Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

1967. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Alupalota.A Magyar Alumíniumipari míniumpanelből készült Tröszt székháza Budapesten, amely 960 alu- Igazi karrierje előtt a „magyar ezüst“ 1938-ban nálunk az egy fő­re számított évi alumínium­fogyasztás alig haladta meg a negyed kilót, ma hat kilo­gramm. Igaz, az USA-ban már 16—17 kilónál tartanak, de ők már 1938-ban megközelítették a másfél kilót A fejlődés te­hát nálunk volt gyorsabb, itt húsz-huszonnégyszeres, ott ti­zenegyszeres volt. Lakosságunk az alumínium­mal először a katonai kula­csok és csajkák, a tejeskan­nák, a turistapoharak, stb ré­vén ismerkedett meg. A máso­dik világháború alatt jelentek meg az első edények,­ ­melyek ugyan még fénytele­nek voltak, de mégis hamar meghódították a háziasszonyo­kat Ekkor kezdték gyár­tani az alumínium pro­pán-bután gázpalackokat is. Az 1945-ös nehéz esztendőben a korábbi 70 dekás fogyasztás 13 dekára esett vissza, de mégis ekkor kezdődött a má­sodik nagy előretörés. Teljesen alumíniumból kezdték gyárta­ni az autoszifont és nemzetkö­zi diadalt aratott a kukta, amiből ma is óriási bonyolítunk le. Nem exportol csoda: Ausztriában egy 4 literes kuk­ta ma 320 schilling... Ma már alumínium kilinccsel és kulc­­csal nyitjuk az ajtót, amely mögött alumíniumvázas búto­rok s a konyhában tükörfényű alumínium edények várnak. A szabadszállásiak Európa első alumínium hídján közlekednek, s az ipar, első­sorban a villamosipar, mind több cikke készül a „magyar ezüst”-ből És ma már az alu­míniumnak is van nálunk tör­ténésze: dr. Rott Nándorné, az Alkalmazástechnikai Központ statisztikusa. Tőle tudjuk azt is, hogy ma több alumíniumot haszná­lunk, mint például Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Ausztria, Olaszor­szág stb. Pedig az igazi rohamos fejlődés még előttünk áll. Szakembe­reink felkészültek az alumí­niumipar termelésének közeli hatalmas növekedésére. Nem­sokára alumíniumból készül­nek az utcai kandeláberek, és lámpatestek, a távvezetékek oszlopai, a „gördülő üveghá­zak”, az öntöző berendezések, a hordók és a konzervdobozok, a bányatámok és a radiátorok, a drótkerítések és a gyümölcs­szedő állványok, stb. Sőt, kí­sérleteznek olyan alumínium edényekkel is, szítják a zsírt”, amelyek „ta­amelyekben tehát nem ég oda a tej, a hús, mosogatásuk pedig valóságos „élvezet”. 227 fajta alma — egy fán Egyáltalán nem ritkaság az olyan fa, amelyen három-négy fajta gyümölcs terem. Ezen a téren azonban egy Donyec-vidé­­ki ukrán kísérleti gyümölcstermelő gazdaság munkatársai ér­tek el egyelőre felülmúlhatatlan rekordot. Sikerült egy olyan almafát nevelniük, amelyen 227 fajta alma terem. Egyes faj­ták már júniusban beérnek, az utolsók pedig novemberben. mozAik Szénszállítás vízzel Mint a Natachi Review című japán folyóirat közölte, Japán­ban nemrég nagy teljesítményű berendezést szerkesztettek a szén vízzel való szállítására. A berendezés, amely bányavi­zet használ fel, csővezetéken vízszintes irányban tíz kilomé­ter, függőleges irányban pe­dig ezer méter távolságig tud­ja továbbítani a szenet, anél­kül, hogy közbeeső átrakodó helyeket kellene beiktatni ve­zetékrendszerében. Színes aszfalt Herbert Klein, a műszaki tu­dományok doktora, a drezdai műegyetem Város- és Űtépíté­si Intézetének munkatársa, a közelmúltban kidolgozta a fe­hér aszfalt készítésének tech­nológiáját. Összetételében olyan kötőanyag szerepel, amely megakadályozza a leve­gő vagy fény hatására történő elsárgulást. A kötőanyagba vi­szont különböző színek kever­hetők. : I Fehér gorilla Spanyol Egyenlítői Afriká­ban kézre került az eddig is­mert első fehér gorilla. Az ál­lat egyébként teljesen olyan, mint a többi, csak a szőre fe­hér, bőre rózsás, a szeme pe­dig kék (rózsaszín helyett). mmm ram A készülék egy négyszögle­tes doboz, amelynek belsejé­ben 2 darab ibolyántúli szín­­tartományban lumineszkáló lámpát helyeztek el. Ez a fény „tetszik” legjobban a rovarok­nak. A doboz első fala két pár rácsból áll. A rácsokba magasfeszültségű áramot en­gednek. A fény által odavon­­zott rovarok nekirepülnek a rácsnak és elpusztulnak. 160 kilométeres sebességgel — az új vasúti betonaljakon Sikeres kísérletek után új típusú betonaljak gyártását kezdi meg a lábatlani vas­betongyár. Az új betontest két vége legyezőszerűen ki­szélesedik. Oldal irányú moz­gása kisebb, teherbírása pe­dig jóval nagyobb lesz a ha­gyományos formájúnál. Az új elemek az úgynevezett hé­zagmentes sínpályák építésé­hez szükségesek. Az ilyen pá­lyatesteken 160 kilométeres sebességgel is száguldhatnak a szerelvények. A lábatlani üzem az idén háromezret ké­szít a „lepkeszárnyú” beton­idomokból. A MÁV kísérleti pályáját építik fel velük. 7 A világ legnagyobb protongyorsítója A Szovjetunióban, szecskéket a gyorsítóba Szerpu­­hov várostól nem messze, a nagyenergiák fizikájának ku­tatóintézetében a világ legna­gyobb teljesítményű proton­gyorsítója létesül, ez lehetővé teszi a fizikusoknak, hogy az atommag szerkezetét egyedül­álló berendezéssel tanulmá­nyozzák. A felgyorsított energiája az a kulcs, protonok amely­nek segítségével „kinyitható” az atommag; minél nagyobb ez az energia, annál kisebb részecskékre lehet szétrombol­ni az atommagot. Számtalan ország tudósa árult el nagyfokú érdeklődést a szerpuhovi gyorsító iránt, melynek szerelési munkálatai a befejezéshez közelednek. A­ Szovjetunió — hűen a béke, és az atomenergia kizárólag bé­kés célokra való felhasználá­sának ügyéhez — szívesen működik együtt külföldi tudó­sokkal a tudomány ezen, igen fontos ágazatában. A gyorsító — méreteit te­kintve — rendkívüli berende­zés lesz. Elégséges talán csak annyit mondani, hogy a szink­ronizotron gyűrűjének átmé­rője alig kevesebb mint fél kilométer, a kísérleti terem­ben pedig elhelyezhető lenne egy kisebb stadion, a lelátók­kal együtt. A gyűrűt képező elektromágnesek súlya mint­egy 20 000 tonna. Az egyezmény előirányozza az európai magkutatási szer­vezet a CERN anyagi hozzá­járulását a gyorsítóberendezés létesítéséhez. Így a saját költ­ségére helyezi üzembe a fel­gyorsított protonnyaláb kilép­tetésére szolgáló a nagyfrekvenciájú berendezést, szepará­tort, a segédberendezéseket, az elektronműszereket, to­vábbá a kísérletek alkalmával nyert adatok tárolására alkal­mas peket.elektronikus számítógé­gia A szovjet Állami Atomener­Bizottság biztosítja CERN által szállított beren­­­dezések elhelyezésére szolgáló épületeket, a villamosenergiát, a sűrített és cseppfolyósított gázokat és egyéb szükséges anyagokat. Biztosítja továbbá, a közös munkaprogram végre­hajtása végett a protonnyalá­bokat és a gyorsító működé­sét. Az egyezmény a továbbiak­ban előirányozza a CERN és a szerpuhovi kutatóintézet tu­dósainak cseréjét a közös fel­adatok elvégzése végett. A szerpuhovi szinkronazotron. Ezen a berendezés segít­ségével, az úgynevezett előgyorsítóval, juttatják be a ré­ Három tonna üzemanyag­­ • Már ez év végén elkészül Németország első atomerőmeghajtású hajója, a képünkön látható „Otto Hahn”. A hajó 1968. elején fog kifutni Kiel kikötőjéből kísérleti útjára. Kezdetben hiányzik még a reaktorhő s körülbelül nyolc hónap fog eltelni addig, amíg a reaktor teljes teljesítménnyel dolgozhat. Az „Otto Hahn” három tonna urándioxiddal három esztendeig tud szakadatlan vízen maradni, anélkül, hogy üzemanyagot kellene felvennie. A háromtonnányi üzemanyag a 15 000 tonnás ércszállító hajó rakfelületének csak egy ezred részét veszi igénybe

Next