Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

1967. AUGUSZTUS 23., SZERDA Hajthatatlan bürokrácia Szeretném javasolni, hogy adják utasításba a bürokrá­ciáról, értelmetlen utasításokról és felesleges rende­letekről szóló, azokat támadó újságcikkeket összegyűjtő és Kivonatoló Országos Központ létrehozását. Javaslom továbbá e központi szerv megyei, városi és járási szintű szervezeteinek létrehozását is. Az egész országot behálózó szervezetnek legfontosabb feladata (de nem egyetlen fel­adata) az lenne, hogy a sajtó által közölt bürokráciaelle­nes cikkeket feldolgozza, iktassa, kimutatásokat készítsen belőle és esetleg ha jut még rá idő, válaszoljon a nyilvá­nosság előtt végre a kérdésekre. Tudom, míg ilyen szervezet nem létezik, addig arra sem kaphatok választ, hogy miért... Ugyanis az történt, hogy ... Ceglédre utaztam, hogy riportot készítsek a Pest me­gyei Tanács Állatkórházáról. Töredelmesen bevallom, hogy mielőtt elindultam volna, semmiféle főhatóságtól erre engedélyt nem kértem. De kiderült, hogy arról a né­hány beteg szarvasmarháról és gyengélkedő lóról, vala­mint a galambról, amelyik napok óta nem tud tojni, csak írásbeli vagy telefonengedély alapján lehet írni. Mivel makacs természetű vagyok, még erősködtem is, hogy meg­kérem én azt az engedélyt — utólag. Ha már beszéltem a beteg állatokkal. Sőt, ha kell, még engedélyezésre is elkül­döm kis írásművemet. De nemcsak én vagyok hajthatatla­­nul makacs. Javaslatomra ugyanis közölték, hogy szó sem lehet utólagos engedélyről. Nekik az engedély most kell, mert különben nincs semmiféle riport vagy ilyesmi a be­teg marhákról és lovakról. Akkor már elfulladva kérdez­tem, hol szerezhetem meg azt az engedélyt. A megyei ta­nács állategészségügyének vezetőjétől, személyesen — mondták. De nem szükséges, hogy írásba adja, mert tu­lajdonképpen nincs semmi akadálya, hogy írjak a kór­házról, csak az állategészségügy — mondották — joggal elvárja, hogy azt az engedélyt, amit egyébként minden további nélkül bármikor kiad, kérjék tőle, féltünk — mondották — elég, ha az osztályvezető elvtárs idetelefonál, hogy minden rendben, és akkor szí­vesen állunk rendelkezésére.” Kisomfordáltam az Állatkórházból. Gyönyörű, hatvan­két fokos meleg volt. És előttem a következő lehetőségek nyíltak meg. Interurbum felhívom Budapestet, engedélyt kérek, majd Budapest interurbán felhívja Ceglédet és megadja az engedélyt minden további nélkül. Ez egysze­rű vigye? És főleg olcsó. Vonatra ülök, Budapestre utazok engedélyt kérek, azt minden további nélkül megadják, visszautazom Ceglédre az engedéllyel. Ez is egyszerű. És olcsó. Egyik lehetőséget sem választottam. Ugyanis, közben eszembe jutott, hogy én szeretnék karriert csinálni És eszembe jutott, hogy kár dühöngeni a bürokrácia felett, és kár is inni a bürokráciáról, egyál­talán, akár egy ilyen szakmával, mint az újságírás, foglal­kozni, hiszen a sors azt rendelte nekem, hogy az értelmet­len utasításokról, felesleges rendeletekről szóló és azokat támadó Országos Központ vezetője legyek. Ezért kérem a főhatóságokat, hozzák létre a fent megnevezett szervet, s ha e szerv vezetésére megfelelő személyt nem találnak, gondoljanak szerénységemre. Mert, ha e nagyfontosságú szervezet vezetője én lehetnék, akkor minden további nél­kül, záros határidőn belül válaszolni tudnék arra a kérdé­semre: „Miért nem készíthetek engedély nélkül, amit min­den további nélkül megadnak, riportot az Állatkórház­ban?” Ha az Országos Összegyűjtő és Kivonatoló Központ megalakítása elé mégis valami váratlan, objektív aka­dály gördülne, úgy kérem a Pest megyei Tanács állat­egészségügyének vezetőjét, hogy részemre az engedélyt, amit állítólag minden további nélkül megad — adja meg. N. P. f*»i­jiicrei KJCtvlm* OKLEVÉL A LEGJOBB FMSZ-NEK Annak idején megyénk föld- $ művesszövetkezetei is bekap- ^ csalódtak a Nagy Októberi ^ Forradalom 50. ra kezdeményezett évfordulóva- ^ jubileumi ^ munkaversenybe. A MÉSZÖV § igazgatósága Pest megyei értékelte a vetélkedő félesz- § tender eredményeit Ennek ^ alapján dicsérő oklevélben ^ részesítette a Pomáz és vi- ^ vi-| az Albertirsa és déke, déke, a Pilisborosjenő és vi­déke általános fogyasztási és | értékesítő szövetkezeteket, to­ ̋­vábbá a Pilisvörösvár és vi­­­déke, a Kocsér és vidéke § takarékszövetkezetet valamint $ a kóspallagi Haladás és a § tahi­zetet Kék Duna szakszövetke­$ ybe. A mészöv $ és a KPVDSZS bizottsága most ^ . rí. t­­.I 1 ■ r> í!­r~r ^ ...... ^ Kitüntetett pedagógusok A művelődésügyi miniszter nyugalomba vonulásuk alkalmá­ból, eredményes munkájuk elis­meréséül dr. Balthazár Bélának, a fóti általános iskola nevelőjé­nek, Postai Istvánnénak, a váci általános iskola tanítójának, özv. Kiss Sánd­ornénak az úri általá­nos iskola tanítójának, Magyar Sándornak, az ócsai kola tanárának, Lehel általános is­Andrásné­­nak, a diósdi napközi otthonos óvoda vezető óvónőjének és Csány Imrének, az úri általános iskola tanítójának az oktatásügy kiváló dolgozója címet adomá­nyozta. Az ócsai általános isko­la tanára, Schaf­fhauser József­né és tanítója Borsody Sándorné, továbbá Osváth L­ászlóné, a bu­gyi általános iskola tanítója, Rózsa Viola, az albertirsai Pe­tőfi Sándor Általános Iskola tanítója, Gál Hona, a pomázi általános iskola és gimnázium tanára, Balázs Antalné, a cso­­bánkai általános iskola tanítója és özv. Vasvári Vilmosné, a pilis­­szentlászlói általános iskola taní­tója miniszteri dicséretben része­sült. PÁLYÁZATOK A Pest megyében levő mű­velődési házakban folyó mun­kát sok helyen akadályozza, hogy nem rendelkeznek meg­felelően szakképzett vezetők­kel. A szabad státusokat most pályázatok útján akarják be­tölteni. A mendei községi művelődési otthon igazgatói, a pilisi községi művelődési otthon ugyancsak igazgatói, Gyömrőn pedig a járási mű­velődési ház módszertani elő­adói állásra hirdetett pályá­zatot. S § ÉRIK A SZŐLŐ Szőlőkötöző lányok egyenruhában: szalmakalap, rafiaszoknya. Fotó: Dozvald Másfél esztendeje Gödöllő városi rangot kapott. A rang azonban önmagában még ke­vés a városi életformához. A rang mellé tárgyi feltéte­lek és művelt emberek soka­sága kell.* A városi Útkeresés művelődési osz­tály csöpp irodájában hárman ülünk. Bálványosi Kálmánná osztályvezető, Fercsik Mihály népművelési felügyelő és jó­magam. A várossá rendező­dés művelődésügyi problé­máiról beszélgetünk. — A művelődési házunk kicsi és korszerűtlen — mond­ja az osztályvezető. — Vá­rosi otthont csinálni belőle sohasem lehet. Új, modern művelődési házra pedig egye­lőre legfeljebb csak gon­dolhatunk. Igény lenne rá, de az önmagában kevés... — Van a kastélyparkban egy több ezres befogadó ké­pességű szabadtéri színpad, használni mégsem tudjuk. A jelenlegi formájában nem fe­lel meg a célnak. — Más utakat kellett ke­resnünk. Eltérőket a meg­szokottól ... Szocialista brigádvezetők klubja A huszonháromezer lako­sú város egyre jelentősebb iparral rendelkezik. Több, mint ötezren dolgoznak város gyáraiban, üzemeiben.a — Először a munkásság­gal szerettünk volna kapcso­latot találni... — Ez adta az ötletet: gyűjt­sük magunk köré, nyerjük meg ügyünknek a munkásság legjobbjait. — így alakult meg eszten­deje a szocialista brigádve­zetők klubja. Hetvenkét ilyen brigádvezetőt tartottunk szá­mon a városban. Nekik küldtük az elad meghívóle­veleket. — Huszonhárman jelent­keztek vissza, jönnek a klub alakuló ülésére szívesen. — Csak huszonhárom? — sopánkodtunk. Ez még in­dulásnak is kevés. De ha egy­szer már meghirdettük, vis­­­sza nem léphettünk... — Mentünk hát az igaz­gatókhoz, a szakszervezeti ve­zetőkhöz, a pártszervezetek­hez. Segítsenek... — Az alakuló ülésen hat­vanöten voltunk. Nemes Ist­ván, a városi pártbizottság titkára tartott előadást a szo­cialista brigádok — Nem hivatalos szerepéről, előadás volt, előadói pulpitussal és hallgatósággal, inkább csak baráti beszélgetés, vélemény­­csere. Talán ezért is tet­szett meg már az első alka­lommal sokaknak a társasági életnek ez az új formája ... Gazdag, változatos prog­ramot állítottak össze az első esztendőre. Vita az er­kölcsről — vitavezetők: Ne­mes György, Faragó Vilmos, Molnár Irodalom Zoltán, az Élet és szerkesztői, mun­katársai. Ismerkedési est mű­sorral, tánccal és hozzátar­tozókkal. Beszélgetés arról, hogy mit olvasson a szo­cialista brigád. Helytörté­neti előadás Gödöllőről. Bri­gádtagok kérdeznek — igaz­gatók válaszolnak. Filmankét a Hideg napokról, Cseres Ti­bor részvételével. Családi autóbusz-kirándulás a Mát­rába. És így tovább ... A társasági élet új formája — A gyárak igazgatóinak annyira megtetszett a társa­sági életnek ez az új for­mája, hogy az egyik klub­­délután keretében, itt a klub­ban osztották ki a kongres­­­szusi verseny győzteseinek jutalmait... — Balogh Sándor brigád­­vezető a gépgyárból azzal a kérdéssel fordult hozzánk: hadd hozhassa el a feleségét is, hogy otthon ne legyen vita, hol tölti ő a délután­jait és estéit... — Deme Pálné Bagról jár be dolgozni Gödöllőre. Háziipari Szövetkezet szocia­­­lista brigádvezetője. Az első klubnapon még félidőben el­ment, mert ahogy mondta: indul a vonata. Azóta, ha klub van, mindig a későbbi vonattal utazik haza... — Nemes István, a városi pártbizottság titkára még egyetlen sem hiányzott.klubfoglalkozásról — Knopfler Tibor és felesé­ge együtt járnak a klubba. A férj a Ganz Árammérő 20. év­forduló brigádjának a vezető­je, felesége a Háziipari Szö­vetkezet dolgozója és párttit­kára... — Az ismerkedési estre stencilezett újságot is szer­kesztett a klub tagsága: Buli­­brigád címmel... — Éppen ma kaptunk leve­let a városi pártbizottságról. A végrehajtó bizottság levél­ben dicsérte meg a klub egy­­esztendős tevékenységét... Gödöllői szombatok A művelődés vezetői nyárra nem csináltak progra­­­mot a klubtagság számára. De azért nem maradt program nélkül a nyári hónapokra sem a klubtagság, sem a város szó­rakozást kedvelő lakossága. — Ez volt a másik új ötlet: a gödöllői szombatok­. Havonta két jelentős kulturális rendez­vény a kastély előtti új sza­badtéri színpadon. — Száz forintért bérletet adtunk ki, amely minden rendezvény látogatására jogo­sít Minden brigád vett leg­alább egyet. — Tánczenei esttel kezd­tünk. Hét órára hirdettük. Akkor még csak huszonhár­man­ ültek a hatszáz személyes nézőtéren. Képzelheti, men­­nyire sápadoztunk. A városi tanács negyvenezer forint pót­hitelt szavazott meg a gödöllői szombatok rendezvénysoroza­tára. Ha így kezdjük, huszon­három nézővel... — Fél nyolckor már egyet­len ülőhely sem volt... — Nyolckor már úgy csüng­tek a fiatalok a környező fá­kon, mint a madarak... — A Sykonor zenekar tagjai elegáns, fekete ruhában érkez­tek meg a városba. A színpad­ra azonban valami fantaszti­kusan tarka „szerelésben” léptek... — Egy harminc fős huligán­­csoport majdnem botrányt csinált... Rendőröket kellett hívni... — Megfizettük a tanuló­pénzt. De okultunk belőle. Az Anna-bálon is a Sykonor ze­nekar játszott De ezúttal­­ előre megkértük őket, hogy öltözzenek át, játsszanak a sö­tét, elegáns ruhájukban. Ahogy az Anna-bálhoz illik. Négyszáz pár táncolt. És egyetlen fiatalt sem kellett el­­küldenünk rendbontásért... — Ez is bizonyítja: a rende­zésen múlik minden. — A Duna Művészegyüttes műsorára hétszázan voltak kí­váncsiak. Terv szerint este ki­lenckor ért volna véget a mű­sor, de erre csak negyed tizen­egykor kerülhetett sor. Annyi­szor visszatapsolták a tánco­sokat és énekeseket Ugyan­azok a fiatalok, akik a tánc­zenei esten nem a legillető­­tudóbban viselkedtek... — A további programban irodalmi műsor és Csajkovsz­­kij-est szerepel. Már nem fé­lünk az érdektelenségtől. Si­került közönséget toboroz­nunk ... — ... akikre, úgy hiszem, már a téli idényben is számít­hatunk ... Mezőgazdasági filmfesztivál — A harmadik ötlet feb­ruárban kerül megvalósításra. Az Agrártudományi Egyetem­mel közösen nemzetközi me­zőgazdasági kisfilmfesztivált szeretnénk rendezni... — Magyarországon ez lesz az első ilyen kísérlet... — Európában is csupán az olaszországi Páduában rendez­nek hasonló filmfesztivált... — Ha sikerül, évről évre megrendeznénk... — Olyan elképzelés van, nem lenne nevezési díj, de en­nek fejében a mienk lenne a bemutatott film... — Az egész magyar mező­­gazdaság hasznát látná ezek­nek a szakfilmeknek... Másfél esztendeje Gödöllő városi rangot kapott A rang azonban önmagában még ke­vés a városi életformához. A ranghoz még valami kell A tárgyi feltételek és a művelt emberek sokasága. Ezen mun­kálkodnak — és nem is ros­­­szul — a város művelődés­­ügyének vezetői. Finkner Pál A műhöz kell még valami s Vác iskolagondjai Áram a falban — Hol késik a cserépkályha? — Kapunyitás egy éves késéssel ugyan, hogy Vácott kilenc óvoda működik 900 férőhel­­­lyel, de ötvenhat gyereket két hónapig elhelyezni­ sehogy sem tudnak A Petőfi Sándor iskola egyik szárnyát 1959-ben építették. Sajnos, az épület süllyedt re­noválni és csatornázni kellett A Dunamen­ti Víz- és Csator­naművek vállalta is, hogy el­készül szeptember 1-ig, a Váci Városgazdálkodási Vállalat — mivel az építési engedélyt csak júliusban kapták meg — no­vember 30-ra vállalta a mun­kák befejezését. Ezt a határ­időt a tanács művelődési osz­tálya nem fogadta el. A Hámán Kató úti általános iskola néhány osztályát cse­répkályhával fűtik. Azokban a termekben, ahol délután is van tanítás, ez a célszerűbb. Az igazgató június végén ren­delt újabb öt cserépkályhát a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat váci üzle­tében; vállalták is 30 napon belül. Mivel azóta semmi nem történt, félő, hogy szeptember 1-ig nem készülnek el. Meg­kerestük a vállalat pesti köz­pontját, ahol elmondták, hogy ők ktsz-eknek adják ki a mun­kát. A kérést azonban indo­koltnak tartják és megígér­ték: közbenjárnak, hogy a Há­mán Kató úti iskolában ha­táridőre elkészüljenek a cse­­répkályhák. Vácnak jelenleg öt általános iskolája van és három éve épül a hatodik. Az Árpád úti nyolctantermes iskolát idén kellett volna nyitni. A 25-ös Építőipari Vállalat egyszerre két nagy építkezésen dolgozik (az egyik a kórház, a másik a Forte-gyár rekonstrukciója), így a harmadikat, az iskolát, egy évvel elhalasztotta. A bú­torokat már leszállították, eze­ket a Köztársaság úti iskola tornatermében helyezték el. A középiskolákban sokkal jobb a helyzet; a szakközépis­kola és a gimnázium padló­cseréje és festése befejeződik szeptember 1-ig. A fiúkollé­gium vegyesiskolává alakítá­sával szintén elkészülnek. Mi­re megszólal a csengő, rend, hófehér falak, és tiszta abla­­­kok várják a gyerekeket. ft. : Hogyan várják az iskolák az új tanévet, elkészültek-e a karbantartással? — érdeklőd­tünk a Váci Városi Tanács mű­velődési osztályán. A válasz nem egyértelműen kedvező. Két felújítást terveztek nyárra, de sem az óvoda, sem a az általános iskola nem nyit­hat sze­ptemberben. A Rákóczi úti óvodára mint­egy 300 ezer forintot költenek, az épületet teljesen felújítják, a padlótól a homlokzatig. A talajvíz miatt állandóan ned­ves falba indukált áramot ve­zetnek, amely szüntelenül szá­rítja a falat A TÖVÁL (tsz­­építőipari vállalkozás) csak október 15-re ígérte a munkák befejezését. S bár a beszerzés­ben a váci tanács is segít, anyaghiány miatt ezt a határ­időt nem tudják tartani. Igaz

Next