Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

PEST MEGYEI Vik­i PROLETÁRJAI, ÍGTSSÜTTETEK! Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A vasárnap sportjai * _____________________________________________________________________ __ MILLIÓK A KUPOLA ALATT Világmegváltók és messiások \ A JELSZÓ: Minden percet ki kell használni! 430 traktor dolgozik éjszaka —■ 3Zi nehezíti a kettős*­­ nűszakot ’.J — Gépállomásaink az őszi gni­nkák dandár stíSmű Traktorosoktól, de a gépállomások szerelőktől, vezetőktől is fokozott erőfeszítést __ igé­nyelnek a sürgető mezőgaz­dasági munkák. Az ő helyt­állásuktól is függ, sikerül-e határidőre földbe ternni a kalászosok magját, teni a talajt a jövő előkészí­tsi ka­­pásnövények alá. Amint Légrádi László, a gépállomások Pest megyei igazgatója tegnap délután elmondotta, a gépállomást dolgozók is legfőbb ügyük­nek az őszi Intézkedési terv gyors és maradéktalan vég­rehajtását tekintik. A rendel­kezésre álló idő ugyan eléggé rövid, sok nehézséget okoz még a folyamatos és zavarta­lan üzemelés, mégis a megyei igazgató úgy véli, meg tudnak bir­kózni megyénk traktoro­sai a megnövekedett őszi feladatokkal. Már az intézkedési tervek összeállításánál is­­ kiderült, hogy a Monori Gépállomást kivéve (itt a nagy esőzés hátráltatja és növeli a tenni­valókat) valamennyi gépál­lomás el tudja végezni a reá háruló munkákat. Minden­esetre nagyon fontos, hogy a szántás-vetés irányításában a termelőszövetkezetek és a ta­nácsi szervek együttműködje­­nek a gépállomásiakkal. A gyors és nagy munka ru­galmas szervezést kíván, ezt pedig csak a részvevők kö­zötti jó összhang kialakításá­­val lehet elérni. Most ugyan kedvezőbbre fordult az idő, derűs nap­palok váltották fel az eső­zést, de nincs kizárva, hogy a továbbiakban is várat­lan meglepetéseket okoz az ősz. Sokszorosan indokolt te­hát a jelszó: minden másod­percet ki kell használni! Trak­torosaink, akik már oly sokszor bebizonyították, mi­lyen nagy feladatokra ké­pesek, minden bizonnyal ezen az őszön is helyt fog­nak állni. Vasárnap példá­ul, bár nem rendeltek el kötelező műszakot, a leg­több helyütt kivonultak a földekre gépállomási gépek és so­­­kan az ötödik, vagy hatodik munkában eltöl­­­tött vasárnap után ezt a pihenőnapjukat is felál­dozták. A gépállomások megyei igazgatóságának dolgozói ugyancsak fontos feladatuk­nak tartják, hogy rugalma­sabb szervezéssel, operatív intézkedésekkel, ha kell, gép­átcsoportosítással tegyük ha­tékonyabbá a munkát. A me­gyei intézkedési­­ terv külön hangsúlyozza a kettős mű­szakol­lanatban kiterjesztését. E­z is­még a 630 gép­­állomási traktor helyett 430 traktor üzemel­het csak mű­szakban. Ennek az oka — a megyei igazgató szerint — fő­ként az, hogy sok helyütt még nincs biztosítva a folyamatos gé­pi munka. Egyes vetésre szánt táblákon még ott a kukorica vagy a cukor­répa, amit a késői érés miatt még nem tudtak betakarítani. Jel­lemző példa erre a Ceglédi Gépállomás egyik traktorosá­nak az esete. A szóbanfor­­gó traktoros, illetőleg a trak­tora nappal vet, azonban ugyanabban minthogy a tsz­­ben éjjel a gép nem tud dol­gozni — nincs szántásra fel­szabadított terület — kényte­len a traktor 8 kilométerrel odébb munkát végezni éj­szaka. Korábban sok nehézséget okozott a traktoroshiány. Sze­rencsére az üzemekből ér­kező, traktorokhoz értő dol­gozók enyhítik ezt a gon­dot. Nap mint nap újabb és újabb üzemekből érkező cso­portok keresik fel a gépállo­másokat. Az elmúlt öt nap alatt is 26 üzemi dolgozó ült fel traktorra. Várható, hogy még további jelentke­zőkkel növekszik a segítők létszáma, s mire a nagyobb terüle­tek felszabadulnak a kint­levő termés alól, vala­mennyi két műszakra be­osztott traktor éjjel­­nappal dolgozhat. A gépállomások is kidolgoz­ták az őszi munkák intéz­kedési tervét, így nemcsak a vezetők, hanem a traktoro­sok is ismerik már, milyen feladatot kell az őszi idény­ben elvégezniük. Sok helyütt célprémiummal, jutalmazás­sal más ösztönzik­­ a gépálló­anyagi lehetőségeihez képest — a dolgozókat. Szombaton a Nagykőrösi Gépállomás dolgozói között 30 ezer forintot osztottak ki a különféle célfeladatok el­végzéséért. Az anyagi ösz­tönzés jótékonyan elősegíti a gépállomási dolgozók mun­kakedvét. Légrádi László egyébként azt is elmondotta, az ellen­őrzések során kiderült, hogy a gépek műszaki felkészült­sége javult és az alkatrész­­ellátás is jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A szere­lők és a műhelykocsik fel­készültek a gyors helyszíni szervizmunkára. A gépállomásokra háruló feladatok ismét nagy erőfe­szítést kívánnak, de mint Légrádi László végezetül­­ hangsúlyozta, minden remény­e megvan arra, hogy ezen az­­ őszön is maradéktalanul ele­get tesznek a traktorosok a feladatoknak, — sp­ Háromnapos tanácskozás kezdődött energiaelosztó rendszerünk időszerű kérdéseiről Hétfőn reggel a Technikai Házában megkezdődött a Ma­­­­gyar Elektrotechnikai Egye­­­­sület és a Nehézipari Minisz­­­­térium által összehívott szim­­­­pózium energiaelosztó rend­­­­szerünk időszerű kérdéseiről.­­ A háromnapos tanácskozá­son mintegy 250 hazai és 18 külföldi — bolgár, csehszlo­vák, lengyel, német, román, francia, osztrák és svéd — ku­tató, tervező, üzemeltető, il­letve gyártó szakember vesz részt. Huszonöt magyar és­ 15 kül­földi tanulmány alapján azt a kérdést vitatják meg, hogyan lehet a legcélszerűbben és a leggazdaságosabban átalakíta­ni 120 000 voltos hálózatunkat úgy, hogy részben az erőmű­veket összekapcsoló alapháló­zat, részben az energiát a fo­gyasztókhoz eljuttató elosztó­hálózat feladatát teljesítse. A tanácskozást, mint a ren­dező egyesület­­ elnöke, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg, majd megkezdő­dött a vita. Az egyes kérdé­sekben kialakuló egységes ál­lásfoglalások alapján teszi meg majd javaslatait a rende­ző egyesület az illetékes szer­vekhez. i Magyar küldöttek az Egészségügyi Világszervezet európai értekezletén Az Egészségügyi Világszer­­­­vezet európai irodájának^ Stockholmban kedden kezdődő­ évi értekezletén dr. Simonovits István, az egészségügyi minisz­­t­­ter első helyettese és dr. Fel­­­­kai Dénes, az Egészségügyi­ Minisztérium főosztályvezetője­­ képviseli Magyarországot. A megyei párt-végrehajtó bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehaj­tó Bizottsága 1963. szeptember 16-án, hétfőn ülést tartott. Na­pirenden több fontos kérdés szerepelt. A vb megtárgyalta korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés irányelveire előterjesz­­­tett javaslatot, a DCM beruházásának helyzetéről előterjesz­tett jelentést, valamint a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség megyei alakuló taggyűléseiről szóló jelentést. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a ceglédi járás gyü­mölcs­ és szőlőtelepítés munkájáról szóló információs jelen­tést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A megyei párt-végrehajtó bizottság valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat hozott. A kulturális szemle „menetrendjéről" A napokban beszámoltunk a Sziklai Sándor kulturális szemle megyei operatív bi­zottságának kibővített ülésé­ről, ahol az 1963 64-es év kul­turális szemleidőszakának ese­ményeiről tárgyaltak. Tudósí­tásunkban ígértük, visszaté­rünk a szemleidőszak „menet­rendjére”. Villányi Lászlónét, a Szövetkezetek Pest megyei központjának művelődésügyi előadóját, a kulturális szemle megyei operatív bizottságának tagját hívtuk fel, tájékoztasson bennünket a programról. — A csoportoknak és az egyéni versenyzőknek — kap­tuk a felvilágosítást — no­vember 15-ig kell jelentkez­niük. A helyi bemutatók na­gyobb jelentőséget kapnak majd. Csak az a csoport me­het tovább magasabb szintű bemutatóra, amelyik legalább három helyi szereplést igazol. A járási és városi bemutatók ideje előreláthatóan április 5-től május végéig tart. Kör­zeti bemutatót pedig csak ott tartanak, ahol ezt a járási operatív bizottság szükséges­nek látja. Megyei bemutatót tervezünk júliusban a Duna­kanyarban a tánc- és dzsessz­­zenekarok részére, a társas­táncversenyt júniusban a Cse­pel Autógyár művelődési há­zában, és szellemi vetélkedőt Szentendrén, június elején. . . * Um) TÁSKÁK, BŐRÖNDÖK Hétfőn délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyű­ipari pavilonjában — a Bőripari Tudományos Egyesület ren­dezésében — megnyílt a VII. országos bőrdíszműipari modell kiállítás. Bemutatják az 1964-es évben gyártásra kerülő tás­kákat, bőröndöket; tizenegy vállalat mintegy 350 termékét. A kiállítás szeptember 24-ig lesz nyitva. Egy ízléses női divattáska a kiállításról (Koppány György felvétele) -XXXXXXX'XV'.XXXXXXXXOXXW.XXXXXXV^XNXXXXXV'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXX Abony milliókat fordít kulturális fejlesztésre A jövő évi költségvetési és a községfejlesztési tervet tárgyalta meg a tanácsülés Abony Pest megye legsze­rényebb községei közé tar­tozik. Ritkán esik szó róla, aminek talán az az oka, hogy a megye legszélére került. Cegléd, Nagykörös és Szol­nok határai között még a vasúti menetrend is elég mostohán bánik vele, de azért csendesen, megfontol­tan halad előre a maga út­ján. Erről tanúskodik leg­utóbbi tanácsülése is. A napirend igen fontos volt. A jövő évi községfej­lesztési tervet tárgyalták, valamint a község 1964-es költségvetését. Jelen volt a tanácsülésen és a vitában is részt vett megyei tanács Kun Ferencné, a pénzügyi osz­tályának vezetője is, aki Abony képviselője a megyei tanácsban. A községfejlesztési ter­vet nagy gonddal állí­totta össze a tanács végrehajtó bizottsága. A terv egymillió hétszázezer forint bevételt irányoz elő és abban a tervezett társadal­mi munka értékét kétszáz­­harmincezer forintban álla­pítja meg. A községi ta­nács ülésén igen élénk vita folyt le a javaslat fölött. A felszolgálók többsége fő­leg a társadalmi munka ér­tékét keveselte. Úgy talál­ták, hogy a végrehajtó bi­zottság túl szerényen érté­keli az abonyi lakosság köz­­ségszeretetét, pedig ha a községük fejlesz­téséről van szó, az abo­­nyiak lelkesen a múltban is igen vállalták az ön­kéntes munkát. Így tehát reális lenne a községfejlesztési program ak­kor is, ha lényegesen na­gyobb értékű társadalmi munkával kalkulálna a köz­ség vezetősége. A programban egyébként­­ 220 ezer forint értékű új ma­­­­kadámút építése szerepel, az­­ általános iskolai politechni­­­­kai épület költségeire három­­százezer forintot, a villany­hálózat bővítésére négyszáz­ötvenezer forintot szántak. Abony teljes villamosítá­sához még körülbelül tizen­két kilométer hosszú háló­zat kell. A községfejlesztési programban biztosított ös­­­szegből természetesen az egész nem telik ki, de úgy tervezik, hogy 1965-ben foly­tatják a hálózatbővítést és a villany akkor jut el végre a nagy kiterjedésű község minden részébe. A felszólaló tanácstagok kö­zött az ivóvízprobléma meg­oldását és a járdaépítés foly­tatását is sürgették. Meg­nyugvással vették tudomá­sul, hogy ezekre 1965-ben kerül sor. Hasonló érdeklődés kísérte a község jövő évi költségve­tésének tárgyalását is. A négy és fél millió forintot meghaladó költségvetésnek körülbelül egyharmad része a község kulturális fejlesz­tését szolgálja. Tekintélyes összegeket biztosított a tanács az általános iskola, a műve­lődési otthon és a zene­iskola fejlesztési igényei­nek kielégítésére. Abonynak jogos büszke­sége a zeneiskola, amely az idén ünnepli jubiláris tanév formájában alapításának ti­zedik évfordulóját. Néhány nappal ezelőtt nyitották meg a jubiláris tanévet és a meg­nyitó ünnepélyen, amelyen részt vettek a tagiskolák: Jászkarajenő, Törtei, Albert­­irsa, Monor, Pilisvörösvár meg a többiek, valamint a zeneművészeti szakszervezet képviselői is, ismertették a jubileumi tanév tuzatos programját.gazdag, vál­t programon érdekes­nek ígérkező hangver­senyek is szerepelnek helyi és vendégművé­szek közreműködésével. Tíz ilyen hangversenyt rendeznek a tanév folya­mán. Az abonyi zeneiskola 1953- ban nyílt meg szerény tag­iskolaként alig hatvan hall­gatóval és három zenepe­dagógussal. Helyi hallgatói­nak száma ma már megha­ladja a négyszázat és az is­kolában tizennégy gógus működik. Somodi István, a tanács elnöke is hogy Abony ma már orszá­gos viszonylatban is fon­tos gócpontja a magyar ze­neoktatásnak. zenepeda­a községi úgy véli, m. 1. Hazaérkezett az OIRT közgyűléséről a magyar küldöttség Hétfőn délután Tömpe Ist­­­­vánna­k, a Magyar Rádió és Tv-­­­levízió elnökének vezetésével­­ hazaérkezett Bukarestből az­­ OIRT közgyűlésének 19. ren­­­­des ülésszakán­ résztvevő négy­tagú magyar küldöttség. A Nemzetközi Rádió és Tele­vízió Szervezet bukaresti ülés­szakán újjáválasztották a szer­vezet tisztikarát. Az OIRT el­nökévé két évi időtartamra Tömpe Istvánt választották. A közgyűlésen elhatározták, hogy az OIRT soron következő ülését 1965-ben Ulánbátorban tartják meg.

Next