. Figyeld csak! Egy öreg mókus egyszeriben' felfutott a magas tölgyfa tetejére, majd szempillantás alatt' leereszkedett. Aztán odafordult a nyúlhoz és nevetve ' mondta: — És most nyúl komám, lássuk csak, te hogy tudsz fára mászni? De a nyúl még csak meg sem kísérelte. Bosszúsan elfutott és a kis mókusok vidáman nevettek rajta. .. .Előbb hallgassunk, végig valamit, s csak akkor beszéljünk, ha megértettük azt. Oroszból fordította: Bukta Antal Zoltán UGYE NEM IS NEHéz? (Fotó: Kiss) TÁNCVIZSGABAL lesz 8-án este a Vigadóban. A budapesti „Tip-Top” tánczenekar játszik. A bál keretében sor kerül a legnépszerűbb lány, legudvariasabb fiú és bálkirálynő választásra. TÜKÖR (Kútvölgyi Mihály felvétele) LEVELEK A NAGYNÉNEMHEZ Ötödik levél: Elfogulatlanság GDKettős kabala — Meggylé Drága jó Nénikém! Amikor lejöttem az Ormon és Tája szerkesztőségéből, sétáltam egyet a főtéren. Mindjárt a szerkesztőség tőszomszédságában van a város egyik legcsúnyább épülete: formátlan, lapos üzletsor, egyik végén a fényképészműhely, a másikon az autóbusziroda, középen a cipőbolt, amely olyan parányi, hogy vagy a vevőnek, vagy az eladónak fel kell jönni az utcára, mert ketten ott meg nem férnek. (Hadd mondom meg rögtön, melyik a másik legcsúnyább épület, két utcával arrébb, az építők irodája. Kicsit ormótlan, kicsit formátlan — épp olyan, mint amit a guta kétszer is megütött.) A szövetkezeti fényképészet kirakata előtt érdemes elidőzni, no , nem a képek — rossz felvételeket máshol is lehet látni! —, hanem inkább elhelyezésük miatt. Egyik kirakatban a bérmálási, másikban az úttörőavatási képsor. Mily elfogulatlanság! UJ Ajánlották nekem, hogy ha autóbuszra szállok, feltétlenül tagadjam le újságíró mivoltomat. Tekintettel arra, hogy a helyi lap elég sűrűn foglalkozik az Autóbusz Vállalattal — kettejük között a viszony eléggé feszült. Errefelé a buszsofőrök két kabala állatot is hordanak az ablakban: egyik a karamboltól óvja őket, másik az újságíróktól. Most — ismerőseim mesélik — egy középkorú és középkövérségű kalauznő tartja rémületben az utasokat. Miket nem csinál! Például: egy utastól, akinek időszakos bérletén az utolsó lyukat is kikezelte, megkérdezte (isten bizony): ne adjon-e egy újat? Vagy: külön kérés nélkül is biztosítás nélküli jegyet ad azoknak, akik hivatalos küldetésben utaznak. Lehet, hogy mindezeknek a nagy horderejét nem érti meg, édes néném, de ha utazott volna már ormoni vonalon, vagy próbálkozott volna időszakos bérlet váltásával — rögtön megértené! Különösen az újságírók estek páni félelembe. Mi lesz velük, ha már az autóbuszkalauzok is elkezdenek udvariaskodni? Miből fognak ők megélni? Hogy bírja ezt a hőséget, nénim? Én bizony nehezen! Be is térek sűrűn a vendéglőkbe, cukrászdákba magamat hűsíteni helyi gyártmányú, bizonytalan ízű Húsi-vel, vagy valamilyen gyümölcslével. Ez utóbbiak errefelé igen kedveltek, mert — állítólag — jó ízűek, hidegek és olcsók. Hát a jó ízzel nincs is baj. De ... Betérek például a főtéri cukrászdába, kérek egy meggylét. A bolti 2,60-as ár helyett 3,50- et fizetek érte, állva! Olcsó? (S mibe kerülhet ez ülve, zenével?) Ha elmegyek az melletti Express-büfébe, állomásott 3 forintért már megkapom, s le is ülhetek a millió légy közé. S hogy kissé meleg a hűsítő? Legalább nem teszi beteggé a torkot... Elég a sétából, meleg van, sietek szállásomra, nádfedelű, földpadlójú szobácskámban szürcsölöm a házigazdám fridzsiderjében hűtött italokat ... Hogy miért nem szállodába szálltam, azt kérdi, néném? Csak azért — mert nincs. No, isten megáldja, holnap — ha nem unja még — újból felkeresem levelemmel! ___________ (-i-a) ÁRNYAS FÁK ALATT van Monoron, a Vöröshadsereg utcában a bölcsőde. Amint a kapun beléptem, a homokozóból néhány apró gyerek tipegett felém. Az egyik szöszke kisfiúnak (mint később kiderült, Skrenya Mikinek hívják) nagyon megtetszhetett a kosaram, de náron meg akarta mert minszerezni. Belépve az épületbe, Szenyán Jánosné bölcsődevezető az irodába tessékelt. Kérdéseimre elmondotta, hogy bölcsőde 35 férőhelyes, de jelenleg 42 a létszám. A napokban vették fel Gyöngyösi Irénkét és Margitkát, akiknek édesapja az Új Élet Tsz tehenészetében dolgozik, édesanyjukat pedig kórházba szállították. A két Karkosiákgyerek felvételét se lehetett visszautasítani. A gyerekek napi háromszori étkezésben és orvosi vizsgálatban részesülnek. — Dr. Balogh Előd orvos nagyon lelkiismeretesen, szívvel-lélekkel végzi munkáját — mondotta Szenyán elvtársnő. — Az étrendet is az ő segítségével állítjuk össze. Szenyán elvtársnő fehér köpenybe bújtatott és végigvezetett az épületen. Mindenütt nagy tisztaság fogadott, ami Németh Vilmosné és Török Margit munkáját dicséri. A konyhában egy kedves ősz hajú asszony, Pólyák Józsefné a „teljhatalmú főnök”. — Mit főzött ma ebédre, Pólyák néni? — Zsemlegombóc levest, zöldbabfőzeléket fasírozottal és utána őszibarackot kapnak a gyerekek. Az apróságok korcsoport szerint három teremben vannak elhelyezve. Molnár Sándorné, Nagy Illésné, Pokornyi Jánosné és Ilon Edit gondozónők éppen a gyerekeket ebédeltették. A nagyobbak már önállóan esznek, öröm nézni, amint jó kanalazzák a finom étvággyal főzeléket. — A kis Karkosiák Peti pár napja került ide — mondja Molnár Sándorné. — Első nap nem akart az ételhez nyúlni, most meg alig várja már, hogy megkapja a részét. Igen, az új gyerekeknél csak az első hét nehéz. Aztán úgy megszoknak, van, amelyik haza se akar menni. Pete Ildi anyukája mesélte, hogy kislánya vasárnap is bölcsődébe akar menni. Burján Györgyike anyukája panaszolta, hogy otthon keveset eszik a kislány. Itt pedig megeszi az adagját! Különben hogy is lenne ilyen kis vasgyúró? Ebéd után a kicsiket megmosdatták és befektették a fehér ágyakba, ahol rövidesen édes álomba merültek. Ahogy elnéztem az alvó gyerekeket. Paul Jánoskát, Bárányt Pityut, Romházi Jutkát, Szabó Jancsikát és a többit, arra gondoltam, hogy a szülők nyugodtak lehetnek, jó kezekben vannak itt gyermekeik. (Somodiné) Mi lesz a kerthelyiségekkel ? Látszólag egészen egyszerű egy kerthelyiség létesítése. Bizonyos mennyiségű sóder, asztalok, székek, világítás, és kész. A valóság azonban mást mutat. A gyorsbüfénél például az ígért júniusi határidő helyett csak július 16-án nyílik a kerthelyiség. Eddig az aknából feltörő talaj- és szennyvíz miatt nem sikerült elkészülni. Most azonban ezt is megszüntették, egy 35 000 forintért épült víztárolóval. Rosszabb a helyzet a Vigadó kerthelyiségénél. Dezső Lajos üzletvezető tájékoztatott, hogy a ktsz-nél két hónapja megrendelt szeméremfal és egy zárható szeméttartó még mindig nem érkezett meg. A festésre elszállított 56 darab apácarács (ami szükséges a kerhelyiséghez) szintén nem jött meg. Bár két zenekart tartani nem tudnak, de ígéret szerint találnak valami megoldást, hogy rövidesen megnyissák a kerthelyiséget. —h—y MAI MŰSOR Mozik Monor: Próbaút (széles). Vecsés: Lányok tavasza (széles).