Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

8 MST U £ CYEÍKMtHap ÁRVÉDELMI VADVENDÉGLŐK A Duna árterében elhelyezkedő gemenci vadrezervátumból tízezer hektárnyit elöntött a Duna első idei árhulláma. A szarvasok könnyűszerrel biztonságos helyre úsztak, a nádasokban rejtőző, most fialó vaddisznókocák kicsinyei közül azonban sok elpusztult. A gazdaságban már készülnek a jelenleginél előreláthatóan nagyobb zöldárra. Az úgynevezett „vadmentő dombokon” és töltésszakaszokon nagy mennyiségű takarmányt helyeznek készenlétbe, hogy ha az áradás bekövetkezik, az értékes vadállomány hosszabb ideig elegendő táplálékot találjon. Az ,,árvédelmi vadvendéglőkbe"’ lánctalpas vontatókkal és kisvonattal szállítják a lucernaszénát és a csöves kukoricát. Lépcsők felfelé INTERJÚ A CIGÁNY LAKOSSÁG HELYZETÉRŐL A szentendrei járás területén, Pomázon és Csobánkán az 1968-as felmérés szerint 800— 850 cigány lakos él. A fővárostól 20 kilométernyire semmivel sem élnek jobban, mint a nyírségi vagy szabolcsi cigánytelepek lakói. Azaz: az egészséges élet minimális követelményeit is nélkülözve. Titton Miklóstól, a járási tanács elnökhelyettesétől kértük, válaszoljon az ezzel a témával kapcsolatos kérdéseinkre abból az alkalomból, hogy a járási tanács és a járási pártbizottság közös, átfogó tervezetet készít a helyzet javításaira. — Mire kellene legsürgősebben a pénz? — Lakásra, lakásra és harmadszor is lakásra. Hatvanhat olyan házról tudunk Pomázon, ami életveszélyes, vagy a minimális egészségügyi feltételeknek sem felel meg. Többségük vályogból készült, nedves agyagpadlójú, tetejük lyukas, ablakuk, ajtajuk nincs. Ezekben a lakásokban összesen 284-en laknak, s ebből 131 kiskorú, 47 pedig eltartott! Igaz, akadnak olyan családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem ezer forint körül van, de ilyen nagyon kevés akad; például a Vér utca 32 lakásásban lakó 73 cigánylakosra fejenként mindössze 107 forint jut havonta. — Ők tehát hiába kapnak ingyen telket a tanácstól, nem tudnak OTP hitelre sem építkezni, hiszen miből fedeznék a részleteket? — Igen, és ez gyakorlatilag a rniyit jelent, hogy Pomázon 46 állami lakást kell építeni. Csobánkán pedig huszonkilencet! Pomázon húsz, Csobánkán nyolc család vállalta — mert anyagi körülményeik az álblásoknál kedvezőbbek —, hogy saját erőből építenek házat, új «Itthonit maguknak. — Az állami lakások felépítéséhez mennyi pénz kellene? — Több mint tízmillió forint. — Van remény arra, hogy a zárás megkapja ezt az összeset? — Esetleg..: Mindenesetre, nem holnap. A felmérés a negyedik ötéves tervben, végrehajtható intézkedések alapja. — És addig? — Javítgatunk. A községi tanácsok saját keretükből évente több tízezer forintot fordítanak az életveszélyessé tált házak javítására. — Mi az oka a meghökkentően alacsony jövedelmeknek? Nem lehetne-e ezen a területest változást elérni, akkor több család vállalhatná saját erőből az építkezést! — Sajnos, kevés munkalehetőség van. (Pomázon működik egy szegkovács ktsz, de hatvannál is kevesebb embert tud foglalkoztatni, ráadásul a munkakörülmények is minősíthetetlenül rosszak, a szociális ellátottságról nem beszélve. Pedig ez a munka kapós. A csobánkai részlegben elég jól fizettek, az átlagkereset 1800 forint volt, de az épület életveszélyessé vált, a műhelyt be kellett zárni. Azóta összedőlt és nem nyitottak a helyén másikai.) Ha két-, hárommillió forintért korszerű, gépesített, nagy létszámú szegkovácsüzemet létesítenének, vagy a pomázik felfejlesztenék, a cigány lakosság férfi tagjai állandó keresethez jutnának — mondja az elnökhelyettes. — És a munkahely, a közösség elvégezheti a legnagyobb feladatot, amihez népművelők és társadalmi munkások hadserege sem elég: felkeltheti az igényt a kulturáltabb életre. A mi járásunk területén ez adna megoldást, távlatilag pedig az új lakások felépülésével, a jelenlegi cigánytelepek teljes felszámolása. Hogy a most felnövő nemzedék hazulról több és jobb útravalót kapjon, mint most. Amit nem kap meg otthonról, megkaphatná az iskolában. Ha nem eleve hátránnyal indulna a többi gyerekkel szemben, mert nincs felszerelése, ruhája, viselkedése, beszéde pedig elüt a többi első osztályosétól! Nem tud beilleszkedni. Cigány iskola létesítése nem szerepel a távlati tervekben sem? Ahol szakképzett nevelők irányításával, kisebbségi érzések és megbántottságok nélkül, nyugodt körülmények között sajátíthatnák el az általános iskolai tananyagot? — Nem tervezünk ilyesmit, őszintén szólva nem bízunk abban, hogy — akár egy ilyen jól megszervezett iskolának is — akkora hatása lehetne, ami ellensúlyozná az otthoni, visszahúzó környezetet. Véleményünk szerint azt kell elérni, hogy a felnőttek, az egész család életformája megváltozzék. — Az együttes hatás még erősebb. Véleményem szerint nem szabad egyet sem figyelmen kívül hagyni a lehetőségek közül. — Ebben igaza van, de mi örülünk, ha legalább azt megvalósítjuk, amit eddig elhatároztunk. A cigány lakosság érzi és tudja, hogy törődünk velük, hogy megpróbálunk segíteni. Várják a kedvező változást, s hogy mennyire sürgetnék maguk is: sok olyan család is magára vállalta volna az OTP-hitellel járó terheket, ahol a jövedelem nem szolgál reális alapul ehhez! De mi is így vagyunk, nyakunkba vennénk a terhet, távlati programot készítünk, csak még azt sem tudjuk, miből valósítjuk meg. Saját erőnkből nem futja. Varga Vera A tájékoztatón szó volt felszabadulási lövészemlékversenyről is, melynek elődöntőjében több mint százötvenezren vettek részt. A megyei döntőkre március 15-én, az országosra pedig április 3-án kerül sor. Ugyancsak április 2-án és 3-án nemzetközi lövészverseny is lesz, melyen 47 magyar és 4-4 NDK-, lengyel, szovjet és csehszlovák versenyző vesz részt. M. K. A. Rendhagyó sajtótájékoztató Újságírók a levegőben Háromnapos csillagtúra ♦ Páncélautó filmvetítővel Tegnap délelőtt rendhagyó sajtótájékoztatón vett részt 33 budapesti és vidéki újságíró. Az MHSZ vezetői ismertették a március 31-étől április 3-ig tartó XI. felszabadulási nemzetközi motoros repülő csillagtúra versenyszabályzatát és programját. S hogy miért volt a XI. repülő-csillagtúra sajtótájékoztatója szabálytalan ? Mert ide az újságírók nem csupán tudósítói minőségben, hanem versenyzőként is hivatalosak voltak. Idén először is ugyanis a repülők újságírói kísérettel teszik meg az utat. Minden gépen egy-egy hírlapíró is utazik, aki szintén versenyző. Természetesen saját szakmájukban és nem repülésben kell összemérni erejüket Mivel versenyről van szó, csak néhány adatot közöltek a sajtó képviselőivel. Budaörsről startolnak a két- és négyszemélyes gépek. Az első állomás némi országjárás után Siófok lesz. Innen egy kis dunántúli repkedés után — természetesen versenyfeladatokkal nehezítetten — Dunaújvárosban landolnak ismét a gépek. Magyarország legifjabb és leggyorsabban fejlődő Miskolcra indul a városából mezőny, majd a végcél ismét a budaörsi repülőtér. A legjobb teljesítményt nyújtó repülőket és újságírókat a vendéglátó városok vezetői részesítik jutalomban. Az összesített verseny győztes párosa részt vesz a 10 napos lengyelországi repülős vetélkedőn. A csillagtúra rendezői — a Magyar Repülő Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége — már több mint egy hónapja szervezik a programot. Már csak az időjárásnak kell áldását adni a starthoz, mivel jelenleg a repülőtereikről a rossz talajviszonyok miatt nem tudnak startolni a gépek. Mint a tájékoztató második részében megtudtuk, elkészült annak a páncélautónak a pontos mása, amelyről Lenin 1917- ben az áprilisi téziseit elmondta. Kun Béla és Lenin táviratváltásának napján, március 22-én, adják át Csepelen az autó készítői — a Csepel Autógyár és a Budapesti Jármű Ktsz — az MHSZ-nek és a Magyar Úttörők Országos Szövetségének a korhű járművet. Ennek a páncélautónak azonban berendezési tárgyai sokban különböznek elődjétől. Itt géppuskák helyett hangosítóberendezés, filmvetítő, képes kiállítási anyag és egy URH- adóvevő készülék lesz a fegyverzet, hiszen a páncélautó bejárja az egész országot, utasai előadásokat tartanak a nagy forradalmár 100. születésnapja tiszteletére. Pest megyében március 22-től április 2-ig járja a községeket, városokat Lenin páncélkocsija. Toborzó levelek - Tanfolyamok Munkaerőgondok a váci kórházban Beszámoltunk azokról a személyzeti gondokról, amelyekkel a váci új kórház küzd. — Most, közvetlenül megnyitás előtt odáig mégis eljutottunk, hogy a munka zökkenésmentes folyamatosságát biztosítva láthatjuk a kórházban — közli dr. Kollár Lajos igazgató főorvos. Nagy munkát, nyomozást és valóságos toborzást végeznek ennek érdekében. Felkutatják például azokat az ápolónőket, akik anyagi kérdések, vagy lakáshelyzetük miatt régebben megváltak a kórháztól. Közülük a vádakat személyesen, a máshol lakókat levélben felkeresik, tájékoztatják az ápolónők kedvezőbb fizetési feltételeiről Nagy gond volt a 18 szülésznői állás betöltése. Mégis, e pillanatban már csak kettő hiányzik, a tíz műtősnő közül pedig négy, de ennél több érdeklődő is jelentkezett. Kilenc műtősegéd kell és máris megvan. Nincs hiány a laboratóriumban sem. Teljes a létszám a gyógyszertárban, de a konyhában és a mosodában is. Nem sikerült viszont még betölteni a 40 takarítónői állást. Még 28 hiányzik, remény van azonban rá, hogy a környező falvakból lesz jelentkező. A 89 ápolónői státusból csupán 38 van betöltve, de máris dolgozik nyolc szakképzetlen segédápolónő és 21, munkamelletti kiképzésben levő kisnővér. Vácott is a legnagyobb a gyermekápolónő-hiány. Huszonkilencre lenne szükség, nyolcnál nincs több. A megoldás: szintén munka melletti tanfolyamot indítanak és iskolaév végén a váci egészségügyi szakiskola növendékeiből is remélnek jelentkezőket. \ |i 1970. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK A HORDÓGYÁR CEGLÉDRE KÖLTÖZIK 110 féle bor tartálykocsikban A sín ott húzódik el, az épülettömb előtt. Az arra járó gyakran láthatja az óriás tartálykocsikból kikígyózó gumicsövet, mely az épületbe vezet. Lehet, hogy csodálkozik is: mivel töltik ezeket a tartálykocsikat? Borral. A ceglédi VINEX, a Magyar Állami Pincegazdaság exportimport üzeme. Az egész országból érkeznek ide jófajta borok, melyek közül a szakemberek válogatják ki az exportra indulókat. Simon Ernő, az üzem vezetője tájékoztat: — Palackozónk nincs, a palackozott exportborokat Budafokról szállítják, mi csak az 500 literes hordókban, tálykocsikban exportálunk.Jar— Hány országba? — A világ minden tájára: Svédországtól Norvégiáig. — Hova szállítanak a legtöbbet? — A Szovjetunióban nagyon kedveltek boraink, idén csak a desszertborokból 200 ezer hektolitert rendeltek. A vevők nagy része itt, nálunk választja ki számára a legmegfelelőbbet. Higgye el a szakemberek nagyon kényesek, csoda hát, hogy a laboratóriumunkban állandóan mérik bor alkoholtartalmát, tisztaságát... — Az ország melyik részéről érkezik Ceglédre a legtöbb bor? — Az Alföldről fogadjuk a legtöbbet. Pest megye a borban inkább önellátó, bár ritkán érkezik hozzánk Tápiószeléről és Nyársapátról is folyékony nedű. A futószalagról hordók a töltőhelyre lekerült kerülnek ... — Rengeteg hordóra van szükségünk. És ez a vidék borászatilag, amolyan csomópontféle is, nem csoda hát, hogy 1974-re Ceglédre költözik a Kőbányai Hordógyár és az építkezéseket még az idén elkezdik. A vasútállomás mögött épül majd fel a gyár, ahova mi is tervezünk még egy pincét, az itteni csak 50 ezer hektoliteres. A ceglédi VINEX 110 féle bort szállít a világ minden részébe. T. E. CSÉB: 30 forintért Új személyi biztosítás — tsz-tagoknak Amellett, hogy értékes, és érdekes statisztikai adatokat gyűjtöttek, a vidék új, változó arculatát is feltérképezhették a legutóbbi népszámlálás számlálóbiztosai. Munkájuk során sok-sok emberrel beszélgettek, sok tapasztalatot jegyezhettek fel. Íme néhány vélemény az új .népbetegségről”, a balesetekről: Egy körzeti orvos: — Kulturális vonatkozásiban még nem értük el a várost, de a balesetek gyakoriságában sajnos, erősen a nyomaiban vagyunk ... Egy 55 éves földműves: — Gyermekkoromban még csak képen, láttam motoros szecskavágót, most meg az vitte le az egyik ujjamat! Agronómus: — A mezőgazdaság kemizálása, az egyre sokasodó erőgép, sajnos, mind több áldozatot követel. Egy idős tsz-tag: — Megmondom őszintén, én félek ezektől a gépektől... Az elmúlt esztendőben az Állami Biztosító 42 ezer alkalommal fizetett térítést a balesetet szenvedett mezőgazdasági munkásoknak, tsz-tagoknak. Pest megyében közel háromezren szenvedtek kisebbnagyobb sérülést, balesetet biztosítással rendelkező mezőn gazdasági dolgozóik közük Minthogy a vidék lakossága, a városiakhoz hasonlóan, egyre inkább felismeri a fokozottabb anyagi és személyi biztonság szükségességét, az Állami Biztosító, a változó igényeknek megfelelően alakította ki a kockázatvállalás módozatát. Az új CSÉB-biztosítás — a 15 ezer forintos életbiztosítás mellett , baleseti sérülések esetén, az eddiginél nagyobb összeget térít. Teljes megrokkanás esetén például 70 ezer forintot, kórházi ápolás idejére a kezeltetés és ápolás költségeit is fedezi. Az új módozat különösen a termelőszövetkezeti parasztság számára előnyös. Befejezés előtt a tanöteles korba lépő gyermek összeírása A hét végéig országszerte befejezik az 1963. szeptember 1. és 1964. augusztus 31. közötti időszakban született, vagyis az idén tanköteles korba lépő gyerekek összeírását. Az érdekelt szülő vagy a gyermek neveléséért felelős más személy március 15-ig köteles a lakása szerint körzetileg illetékes általános iskolában a gyermekiét bejelenteni, majd júniusban beíratni. A nyilvántartásba vétel azért szükséges, mert az adatok ismeretében alakítják ki az általános iskolák első osztályos tanulócsoportjait, s a várható létszámnak megfelelően gondoskodnak az oktatás személyi és tárgyi feltételeiről. A gyerekek felvételéről a kötelezően előírt orvosi vizsgálat eredménye alapján döntenek. Aki tanköteles gyermekét a meghatározott időben nem íratja be, az szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. SKORPIÓT LOPTAK... Szerdára virradóan a rovarház dolgozói feltörve találták az egzotikus ízeltlábúak termét. A tettes egy 12 centiméteres óriás fekete skorpiót, és egy 6 centiméteres krémszínű arizonai skorpiót lopott el lezárt, majd általa felfeszített a tartókból. Az Állatikert vezetősége felhívja a figyelmet, hogy az állatok szúrása életveszélyes. Kérik, hogy aki az ellopott skorpiókról bármilyen felvilágosítást tud adni, azonnal közölje az Állatikert vezetőségével. Néphagyomány „Halálnak halálával, halsz” címmel néprajzi rövidfilmet készít a MAFILM népszerű-tudományos filmstúdiója. Filmszalagra kerül a „Koporsófonás”, a somogyi „Fehér gyász” és a dunántúli lakodalmak éjfélén eltáncolt halotti tánc. A Somogy megyei Csököly községben a „Virrasztás”, a gyászban a „Fehér és „Siratás” ősi népi szokását forgatták. Operatőr: Kende János, író-rendező: Moldován Domokos. — Budapesten, a XIX. kerületi Nagykőrösi úton Gyüre Lajos 31 éves gyáli lakos motorkerékpárjával — amelyhez vezetői engedélye sem volt — a síkos úttesten szabálytalanul előzött és összeütközött egy szemben haladó személyautóval. A baleset következtében a motorkerékpár utasa, Gyüre István 34 éves gyáli lakos a helyszínen meghalt, a motorkerékpár vezetőjét életveszélyes sérüléssel szállították kórházba. PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ts a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR . Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vill., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, vm., Blaha Lujza tér X. Égési nap hívható központi telefon: 343—10«, itt—23«. Gépíró szobák: 3*3—100/380, illetve 313—100/413. Titkárság: 131—343. Egyéb számok: 141—462, 141—233. Előállítja: Szikra* Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapihleteiben és a Posta Központi Űrlap Irodánál (ador tér 1. sz.). (Bp., V., József Előfizetési díj 1 hónapra 30 forint.