Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

1967. AUGUSZTUS 13.. VASÄRNAP OLAJ ÉS GABONA A fenti felvétel Ukrajna poltavai körzetében, a kacsano­­vói olajipari vállalat területén készült. A vállalat dolgozói még öt-hat évvel ezelőtt a környező falvak parasztjai voltak. Változatlanul szeretik a földet és ismerik értékét; a búza ka­lászerdeje ott susog az olajkutak közvetlen közelében. A Pol­­tava-terület egymaga több millió tonna kőolajat termel éven­te.­ Ukrajna azonban továbbra is a Szovjetunió legfőbb gabo­natermesztő vidéke marad. Az ország gabonatermésének kö­rülbelül egynegyedét Ukrajnában takarítják be. A köztársa­ság kolhozainak és szovhozainak 1965-ben a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére jó termésük volt. Minden hektárról átlag 21 mázsa gabonát arattak le, s több mint 10 millió ton­nát adtak el az államnak 864 000 tonnát terven felül. Habszivaccsal bélelt kerti bútorok, bárszékek A 75. éves Békési Kosár­ipari Vállalat a közeljövő­ben megnyíló frankfurti nem­zetközi kiállításra bútorszö­vettel kárpitozott, feketére festett és habszivaccsal bé­­­­lelt, túrákat fonott kertibútor-garni­­küldött. Svédországi bemutatóra a szivárvány min­den színére festett kerti bú­torokat szállított. olasz, holland, svájci Francia, cégek az­­en bárszékeit vertek a kerek, illetve négy-­­ szögletes formájú békési fo­nott ülőkék, amelyeknek a fedele alatt hűsítő italt és egybet tárolhat a vendég­látó háziasszony. A békési kosarasok több mint ezer fajta vesszőből fon­ják termékeiket. A hazai el­adáson kívül csaknem 40 millió forint értékű árut szál­lítanak külföldre. TUDOMÁNY­­ TECHNIKA Fejes előtt: gépi masszázs Amikor feltalálták a gépi fejést, mindenki azt hitte, a tehenek fejésének hosszadal­mas, s nem kis erőkifejtést igénylő munkafolyamata egy csapásra megoldódott. Való­ban, nagy jelentőségű ez a ta­lálmány, de még tökéletesí­tésre szorul. Így például mas­­­százzsal elő kell készíteni a te­henek tőgyét a gépi fejéshez. Ha ez nincs megoldva, akkor nem termelődik a szervezetben elegendő tejelválasztó hormon (az ún. oxitocin), ezért csökken a tehén tejtermelése, ürül ki teljesen a tőgy,és nem két Különösen szép eredménye­értek el a lipcsei Karl Marx Egyetem Mezőgazdasági Géptani Intézetében a gépi masszázs kidolgozásában. Mi­vel a legfontosabb érzőideg­végződések a tőgybimbóban és azok végén helyezkednek el, fokozzák a fejőhengerek tőgy­gumijainak az ingerlő hatását. Sűrített levegőt juttatnak fejőhengerek és a gumik falai a közé, annak következtében gé­pi masszázskor kb. 1 kg/négy­­zetcentiméter erő hat a tőgy­bimbókra. A kísérletek során a gépi masszázs gyorsabbnak bizo­nyult, mint a kézi, s a sűrített levegővel végzett gépi mas­­­százs után késedelmes fejle­adást egyetlen esetben sem ta­pasztaltak. A gépi tőgymasszázsnak gyakorlatba való bevezetése le­­­hetőséget ad e művelet auto­matizálására és a fejésre for­dított munkaidő további csök­kentésére. Tudományos és gyakorlati szempontból igen sok feladat oldható meg alacsony hőmér­sékleten. Az élelmiszerek tar­tósítása hűtéssel ma már köz­ismert. Itt leginkább a +5 C ° és a­ —20 C °-os hőmérsékletet alkalmazzák. A legmodernebb hűtőházakban a hűtött tér 10 000, sőt újabban 100 000 m 3-t is meghaladja. A korszerű hű­tőházakban ma már egy mil­liós város félévi szükségletének megfelelő, 25 000 t hús is tá­rolható. Az alkalmazott hűtő­gépegységek teljesítménye óránként 100 000 kilokalória körül van, a háztartási hűtő­­szekrények 50—100 kilokalóri­­ás teljesítményével szemben. A levegő számos értékes gáz _ elegye. Ezek szétválasztása az alacsony hőmérséklettel csepp­folyósított gázelegy egyes tag­jainak forráspontkülönbségén alapszik: így lehet tisztán nit­rogént, oxigént, argont, krip­­tont és xenont a legolcsóbban előállítani. A nitrogént a mű­trágyaiparban, az argont a vé­­dőgázas hegesztésnél, a krip­­tont és xenont az izzólámpák töltésénél használják fel. Nagyon sok oxigént igényel az acélipar. Ha pl. a nagyol­vasztókba — levegő helyett — tiszta oxigént fuvatnak, elke­rülhetők a káros nitrogén­szennyeződések és az égési hőmérséklet is magasabb. Jelenleg a nagy­olvasztók mellett olyan oxi­géntelepek vannak, amelyek naponta néhány száz tonna — alacsony hőmérséklettel — cseppfolyósított oxigént szol­gáltatnak. Igen fontos az alacsony hő­mérsékletek alkalmazása a vá­kuumtechnikában is. A gázo­kat nagy mennyiségben meg­kötő aktív szén hatása a hő­mérséklet csökkenésével nő. Például folyékony héliummal hűtött aktív szén segítségével igen nagy vákuumot nyerhe­tünk. Az atomipar területén is al­kalmazzák az alacsony hőmér­sékletű technikát. Az atomre­aktorokban a neutronokat ál­talában nehézvízzel lassítják. A nehézvíz előállítása egyelőre még igen bonyolult, jelenleg a módszer erre leggazdaságosabb a hidrogéngáz cseppfolyósítása és —253 C °­­on végrehajtott szétválasztása A fémipar cseppfolyós nitro­génnel hűti a pontos illesztési felületeket, ezek felmelegedése után tökéletesen „kötnek”. Így elkerülhető például az acél anyagának szerkezeti elválto­zása. A rakétahajtóanyagokhoz szükséges oxigént is cseppfo­lyós halmazállapotban célsze­rű szállítani, mivel így jelen­tős holtsúly takarítható meg. Az alkalmazások sokfélesé­géből csupán néhány példát ragadtunk ki, ezek is rámu­tatnak azonban arra, hogy azok a felfedezések, amelyek néhány évtizede még csak tu­dományos szenzációt jelentet­tek, ma már az ipari fejlődés fontos segítői lehetnek. Mit segít az alacsony hőmérséklet az iparban ? Közlekedési bűnözők mint archeológusok Közlekedési bűnözők mint archeológusok, ennek a szinte kuriozitás számba menő kom­binációnak lehet az ember a tanúja Schleswig észak-német város határában. Ahol a lám­pák és meleget adó villanycsö­vek alatt egy nagy sátor vé­delmében Európának talán leg­korszerűbb archeológiai ásatá­sa található meg, ott a közép­kor kezdetén a tengerész vi­­kinger nemzet egyik legfonto­sabb kereskedelmi gócpontja, Haihabuo állt. Évszázadunk kezdete óta folynak már itt az ásatási munkálatok és most végre eredményük lesz. Az ar­cheológiai kutatás vezetője, a v schleswig-holsteini múzeum­­ régészeti részlegének igazga­­­­­tója, dr. Kurt Schietzer remé­ ^­li, hogy a munkálatok a tél fo­­­­lyamán is tovább tarthatnak,­­ annál is inkább, mert a gyors 8 befejezés legfőbb akadálya a­­ munkaerőhiány most megoldó­ $­dik. A schleswig-holsteini ál­­­­lamügyész, dr. Nehm­ui, azzal­­ a felhívással fordult a flens­­­­burgi börtön lakóihoz, hogy­ mindazok, akik érdeklődnek az ^ archeológia iránt, a haithabui § a feltárásnál segédkezhetnek. Ez­ a felhívás hihetetlen nagy­­ visszhangra talált. Különösen a­­ közlekedési kihágások miatt­­ bebörtönzöttek azok, akik cél- ^ Iájuk egyhangúságát szívesen^ felcserélik egy érdekes mun­­­­kával. ^ Készül a Budapest Szálló szőnyegpadlója A Lakástextilipari Vállalat soproni gyáregységében nem­régen üzembe helyezett új, an­gol gyártmányú szőnyegtűző­gép nevezetes vizsgamunkát kapott: ezen a gépen készítik el ugyanis a fővárosban épülő új, reprezentatív szálloda, Budapest Szálló szőnyegpadló­n­ját, úgynevezett faltól-falig szőnyegeit. A soproni gyárban különös gonddal láttak hozzá az ipar­­i művész által kiválasztott zöld,­­ barna, sárga színű melírozott szőnyegek gyártásához. A ha­­­­talmas szálloda padlózatára is összesen 9000 négyzetméternyi­­ szőnyeget készítenek. Hétezer S méter szőnyegpadló kerül a 8 velúrszőnyeg négyzetme­ § pedig az ••­őtérbe és a hallba, szobákba, kétezer -er ®| Hfck­l1 í A méhkirálynő hadat üzent a szúnyogoknak Az ember egyre gyakrabban mozgósítja a méheket a maga érdekében „a természet ellen vívott harcban”. A franciaor­szági Monntauban egyik szőlős­gazdája öt kast állított be a szőlőjébe, hektáronként egyet. Mint magyarázta, „a méhek képtelenek átfúrni fullánkjuk­kal a szőlő héját. Megelégsze­nek azzal, hogy kiszívják a sé­rült szőlőszemek levét. Ezzel megakadályozzák, hogy a rom­lásnak kitett, penészedő sze­mek »megfertőzzék­« az egész­ségeseket. A méhek tehát meg­könnyítik a válogatógépek munkáját.” Másik érdekes jelenség: minden kas méhkirálynője olyan anyagot választ ki a tes­téből, amely megsemmisíti a többi nőstény méh szaporodó képességét. Az entomológusok felfedezték, hogy ez az anyag megöli a szúnyogok lárváit. Innen ered az az elgondolás, hogy a méhkirálynőket „állít­sák sorompóba” a szúnyogok elleni támadásnál. * Biztonsági kalitka­­ Egy neves német autógyár számos kül- és belföldi újság­­­í­ró jelenlétében első ízben vitt keresztül egy biztonsági teszt­­­et. A balesetet úgy szimulálták, ahogy ez valóságban gyakor­­­a megtörténik. A kedvezőbb felgyorsulást a kocsi hátterében e­lhelyezett melegvizes rakéta segítségével érték el (képünk).) Az autó így 67,5 km sebességgel ment neki az előtte álló autó­­­nak. Míg az álló kocsi hátsó részén és a karambolozó kocsi e­lején komoly sérüléseket tapasztaltak, addig az utasok szá­­m­­ára kiképzett ún. „biztonsági kalitka” teljesen épen maradt.) Az összeütközés alkalmával, az autókban elhelyezett kísérleti l­ibákon végzett mérések kimutatták, hogy a mesterségesen­­leidézett balesetet mindkét kocsi utasai túlélték. Egy azonbb­an bizonyossá vált: a fej különösen veszélyeztetve van. Az ö­sszeütközésnél a fej olyan erős mértékben hátrarántódik,­ hogy ez esetleg nyakcsigolyatöréshez vezethet. Az autógyár ja­­­aslata: minden autóba nyaktámaszt és biztonsági övét! Számítógépek a rákgyógyászatban Elektronikus számítógépek ^ alkalmazása nagy mértékben ^ megkönnyítheti és meggyorsít­­^ hatja rákos betegek kezelését ^ — hangoztatták­ a bécsi nem­­­­zetközi atomenergia ügynökség ^ legutóbbi konferenciájának ^ résztvevői. A tapasztalatok sze­­­­rint a gépek kiválóan felhasz­­­­nálhatók például olyan esetek­­­­ben, amikor mélyen fekvő rá­­­­kos szöveteket kell besugároz­­­­ni. A helyes kezelés oly bonyo­­­­lult feladat, amely többnapos­­ munkát ad az orvosnak, míg­­ a számítógép percek alatt szol­­­­gál a szükséges adatokkal.­­ Ugyancsak eredményesen al­­­­kalmazzák a gépeket a daga­­­­natos betegek kortörténetének­­ és kezelési tervének tárolására. ^ A gépi adatfeldolgozás sok ad­­­­minisztrációs munkától kíméli­­ meg az orvost, egyúttal a mi­­­­nimumra csökkenti a tévedés ^ lehetőségét. A konferencia ^ ajánlotta, hogy az ENSZ-intéz­­̋­mény váljék e területen is a ^ nemzetközi tapasztalatcsere fó­­́ rumává, szervezzen tanfolya­­_ mokat kórházi orvosok számá­rra a számítógépek alkalmazá­­­­sáról. § Szovjet író — viking-utazáson | Három hónappal ezelőtt fu­­­­tott ki Arh­angelszkből a ^ Scselja nevű halászbárka, ^ fedélzetén Mihail Szkoroho­­r­dov íróval és Dimitrij Bu­­­­torin vadásszal, akik elha­­­­tározták, hogy végighajóznak ^ az első északi sarkkutatók | útján. Szkorohodovnak és ^ társának,­­ regényének aki az író készülő főhőse lesz, két­­ héttel ezelőtt nyoma veszett. A keresésükre küldött he­­egyike kedden, messze az Ob folyó tor­­| torkolatától, megtalálta a bár­­^­ka utasait. Kiderült, hogy­­ Szkorohodovék elhatározták:­­ az egykori kutatók körülmé­­­­nyeihez híven, nem használ­tjuk többé a rádió adó-vevőt. ^­likopterek Snem messzi

Next