Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

Tanácstitkár fogadóórája a hajógyárban Arany István, a városi ta­nács titkára hétfőn délután 2- től 4-ig fogadóórát tart a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében, hogy meg­­­­hallgassa az üzem­beliek és a­­ környékbeli lakosság pana­szait, javaslatait. FOT MHSZ - klubokkal Foton is megalakult több, mint 44 taggal az MHSZ. szervezet célul tűzte ki a tar­­­talékosok mellett a fiatalság bekapcsolását az MHSZ mun­kájába. Az általános iskolák felső tagozatosai számára ra­kéta, modellező- és légpuskás klubokat szerveznek. A lö­vészklub keretében férfi és női lövészcsapatot alakítanak. Ez évi terveikben szerepel még —­­ a fiatalság régi óhajának meg­felelően — a motorosklub megalakítása. ____________ E. I. Mennyi szabad­időd van? Mennyit vagy egyedül? Jársz-e különórára? Érdekes adatgyűjtést végez­tek a Báthori utcai általános iskola felső tagozatos osztá­lyaiban. Az V—VIII. osztályos tanulók hármas kérdéscsopor­tot kaptak. írásiban kellett válaszolniuk arra, hogy pél­dául mennyi otthon a szabad idejük, hány órát vannak tel­jesen egyedül, milyen iskolán kívüli rendszeres foglalkozás­ra járnak (zene, sport). Nevük mellé beírták a félévi tanul­mányi eredményüket. Az iskola igazgatósága az adatok alapján megvizsgálja, melyik gyermek van túlságo­san megterhelve, hol kell se­gítséget nyújtani a pedagógus­nak, a szülői munka­közösség­nek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 7». a/AM 19.,8. jIANL­AK 88., V Av-AIlNAI* Mit ígér az élelmiszer-kereskedelem 1968-ra? Jó áruellátást - udvarias kiszolgálást Négyezer vagonnyit ettünk-ittunk tavaly Húsz nap nyereségrészesedést fizetnek Péntek délutánra már an­­­nyira előrehaladtak az év végi leltárak összesítésével a Vác és Környéke Élelmiszer Kül­kereskedelmi Vállalatnál, hogy választ kaphattunk kérdé­sünkre: mennyi adtak el 1967-ben?élelmiszert — Vállalatunk a váci, gö­döllői és a szobi járás közsé­geiben, valamint Vác és Gö­döllő városban működik. E nagy kiterjedésű területen összesen 168 boltunk van, melyből 91 Vác és a járás lakosságát látja el élelmiszer­rel —, tájékoztat kérdésemre Borbély János igazgató. Aztán elém teszi a frissen készített kimutatást. Különböző élel­miszerek nevei sorakoznak, mögöttük a vagontételek, melynek végösszege mutatja: boltjaikban tavaly össze­sen 4075 vagon élelmiszert adtak el. Ha ezt az árumennyiséget vasúti kocsikba raknák, 70 olyan szerelvényt tenne ki, melyek mindegyikét 60 vagon alkotná. Ezt a rengeteg élelmiszert veszi át, raktározza, egy ré­szét csomagolja és eladja — tehát legalább háromszor megmozgatja — a bolthálózat 588 eladója, akiknek csaknem a háromnegyede — nő. A kimutatásból érdekesség­ként érdemes megemlíteni: a két város és három járás ál­lami boltjaiban múlt évben tíz vagon kávét, 18 vagon dé­ligyümölcsöt, 36 vagon cukor­kát és csokoládét, 120 vagon­ konzervet, 1054 vagon kenyeret és péksüteményt, 1080 vagon tejet, 35 vagon palackozott bort, 10 vagon pálinkát és üveges sört adtak el.210 vagon A múlt évről ezután az ideire fordítjuk a szót. Ezt kérdezem: — Mit ígér az élelmiszer kiskereskedelem most a vásár­lóknak? — Jó áruellátást mind mennyiségben, mind vá­lasztékban, minőségben és udvarias kiszolgálást­­tól?— S mit kérnek a vásárlók­— Semmi mást, mint ugyanolyan megbecsülését az eladóknak, mint amit elvárnak a maguk számá­ra saját munkahelyükön. Maga a vállalat viszont az­zal honorálja a tízezernyi ton­nák többszöri megemelését, az árukezelést és eladást, hogy az év elején ígért nyereségrészesedés kilencnapi helyett húsznapi nyereségrészesedést fizet. (ferencz) Februárban 6:2 az izgalom javára a moziban HÓ VÉGI KI MIT TUD VETÉLKEDŐ A filmszínházak műsorán is mind jobban érződik a közön­ség kedvében járásra való törekvés. A Madách Imre Művelődési Ház mozijának februári programjában szere­pel A kasztíliai sólyom, A ka­lózkapitány, a Vadölő, A bi­zánci aranykincs, Gyermek­rablás Wiesbadenben, s a Foly­tassa, Jack! E hat bűnügyi film, indiántörténet és kalóz­história mellett mindössze két — némileg nyugtatóbb — film címét találjuk. Klasszikus ismerősként üd­vözölhetjük Toldi Miklóst az Állami Bábszínház vendégjá­tékában, s Ábrahám Pál nagy­operettjét, a Viktóriát. Ez utóbbit a hó elején mutatja be a Déryné Színház. A hónap a végén ismét Vácra látogatnak Trisztán című drámával. Czifka Péter népszerű soroza­tában Firenzével ismerkedhe­tünk meg. Az ország-világjá­rók baráti köre népes táborá­nak dr. Kriván Pál tart elő­adást Magyarországról, a ter­málvizek hazájáról. februári műsort 29-én A színes a Ki mit tud? városi bemutatója zárja be. Váci nagyjaink (p) kis lexikona IX. KOPPI KÁROLY (1744 — Nagykároly, 1801): történet­író, egyetemi tanár, pap. A XVIII. század piarista végén Bécsben volt nevelő, később Kassán, majd a kolozsvári akadémián tanított, ezt köve­tően pedig a pesti egyetemen a világtörténelem tanára. A felvilágosodás és a polgári re­form híve. Röpiratában hang­súlyozta a nemzet királyvá­lasztó jogát; kéziratos Parai­­nesisében a mindenkire érvé­nyes polgári jogokat hirdette. A jakobinus per idején haladó eszméi miatt megfosztották katedrájától. Műveinek nagy része kéziratban maradt. KOVÁCS REZSŐ, KLEIN (Vác, 1863—): tornatanár, pe­dagógiai író. A fővárosban ta­nár, később polgári iskolai igazgató. Működésének közép­pontjában a tornaügy, a test­nevelés fejlesztése áll. Az Or­szágos Közoktatási Tanács megbízásából testnevelési tan­terv készítésében vett részt. Fennmaradt munkái a testne­velés körére szorítkoznak. ★ A Magyar Életrajzi Lexikon első kötetét összecsukva, úgy hiszem, mi váciak, valamen­­­nyien büszkék lehetünk váro­sunk hírnevét öregbítő, az egész nemzet számára adako­zó tudósainkra, művészeinkre, pedagógusainkra. Többen van­nak, mint amennyit eddig is­mertünk, és ismereteink to­vábbi bővítésére újabb lehető­séget nyújt majd a Magyar Életrajzi Lexikon most készü­lő második kötetének gazdag anyaga. M. V. (Vége) Szóljon, ha nem jó a kávédaráló... A Váci Napló helyet adott Szigeti György panaszának. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat válasza: A kávédarálókat a vásárló­­közönség előzékenyebb kiszol­gálása érdekében rendszeresí­tettük. A közönség a kávéda­rálókat igénybe is veszi. A da­rálókat a vásárlók kezelik és így megtörténik, hogy napi 40 —50 kiló kávé megőrlése után a gép elromlik. Ha a bolt vezetője észreve­szi a hibát , a gépet kitisz­­títtatja. Ha ez nem lehetséges, a­ gépet­ javításse­l küldi.­A vá­sárlóknak, a kávé megdará­­lása u­tán, jogukban áll az el­lenőrző mérlegen mindenkor meggyőződni, hogy a gép vis­­­szaadta-e az egész kávét. Amennyiben nem, nyomban reklamálhat érte a bolt veze­tőjénél. Dr. Lovász Szabó László jogtanácsos Ügyeletes orvos Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben a következő orvosok tartanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Kovács_ Pál, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken : dr. Áfra Tamás, szomba­ton és vasárnap: dr. Áfra Ta­más. A beosztásban hét közben változás történhet. Az aktfotó művésze Jaroslav Vavra csehszlovák fotóművész múlt évben ren­dezett győri kiállítása mindennapi visszhangot nem kel­tett. Ugyanis az ott bemuta­tott 100 fénykép témája ugyanaz volt egytől egyig: a női test. Azóta a szaklapok cikkei és a szakköri viták bebizonyítot­ták, hogy ezt a műfajt sem le­het elzárni a művészet iránt érdeklődők szeme elől. Jaros­lav Vavra feldolgozási módja modern: szívesen alkalmaz aktfelvételeinél op-art hatáso­kat. Mestere az objektívnak, de az erotikumot kerüli. A Dunakanyar Fotoklub megszerezte a kiállítás teljes anyagát, diapozitíven. Pénte­ken este mutatják be, a Ma­dách Imre Művelődési Ház első emeleti klubhelyiségében. .. | | ÜZENET § | A DUNAKANYARBÓL!| ^ „Sokszor elhatároztam magamban, hogy felkeresem ^ | a szerkesztőséget, de nem volt bátorságom hozzá’’ — írja ^ $ levelében Skotnyár Ferenc, akit most Nyári Ferenc | i választott írói nevén mutatunk be olvasóinknak. Amikor ^ aztán mégis sikerült személyesen is megismernünk a ka­ ^ ^­tonai szolgálatát Vácon teljesítő tizenkilenc éves honvéd- $ N § poéta fiatalembert — örömmel oszlattuk el bátortalansá­­­ ^ gát. Beküldött versei nemcsak elérték a kezdő poétáktól ^ ^ ^ megkívánt mércét, de túl is szárnyalták azt. A kilencgyermekes dunakeszi család fia sok próba­ ^ > f­iát kiállta már az életnek, köztük a legnehezebbet: a sze­­­­­­génységet is. Érzi és nem felejti, hogy ebből a szűkös 1 § sorból hozta az erőt, mellyel érettségi bizonyítványt küz­­­­­­dött ki magának, jó minősítésűt, a Váci Gépipari Tech­­i­­nikumban, s technikusi állást a dunakeszi járműjavító ̋ ban. Verseit szinte onnan hozta — legtöbbjükben róluk $ í énekel. — Ez már olyan élménygazdagság, amiért érde­­­ ^­mes volt küzdenie. Bátran indulhat el verseivel az újabb ^ k próbára — arcán anyja arcával — „mindenkit szeretni” $­­ s —, biztosan megszeretik írásaiért az emberek. S Nyári Ferenc: Mint akibe mag hullt Kövér pelyhekben napok óta hull a hó. Elnézem, földre szállt az ég. Mint tört fém , szikrázik az éj, Lefogja napjaim szemét. Jégkristályok csüngnek a fákról, Testük élén fölvérzik a fény. Fagyos szél közelít a Dunáról, Arcomra teríti havas köpenyét. A csillagcsend homlokomba dermedt, Csupasz faágkal ringatja nyaram. Mint friss kenyér — zizzen az út, Porhó födi fekete hajam. Így keményül emlékké a múlt... — Kendőd sarkát lengeti a szél. Olyan vagyok, mint akibe mag hullt, S csak én tudom: napsugárban él. Négyszemközt önmagammal Lassan megnyugszom. A mustzavar kiforr bennem csenddé. Arcomba zúdul a fény. Kitárt arcom ablaka — fénylő szemem, szándékom sugara — a fényé! Legyen fegyelmezett a gondolat, mint késő őszi est: hideg és józan. Mértékem anyám, aki sosem téveszti el ösztönös célját. Ó, mert muszáj meghatódnom, s ámulva figyelnem mozgását a család szárazföldről az élet szebbik partja felé, ahová vágyódik az emberiség nagyobbik fele, ahol zenévé oldódik a zaj elvegyülve a természet hangjaival, és a könnyű tavaszi köddel, amelyben megszülettem — eloszlatni és tisztán látni. Látod, milyen humor kitárulkozom! Félszeg voltam, mint kiskatona. Éltem nyugtalanító egyformaságban. A szemedbe néztem, S rádtaláltam ezeréves múmiaálmomból. Nem összetörten, de merészen a megszokás piros lázával. Tőled érik a gyümölcs szépre, tüzedtől kerek a májusi fák nevetése, hogy átgördüljön a magány kapuján őszinte szegénységgel mindenki közös arcába, az én arcomba, amely a tiétekhez hasonló. Nem vagyok álmodozó. Nem vagyok csodát tenni távoli bús burjánzó szigetekre, nem volt piramisépítő szilaj kedvem, hogy megmaradjak az utókor emlékezetében, de harcoltam ijesztő sárkányok ellen; a szégyen ellen volt a legnehezebb. Az első fizetésem gyümölcsét és örömét ellopta az ital — maradtam meztelenül, végre négyszemközt önmagammal, dacolva a tél hidegével, az őszi és tavaszi széllel, a forrósággal — az élettel. Megértem, akár a gyümölcsök. Szeretnék nyikorgó kosárölbe hullni. Nincsenek ellenségeim — próbáljatok, próbáljatok így szeretni! Most, hogy egyedüli vagyok a fénnyel Gyors ritmusok — ez a fiatalság — a fülem partjáig lengenek. Lélegzem. Cikáz bennem ezernyi kormos ördög, a ritmus ősi tánca. Megindulok, anyám arcával arcomon, fénnyel szememben — mezítelenül, mindennel, mit megérintettem, mit átéltem $ megindulok ^ S mindent és mindenkit szeretni... J IS $ sssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*? s S

Next