Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

MESÉL A MULT Vizsga hagyománytiszteletből Nemrég honismereti vetél­kedőt rendeztek a járásban. URH-kocsik járták a községe­ket, hogy megkérdezzék az ön­ként jelentkező riportalanyo­kat, mit tudnak községük történetéről, a közelmúlt ese­ményeiről. Jól sikerült a vetél­kedő, pedig nehezek voltak a kérdések, de az emberek sze­reltnek játszani, akkor is, ha­ a játék tulajdonképpen vizsga. Igaz, nem osztályzatot, hanem pontokat kaptak, ha jól felel­tek egy-egy kérdésre. Nehéz vizsga volt. De sen­ki nem bukott meg. Ha nem tudott felelni a kérdésre, ha új anyag volt számára a he­lyes válasz, mire vége lett a nemes versenynek — anélkül, hogy a másnapi számonkérés­től tartania kellett volna — megtanulta az anyagot. Akik kimaradtak a vetélkedésből, azoknak mesélnénk el, milyen gazdag hagyományokban, ese­ményekben a járás. Pilisen született meg az első magyar, úgynevezett „érzel­mes regény”. A Beleznay-kas­­télyban vetette papírra Kár­mán József a Fanni hagyomá­nyait. Ha már a nevezetes kastélynál tartunk: a refor­mátus templom kriptájában alussza örök álmát a Belez­­nay család két tragikus körül­mények között elhunyt tagja: az apa és a fiú. A gyilkos és az áldozata, mert a Beleznay fiú párbajban ölte meg ap­ját. S ha már az irodalomnál tartunk, mit tudnak az iro­dalomszeretők Petőfi Sándor családjáról? Annyit biztos, hogy édesap­ja hentes­ mészáros volt, édes­anyját pedig Hrúz Máriának hívták. De ha ismerik a já­rás történetét, akkor még azt is tudják, hogy a költő édes­anyja Hrúz Mária, a tót szár­mazású Hrúz György maglódi evangélikus tanító lánya volt. Monoron az Alkotmány ut­ca 1-es számú házon egy em­léktábla van. József Attila itt lakott , illetve itt volt lelenc­gyerek három hónapig. Az irodalom után következ­zék a történelem. A hagyo­mány szerint — a szabadság­­harc idején, 1848-ban rövid ideig a járásban, egész ponto­san: Gombán volt a magyar korona. Az isaszegi csatát megelőző éjjel • a szabadság­­harcos csapatok Úri, Mende és Tápiósüly községekben tá­boroztak. Vezérük György tábornok volt.Klapka Arra a kérdésre, hogy me­lyik község táncát dolgozta fel művészi formában az egyik hivatásos együttes, nem nehéz a válasz. Az ecseri la­kodalmasról van szó. A tán­cot, a lakodalmi hagyományt a helyszínen filmre vették, de az egyik külső jelenetet más községben forgatták. Nem messze Ecsertől, Gyomron, a tanácsháza előtt. A népi tánc édestestvére a népdalnak, és Vecsés sincs nagyon messze Ecsertől. Itt él Balla Péter népdalgyűjtő, aki az üllői iskolában tanít. Bartók Béla gyakran felkeres­te dalgyűjtő körútja során. Elbeszélgetett vele és szalag­ra vette az egyszerű emberek dalba foglalt érzésvilágát, tör­ténelmét. (deli) Öltözködjünk divatosan Ruházati kiállítás Monoron Nagy volt a sürgés-forgás már napokkal ezelőtt a monori művelődési otthonban. A köz­ségben megjelentek a plaká­tok. Ruházati kiállítás nyílik november 11-től 18-ig. Pén­tekre, a nyitásra minden ké­szen állt. A meghívott szak­emberek jelenlétében délelőtt nyitották meg a nagyközönség részére a kiállítást, amelynek ezt a címet adhatnánk: öl­­tözködjünk divatosan! A szakemberekkel, Bélával, a Pest megyei Kalmár Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tójával, Horváth Béla főren­dezővel és Farkas Józseffel, a vállalat párttitkárával mi is megtekintettük a nagyon szép, impozáns kiállítást. Először a cipőfronton néztük meg, mi új­ság? A téli, no meg a tavaszi di­vat szerint eltűnnek a túlzot­tan hegyesorrú férficipők, és a szegletes meg kerekorrúak ke­rülnek előtérbe. A női magas sarkok is alacsonyabbak lettek. Egyszóval: fő a kényelmesség! — mondja Horváth Béla. Ér­dekesség, hogy divat lesz a térdig érő csizma télen a nők számára. Továbbmenve, férfi felöltők, kabátok sorakoznak. Megálla­pítható, hogy a választék még talán soha nem volt olyan nagy, mint most. De ugyanígy a különböző szövetek, női és férfi fehérneműk, és még so­rolhatnánk tovább a többi ki­állított tárgyat, mind-mind bizonyítják, elegendő árukész­let áll rendelkezésre a főtéri üzleteknek. A pénteken megnyílt kiállítás egyik legszebb látnivalója a lakberendezési rész. A szőnyegtől kezdve a füg­gönyig mindent láthat itt az érdeklődő, és ami a fő: kap­ható olyan lakberendezési da­rab is, amely sokáig hiánycikk volt Monoron. Amikor befejezzük a körsé­tát, Kalmár Béla kérdezem a kiállítás igazgatói céljáról. — Igaz, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek még messze vannak, de a monori és a kör­nyékbeli vásárlók figyelmét már most fel akarjuk hívni ar­ra, hogy az ünnepi csúcsforga­lom előtt vásárolják meg azt, amit akarnak. Aki itt szándé­kozik megvásárolni egy-egy darabot, arra rákerül az „El­adva” cédulácska. Egy hétig tartunk nyitva, s ezalatt re­méljük, sokan keresik fel a kiállítást. Az érdeklődés már tegnap a vártnál nagyobb volt. Horváth Béla is bekapcsoló­dik a beszélgetésbe: — Ez kiállításunk már a jövő hivat­a­la jegyében zajlik, örvendetes, hogy a kiállított tárgyak mind megvásárolhatók Monoron. Hi­bás tehát az a nézet, hogy va­lamirevaló holmit csak Pesten lehet megvásárolni. Farkas József így nyilatko­zik: — Reméljük, sikere lesz a kiállításnak. Szívesen várjuk a látogatókat hétköznap reggel 8-tól, vasárnap 9-től este 6-ig ígér) Ügyeletes orvos Gyö­mrőn dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Bató Lász­ló, Pilisen dr. Pázmány Ele­mér, Üllőn dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen dr. Nagy La­jos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­doron az Ady Endre úti, Vecsésen a János utcai. HQHOMIIm P EST ,.M E G V E I : H í R L A P VIII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1966. NOVEMBER 13., VASÁRNAP Cellulóznyárfa 1200 holdon Jól fizet az exportspárga Az ősz a tsz-ekben a ter­­vezgetés időszaka is. Az el­múlt évi tapasztalatokon okulva, számolgatnak, mit lenne érdemes termelni, hogy lehetne hasznosítani a parla­gon maradt területeket — és egyáltalán — hogy lehetne jövedelmezőbben gazdálkod­ni. A következő nyolc-tíz év­ben megváltozik egy kicsit a monori járás A szántóföldi határa­ termelésre nem alkalmas területe­ken cellulóznyárfát ül­A monori tejnek. idén ősszel Új Élet Tsz még 123 holdon te­lepít nyárfát. A csemetéket már elhozták Dánszentmik­­lósról, összesen 60 700 dara­bot Tavasszal a vasadi tszcs 45, a pilisi Új Élet Tsz 65 holdon telepít nyárfát. A csemeték nyolc-tíz év múlva hoznak hasznot a tsz­­eknek. Ezt a nyárfát papírgyár­tásra használják , s így a drága importpapír he­lyett jóval olcsóbban, hazai nyersanyagból tu­dunk majd papírt gyár­tani. A monori Új Élet Tsz ös­­szesen 316 holdon kíván nyárfát ültetni. Az idei 123 hold betelepítése után, a töb­bi földterületet 1967 őszén, és 1968 őszén telepítik be. A járás tsz-ei összesen 1200 holdon telepítik meg ezt a fontos ipari növényt. A telepítést — a tervek sze­rint 1970-ig kívánják befe­jezni. Szőlőt a járásban csak te­rületkiegészítésként telepíte­nek ebben az évben. Cse­megeszőlővel egészítik ki a területet. A spárga a legkényesebb, ugyanakkor a legjövedelme­zőbb zöldségféle. A járásban 1967 tavaszán 55 holdon spárgát­ telepítenek A vasadi tszcs-ben 40 holdon, a pilisi holdon. Új Élet Tsz-ben 15 A talaj forgatását mindkét közös gazdaságban novemberben megkezdik, szer­ves trágyázás után. A tsz-ek szívesen foglalkoznak spár­gatermeléssel, mert a nagy­részt exportra termelt zöld­ségféle szép A szubjektív jövedelmet hozó feltételekkel nincs baj, csak az jelent gondot — Vasadon —, hogy a pilisi hizlalda csak de­cemberben hajlandó szer­ves trágyát így félő, hogy szállítani, hiába van­nak már meg a hajtatott dugványok, meg a vállalkozó szellemű tagok, a hizlalda okozta késés miatt már nem kerülhet időben a földbe a spárga. (d) AZ ÜLLŐI ZENEÓVODÁBAN A „TABÁN” ÜZENETE A Bródy Sándor utcában, ahol Kolompár Ferenc háza előtt álltam, a három bogár­szemű virgonc kis Kolompár körül kérdezget, megnézeget. Egy-két percig tart a szemle, aztán a legnagyobb — és úgy látszik a legélelmesebb is — egy-kettőre átvágtat az árkon, be az utcáról a lakásba. Szin­te hallom, amint ledarálja odabent a nagy hírt: vendég jön, olyan hivatalos forma, mert egy másodpercen belül kinyúl egy kar az ajtó mel­lett álló seprűért. Szándéko­san lassan indulok befelé, hadd dolgozzon a seprű. Ma­gamban szinte izgulok, hogy kedvező kép fogadjon, rontsa le a kinti szép hatást.ne Ne kívánjunk mindent egy­szerre, intettem le magam­ban a csalódást, amit a búto­rozatlan és meglehetősen ren­detlen konyha közepén a szép barna arcú kis­asszonyt üd­vözöltem. Hangosan siránkozó beszédén, elhanyagolt külse­jén még érezni a Cinka Panna utcai élet nyomait. Férjével, Kolompár Ferenc­cel Vidák János épülőfélben levő házánál találkoztam már korábban: csendes, rendkívül értelmes beszédű munkásem­ber. Megható az a boldog büszkeség, amivel az elkészült házáról az építkezésnél beszélt. Őt már átformálta bent, mun­kahelyén az emberi közösség. Kiküzdötte, hogy családja ki­kerüljön az általuk öngúnnyal emlegetett „Tabánból”, a Cin­ka Panna utcából. Most már a következő évek gondja lesz, hogy életük is asszonyaik is, családi felemelkedjen erre a szintre. Régi dolog, hogy a család életét elsősorban az asszony formálja. Itt meg kell forduljon ez a törvényszerű­ség, itt a Kolompár Feren­­ceknek kell átformálniuk csa­ládjuk életét. Kolompárné kinyitja a szo­ba ajtaját. Ragyogóra súrolt padló, rendes hálószobabútor, szekrény, gyerekágy fogad. Érintetlen tisztaság, látszik, legfeljebb csak aludni jönnek be —, de­ máris elfelejteti ve­lem a konyhai képet. — Dolgozik valahol? — te­szem fel a kérdést, összene­vetnek az időközben megje­lent nőrokonnal. — Három gyerek Hogy tetszik képzelni?mellett? Mit csináljak? Mondjak pél­dákat, hogy vannak munkás­asszonyok, akik két-három gyerek mellett is helytállnak otthon is, és a gyárban is? Hagyom. Majd meggyőzik a saját fejlődő, növekvő igé­nyei. Akkor, amikor már félig elfelejti, hogy valaha a „Ta­bánéban lakott. Elindulok a túloldalon. Nem messze épült tavaly egy másik ház. Szintén Kolompár fia, az előbbi testvére, István, a mo­nori péküzem elismerten jó munkása lakik ott özvegy anyjával és három kiskorú testvérével. Szépen keres — havi 2000 forintot. Annak ide­jén ő jelentette az építkezőket összetartó erőt, ő volt a legkö­vetkezetesebb és legszorgal­masabb építkező. Tudtam ró­la, hogy alig épült fel a háza, máris összegyűjtötte az OTP- kölcsönre vásárolt új bútorház­ a befizetést, és láttam, milyen­­ büszkén indult vásárolni. Itt­­ nem érhet csalódás elképzelé­ j semben. Nem voltak otthon, az ajtós ablakán néztem be. Megle­­­pődve fogadtam a látványt:­ rendetlenség, szódásüvegek, a­ nehezen megszerzett kétszár­­­nyas üvegajtó betörve, mögöt­­­­te az új bútor egy-két szín­­i foltja. Mi ez? Amint később megtudtam, aj „Tabán” üzenete volt ez. Egy­­ átmulatott vad éjszaka, verte­­­­kedés, a nem idevaló pillan­­­gók által kavart, vad családi­­ zivatar dúlta fel a nehezen­­ megszerzett új otthont és a­­ környék lakóinak éjszakai pi­­­­henését. Most — eleven a „Tabán"­­ emléke — még feldúlhatta.­­ Reiter Mária • AZ „ARANYEMBER" MONORON A Budapesti Kamara Mű­vészegyüttes november 19-én, szombaton este fél nyolc órai kezdettel előadja a községi művelődési otthonban Jókai Mór „Aranyember” című drámáját. Jegyek elővétel­ben kaphatók a művelődési otthon irodájában délután öt­től nyolc óráig. Ebnii’tis Monor községben az ebek veszettség elleni kötelező vé­dőoltását november 14-én, 15-én (hétfőn és kedden) dél­előtt 8—12-ig, délután 14—16 óráig a piactéren levő má­zsaháznál tartják. M­a a monori Hangulat Eszpres­­­szóban cukrászati kiállítást rendeznek, melyre az érdek­lődőket szeretettel várják. Kitelelnek az újig Gazdag takarmánytartalék a monori Kossuth Tsz-ben — No, persze, 30 vagon mesterségesen szárított — gazdag fehérjetartalmát majdnem teljes egészében megőrző — lucernaszénánk sem az egereknek nyújt me­leg, biztonságos otthont — kap a jószág ebből is annyit, amennyit jóízűen elfogyaszt. S amellett van tíz vagon — virágzásban kaszált, jól kaza­­lozott rétiszénánk is. A monori Kossuth Tsz ta­karmányozási szempontból tehát jól felkészült a télre, amely akármilyen hosszúra is , „. . . nyúlhat *— nem okoz gondot nappal korábban fogyjon el a. az állomány kielégítő takar­­készlet, mielőtt etetni lehetne mányozása. az új termést. K. S. A hosszú istállóban jólla­kottan pihennek a fényes sző­rű tehenek. A főmezőgazdász nem kis büszkeséggel mondja: — Állandóan és egyenletesen emelkedik a fejési átlag, s a tej zsírtartalma is megközelíti a 4 százalékot.­­ Igaz, 2500 köbméter ta­karmány savanyodik, ízesedik a silómedencékben. Ez a ter­vezett mennyiség, mi azonban még 500 köbméterrel megtold­­juk, a régi aranyigazság szel­lemében. Inkább egy hónap­pal tovább tartson, mint egy A KISBOLT Felfuttatták 74 ezerre Nem a boltvezető alacsony termetéről nevezték el kis­boltnak ezt a faluszéli üzletet, hanem azért, mert valóban kicsi. Tíz-tizenöt vevő alig fér meg benne, személyes isme­rős, kedves itt valamennyi­­ harag, idegenkedés nélkül megférnek az utcán is, a bolt­ban is, amíg sorra kerülnek. úti Ez a bolt — Üllőn az Ócsai 2-es számú önkiszolgáló bolt — a legnagyobb forgal­mat bonyolítja le. 1964-ben az egész évi forgalom kétmillió 318 ezer forint volt, 1965-ben pedig kétmillió 953 ezer fo­rintra emelkedett. Az idei év forgalma még ezt a számot is túlhaladja. Ami annyit jelent, hogy az egy személyre eső ha­vi átlagforgalom a reggel hat­tól este hatig nyitva tartó, négyszemélyes boltban most már 74 ezer 330 forint. Sok lisztet, cukrot, zsírt és egyen­árut kellett csomagolni, kéz­be fogni, eladni, amíg ilyen nagy összeg a pénztárfiókba bekerül. A 210 ezer forint körüli árukészlet 26 nap alatt kicse­rélődik, megfordul. Ilyen eredménnyel nem sok bolt di­csekedhet. S a bolt dolgozói kedvesek, udvariasak. Ide szí­vesen jön a vásárló még ak­kor is, ha kicsit messziről kell gyalogolni. A forgalmat emelni lehetne a háztáji gazdaságokból szár­mazó zöldségféleségek állandó felvásárlásával. A kezdő lépé­seket már megtette a bolt ezen a téren is. A jövő év nagy lehetőségeket kínál, nem szabad kihasználatlanul hagy­ni őket. A járási közelmúltban rendezett úttörő kézilabda-kupa részt vevő csapatainak neve­zését csak úgy fogadták el, ha az iskola igazgatója aláírásá­val és bélyegzőjével hitelesí­tette a nevezési lapot. A fenti szigorítás ellenére mégis akadt olyan vezető, aki kétségbe vonta szomszéd köz­ségbeli kollégái (két pedagó­gus is elkísérte ugyanis a szó­ban forgó — kifogásolt — csa­patot) állítását és az iskola igazgatójának „szentesítésé­vel” ellátott nevezési lapot. Gyanúja szerint néhány (nagy­növésű) lányka már nem volt jogosult a szereplésre. Nosza, nyomban futárt küldött a szomszéd község igazgatójá­hoz (vasárnap délelőtt volt), azon nyomban írja meg neki X. meg Y. meg Z. mikor szü­letett, és hányadik osztályba jár? Az igazgató nem tudta hir­telen, hogy bosszankodjék 48 órával előbb írt igazolásának kétségbe vonásán és a vasár­napi zaklatás miatt, vagy ne­vessen a naiv kérésen. (Ha 48 íróval előbb valótlan adato­kat írt volna alá , most mást tenne?)­ Jó humorú ember lévén, az igazolás igazolásául az alábbi sorokat küldte: „Nevezett ta­nulók kitűnő rendűek, eddig ezért nem buktak még meg.” Okuljon belőle, vegye észre magát a sorok küldője — gon­dolta. Egyetértünk vele! —sk— TÍZ VAGON SÜTŐTÖK­ rtékesítését kezdi meg a na­­pkban a monori Kossuth 'sz. Jut belőle bőven a kön­­yékbeli boltokba is. MŰSOR Mozik Ecser: Üzlet a korzón. Gyömrő: Nyomoz a vőlegény. Matiné: A fhér csat. H: A legszebb. Maglód: A legszebb. H: Nyomoz a vőle­­ény (széles). Monor: üzlet a kól­án. Matiné: Érdekes kisfilm so­­ozat I. rész. H: Az állhatatos fe­lség (széles). Pilis: Szállnak a árvák. Matiné: Jégmezők lovag­­i. H: Lobo a farkas: Tápiósáp: Hűség. Tápiósü­ly: Nyúl kolléga ázassága. Úri: Mindenki haza. 'llő: És akkor a pasas (széles). latiné: Generális. H: Vanina Va­ii! (széles). Vasad: Butaságom­örténete. Vecsés: Békében élni. latiné: Emberi sors. H: Sakk­­latt (széles).

Next