Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

PEST MEGYEI VISAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA EX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 14, VASÁRNAP Kocsa Popovics Ben Bellánál Ahmed Ben Bella algériai köztársasági elnök szomba­ton fogadta Kocsa Popovics jugoszláv külügyminisztert, aki péntek óta hivatalos lá­togatásra Algírban tartózko­dik. BRÜSSZEL Traktoros­felvonulás Hatalmas folt pénteken paraszt­tüntetés a nyugat bel­­giumi Tournai-ban Két és fél­ezer cukorrrépatermelő az el­len tiltakozott, hogy a kor­mány nem hajlandó emelni a felvásárlási árakat. A parasz­tok traktoros felvonulását páncélkocsikkal megerősített rohamrendőr­ség verte szét. A 20. évfordulón ÍGY ÜNNEPELT BUDAPEST A Fővárosi Tanács ünnepi ülése Koszorúzás a Szabadság­ téren A Fővárosi Tanács szomba­ton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásá­nak 20. évfordulójáról. Az új városi háza feldíszített nagyter­mében rendezett ünnepi ta­nácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Sar­lós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke, A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titká­ra, az évforduló ünnepségeire hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­­­dapesti nagykövete. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából ha­zánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai, a főváros felszabadításában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizánegységek számos tagja. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszé­det. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság tit­kára, a szovjet küldöttség ve­zetője üdvözölte az ünnepi ta­nácsülés részvevőit. Az ünnepi tanácsülés hatá­rozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulá­sának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fő­városban végzett építő mun­káról, a hitleri fasizmus elle­ni harc hőseiről és mártírjai­ról emlékezik meg. Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalomából, szombaton a fővárosi szerve­zetek koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékműnél. A koszorú­zási ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság, hlalmi munkás-paraszt a forra­kor­mány és az Elnöki Tanács szá­mos tagja, politikai és társa­dalmi életünk sok ismert kép­viselője. Jelen volt G. A. Gye­­nyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A tartalék — biztonság F­ebruár a zárszámadás időszaka: tek tagsága A szövetkező­közgyűlésen vi­tatja meg, milyen sikerrel járt múlt évi erőfeszítése. számadatokból fontos követ­­­keztetéseket vonnak le, s azt az idén gyümölcsözőe­n hasz­nosíthatják. A zárszámadó közgyűlésen dönt a tagság ar­ról is, hogy mire fordítja a jövedelmet. Bár a zárszámadási közgyű­lések zöme még hátravan, az előzetes felmérésekből arra lehet következtetni, hogy ta­valy eredményesebben gazdál­kodtak a megye szövetkezetei, mint a megelőző esztendőben. Nagyon sok jel mutat erre. Az egyik — ami a tagság szem­pontjából különösen jelentős —, hogy növekedett az egy­­egy tagra jutó jövedelem. 1963- ban meglepően sok volt mérleghiányos termelőszövet­a keret. A hathatós segítség, a jobb munka eredményekép­pen számuk jelentősen csök­kent. Az eddig lezajlott köz­gyűlések hangulata arra en­ged következtetni, hogy to­vább szilárdult a szövetkezeti gazdákban a bizalom a köz iránt. T­éves úton járnánk, ha a szövetkezetek gazdálko­dásának eredményeit kizáró­lag a kiosztott jövedelem nagysága alapján ítélnénk meg. Bár kétségtelen, hogy osztani, s főként többet oszta­ni abban a szövetkezetben lehet, ahol eredményesen gaz­dálkodtak, mégsem ez az iga­zi mérce. Hogy egy-egy ter­melőszövetkezet eredménye­sen gazdálkodott-e vagy sem, azt sokkal jobban megkutat­ja az, hogy mennyire alapoz­ta meg a szövetkezet jövő évi gazdálkodását. A napokban tanúi voltunk két termelőszö­vetkezeti főkönyvelő beszélge­tésének. Az egyik azzal di­csekedett, hogy egy esztendő alatt tizenöt forinttal növelték a munkaegységenkénti delmet, s az meghaladja jövő­a negyven forintot. Társa el­mondotta, hogy náluk „csak” negyven forintot munkaegységenként­ osztanak A töb­bet osztó szövetkezet főköny­velője lekicsinylően húzta fél­re a száját, mire kollegája megkérdezte: „mennyit tarta­lékoltatok üzemviteli költsé­gekre.” Kényszeredetten val­lotta be a már-már fennhéjá­zó főkönyvelő, hogy alig né­hány százezer forintot. „No látod, mi hárommillió forintot tartalékoltunk”. S megtoldotta egy tanáccsal: „Jobb lett vol­na, ha „csak" negyvenet oszt­­tok, de biztosan állnátok a lá­batokon". É­vről évre fejlődik a szö­vetkezeti mozgalom. Ép­pen a fejlődés hozza magával, hogy az idő előrehaladtával, más mércét kell alkalmazni a gazdálkodás eredményességé­nek megítélésénél. Az átszer­vezést követő egy-két eszten­dőben, jó eredménynek szá­mított, ha egy-egy szövetke­zet biztosította tagjai gondta­lan megélhetését. Ma is fon­tos ez, de ennyiből ma már nem lehet „megélni”. Többet kell nyújtaniok, legalábbis a közepesen és a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek, még­pedig erejükhöz mérten hozzá­járulni a biztonságos gazdál­kodáshoz azzal, hogy megfele­lő mennyiségű takarmányt, vetőmagot, anyagot és pénzt tartalékolnak. Nem új gondolat a mező­gazdaságban a tartalékolás, s éppen ezért ennek fontosságá­ról nem is nehéz meggyőzni a termelőszövetkezetek tagságát. Eredményes esztendő után az egyéni gazda is tartalékolt ta­karmányt, pénzt. Tartalékolt még a szükségleten felül is, az előre nem látható nehézsé­gekre. A gazdálkodás, a mező­­gazdaság jellegéből fakad, hogy — amint ma mondjuk — senki nem mehet biztosra. A tavalyi esztendő jól sikerült. De vajon milyen lesz a követ­kező? Az időjárás ugyancsak keresztül húzhatja még a megszilárdult termelőszövet­kezetek tagságának számítását is. Még inkább bizonytalan a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodása, melyeknél az eredményeket az időjárás sok­kal jobban befolyásolja. A tartalékolás gondolata először a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben ve­tődött fel. Az országos ceglédi Vörös Csillag Terme­hírű főszövetkezet tagsága már évek óta biztosítja gazdálko­dását azzal, hogy a felosztha­tó jövedelemből tekintélyes összeget tartalékol. Hogy mennyire indokolt ez az elő­relátás, éppen az 1962-es esz­tendő bizonyítja. Árvíz­ és jégkár érte a szövetkezetet. Az előző évben félretett pénz azonban biztosította, hogy a betervezett jövedelmet a ne­héz esztendőben is ki tudták fizetni. De több jól gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága is így gondolkodott s a tartalék minden esetben jól kamato­zott. A mostani közgyűlésekre zárszámadási is éppen az a jellemző, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok többsége szívesen képez olyan bizton­sági alapot a tavalyi eredmé­nyes gazdálkodás után, amely olyan reményekre jogosítja fel őket, hogy a következő zár­számadáson ugyanennyit, vagy ennél többet oszthatnak. Mert a tartalék biztonságot jelent. Mihók Sándor MOSZKVA Szovjet-kínai évforduló Moszkvában, a szakszerve­zetek házának oszlopcsarno­kában szombaton gyűlést tartottak a szovjet—kínai ba­rátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A KOHÁSZ (Fotó: Kotroczó) Felszabadulási versenyben: Export ez SKF hazájába - Diósd hívja Debrecent! Gyár a jegenyék alatt - Tanulók mesterfokon Tétel: a hajszál tizedrésze - Négyet egy csapásra „Diósd hívja Debrecent!”, „Diósd hívja Debrecent!” és Kopog a távgépíró-masina Debrecenben is hamar megtudják a hírt: a fővá­­rosköz­eli csapágyüzem pár­viadalra szólítja a debreceni golyóscsapágy gyárat. A partner válasza még nem érkezett meg, de tudjuk, mi­lyen fegyvertárat készít a harcra a kihívó. Stratégiai főereje, hogy jóformán min­den termékét külföldnek címzi. Még Svédországba, a monopolisztikus SKF-csapágy hazájába is! Ez magában nagy tétek Ez idén fontosabb be­rendezésekhez minden eddigi­nél precízebb csapágyakat kér a rendelő. Ezzel együtt két­százezres többletet kell előva­rázsolni, s még ez is csak közelít a kívánságokhoz. Több kellene! Hogyan győznek erőn fe­lülinek ígérkező munkát? A tavaly sok üggyel-bajjal indult tűgörgőüzemben a ta­nulót sem engedik mester­nívó alatt dolgozni. Ez an­­­nyit tesz, hogy aki tegnap vett munkaruhát magára, annak is kötelező a száz százalék. jenségről. Nincs szó lehetet­Addig míg maga nem képes megállni saját lábán, gyakorlott régi mun­katársak segédkeznek. Újabb tétel: a hajszál ti­­zedrésznyi pontosságával meg­munkálni a kényes alkatré­szeket. Egyetlen megoldás: a javító, karbantartó iparosok minden eddiginél jobb kon­dícióban tartják a gépe­ket. Egy másik húzás, a görgők felületét csiszoló és finomító köszörűk fordula­tát gyorsítják. A többi ma­tematika: tempósabban ké­szülnek el A csodafegyver a „négyet egy csapásra!” masina lesz. Az eddig hosszú rúdacélból szabdalt, többféle akcióval formált tűgörgőket sajtoló berendezéssel akarják előte­remteni. Négy műveletet bo­nyolítanak le egy füst alatt! És egy kis környezettanul­mány. Nehezen ismer rá a Diósdi Csapágy gyár környé­kére, aki tavasz derekán — végén kocog arrafelé. Sok kolléga harminc önkéntes órát ajánlott a szépítés szol­gálatába. Minden talpalatnyi földet pázsit borít majd, vi­rág nyílik mindenfelé, s porta elé ifjú jegenyefák ke­­­rülnek. Ilyen a fegyvertár. A ve­zérkar a vád, amelyik Felszabadulás-ban­megfogalmazta és távolba röpítette a baráti hadüzenetet T. Gy. Fő feladat: #­ gazd­astígossdíg és a célszerűség A JÁRÁSI ÉS VÁROSI TANÁCSELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE Szombaton délelőtt a Pest megyei Tanács épületében értekezletre gyűltek össze, a járási és városi tanácsok vb-elnökei, hogy megtárgyal­ják az 1965. évi népgazdasá­gi tervből adódó feladatokat. Az értekezletet Varga Péter a megyei tanács elnöke nyi­totta meg. Dr. Mátyás Boldizsár a me­gyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztató előadást tartott. Elmondotta többek között, hogy 1965-ben Pest­ megye összesen 89 millió 136 ezer beruházási összeg forint felett rendelkezik. Ennek túlnyomó 74 millió 409 ezer többségét forintot építkezésre fordítanak. Ezen­kívül még 20 millió 600 ezer forintot tesz ki a községfej­lesztési alapok építkezésekre fordítható beruházása. Ez évben a tanácsoknak és az irányításuk alatt álló vállala­toknak is fokozottabb gondot kell fordítaniuk a takarékos­ságra, a beruházási összegek célszerű és használására. hatékonyabb • fel- Az idei terv kidolgozásánál arra töreked­tek, hogy a már megkezdett, folya­matban levő beruházá­sokat befejezzék, ennek érdekében csökkentet­ték az új, induló beruházások­ előirányzatait. Pest megye tervében a legjelentősebb ös­­­szeget, több mint 26 millió fo­rintot a központi lakásberu­házások megvalósítására for­dítanak. Igen jelentős összeg­gel szerepel a tervben a víz­ellátás, a csatornázás fejlesz­tése, az idegenforgalom szín­vonalának emelése és a helyi ipar termelésének érdekében megkezdett építkezések befe­jezése is. A tájékoztató­zott a harmadik foglalko­ztéves terv előkészítésével is: a tanácsok feladata e téren az, hogy az idén kidolgozandó javaslatokat a reális, megva­lósítható célkitűzések alapján állítsák össze. i liorfrese inithihan­ések ! Szerződéses felárral vesznek át minden vágóállatot! Az elmúlt évben megyénk­ben lényegesen növekedett a háztáji anyakocák és hízóser­tések száma. Tekintettel ar­ra, hogy az előző évekhez ké­pest lényegesen több sertés került piacra, valamint az is­mert forgalmi korlátozásokra, a hízósertés nem talált vevőre. Igen sok községből fordul­tak lapunkhoz, valamint az Állatforgalmi Vállalathoz az­zal a kéréssel, hogy a meghíz­­lalt sertéseiket szerződött­­ áron vásárolja fel a vállalat,­­ annak ellenére, hogy azokra­­ nem kötöttek szerződést. A vállalat ennek — a fennálló­ rendeletek értelmében — mind ez ideig nem tehetett eleget Most kedvező döntést hoz­tak az illetékes szervek. Az Állatforgalmi Vállalat szerződéses feltételeknek meg­­­felelően felvásárolhatja a ház­táji, vagy egyéni állattartók olyan hízott sertéseit, amelyek elérik a szerződési szintet. Az így megvásárolt hízott ser­tések után nem juttathatnak takar­mányt, viszont a sertés kiló­jáért 1,50 forintos takarmány­­megvártási árat kapnak a gazdák. Ez a kedvezmény 1965. március 15-ig érvényes. Kedvezően bírálták el az il­letékesek a termelőszövetkeze­tek azon kérését is, hogy vizs­gálják felül a most selejtezés­re kerülő nőivarú marhák ér­tékesítésével kapcsolatos sza­bályokat. Eddig ugyanis, csak akkor járt magasabb, úgyne­vezett szerződéses ár az ál­latért, ha a termelő, vagy a tsz az állatot legalább kilenc­ven napig hizlalta a szerződés megkötése után. Az ismert takarmánygon­dokra való tekintettel, ezen az intézkedésen is módosítottak. Március 31-ig azonnali átvétel esetén is szerződött árat fizet a vál­lalat, ha az állat eléri az átvételi szintet. Mint mondani szokás, la­punk „elsőkézből” kapta ezt a tájékoztatást. Az állatforgal­mi igazgatója még az előtt kö­zölte ezt velünk, mielőtt a ki­­rendeltségeket értesítette vol­na. Hétfőn azonban már a fel­vásárlók a hivatalos utasítást is kézhez kapják. N. I.

Next