Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

PEST MEGYEI XII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 70 HI.I.KR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1968. NOVEMBER 22., PÉNTEK A második fél évszázad küszöbén Az MSZMP Pest megyei Bizottságának ünnepi ülése a KMP ötvenedik születésnapján Csütörtökön a Pest megyei Pártbizottság a Kommunisták Magyarországi alakulásának 50-ik évfordulója Pártja meg­tiszteletére ünnepi ülést tartott, a pártbizottság székhá­zának földszinti nagytermében. A pártbizottság tagjain kívül részt vettek az ünnepi ülésen a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a veteránok, a járási és városi párt­­bizottságok titkárai és tanácselnökei, me­gyénk országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottság apparátusának dolgozói, a me­gyei pártiskolák igazgatói és tanárai. A meghívottak között szerepelt és az ün­nepségen részt vett még megyénk számos közéleti személyisége is. Délelőtt 10 órakor az ünnepi ülés dísz­elnökségében helyet foglalt Szerényi Sándor,­­ az MSZMP politikai főiskolája nyugalmazott igazgatója, Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Bizottság első titkára, Jámbor Miklós, Barinkai Oszkárné, Lendvai István, a Pest megyei Pártbizottság titkárai, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Szécsi Gerzsonné, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem adjunktusa, Jambrik Frigyes, nyugdíjas veterán és Hunyó­ István, a megyei párt­­bizottság tagja, a MEDOSZ elnöke, veterán. Az ünnepi ülést Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizott­ság első titkára nyitotta meg.­zonyítják pártunk vezető sze­repét. Ezért hallhatjuk ma szerte az országban és a me­gyénkben: „Ez a mi pártunk, a párt politikája a mi politi­kánk”. így válik valóra Lenin taní­tása, így valósul meg hazánk nagy fiának óhaja, mindent a néppel, a népért — fejezte be elnöki megnyitóját Cservenka elvtársnő. Ezután Horváth Ferenc mű­vész részleteket szavalt Maja­kovszkij: Vlagyimir Iljics Le­nin című költeményéből. Majd Szerényi Sándor mon­dott ünnepi beszédet. Szerényi Sándor ünnepi beszéde Kedves Elvtársak! Az önök számára magától értetődő, pedig valójában társadalmi tudat nagy fejlődé­­­séről tanúskodik, hogy ma már kevesen tagadják: pártunk fél évszázaddal ezelőtt történt megalakulása nemcsak a kom­munista, illetőleg a magyar munkásmozgalom történeté­nek, hanem nemzeti történel­münknek is egyik legkimagas­lóbb eseménye! Ezért emlékezik meg méltó módon ezekben a napokban a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918. november 24-én történt megalakulásáról Pártunk 50. születésnapját ,általában kedvező belpolitikai, de feszült és bonyolult zetközi helyzetben és a nem­nem­zetközi kommunista mozgalom állandó fejlődése, ugyanakkor azonban ellentmondásos vi­szonyai között ünnepeljük. Olyan körülmények között, amikor a szocialista világrend­­szerhez tartozó legtöbb ország hatalmas fejlődésének, néhány szocialista országban és kom­munista pártban viszont sajna­nemcsak pártunk több mint hatszázezer főnyi tagsága, nemcsak a magyar munkásosz­tály, hanem egész dolgozó né­pünk is, mert mindinkább tu­datára ébredt annak, hogy pár­tunk helyes útmutatása, szer­vező, nevelő­ és irányító mun­kája nélkül nem zúzhatta vol­na szét a tőkés-földesúri rab­igát, nem vethetett volna véget a tőkés kizsákmányolásnak és a fasiszta elnyomásnak, nem élhetne ma szabad, független hazában, nem munkálkodhat­na, a szocializmus teljes fel­építésén, amelynek kivívásáért nagyapái és apái oly sok és nagy áldozatot hoztak latos politikai hibáknak, he­lyenként eszmei zűrzavarnak, a fejlődésben történt vissza­esésnek vagyunk szemtanúi. Mivel a mi pártunk fejlődé­se sem volt zökkenésmentes, hiszen a mi utunkon is voltak kitérők, visszaesések, sőt át­meneti vereségek is, amíg „ki­­kínlódtuk” mai helyes lenini politikánk érvényesülését, ezért a fél évszázados fejlődé­sünk tanulságai, nemcsak a magyar kommunisták és a ma­gyar dolgozók, hanem a nem­zetközi kommunista mozga­lom, más szocialista országok dolgozói és általában más né­pek számára is hasznos tanul­ságul szolgálhatnak. Amikor tehát számot vetünk múltunkkal, akkor ezt nem az úri Magyarország történészei­nek és egyéb apologétáinak szokása szerint tesszük, nem arról emlékezünk meg, hogy ki volt dicsőbb, ki volt nagyobb, hanem mindenekelőtt azt ku­tatjuk, ami a párt fél évszáza­dos történelmében csakugyan a legfontosabbnak tekinthető. Nincs okunk elhallgatni azt sem, hogy a párt fél évszáza­dos történelmi fejlődésének elemzésében, megítélésében — egyszóval párttörténet-írásunk­ban is — csak években megjelent a legutóbbi műveink­ben jutottunk el oda, hogy párttörténetünket általában már csakugyan a marxista tör­ténelemszemlélettől áthatva, tárgyilagosan ismertetjük, ele­mezzük, s eközben helyesen ítéljük meg a párt politikáját, eredményeit, fogyatékosságait, egyszóval fejlődését az egyes történelmi szakaszokban. Ez a körülmény egyben le­hetővé teszi azt, hogy az ilyen ünnepi alkalmakból elhangzó megemlékezéseinkben is jok­(Folytatás a 2. oldalon) Más népek számára is hasznos tanulság Cservenka Ferencné elnöki megnyitója Kedves elvtársak! Elvtársak! — Mai ünnepi pártbizottsá­gi ülésünket, amely a párt születésének 50. évfordulójáról emlékezik meg, megnyitom. A Pest megyei Párt Végre­hajtó Bizottsága nevében üd­vözlöm a pártbizottság, a fe­gyelmi bizottság tagjait, országgyűlési képviselőket,az Meleg elvtársi szeretettel köszöntjük a sorainkban itt­levő pártalapítókat, akik ré­szesei annak a nagy tettnek, amely a magyar nép történel­mének örök dicsőségére lesz. Szeretettel köszöntjük mind­azokat, akik a két világhábo­rú közötti elnyomás sötét évei­ben, a fasizmus kegyetlensé­geivel hősiesen dacolva küz­döttek a magyar munkásosz­tály, a magyar nép életéért Szeretettel köszöntjük felszabaduláskor, 1945-ben és a az utána következő években sorainkba került kommunistá­kat, akik aktív részt vállaltak Magyarországon a szocializ­mus felépítésében. Ötven éve, hogy a magyar nép legjobbjai megalakították a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártját. Mi Pest megyei kommunisták ma ennek az évfordulónak az alkalmából gyűltünk össze emlékezni ünnepelni. Emlékezni a fél év­es százados küzdelmekre, a párt fél évszázados harcaira és hő­si harcosaira. Ezalatt az 50 év alatt a történelem meneté­ben az egész emberiség szá­mára is sorsdöntő események zajlottak. Még inkább ez jel­lemezte a magyar nép törté­nelmét. De bárhogyan is ráz­ta a történelem vihara hazán­kat, végig elpusztíthatatlanul volt, lobogott egy világító, hi­tet hirdető fáklya. A magyar kommunisták so­ha nem csüggedő harci szava, amelyet semmilyen terror sem tudott elhallgattatni. Minden­kor ez adott erőt és hittet, sok elvtársunknak biztos védel­met. A mai ünnepségünk me­gyénkben, csakúgy, mint az egész országban, nem csupán a kommunisták ünnepe. Velünk ünnepel az egész megye, an­nak minden becsületes, hazá­ját szerető polgára. És amikor mi a pártról em­lékezünk, amikor a Magyaror­szági Kommunisták Pártjának születésnapját ünnepeljük, akkor a Szovjetunióra is emlé­kezünk és hálánkat velük szemben is elmúlt ötven lerójuk, mert az évben, a Párt legnehezebb óráiban és a fel­­szabadulás után is mindig, minden nehéz helyzetünkben a Szovjetunió volt, maradt és lesz a jövőben is erőnk for­rása, támaszunk és segítőnk. És szeretettel emlékezünk meg megyénk dolgozóiról, akik az üzemekben, intézmé­nyekben, állami gazdaságok­ban, tsz-ekben, munkájukkal a szocializmust építő drága haza erősítéséért dolgoztak és mindennap új munkasikereik­kel ezt erősítik. És ezek az eredmények erősítik szüntelen pártunkat, ezek erősítik és bi­

Next