Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
X. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM MEghírtap KÜLÖNKIADÁSA 196«. NOVEMBER 27., VASÁRNAP A Dózsa Termelőszövetkezetben Jövőre: új fizetési rendszer — Egyelőre minden teher a vállamon, de nem sajnálom a munkát, mert hajt a kibontakozás reménye — Petőfi Sándor, a Dózsa kezdte Termelőszövetkezet megbízott elnöke, amint az adminisztrációs irodából — egy halom irattal a kezében — irodája felé tartott. Szívélyességgel tessékel maga előtt. Kérdezés nélkül is árad belőle a szó: — Helyzetünk még kissé nehéz, mégis olyan lelkesen dolgoztak a tagok az őszi vetéseknél, a betakarításnál, hogy szinte meglepett bennünket. A kedvezőtlen helyzet ellenére mindenki lankadatlan szorgalommal dolgozott és zokszó nélkül dolgozik ma is. Ez a ragaszkodás garancia arra, hogy terveink valóra váljanak. — Nagyon jó a termelőszövetkezet szakember-garnitúrája is. Minden emberrel megvagyok elégedve. — Zökkenők bőven vannak, de ettől függetlenül, úgy dolgozunk, hogy minden tagnak mielőbb kifizethessük az idei járandóságot. Jövő évre új fizetési rendszert tervezünk, amivel elérnénk, hogy minden dolgozó évi átlagkeresete — a háztájin kívül — 17—20 ezer forintot hozzon. — Az ember optimista, bajok láttán is bízom az emberek akaratában, hiszen eddig is már szép példáját bizonyították munkájukkal. Sok terv készül, többek között sokat várunk jövőre a „baromfivonaltól”, körülbelül 8—10 milliót kell hoznia jövedelemként a termelőszövetkezetnek. Ez jelentős bevétel, különösen akkor, ha összehasonlítom a termelőszövetkezet idei, 7 ezer holdra eső 10 milliós bevételével. Teljes üzem a tojásgyárban Már csónak és pallódeszkák nélkül is megközelíthető a Dózsa Termelőszövetkezet 10 ezer tyúkot befogadó tojóháza. Bella Jenővel, a baromfitelep üzemegység-vezetőjével beszélgetünk. — Ez az első, 9 ezer 500 darabból álló New Hampshire fajta, vörös tojóállomány — mondotta. — Májusi jérce mind és csak most kezdtek tojni. A napi tojáshozam még csak 1800 darab, de egy hónapon belül el fogja érni a 6—7 ezer darabot. Ez az állapot egy évig tart. Ezalatt a tyúkok zárt, meleg helyiségben tartózkodnak. A szabadba nem járnak ki. Egy év alatt minden tyúk 140 tojást tojik. Az év letelte után az egész állományt lecseréljük és értékesítjük. — Az új tojóállományt naposcsibeként kapjuk a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézettől. Ez az a G—45 típusú nagyüzemi illetve húsbaromfi húscsirke. Ezeknek tojásaival már ellátjuk a Pest megyei termelőszövetkezeteket és a háztáji gazdaságokat is tenyésztojással. Előállítjuk a gödöllői 33-as háztáji típusú baromfit is, mert ez tojásra és húsra is hasznosítható, és a magyarországi viszonyokhoz jól alkalmazkodik. — Kellemes meleg vám tojóházban. Mivel fűtenek?a — A régebbi fűtési rendszer nem megfelelő már. A termelőszövetkezet most beszerzett két 30 literes olajkazánt s ezek ontják majd a tyúkoknak a meleget. A kazánok próbaüzemeltetése a napokban történik, s hogy a tyúkok összkomfortja teljes legyen, önetetőt és önitatót is felszerelünk, s így,,az etetés, itatás és fűtés egy-egy gombnyomással működésbe hozható — s mindössze két gondozó kell hozzá. (fehér) 600-ból 450-en Hangversenysorozat gimnazistáknak A gimnázium KISZ-szervezete az esztétikai nevelés érdekében megállapodást kötött az Országos Filharmóniával egy 5 előadásból álló hangversenysorozatra. Első alkalommal csütörtökön délután az Arany János Filmszínházban Próza és dal címmel arról tartottak előadást, mi történik addig, míg a prózából zene, a versből dal lesz. A gimnázium 600 tanulójából 450-en váltottak bérletet a sorozatra. A harmadikosok és negyedikesek teljes számban, de az első és második osztályosok jelentős része is részt vett az első hangversenyen. A hátralevő előadásokon az Állami Operaház tagjai és a Zeneművészeti Főiskola növendékei mutatják be egy opera keresztmetszetét, s így megismerkedhetnek a diákok az opera műfaji sajátosságaival. Egy másik délutánon Szendrei-Karper László gitárművész és Ágay Karola énekesnő ad műsort. Egy hangversenyen a német klasszikus zenét mutatják be, az utolsó pedig a huszadik század modern zenéjét tVasárnap délután Ifjúsági klub az Aranykalászban A múlt ősszel a Kőrisfa cukrászdában a KISZ védnöksége alatt szeszmentes 5 órai teákat tartottak. Rövid virágzás után a kezdeményezés elsorvadt. A szeszmentesség csak papíron volt meg, és olyan hangok is hallatszottak, hogy nincs rá szükség. Eltelt egy év, és a fiatalok maguk kérték a lehetőséget, hogy létrehozhassanak egy ifjúsági klubot. Az Aranykalász Étterem vállalta, hogy minden vasárnap délután 3 órától 7 óráig a fiatalok rendelkezésére bocsátja az éttermet, ahol egy amatőr gitárzenekar zenéjére táncolhatnak az ifjúsági klub látogatói. Az étterem személyzete ügyel arra, hogy senki ne igyon többet a kelleténél. Az első vasárnap délután kellemes meglepetést hozott: sok fiatal érdeklődött az új klub iránt, és az étterem reméli, hogy ezután még többen lesznek. A zárórával sem volt probléma fél 7-kor a fiatalok maguktól elmentek. Jó lenne, ha az első délutánt még sok követné. Ha nem fogyna el a lelkesedés sem és akkor ez a klub talán hosszabb életű lesz, mint elődje volt. Madisont lopott MEG SEM HALLGATHATTA Azt hinné az ember, hogy a kétszeri büntetés bőségesen elég tanulság volt a fiatalember számára és után új életet kezd. szabadulás De bizony nem így történt. 1966. március 24-én szabadult. Április elsején elhelyezkedett az állami gazdaságban. Négy hónapig bírta a rendes életet és július 26- án úgy határozott, hogy elmegy hajtónak az AKÖV-telepre. A gazdaságban megkapta a munkavállalói igazoló lapot. Ki tudja miért kereste fel munkásszálláson azt a szobát, a amelyben négy hónapon keresztül lakott. A szoba üres volt, csak a szomszéd helyiségben aludt egy dolgozó. Magócsi tudta, hogy N. B. dolgozótársának a fejpárnája alatt van a szekrénykulcsa. Gyorsan cselekedett, kivette a kulcscsomót. A folyosón levő szekrényből kiemelte a Madison rádiót, a hozzávaló akkumulátort és töltőberendezést. Továbbállt és a lopott holmikat a dűlőút egyik bokros részén elrejtette. Még annyira sem került sor, a táskarádiót kipróbálta. Lebukott és önmaga mutatta meg a rendőröknek a helyet, ahová a zsákmányt tette. A városi bíróság a súlyosbító körülményekre való tekintettel kétévi és négy hónapi szabadságvesztésre ítélte a megrögzött tolvajt. Az ítélet nem jogerős. Tizennyolc éves volt Magócsi György, Gógány dűlőbeli lakos, amikor lopásért a Ceglédi Bíróság négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. Két év múlva jogtalan behatolás útján visszaesőként elkövetett lopásért másfél évi szabadságvesztés büntetésre ítélte a Ceglédi Járásbíróság. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? Bolondos história. Magyarul beszélő, szélesvásznú csehszlovák filmszatíra. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Bábjáték. Teremtés. Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné: Galapagos. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsorról Elmaradt vallomás. Magyabeszélő, olasz—francia film, szélesvásznú nélkül megtekinthető.Korhatár Kísérőműsor: Magyar híradó, 22. világhíradó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Tanácstagok beszámolója Marosfi György, a 12-es választókerület tanácstagja november 28-án este 6 órakor tanácstagi beszámolót tart a tejüzemben. Zsikla Pálné, a 16- os választókerület tanácstagja ugyancsak november 28-án este 6 órakor tartja tanácstagi beszámolóját a tejüzemben. FOGADÓORAK Két megyei tanácstag november 29-én, délelőtt tartja tanácstagi fogadóóráját: Kiss Ferenc 9 órától 11 óráig, Hegedűs Rozália 10 órától 12 óráig a városi tanács vb-termében. a második kút Év végére az aknát is megépítik Dühösen csattog a Dieselmotor, indulatosan forog a fúró és a szivattyúból elkígyózó gumitömlőben dagadozik a víz a Kecskeméti úti bérház udvarán. A megyei tanács Víz- és Csatornamű Építő Vállalata fúrja a második kutat. Szorgalmasan dolgozik a Monori-brigád. — Mikor kezdték a munkát? — kérdezem a brigádvezetőt. — Három napon keresztül készült az állás és ma reggel indult a fúrás. — Mennyire járnak már? — Az első nap eredménye nagyon szép és megnyugtató. Tíz méterre vagyunk. Lábunknál kis patakban sűrű homokos víz kanyarog. A fúró mellett gumicsövön nyomjuk le a vizet. Az iszapgödörből a K—2-es szivattyú nagy nyomással továbbítja a vizet, amely aztán a fúró mellett felhozza a kitermelt földet. — Határidő? — Még az idén befejezzük. No, de nemcsak a fúrást, hanem a csővezetést. Elkészítjük a szűrőket és üzembe helyezzük a kompresszorokat, sőt megépítjük még a szükséges aknát is. A vizet Búvár rendszerű szivattyú emeli majd fel a víztárolóba, ahonnan hidroforon keresztül jut el a víz az emeleteken levő lakásokba is. Ez itt a második kút, amely, ha elkészül, összekapcsoljuk a másikkal, amit évekkel ezelőtt készítettünk. Biztos, hogy a két kút együtt bőségesen biztosítja a vízellátást az épületeknek. — si — OLVASÓINKÉ A SZÓ Fásítsák a Baross utcát Az ősz folyamán páratlan számú oldalán utcánk villany távvezetéket szereltek. A szerelésnél az utcai fákat az egész utcában térdmagasságban kivágták. A tüskék kiszedését mi, háztulajdonosok mindnyájan vállaltuk, csak arra kérjük a városi tanács illetékes osztályát, hogy a Baross Gábor utca csupaszon maradó páratlan oldalát fásítsa be, mégpedig lehetőleg gömbakáccal, mely nem nő nagyon magasra, s a villany távvezeték alatt elfér. Tisztelettel: Patonai Ambrus Baross Gábor utca 23. Minden csütörtökön: vadászvacsorák A városban két vadásztársaság is működik. A nagyvadvadászok megállapodást kötöttek a ceglédi vendéglátó vállalattal, hogy minden héten lőtt vadat szállítanak. Az első szállítmány meg is érkezett a hét elején az Aranykalász Étterem konyhájára. Csütörtökön este rendezték az étteremben az első vadászvacsorát, ahol az étlapon tűzdelt fácán, őzcomb, vörösbormártásban őzpörkölt és vadasan készített nyúl szerepelt. Az első vadasnap jól sikerült és minden csütörtökön újabb követi, amíg lőni lehet a vadakat az erdőben. FILMSZEMINÁRIUM Bűnrészesek voltak-e? szerették a diákok a filmvitákat. — Az első foglalkozáson a Hideg napokat vitatták meg. Tartottam attól, hogy a gyerekek nem ismerik eléggé jól a film cselekményének történelmi hátterét, és ezért hosszabb korismertetéssel kezdtem a szemináriumot. Nagyon okos, gondolkodásra valló kérdéseket vetettek fel — és egy jegyzetet vesz elő Fruttus tanár úr, ahová lejegyezte a vita folyamán a problémákat, amelyeket a szeminárium részvevői felvetettek. — Különösen két kérdés foglalkoztatta őket, erről beszéltek legtöbbet a vita során. Az egyik kérdés, hogy a film főszereplői bűnrészesek voltak-e az újvidéki eseményekben és a másik, hogy volt-e, lett volna-e számukra más választási lehetőség. Sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel is a vita során, hogy miért nem ugrottunk ki ebből a háborúból. Ezektől a kérdésektől már csak rövid út volt az egzisztencializmus egyik főbb tételéhez, Az érvényesülés problémájához. Végül azt a következtetést vonták le, hogy a szebb, magasabb rendű életet ki kell harcolni, s az embernek, akár élete árán is, helyt kell állnia. Új helyzetet kell teremtenie, s abban élni, új életet. Az első vita sikere arra ösztönöz bennünket, hogy a szeminárium második vitafilmjének is egy problémákban gazdag, nagy értéket, Kosztolányi Aranysárkányát válasszuk. Ezt a vitát valószínűleg a jövő héten tartjuk. Fruttus István magyartanár vezeti ismét a harmadik és negyedik gimnazisták filmszemináriumát amely ebben az évben ismét megindult. A múlt tanévben nagyon meg- RÉVÉSZ JÓZSEF A TIT KLUBBAN Révész József, a televízió külpolitikai munkatársa pénteken este a TIT klubban a legújabb külpolitikai eseményekről beszélgetett a klubtagokkal. Milyen lesz a külkereskedelem ? Előadás a műszaki klubban az új gazdaságirányítási rendszerről Sokat írnak és sokat olvasnak is a szakemberek a szaklapokban és a napilapokban is az új gazdasági mechanizmusról. Az elképzelés minden szakembert érdekel, hiszen nem is olyan sokára — alig több idő telik el mint egy év — életbe lép gazdaságirányításunk új rendszere. Pénteken délután a konzervgyárban műszaki és közgazdasági szakembereknek tartott előadást dr. Tamás György, az Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa a külkereskedelem szerepéről és lehetőségeiről az új gazdasági mechanizmusban. Arról beszélt, mi változik meg akkor. Miután a konzervgyár termékeit ma is sokfelé szállítják szerte a világban, a jelenlevő szakembereket elsősorban az érdekelte, hogy az ő területükön mit hoz az új irányítási rendszer? A sok kérdés közül itt csak néhányat lehet kiragadni. Dr. Tamás György azzal kezdte válaszát, hogy a rendkívül érdekes kérdések is azt mutatják: az új rendszerre átállni nem lesz könnyű. Húsz éven keresztül másként csináltuk, s megszoktuk a jelenlegi rendszert. Nem lesz könnyű, de szükséges — mondotta. azt A jelenlevők egyik kérdése a problémát feszegette, hogy mi határozza majd meg egy-egy nagy, exportcikkeket gyártó vállalatnál, hogy önálló külkereskedelmet folytat-e az új mechanizmusban, vagy — mint most is — külkereskedelmi vállalaton keresztül bonyolítja le exportját? Az új irányítási rendszerben is megmaradnak a kereskedelem alapvető formációi, vagyis lesznek vállalatok, amelyek önálló kereskedelmet folytatnak, és lesznek olyanok is, amelyek kereskedelmi vállalatokon keresztül exportálnak. Ezt felsőbb szervek — természetesen a vállalattal együtt — döntik majd el — mondotta —, majd arról beszélt, hogy annak a vállalatnak, amelyik fejlődni akar, többet kell eladnia, s mert nagy lesz a konkurrencia, jobbat kell termelnie. jobb minőséget kell nyújtania a vásárlónak mint a konkurrense. Ha az új mechanizmust jól csinálja az ipar — folytatta dr. Tamás György — és itt a jón van a hangsúly, akkor meg kell pezsdülnie gazdasági életünknek. Megszűnik az automatizmus és nem lesznek jók a sablonok. De nem fog csoda történni 1968. január elsejével — hanem jól kell dolgozni... A másik probléma, ami a jelenlevőket foglalkoztatta, az importtal kapcsolatos. A kérdés az volt, lesz-e mód az importra. Dr. Tamás György válaszában elmondta, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok és az ipari vállalatok érdeke az import, így hát az új gazdasági mechanizmusban is, ha egy vállalatnak megéri, hogy külföldről vásároljon gépeket, mert ott jobbat kap, és a gép a vállalatnak megtérül a termelésben, azt a gépet természetesen külföldről fogják beszerezni. Végül arról érdeklődtek, hogy az új gazdasági mechanizmusban érdekeltek lesznek-e a termelőszövetkezetek abban, hogy exportminőséget termeljenek. Természetesen lesz érdekeltségük, mégpedig anyagi — mondta utolsó válaszában az előadó. Mert a feldolgozó vállalat — például egy konzervgyár — jó minőségű nyersáruból tud olyan készterméket készíteni, amelyik megállja a helyét a világpiacon. S minél többet fizetnek neki a külföldi partnerek, annál többet tud ő is fizetni a termelőszövetkezeteknek. (b. h.)