Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
UTAK ÉS TÁBLÁK ELLENŐRE Közvitáinkon a forgalom részvevői gyakran találkozhatnak egy sárgára festett oldalkocsis motorkerékpárral Talán feltűnéskeltés céljából csíkozta, mázolta ilyenre tulajdonosa a motort? Külsejéről ítélve ezt is gondolhatnánk. Csupán a felerősített kézi jelzőtárcsa sejteti hivatalos jellegét, no, meg a rendszám, ami állami használatról tanúskodik. — Tényleg valami csodabogárnak néznek egyesek — mondja Kuli József, a jármű vezetője —, pedig a KPM Közúti Igazgatóságának a dolgozója vagyok. Feladatom a műutak rendbentartása, ellenőrzése. — Tehát afféle motorizált útőr? — Úgy is mondhatnánk. Napi munkaidőm alatt járom a körzet műutait. Ha rongálódást észlelek, azonnal jelentést teszek feletteseimnek. Nemcsak az útburkolat érdekel. Legalább annyira fontos a jelzőtáblák megfelelő elhelyezése és karbantartása is. Ezen a téren is sok a tennivaló. Mi igyekszünk a forgalom biztonságát a megfelelő jelző- és utasító vagy tilalmi táblákkal is elősegíteni. Csupán azt kérjük a járművek vezetőitől, ők is méltányolják törekvésünket. Közlekedésükkel ne rongálják, ne szennyezzék az útburkolatot és tartsák tiszteletben tábláink jelzéseit. A hajdani útkaparók utak és helyett gépesített alakulat indul az jelzőtáblák javítására. (Kép, szöveg: Jakab Zoltán) Tiszteletbeli úttörő a gyógyszerész bácsi November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából nemcsak az üzemekben, hanem az iskolákban is emlékünnepélyeket, ünnepi csapatgyűléseket tartanak. Cegléden, a Széchenyi úti általános iskola úttörői és kisdobosai már napok óta lelkesen készülődnek erre az helyre. Nem általános, inkább szokatlanul bensőséges ünnemegemlékező ünnepség lesz csapatgyűlésük. November ötödikén délben kedves vendéget vár az iskola valamennyi úttörőraja. Horváth József kitüntetett főgyógyszerészt hívták meg az ünnepi csapatgyűlésükre, aki az idén kapta meg a magyar— szovjet barátság emlékérmét a II. világháborúban végzett lelkes, emberéletet mentő cselekedeteiért, azért, hogy több mint ötven szovjet sebesültet mentett meg az életnek. A Széchenyi úti általános iskola úttörőcsapata a főgyógyszerészt tiszteletbeli úttörővé avatja, és neve, embersége az úttörők csapatnaplójában példás emlékeztetőként áll majd ezután. , KUTYAKAPARO A Kőröstetétlen felé vezető út mellett érdekes műemlékre bukkan a vándor. Terebélyes nyárfák már erősen megritkult lombozata mögül kikiricssárgán virít át egy csudálatos gondossággal kitatarozott épület, falán kopottas márványtáblával. A márványba vésett szöveg ekképpen szól: Petőfi Sándor a csárdában időzött 1847. évben, s erről írta a Kutyakaparó című remek költeményét. Örök emlékül jelölték meg az abonyi járási és szomszédos községek 1922. Az emléktábla alatt rozsdás kampósszeg, rajta elszáradt babérkoszorú. A házon ajtó is, van, sötétbarnára lakkozott , kerete fölött pedig narancssárga cégtábla, zölddel, hupikék kel, pirossal kicifrázott felirattal, amely elárulja a „jámbor utazó”-nak, hogy belül, ha az ajtóról leszednék a lelakkozott keresztvasat, italboltot találna, mégpedig a földművesszövetkezetek 51. számú üzemegységét. Petőfi Sándor örökszép verse így kezdődik: Kívül-belül szomorú csárda ez a Kutyakaparó... Az egyik későbbi strófában S . pedig így egészíti ki a képet: Pendelyes gyerek voltam még, S mikor i Az az eső esett, Mely falának kétharmad részéről: Levitte a meszet... A költőt, aki százhúsz esz 5«tendővel ezelőtt tévedt idei vándorútján, nagyon lehangolta az ütött-kopott csárda szó- s ború látványa, de azt hiszem, hogy ennek a nyilván nagy műgonddal és bámulatosan „kifinomult” ízléssel felújított hacacárés „műremeknek” a képe százszorta, ezerszerte lehangolóbb. A mai jámbor utazónak, akinek lelkében gyerekkora óta muzsikál a felségesen szép Petőfi-költemény megdobban a szíve, hangulata, amikor megtudja, hova tévedt. De aztán, úgy érzi, hogy — ha meg akarja őrizni a vers hangulatát , gyorsan, nagyon gyorsan menekülnie kell a gorombán rikoltozó látvány elől. És menekül is! Magyar László PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÍeSZERE X. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM A legközérdekűbb napirend: a téli áruellátás Holnap ülésezik a városi tanács Ülést tart pénteken, november 4-én délelőtt kilenc órai kezdettel Cegléd város és a végrehajtó bizottsága. tanács ülésen három napirendi pont kerül megvitatásra. A lejárt idejű határozatok végrehajtásáról Bódizs Antal vb-elnökhelyettes számol be. Beszámolója után a felvásárlási csoport vezetője, Retkes Gyula ad jelentést arról, hogy hogyan teljesítették eddig járásban a felvásárlási irányú számokat, és ezek, valamint a szerződéses fedezetek alapján felmérve milyen eredmény várható az éves tervük teljesítésében. Befejezésül Cegléd lakosságának élelmiszer- és iparcikk-ellátásáról tart tájékoztatót Revuczki Gyula, a kereskedelmi csoport vezetője. A napirendi pontok megviatatását — szokáshoz híven — bejelentések, elhangzása követi. Indítványok Ez alkalommal a mezőőrök alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok eredményeit Hayl Károly, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismerteti, majd a csíkosszéli munkák továbbfolytatásáról szóló bejelentés hangzik el. A megvitatásra kerülő napirendi pontok közül a város lakosságát az élelmiszer- és iparcikkárusításról szóló érinti leginkább. A városban üzemelő állami és szövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózat árudai a harmadik negyedév végéig 256 millió 980 ezer forint értékű árut hoztak forgalomba. Az elmúlt évi, hasonló bázisidőszakhoz képest ez az összeg 16 millió 79 ezer forint értékkel volt nagyobb. Ez főként élelmiszerekben és vegyesipari cikkekben mutatkozott. A nagyobb érték ellenére az idén vegyes ruházati cikkekből 2,5 százalékkal volt kisebb az áruforgalom értéke. Ezt a csökkenést befolyásolta az év elején leszállított, egyes ruházati cikkek fogyasztói árának csökkentése. Az alapvető élelmiszerekből szükségleteknek megfelelő mennyiség került a boltokba. A harmadik negyedév végére javult az egyik gyakran gondot okozó probléma: a tőkehús-ellátás is. A fagyasztott áru minimális mennyiségű volt, és áruféleségekben mutatkoztak azért hiányossáigok. Vágott baromfiból szükségletnek megfelelő mennnyiség jutott a boltokba, és a halászati idény kezdetétől az élőhal-ellátás is megfelelő, fennakadásmentes. A tájékoztató jelentésben szó esik a Tejipari Vállalat áruinak értékesítéséről is. A készített vaj mennyisége eddig minden igényt kielégített, viszont a boltokba szállított tej kifogásolható minősége és a késedelmes áruszállítás több esetben váltotta ki a kereskedelem és a fogyasztók részéről egyaránt a jogos panaszok egész sorát. Keskedelmi vállalata A kiskekifogásolt áruminőség miatt kötbérigényt nyújtott be a Tejipari Vállalatnak. A továbbiakban a téli szezonáruk biztosításáról, a tárolási lehetőségekről, és a ruházati szakboltok áruválasztékának bővítéséről, valamint az fmsz üzemeltetésében működő kölcsönzőbolt forgalmának alakulásáról hangzik el tájékoztató a városi tanács ülésén. (es) Tupírozott barikák Sétálgattak Rákóczi úton lasasú, lengő-ringó léptekkel, ahogy az ember akkor jár-kel, mikor úgy érzi: nincs a föld kerekén nála milliomosabb időmilliomos. Feledhetetlen, feltűnő jelenség volt mind a kettő, aki látta őket, valószínű, hogy megemlegeti. Bronzos, mahagónis Zaubertonfényű hajuk magasra zott búbbá tornyaalakította a fejüket, s nyakuk táján szelíd vonalú kun-korban alkalmazkodott tulajdonosaik testalkatához. Viszont cseppet sem méltányolta a hajtulajdonosok nemét, akik — frizurájuk ellenére — foglalkozásuk, személyazonossági igazolványuk, bajusz- és szakállkezdeményük után ítélve a férfi nemet voltak képviselni.hivatottak Előttük, utánuk, mellettük forgott az utca népe, széles volt a mosolyra bejárókelők képe, amerre elvonultak. X Úgy látszik, mindenki „tudta értékelni a hárijukat”. Még egy idős, sokszoknyás, hajlott hátú nénő is megfordult utánuk vagy kétszer. — Ez már döfi! — rezgeti a hangja. — Hej, ha az én Péter fiam lovának, a Panninak ekkora sörénye lenne, de büszkén fogatozna vele a vasárnapi műszakban! De a Fanninak nincs ilyen szép sörénye, — motyogta : tovább. — Talán a birkáknak... a tsz-birkák gyapja majdnem „tupírozott” ...ilyen ] — es 1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ünnepségek november 7. tiszteletére A város és a járás üzemeiben, intézményeiben és mezőgazdasági nagyüzemeiben egyaránt nagy készülődés előzi meg november 7-nek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulójának ünnepét. Vasárnap, november 6-án, délelőtt fél 10 órakor gyülekeznek a Szabadság téren a koszorúzási ünnepség részvevői. Tíz órakor elindul a koszorúzási menet, hogy a kegyelet és hála koszorúit elhelyezzék a szovjet hősi emlékműveknél és a Lenin-szobornál. Szombaton a műszak befejezése után a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál nagyszabású ünnepségen emlékeznek meg a gyár dolgozói a világtörténelem nagy eseményéről. A színvonalas kultúrműsort a Táncsics iskola úttörőcsapata mutatja be. Szombaton minden vállalatnál, üzemben és termelőszövetkezetben ünnepséget rendeznek és több helyen a jó munkát végző dolgozóknak jutalmakat osztanak. A nőtanács magyar és szovjet asszonyok találkozóját rendezi meg, sor kerül az úttörők és pionírok, valamint a KISZ- isták és a Komszomol szervezet fiataljainak baráti összejövetelére is. Piacon a termelőszövetkezetek Tőlük is függ a választék bősége A termelőszövetkezetek egyik jelentős feladata a helybeli lakosság élelmiszerellátása. Ezért egyre több elárusítóhelyet létesítenek a mezőgazdasági üzemek a községekben és a városban. A ceglédi piacon nemcsak a város közös gazdaságai árusítanak, hanem a járás termelőszövetkezetei is építettek pavilonokat. Itt találhatók a törteli, jászkarajertői, nyársapáti, csemői gazdaságok árui. Az itthoni igények kielégítésén túl távolabbi területek ellátásában is részt vesznek. A jászkarajenői Új Barázda Tsz Tatabányán, a törteli Aranykalász Tsz Kispesten, a csemői Szabad Föld Tsz Szolnokon nyitott elárusítóhelyet. Erdélyi Gábor, a járási tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a közös gazdaságok feladata a helyi ellátás biztosítása. Az országos értékesítés viszont az állami felvásárlás dolga. Ezek a vállalkozások az új mechanizmus szellemében születnek és támogatásban részesülnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kezdet nehézségeit. A mezőgazdasági üzem elsőrendű feladata a termelés. Ezt a vezetőknek és a tagságnak egyaránt figyelembe kell venni. Nem hanyagolható el természetesen az értékesítés sem, de itt a vezetőknek a legjárhatóbb utat kell megkeresni. Az abonyi termelőszövetkezetek például vállalkoztak a község ellátására. Korszerű elárusítóhelyeket nyitottak. A többezer holdas gazdaságoknak, a Kossuth és a József Attila tsz-nek jó kapcsolataik vannak az állami felvásárlással. Nem is csoda, hogy ezek a mezőgazdasági üzemek, amelyek zöldáruból, burgonyából, egyéb terményekből száz vagonokban számolnak, ragaszkodnak a nagy tételekben való értékesítéshez. A fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat lényeges áldozatokat követel a termelőszövetkezetektől. Ki kell építeni egy apparátust a termelőhelyen, amely mindig időben gondoskodik arról, hogy az elárusítóhelyek állandóan piacképes árut kapjanak. Gondosan kell megszervezni az áruk szállítását, viszont az sem lenne helyes, ha ez a szállítás a sürgős gazdasági feladatok elől vonná el a járműveket. Az elárusítóhelyhez megfelelő eladók kellenek. Gondoskodni kell, hogyan tudják az üzemek az árusítás folyamatosságát biztosítani. Nem áll-e fenn az a veszély, hogy árulemping idején tömegesen jelentkezik a portéka, de az esztendő néhány hónapjában zárva kell tartani a pavilont áruhiány miatt Itt jelentkezik a tárolás kérdése. Vannak termények, mint például a burgonya, amiket aránylag jelentéktelen költséggel, szabadtéri tárolással is jól el lehet helyezni, de vannak olyan árufélék is, amelyek gondos tárolást kívánnak. Az elnök-helyettes elmondotta, hogy véleménye szerint az a helyes, ha a mezőgazdasági üzemek értékesítése a helyi igények kielégítésére szorítkozik. A nagyobb távolságra történő értékesítés nagyobb kockázattal jár és lényegesen emeli az értékesítés költségeit. Szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői a közvetlen fogyasztónál való értékesítés a gazdaságosság szempontjából körültekintően vizsgálják meg az árakat. Az sem végleges megoldás, hogy minden termelőszövetkezetnek van elárusítóhelye. A városban és a járásban lehetne a közös gazdaságoknak együttes értékesítési helye. Ezek a központok gondoskodnának az áru beszállításáról és értékesítéséről. Az együttes eladás csökkentené a költségeket, a több helyről érkező áru gazdagabbá tenné a választékot. A termelőszövetkezetek kezdeményezése hasznos. A közvetlen értékesítés módjainak végleges kialakulásáig azonban még sok tapasztalatra van szükség. (rossi) TORNÁBAN: Jobb eredménnyel sem sikerült előbbre lépni Szombaton a Sportcsarnokban rendezték meg az országos ifjúsági csapatbajnokság elődöntőjét. A döntőbe öt budapesti és négy vidéki csapat került. A Ceglédi Építők lányai nagy akarással, lelkesedéssel készültek a versenyre, de szereplésüket ezúttal nem kísérte szerencse. Raffay Éva, a csapat egyik erőssége, a bemelegítő során a kezén megsérült. Ennek ellenére megpróbálkozott a versenyzéssel, de sem sikerült egy gyakorlata Végeredményben a csapat a kilenctagú mezőnyben az utolsó helyen végzett, bár most azokat a csapatokat, amelyektől a vidékbajnokságon pontokkal kapott ki — Székesfehérvárt, illetve Debrecent — 0,2 és 0,4 pontnyira közelítette meg. Városunk csapata erőteljes gyakorlatával, végre már a szerencsétől is támogatva, lényegesen előbb, a középmezőnyben is végezhetett volna. A legjobbak: Kratochwill, Horváth és Martinovics voltak, de Kerekes és Etédi megtettek minden tőlük telis hetőt. KOSÁRLABDA Zsámbéki FTSK-Ceglédi Kossuth Gimnázium 65:50 A Kossuth Gimnázium kosárlabdacsapata az 1966-os évad utolsó idegenbeli mérkőzésére szombaton Zsámbékra utazott. Zsámbéki FTSK—Ceglédi Kossuth Cegléd Gimnázium 65:50. Ungurján, Maczali, Sallai, Lénárd, Vass. Csere: Dávid. A gyenge napot kifogó, indiszponáltan játszó ceglédi csapat megérdemelte a vereséget. A csapat legjobbja Vass volt — 18 pontot ért el —, azonban ezen a mérkőzésen ő sem a megszokott nagystílű, irányító játékot nyújtotta. Ezzel a vereséggel a csapat lekerült az oly régóta birtokolt harmadik helyről, de ha szombaton itthon megverik Nagykátát, akkor a ceglédi kosárlabdasport történetében először, éremmel zárnák az idényt. Gór István mr £ * vasm* Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Cegléden, november 6-án, vasárnap. A vásárra minden vészmentes helyről, mindenfajta állat felhajtható.