Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
VEST MÉGVEI A GONDOS MUNKA A termelőszövetkezetek munkájáról szóló beszámolókban mind többször találkozhatunk ezzel a megfogalmazással: gondosan megművelték, a gondos munka lehetővé tette, s így tovább. Egykét esztendeje még volt általános ez, s hogy nem ma azzá lett, mutatja: megváltozott szövetkezeti parasztságunk döntő többségének elméletét a közös munkát illetően. Ez az esztendő volt az első, amikor általában gondosan megművelt kapásokról, gyümölcsösökről beszélhetünk. S ennek jelentőségét növeli, hogy a mostoha időjárás igencsak megapasztotta az első időkben a reménységeket, a terméskilátásokat, sőt, nem egy helyen úgy látszott, szinte semmi nem lesz a fagyérte szőlőkben, gyümölcsösökben. Ma már mégis, még az ilyen helyekről azt jelenthetik, hogy a gomszos munkával sikerült helyrehozni az időjárás okozta károkat, s ha jó termést nem is, de közepeset minden bizonnyal betakarítanak. Ez történt például Inárcson, Szentlőrinckátán, Dánszentmiklóson, az abonyi termelőszövetkezetekben, s másutt is. A gondos munka nemcsak azt jelenti, hogy népgazdaságilag emelkednek a termésátlagok, nemcsak azt jelenti, hogy általában emelkedik a közös gazdaságok dolgozóinak jövedelme, hanem azt is, hogy egyénileg, külön-külön mindenki többől részesedhet, azaz eredményét látja a gondos, becsületes munkának. És ez az a döntő szempont, amely magyarázza a javuló munkafegyelmet, a növekvő munkaberet, azt, hogy nem egy termelőszövetkezetünkben oda jutottunk, hogy gondot okoz valamennyi munkára jelentkező foglalkoztatása. Persze, utóbbi még nem általános, de mutatja a fejlődés irántyát! Amikor a megyei pártbizottság következetesen síkraszállt az ösztönző, a munkán, a munka minőségén alakuló jövedelemelosztás mellett sokan akadtak tamáskodók. Azóta bebizonyosodott, hogy az álláspont helyes volt, eredménye a gondosan megművelt földek nagyobb termésében jelentkezik. Vajon lehet-e kétségünk aziránt, hogy a jövőben is ehhez az állásponthoz kell következetesen tartani magunkat? Nem lehet. Mégis, akadnak, akik latolgatják, vajon hogyan lehetne a megígért prémiumot, a többlettermés bizonyos százalékát megtakarítani, azaz nem odaadni a tagnak. Rossz álláspont ez, a jövendő eredményeit veszélyezteti, becsülettel Hiszen az a tag aki végezte munkáját, s aki ennek eredményeként nagyobb termést takarított be, de nem kapja meg a megígértek vajon jövőre törekszik-e nagyobb termésre? Vajon ugyanolyan gondossággal, lelkesedéssel dolgozik, mint ebben az esztendőben? A válasz nyilvánvaló. S azok a vezetők, akik így okoskodnak, ezzel tesznek rosszat, ezért veszélyes álláspontjuk! A gondos munka nem véletlen műve. S éppen ezért mérlegelését értékelését, jutalmazását sem lehet rábízni a véletlenre, azaz az egyéni ízlésre. A fő feladat a termelés növelése. S ennek egyik záloga —a gondos munka. Mészáros Ottó MSZMP PEST MEGYEI G,£ ítw £// f ^Cirlan VI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁMArat 50 fillér Száz most végzett pedagógust kapott a megye Hazatérnek a Pest megyeiek • Gondoskodás a fiatal kollégákról Ünnepélyes eskütétel a megyeházán Tegnap délelőtt ünnepélyes pillanatok tanúja volt a megyei tanácsháza díszterme. Itt fogadták baráti beszélgetésre azt a száz most végzett pedagógust, akik szeptembertől megyénk falvaiban és városaiban kezdik el hivatásuk gyakorlását. Az ünneplőbe öltözött óvónőket, tanítónőket, tanítókat és tanárokat Vörös Gyula, a megyei művelődésügyi osztály vezetője üdvözölte, majd Szabó Sándor elnökhelyettes beszélt azokról a feladatokról, amelyek az új pedagógusokra várnak. „Pedagógusnak lenni — mondotta — a legszebb hivatás!” ... Majd elmondta, hogy az iskolai oktató-nevelő munka mellett a pedagógusnak mint népművelőnek is ki kell vennie részét az új típusú, szocialista ember formálásából. Az üdvözlő beszédek után sor került a közös eskütételre, amelyről a televízió is felvételeket készített. Az eskütétel után Vörös Gyula osztályvezető bemutatta az új pedagógusoknak a járási művelődési osztályok vezetőit, leendő „gazdájuk”-at. A járási osztályvezetők aztán az ünnepély után egy-egy sarokba gyűjtve a hozzájuk beosztott új kollégákat, elbeszélgettek a legsürgetőbb problémákról, a helyi munka- és életviszonyokról. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a járási osztályvezetőkkel karöltve már korábban igen nagy gondot fordított arra, hogy a lehetőség szerint haza, vagy szülőfalujukhoz közel kerüljenek a Pest megyéből származó fiatal pedagógusok. Ilyenek ugyanis szép számmal vannak az érkezők között. Molnár Istvánná, a megyei művelődésügyi osztály személyzeti előadója elmondotta, hogy az idén végzett és Pest megyéből származó pedagógusokat hazahívták, mint ahogy tették ezt a korábbi években is. Az esetek többségében megnyugtató módot találtak a fiatal kollégák elhelyezésére, szüleikhez, rokonaikhoz közel, kívánságuknak megfelelően kaptak munkahelyet. Természetes azonban, hogy az ilyen maximális gondolkodás mellett is akadnak problémák, amelyek azonban szintén megoldást nyerhetnek a későbbiek folyamán. Pest megye különben még 100—120 pedagógusnak tudna munkát adni, mert az aszódi, ceglédi, szobi és nagykátai járásban pedagógushiány van. Az idén kapott a megye különben első ízben olyan fiatalokat, akik már az új típusú felsőfokú tanítóképzőben végeztek. A fiatal kollégákat fogadó járási művelődési osztályvezetők közül beszélgettünk Pintér Istvánnéval, a budai járási osztályvezetővel, Miskolczi Károly dabasi és Vankó István aszódi járási osztályvezetővel. Mindhárman elmondották, hogy örömmel fogadják az új kollégákat, s minden tőlük telhetőt elkövettek már eddig is, hogy az elhelyezésben, ahol pedig lehet, a lakásszerzésben és a kosztolás biztosításában segítséget nyújtsanak. Kozéki Béla és Kozéki Béláné például, bár budapestiek, leköltöznek Ócsára, mert mint ifjú házaspár, kétszobás szolgálati lakást kapnak. Ugyancsak kapott lakást Maya Anna Sáriban, akinek férje a közeli Bugyi Telefongyárban keres majd munkát budapesti állása helyett. Gecser Erzsébet tanítónő Táborfalvára került, abban az iskolában tanít majd, amelyikben ő is tanult. Ugyancsak régi iskolájába tér vissza pedagógusként Kardos Erzsébet acsai tanítónő. Hazamegy Györki Éva ikladi és Lendvai Honatúrás pedagógus is. Azoknak a nevelőknek, akik a budai járásba kerültek, könnyebb lesz valamivel a helyzetük, mert itt viszonylag sűrűbb az autóbuszjárat, s ha a buszok túlzsúfoltsága miatt fárasztó is a közlekedés, hamarabb elérik a járásban levő községeket. A fiatal pedagógusok — ahogy ezt lapunk munkatársának közülük többen is elmondották — lázas izgalommal készülődnek, alig várják a szeptembert, hogy megkezdjék a tanulás és a gyakorlat után az igazi munkát, hivatásuk gyakorlását. Tenkely Miklós Sikerrel járt a próbafúrás — kiterjesztik az öntözést — Ecseri Törekvő Tsz? — Igen, itt Kovács Mihály főkönyvelő beszél. — Érdeklődünk, hogyan haladnak az aratással, mi újság a szövetkezetben. — Aratás? Már régen befejeztük. A jövő hét elejére a cséplést is elfelejtjük. Ha a gépállomástól megkapjuk a traktorokat, a kétszázötven holdnyi tarló is rövidesen fekete lesz, mélyszántjuk. — Valami érdekesség? T- Az is akad. Először is 8600 darab baromfit nevelünk az idén kísérletképpen. A megengedett tíz százalékos elhullást másfél százalékra leszorítottuk. Másodszor: sikerrel járt a próbafúrás, huszonkilenc méter mélységben artézi vizet találtunk. Ez a bő vízforrás jó alkalomként kínálkozik a kertészet felfejlesztésére. Éppen ezért jövőre már ötven holdra, 1966-ig pedig 350 holdra növeljük szövetkezetünkben az öntözéses kertészetet. S. P. VILÁG PROLETÁRJAI- EGYESÜLJETEK! AES'; A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK Ma ülést tart a megyei pártbizottság Ma délelőtt kilenc órakor a megyei tanács nagytermében ülést tart a megyei pártbizottság. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának a gépiparra vonatkozó határozatából adódó feladatokról tanácskoznak, és értékelik a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit. A pártbizottsági ülés mindkét témával kapcsolatban megjelöli a legfontosabb tennivalókat. A megyei párt-végrehajtó bizottság „Megyénk gépiparának helyzetéről és feladatairól, valamint a kongresszusi munkaversenyről” című jelentését Szakali József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára terjeszti a pártbizottság ülése elé. Vadkárbecslő bizottsággal Pilisszentlászlón Sok panaszt hallottunk már a vadkárok miatt, de egyszerre és ennyire töményen még soha annyit, mint Pilisszentlászló határában, ahol talán az egész megyében először járta a földeket a januárban kiadott 1/1962. kormányrendelet törvényerejű alapján megalakult vadkárbecslő bizottság. Pánczél Sándor községi vb-elnök a beérkezett számos panasz alapján szükségesnek tartotta megvizsgálni, hol, mennyi terményt dézsmáltak meg a visegrádi rezervátumból kitörő vaddisznók, ezért hívta össze a bizottságot, amelyben a szentendrei erdészetet Bandi Lajos képviselte. A vb-elnök hívó szava nyomán azonban rajta kívül — szakértőként, vagy csupán az erdészet érdekeinek nyomatékosabb védelmére — megjelent Visegrádról Dvorák Oszkár vadászati főfelügyelő, Esztergomból pedig, ahol a pilisi állami erdőgazdaság székel, Borbély György magasrangú erdész és kívülük a környék sok erdésze, vadásza. Pár öl málna, krumpli, néhol némi búza, avagy zab, kukorica alig — mert azt nagyon eszi a vaddisznó — ebből állnak az egy holdat meg sem ütő, inkább 800— 1000 öles pilisszentlászlói gazdaságok. Tulajdonosaik az erdőn, távoli üzemekben, építkezéseken keresik meg a mindennapit, de azért így-úgy megművelik földecskéjüket is. Jogos tulajdonukban nem is szenvedhetnek kárt, ha belement a vad, azért az erdőgazdaság felel, ezen nincs is vita. Annál inkább vitáznak azonban a kár mennyiségén, s hogy a tulajdonosok mit tettek a kár elhárítása érdekében. Mindössze háromszázötven katasztrális hold a község erdő közé ékelődő, sűrű facsoportokkal széttagolt, hajlatokban és lejtőkön sok kisebbnagyobb darabból álló megművelhető területe. A bizottság legelőször a Hrabina oldalán kapaszkodik fel. Tudni kell, Pilisszentlászlónál az egész erdőt drótkerítés övezi, részben, hogy az erdei vadak ne okozzanak kárt az embereknek, részben, hogy az emberek se okozzanak kárt az erdőben. A kerítést 1952- ben teljesen felújították, község tanácsa 30 ezer forinttal, a lakosság meg társadalmi munkával járult hozzá akkor. Csakhogy ezt a közel tíz kilométer hosszú kerítést azóta is állandóan megrongálják. Itt a Hrabinán alig fél kilométerre egymástól két helyen is jókora rést talál a bizottság. — Valami fatolvaj csinálta — állapítják meg az erdészek. — A vaddisznó feszítette ki — hangoztatja a vb-elnök és ebből kemény vita keletkezik. Dszlács Jánosné ott várja a bizottságot kis parcellája mellett. Krumplijában tett kárt a vad. Szemmel látható, legalább húsz százalékkal lesz kevesebb a termés. — Itt őrködött a férjem heteken át, amíg egy esős éjszaka meg nem fázott — mondja Oszlácsné. — Aztán a fiam jött ki, de azt meg elnyomja az álom, nem csoda, egész nap kőművesek mellett dolgozik. A Pálbükkösön madárijesztőket állítottak fel a vaddisznók ellen, meg üres konzervdobozokat aggattak fel párjával, hogy a vaddisznót zörgésük elriassza a — Ez mind semmi — mondja Borbély György, az Esztergomból jött nagyrangú erdész. — Pár napra jó csak, de aztán megszokják, nem félnek tőle. Állandóan váltogatni kell a riasztó eszközöket. Ez nem nevezhető a kárelhárításban való közreműködésnek, amit a törvény megkíván. Ember kell ide éjszaka. *— Azt viszont nem lehet kívánni, egész nap gyárban vagy máshol dolgozó emberektől, hogy minden éjszaka itt őrködjenek. Több lenne ez már a törvény megkívánta közreműködésnél. Elsősorban az erdészeté a felelősség, neki kell megtennie mindent, hogy vadak kárt ne okozhassanak a — fejtegeti erélyesen és okosan a tanácselnök , eközben észreveszik, hogy akadnak olyanok is, akik a maguk érdekével semmit sem törődnek. Mikula Fülöp például nem jelentett vadkárt, pedig nagy a kára. Igaz, nem vaddisznó, kolorádóbogarak okozták. Ott hemzseg a sok csúnya féreg és rágja a krumplija leveleit, semmit sem tesz ellenük. S ezzel nemcsak saját maga vall már átmentek kárt, a bogarak a szomszéd szépen ápolt burgonyájába. A fiatal Mikula Rezsőné vaddisznóktól alaposan kikezdett krumplija elpusztításában is segít a krumplibogár. — Most már minek tegyünk akármit a bogár ellen, ha a vaddisznó így széttúrta a krumplinkat? — vélekedik a fiatalasszony, aki meglehet, a vadkár fejében járó összegnél a kolorádóbogarak miatt nagyobb bírságot fizethet hanyagságáért. Jó azonban mégis, hogy eljött a környék legfőbb vadásza, megannyi sok fő-fő erdész. Kárbecslés közben fontos határozatok és megállapodások születtek. Először is ma éjszakától kezdve az erdészet is, meg a község is állít egy-egy embert, aki hajnalig járva-kelve elriasztja a vadakat, reggel átvizsgálja a drótkerítést aztán és kijavítja, ha valahol hibát talál rajta. Vasárnap pedig hajtóvadászat lesz a kerítésen kívül eső közbirtokossági erdőben. De mi lesz a tavalyi vadkárral, amelyet forintban állapított harmincezer meg megyei tanács? — érdeklődik a a lakosság érdekében a tanácselnök. — Majd a bíróság eldönti, mennyit kell abból megfizetni — ez a válasz. Mostanáig ugyan az volt a rendelkezés, hogy a megyei tanácsnak a kártj megállapító határozatát főhatóságához, az erdészet saját a Földművelésügyi Minisztériumhoz fellebbezhette meg. De az új törvény bíróság elé utalja az ilyen vitát. Az első ilyen per tárgyalását a Pest megyei Bíróság e hó 6-ára tűzte ki. Először a Szentendrén tavaly keletkezett és mintey 46 ezer forintban megállapított kár ügyében kell a bíróságnak állást foglalnia. Ez afféle próbapernek számít, s az ítéletet éppen ezért a károsultak, meg az erdőgazdaság is a legnagyobb érdeklődéssel várja. Sz. E. Ez erdészet és a község közösen védekezik — Hajtóvadászest a kártevőkre — Bíróság dönt a tavalyi vadkárokról Szeptember 3-án kezdődik az új tanév A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1962/63-as tanév kezdésének eredetileg tervezett szeptember 1-i időpontja megváltozik. A legújabb miniszteri rendelkezés értelmében a tanévnyitó ünnepségen két, mind az általános, mind középiskolákban szeptember 3-án, hétfőn kell megtartani. Az első tanítási nap szeptember 4-e. (MTI)