Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
PEST MEGYEI VISAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA EX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 14, VASÁRNAP Kocsa Popovics Ben Bellánál Ahmed Ben Bella algériai köztársasági elnök szombaton fogadta Kocsa Popovics jugoszláv külügyminisztert, aki péntek óta hivatalos látogatásra Algírban tartózkodik. BRÜSSZEL Traktorosfelvonulás Hatalmas folt pénteken paraszttüntetés a nyugat belgiumi Tournai-ban Két és félezer cukorrrépatermelő az ellen tiltakozott, hogy a kormány nem hajlandó emelni a felvásárlási árakat. A parasztok traktoros felvonulását páncélkocsikkal megerősített rohamrendőrség verte szét. A 20. évfordulón ÍGY ÜNNEPELT BUDAPEST A Fővárosi Tanács ünnepi ülése Koszorúzás a Szabadság téren A Fővárosi Tanács szombaton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az új városi háza feldíszített nagytermében rendezett ünnepi tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, az évforduló ünnepségeire hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai, a főváros felszabadításában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizánegységek számos tagja. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője üdvözölte az ünnepi tanácsülés részvevőit. Az ünnepi tanácsülés határozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építő munkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalomából, szombaton a fővárosi szervezetek koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság, hlalmi munkás-paraszt a forrakormány és az Elnöki Tanács számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A tartalék — biztonság Február a zárszámadás időszaka: tek tagsága A szövetkezőközgyűlésen vitatja meg, milyen sikerrel járt múlt évi erőfeszítése. számadatokból fontos következtetéseket vonnak le, s azt az idén gyümölcsözően hasznosíthatják. A zárszámadó közgyűlésen dönt a tagság arról is, hogy mire fordítja a jövedelmet. Bár a zárszámadási közgyűlések zöme még hátravan, az előzetes felmérésekből arra lehet következtetni, hogy tavaly eredményesebben gazdálkodtak a megye szövetkezetei, mint a megelőző esztendőben. Nagyon sok jel mutat erre. Az egyik — ami a tagság szempontjából különösen jelentős —, hogy növekedett az egyegy tagra jutó jövedelem. 1963- ban meglepően sok volt mérleghiányos termelőszöveta keret. A hathatós segítség, a jobb munka eredményeképpen számuk jelentősen csökkent. Az eddig lezajlott közgyűlések hangulata arra enged következtetni, hogy tovább szilárdult a szövetkezeti gazdákban a bizalom a köz iránt. Téves úton járnánk, ha a szövetkezetek gazdálkodásának eredményeit kizárólag a kiosztott jövedelem nagysága alapján ítélnénk meg. Bár kétségtelen, hogy osztani, s főként többet osztani abban a szövetkezetben lehet, ahol eredményesen gazdálkodtak, mégsem ez az igazi mérce. Hogy egy-egy termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodott-e vagy sem, azt sokkal jobban megkutatja az, hogy mennyire alapozta meg a szövetkezet jövő évi gazdálkodását. A napokban tanúi voltunk két termelőszövetkezeti főkönyvelő beszélgetésének. Az egyik azzal dicsekedett, hogy egy esztendő alatt tizenöt forinttal növelték a munkaegységenkénti delmet, s az meghaladja jövőa negyven forintot. Társa elmondotta, hogy náluk „csak” negyven forintot munkaegységenként osztanak A többet osztó szövetkezet főkönyvelője lekicsinylően húzta félre a száját, mire kollegája megkérdezte: „mennyit tartalékoltatok üzemviteli költségekre.” Kényszeredetten vallotta be a már-már fennhéjázó főkönyvelő, hogy alig néhány százezer forintot. „No látod, mi hárommillió forintot tartalékoltunk”. S megtoldotta egy tanáccsal: „Jobb lett volna, ha „csak" negyvenet oszttok, de biztosan állnátok a lábatokon". Évről évre fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Éppen a fejlődés hozza magával, hogy az idő előrehaladtával, más mércét kell alkalmazni a gazdálkodás eredményességének megítélésénél. Az átszervezést követő egy-két esztendőben, jó eredménynek számított, ha egy-egy szövetkezet biztosította tagjai gondtalan megélhetését. Ma is fontos ez, de ennyiből ma már nem lehet „megélni”. Többet kell nyújtaniok, legalábbis a közepesen és a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek, mégpedig erejükhöz mérten hozzájárulni a biztonságos gazdálkodáshoz azzal, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt, vetőmagot, anyagot és pénzt tartalékolnak. Nem új gondolat a mezőgazdaságban a tartalékolás, s éppen ezért ennek fontosságáról nem is nehéz meggyőzni a termelőszövetkezetek tagságát. Eredményes esztendő után az egyéni gazda is tartalékolt takarmányt, pénzt. Tartalékolt még a szükségleten felül is, az előre nem látható nehézségekre. A gazdálkodás, a mezőgazdaság jellegéből fakad, hogy — amint ma mondjuk — senki nem mehet biztosra. A tavalyi esztendő jól sikerült. De vajon milyen lesz a következő? Az időjárás ugyancsak keresztül húzhatja még a megszilárdult termelőszövetkezetek tagságának számítását is. Még inkább bizonytalan a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodása, melyeknél az eredményeket az időjárás sokkal jobban befolyásolja. A tartalékolás gondolata először a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben vetődött fel. Az országos ceglédi Vörös Csillag Termehírű főszövetkezet tagsága már évek óta biztosítja gazdálkodását azzal, hogy a felosztható jövedelemből tekintélyes összeget tartalékol. Hogy mennyire indokolt ez az előrelátás, éppen az 1962-es esztendő bizonyítja. Árvíz és jégkár érte a szövetkezetet. Az előző évben félretett pénz azonban biztosította, hogy a betervezett jövedelmet a nehéz esztendőben is ki tudták fizetni. De több jól gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága is így gondolkodott s a tartalék minden esetben jól kamatozott. A mostani közgyűlésekre zárszámadási is éppen az a jellemző, hogy a termelőszövetkezeti tagok többsége szívesen képez olyan biztonsági alapot a tavalyi eredményes gazdálkodás után, amely olyan reményekre jogosítja fel őket, hogy a következő zárszámadáson ugyanennyit, vagy ennél többet oszthatnak. Mert a tartalék biztonságot jelent. Mihók Sándor MOSZKVA Szovjet-kínai évforduló Moszkvában, a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában szombaton gyűlést tartottak a szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A KOHÁSZ (Fotó: Kotroczó) Felszabadulási versenyben: Export ez SKF hazájába - Diósd hívja Debrecent! Gyár a jegenyék alatt - Tanulók mesterfokon Tétel: a hajszál tizedrésze - Négyet egy csapásra „Diósd hívja Debrecent!”, „Diósd hívja Debrecent!” és Kopog a távgépíró-masina Debrecenben is hamar megtudják a hírt: a fővárosközeli csapágyüzem párviadalra szólítja a debreceni golyóscsapágy gyárat. A partner válasza még nem érkezett meg, de tudjuk, milyen fegyvertárat készít a harcra a kihívó. Stratégiai főereje, hogy jóformán minden termékét külföldnek címzi. Még Svédországba, a monopolisztikus SKF-csapágy hazájába is! Ez magában nagy tétek Ez idén fontosabb berendezésekhez minden eddiginél precízebb csapágyakat kér a rendelő. Ezzel együtt kétszázezres többletet kell elővarázsolni, s még ez is csak közelít a kívánságokhoz. Több kellene! Hogyan győznek erőn felülinek ígérkező munkát? A tavaly sok üggyel-bajjal indult tűgörgőüzemben a tanulót sem engedik mesternívó alatt dolgozni. Ez annyit tesz, hogy aki tegnap vett munkaruhát magára, annak is kötelező a száz százalék. jenségről. Nincs szó lehetetAddig míg maga nem képes megállni saját lábán, gyakorlott régi munkatársak segédkeznek. Újabb tétel: a hajszál tizedrésznyi pontosságával megmunkálni a kényes alkatrészeket. Egyetlen megoldás: a javító, karbantartó iparosok minden eddiginél jobb kondícióban tartják a gépeket. Egy másik húzás, a görgők felületét csiszoló és finomító köszörűk fordulatát gyorsítják. A többi matematika: tempósabban készülnek el A csodafegyver a „négyet egy csapásra!” masina lesz. Az eddig hosszú rúdacélból szabdalt, többféle akcióval formált tűgörgőket sajtoló berendezéssel akarják előteremteni. Négy műveletet bonyolítanak le egy füst alatt! És egy kis környezettanulmány. Nehezen ismer rá a Diósdi Csapágy gyár környékére, aki tavasz derekán — végén kocog arrafelé. Sok kolléga harminc önkéntes órát ajánlott a szépítés szolgálatába. Minden talpalatnyi földet pázsit borít majd, virág nyílik mindenfelé, s porta elé ifjú jegenyefák kerülnek. Ilyen a fegyvertár. A vezérkar a vád, amelyik Felszabadulás-banmegfogalmazta és távolba röpítette a baráti hadüzenetet T. Gy. Fő feladat: # gazdastígossdíg és a célszerűség A JÁRÁSI ÉS VÁROSI TANÁCSELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE Szombaton délelőtt a Pest megyei Tanács épületében értekezletre gyűltek össze, a járási és városi tanácsok vb-elnökei, hogy megtárgyalják az 1965. évi népgazdasági tervből adódó feladatokat. Az értekezletet Varga Péter a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Dr. Mátyás Boldizsár a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztató előadást tartott. Elmondotta többek között, hogy 1965-ben Pest megye összesen 89 millió 136 ezer beruházási összeg forint felett rendelkezik. Ennek túlnyomó 74 millió 409 ezer többségét forintot építkezésre fordítanak. Ezenkívül még 20 millió 600 ezer forintot tesz ki a községfejlesztési alapok építkezésekre fordítható beruházása. Ez évben a tanácsoknak és az irányításuk alatt álló vállalatoknak is fokozottabb gondot kell fordítaniuk a takarékosságra, a beruházási összegek célszerű és használására. hatékonyabb • fel- Az idei terv kidolgozásánál arra törekedtek, hogy a már megkezdett, folyamatban levő beruházásokat befejezzék, ennek érdekében csökkentették az új, induló beruházások előirányzatait. Pest megye tervében a legjelentősebb összeget, több mint 26 millió forintot a központi lakásberuházások megvalósítására fordítanak. Igen jelentős összeggel szerepel a tervben a vízellátás, a csatornázás fejlesztése, az idegenforgalom színvonalának emelése és a helyi ipar termelésének érdekében megkezdett építkezések befejezése is. A tájékoztatózott a harmadik foglalkoztéves terv előkészítésével is: a tanácsok feladata e téren az, hogy az idén kidolgozandó javaslatokat a reális, megvalósítható célkitűzések alapján állítsák össze. i liorfrese inithihanések ! Szerződéses felárral vesznek át minden vágóállatot! Az elmúlt évben megyénkben lényegesen növekedett a háztáji anyakocák és hízósertések száma. Tekintettel arra, hogy az előző évekhez képest lényegesen több sertés került piacra, valamint az ismert forgalmi korlátozásokra, a hízósertés nem talált vevőre. Igen sok községből fordultak lapunkhoz, valamint az Állatforgalmi Vállalathoz azzal a kéréssel, hogy a meghízlalt sertéseiket szerződött áron vásárolja fel a vállalat, annak ellenére, hogy azokra nem kötöttek szerződést. A vállalat ennek — a fennálló rendeletek értelmében — mind ez ideig nem tehetett eleget Most kedvező döntést hoztak az illetékes szervek. Az Állatforgalmi Vállalat szerződéses feltételeknek megfelelően felvásárolhatja a háztáji, vagy egyéni állattartók olyan hízott sertéseit, amelyek elérik a szerződési szintet. Az így megvásárolt hízott sertések után nem juttathatnak takarmányt, viszont a sertés kilójáért 1,50 forintos takarmánymegvártási árat kapnak a gazdák. Ez a kedvezmény 1965. március 15-ig érvényes. Kedvezően bírálták el az illetékesek a termelőszövetkezetek azon kérését is, hogy vizsgálják felül a most selejtezésre kerülő nőivarú marhák értékesítésével kapcsolatos szabályokat. Eddig ugyanis, csak akkor járt magasabb, úgynevezett szerződéses ár az állatért, ha a termelő, vagy a tsz az állatot legalább kilencven napig hizlalta a szerződés megkötése után. Az ismert takarmánygondokra való tekintettel, ezen az intézkedésen is módosítottak. Március 31-ig azonnali átvétel esetén is szerződött árat fizet a vállalat, ha az állat eléri az átvételi szintet. Mint mondani szokás, lapunk „elsőkézből” kapta ezt a tájékoztatást. Az állatforgalmi igazgatója még az előtt közölte ezt velünk, mielőtt a kirendeltségeket értesítette volna. Hétfőn azonban már a felvásárlók a hivatalos utasítást is kézhez kapják. N. I.