Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
Eseménydús napok A fegyveres erők klubjában a centenáriumi megemlékezések keretében csütörtökön Szegedi Gyula hadnagy tart előadást Gondolatok Leninről címmel. Ezután szellemi fotó következik, értékes díjakkal. Pénteken iskolai szakkör részére tart előadást Takserer István százados. Címe: Élelmiszerek fogyasztása előtti teendők és a helyes tárolás. Szombaton a Zalka Mátéról és Költői Annáról elnevezett KISZ-szervezetek rendeznek közös műsoros estet. Vasárnap az ifjúsági klub tagjai részére Lakatos Gyula alezredes tart előadást, Lenin az ifjúságról címmel. Úttörő-olimpia Dunakeszim rendezték meg a járási úttörő-olimpia lövészversenyét A leányoknál vácdukai csapat lett az első, a második a kisnémedi, harmadik a dunakeszi 3. sz. iskola csapata. Egyéniben első Csernák Jargit (Kisnémedi), második Fézler Anna (Vácduka), harmadik Márkus Andrea (Fót, 2. sz. iskola). A fiúk versenyében ugyancsak ,a vácdukaiak bizonyultak legjobbnak, második lett a fóti Gyermekváros csapata, harmadik pedig a yenci gárda. Egyéniben a vácdukai Laczkovszki János lett első, második Pozsgai Attila (Dunakeszi 3. sz. iskola), harmadik Sram Gábor (Penc). Hétfőn hoznak ítéletet Tóth Károly bűnügyében Tóth Károly vád órás és felesége ellen csempészet miatt indított büntetőperben hétfőn reggel kilenc órakor tartják a befejező tárgyalást. A járásbíróság első emeleti 6-os számú tárgyalótermében vád- és védőbeszéd után hiradetnek ítéletet. A tárgyalás nyilvános. Félreérthető rövidítés A Váci Naplóban 1970. április 14-én megjelent egy olvasó levele: Legyen hitele annak, amit leírunk címmel. A szerkesztő kénytelen önkritikát gyakorolni, és beismerni, hogy a levélben szóvá tett mondat: „Kijelölt úton hajlad, félretéve a napfény segítségét, este és éjjel fest” nem Mikes István festőművésztől származik, hanem Szűcs Ernő Béla nagyobb terjedelmű kéziratának lerövidítése során alakult ilyen félreérthetővé. A művész természetesen nappal fest, csak kiállítását láthatták az érdeklődők az esti-éjszakai órákban. Ezért a félreérthető mondatért olvasóink elnézését kéri: Bányász Hédi A szerkesztő sorai után megköszönöm Rusvay Tibor kedves sorait, beleértve a szakmai tanácsot is. Mikes István VÁCI NAPLÓ a pest MfGVft hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1970. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Még három üzem jelentkezett EZER ÓRÁT VÁLLALTAK A HÚSIPARI VÁLLALATNÁL A Vádi Fonógyár — lapunkban ismertetett — múlt heti társadalmi munkavállalása visszhangot keltett a többi üzemekben. Sorra érkeznek azóta is az újabb munkafelajánlások a városi tanácshoz. A Pest-Nógrád Megyei Húsipari Vállalat Rádi úti üzeméből Bayer Lajos szb-titkár közölte, hogy kollektívájuk vállalta a vágóhíd Rádi úti és vásártéri oldalán levő járdájának a karbantartását, gyomtalanítását. Zebegényben üdülőházat építenek. Vállalták a telek bekerítését, parkosítását és az építés segítését. Minderre összesen ezer órát ajánlottak fel a húsiparnak. Nem akar elmaradni az Országos Gumiipari Vállalat Heuréka Gumigyára sem. Kövesdi György gyárvezető és Pothánszky László párttitkár írta alá az ötpontos társadalmi munkaóra Heuréka gyárnak vállalást. A segítenek a posta távbeszélőközpont új épületének takarításánál, a vízisporttelep építésénél, az új kórház környékének parkosításánál. Segítenek az egészségügyi lakások belső takarításánál és a 600 személyes művelődési ház építésénél — összesen 500 órában. A Váci Kötöttárugyár negyvenegy — a szocialista brigád címért küzdő — brigádja összeségében ezer óra társadalmi munkát vállalt 1970-ben. Ebből 200 órát gyárkapun belül akarnak dolgozni, mert akad tennivaló az üzem belső csinosításánál. 300 órát a városban dolgoznak, mégpedig elsősorban a Horváth Mihály utcai ifjúsági ház építésénél. (p.) s ■ P » O *R ■ T Szép győzelemmel kezdtek az öregfiúk • A felsőgödi öregfiúk a bajnokság első fordulójában Mátyásföldön szerepeltek az Ikarus ellen. Elkísérte a csapatot Sándor István tanácselnök, Kishonti István sportköri elnök és Hantos Lajos szakosztályi elnök is. A csapat a következő összeállításban lépett pályára: Takács — Juhász, Czuczor, Goda— Czimmermann, Lelkes — Simkó, Konrád (Nyitrai), Bábi, Neugan II, Steidl (Horváth). A nagyiramú, változatos mérkőzésen Felsőgöd 2:0 (2:0) arányú megérdemelt győzelmet aratott. Mindkét félidőben a vendégek játszottak fölényben. A 18. percben a kitörő Bábit felvágták és a megítélt büntetőt ő értékesítette. A 34. percben Goda beadását Bábi védhetetlenül fejelte a hálóba. A II. félidőben is többet támadtak a felsőgödiek, de két kapufán kívül mást nem tudtak elérni. A Felsőgöd megérdemelte a győzelmet. Jövő hétfőn az Elektromost fogadják. (berki) GOTTLIEB URAM ESETE Városunk művelődéstörténete mindig bővelkedett érdekesebbnél érdekesebb eseményekben. Az ősrégi város nagy múltjában történtek olyasmik, amik átestek az idők rostáján, és feledésbe merültek. Ám felemlítésük nem érdektelen az utód előtt, hiszen az akkori hétköznapokat idézi elénk. Az első váci nagy könyvnyomtató, Ambró Ferenc 1793 áprilisában már úgy említtetik, mint elhunyt. Utóda, volt művezetője (factor), Gottlieb Antal lett, aki 3441 forint örökáron megvette a nyomdát. Vezetésével is országos hírű volt az üzem — ha belelapozunk szép kiadványaiba, igazolva látjuk ezt. Nálam avatottabb is elmondta mindezt, csak egy érdekességet említek nagyhírű nyomdászról,meg a Régi, megsárgult tanácsülési papírok között olvashatni (Karcsú is említi), ,,... hogy 1817 márciusában egy kellemetlen eset igen megszomoritotta Gottlieb A. urat. Ugyanis Vogl Jakab szabó mesternek durva lelkű neje, Sallák Teréz, a legközelebb múlt február hó utolsó napján Gottlieb A. urat, ki a tanácsbeliek egyik legtevékenyebbje volt, rút gyűlöltségből, midőn a halpiaczról hazamenni szándékozott, épen háza ajtaja előtt, a közutczán, ganéjjal szándékosan csúful leöntvén, a gaznő ezen undok tettéért kemény dorgálás mellett 12 korbácsütéssel téríttetett észre; a tanácsos úr pedig oda utasíttatott, hogy az ellene gyűlölködő durva asszonyt s annak háza táját kerülje ...” Ki tudja ma már, hogy miként kezdődött a „halpiaczi” látványosság? Annyi azonban bizonyos, hogy az akkori tanácsbéliek szabálysértési ügyben igencsak alkalmazták a bot vastagabb végét... Kérdés, hogy Sallák Teréz vajon megszívlelte-e az atyai intelmeket, és Gottlieb uram elkerülte-e azt a bizonyos utcát? — es — I kitüntetettek — reflektorfényben 1020 óta szervezett munkás úti Ladányi Imre Dózsa György otthonának udvarán késő őszig pompáznak a szép rózsák, dicsérve a házigazda szorgalmát, hozzáértését. A nyugdíj, a megérdemelt pihenés évei ezek. Nem volt mindig ilyen nyugodt, derűs az élete. Mint fiatal asztalossegéd, már 1920-ban tagja lett a Faipari Munkások Szakszervezetének, hogy küzdjön maga és társai emberibb életkörülményeiért. A szakszervezet második otthona lett. Csakhamar a váci csoport jegyzője, könyvtárosa, majd tíz éven át a pénztárosa. Negyvenegy éves amikor felszabadul a szülővárosa. Már az első héten jelentkezik munkára. Segíti a közrend helyreállítását, majd rövid ideig a helyi pártszervezet titkára lesz. Jól ismerik munkásmozgalmi múltját, igazságszeretetét, megfontoltságát. Amikor megalakul a váci igazoló bizottság, Ladányi Imre lesz az elnöke. Nem volt könnyű tisztség. Emberek százainak életét, helytállását kellett mérlegre tenni. Humánusan, emberségesen dönt minden esetben. Ez a felelősségérzet hatja át később is, amikor a nemzeti bizottság tagjaként az egész várost érintő kérdésekben adja le szavazatát. 1945 szeptemberében a választási bizottság tagja. Következő évben szervezi a faipari munkásokét. A következő szövetkezőévtizedben népi ülnök, a Magasépítési Vállalat párttitkára. 1952-ben az egyik felsővárosi körzetben tanácstaggá választják. Másfél évtizeden keresztül felelősséggel betölti ezt a tisztséget is. A hajógyárból megy nyugdíjba. Eljár a területi alapszervezet taggyűlésére. Néha felkérik pártmunkára. Tartalmas, gazdag életutat jutalmazott az Elnöki Tanács, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Ladányi Imrének. (p. r.) Szilaj Vándort legyőzték Magyarországon vasárnap rendeztek először fogadásos agárversenyt. Az agárkutyák gondozó telepe Alagon van. Tavaly hozták be az angol agarakat az alagi telepre. Ősszel már négy bemutató versenyt rendeztek, amelyeken ott volt Nagy Lajos tenyésztő — Dunakeszin lakik — Halász Hilda és Szilaj Vándor nevű kutyája. Hilda két harmadik helyet szerzett, Szilaj Vándor pedig legyőzte a magyar agarakat. Ezután,mint a legjobb magyar agarat beosztották az angol kutyák közé. Itt is jól futott és több angol kutyát megelőzve a negyedik lett. A vasárnapi versenyen Szilaj Sándor az esélyesek között indult, sőt az első helyre várták, de a négyszáz méteres pálya utolsó méterein lemaradt, így csak második lett. Vasárnap lesz a visszavágó. GYÖKEREK Fotó: Tőinek ZEBEGÉNY Július 13-án kezdődik a képzőművészeti szabadiskola Kerámia szak Gorka Géza vezetésével A héten elkészült a Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola teljes programja. Az idén már harmadszor érkeznek Zebegénybe az ország minden részéről a képzőművészet mesterségét, művészettörténetet és művészetelméletet tanulni vágyó fiatalok. Az 1969-ben megindult szabadiskola jó kezdeményezés volt, ma már jövője és jelentősége van képzőművészeti kultúráinkban. Dániel Kornél, a Szőnyi István Múzeum igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy tavaly a jelentkezőik száma megkétszereződött. Az idén a felvehető hallgatók létszámát hússzal növelik. Július 13 és augusztus 9 között zajlik a nyári program. A szabadiskola igazgatója, dr. Végvári Lajos kandidátus, Képzőművészeti Főiskola tanaszékvezető tanára lesz. Hincz Gyula (festő), Somogyi József (szobrász), valamint Pecsenke József (grafikus) tagozata mellett megindul a kerámia szak is, Gorka Géza Kossuth-díjas, érdemes művész vezetésével. Az előadók között olvastuk Cifka Péter, Dévényi Iván, Körner Éva, Németh Lajos, B. Supka Magdolna művészettörténészek; László Gyula professzor; Miklós Pál kandidátus; Hován László festőművész és Schwaner Endre fotóművész nevét. A TIT-tel történt megállapodás alapján tíz nyilvános művészettörténeti és művészetelméleti előadást rendeznek. Folytatják a tavaly nagy sikert aratott művészfilm-esteket. Dániel igazgató befejezésül elmondta, hogy a szabadiskola fejlődése eddig egyenes és töretlen volt. Bízik abban, hogy a felettes hatóságok további támogatásával egyre jelentősebb képzőművészeti centrummá fejlődik Zebegény. (P. r.) NYÁRI FERENC: Fekete nyárfa Szérüskert határában fekete nyárfa őrségben áll, gyermekkorom vigyázza. Kukorica szára, föld borostás álla, fagy üvegjét töri varjak zuhanása. Fűszéna töppeteg kazalja felgyújtja egyhangúság fagy zárját füstszürkére nyitja. Egy háromszáz éves pénzhatározó A váci múzeum ősnyomtatványai között az egyik legrégibb és talán a legszebb darab az 1677-ben kiadott amszterdami „Thesaurus Numismatum Antiquorum”, ókori érmék tára című római pénzhatározó. A könyv Julius Caesartól Constantinusig ismerteti a római pénzeket, tehát nagyjából az i. e. I. század közepétől az i. sz. IV. század közepéig. A mű száztizenhat eredeti rézmetszetes táblát tartalmaz, egy-egy táblán általában tizenkét pénzérme látható. Az eredeti rézmetszet kifejezés azt jelenti, hogy a művész rézmetszetét nem sokszorosították nyomdatechnikai úton, hanem közvetlenül a könyvbe nyomták. Ez magyarázza a kicsi példányszámát, és könyv igen nagy értékét. Nagyon érdekes a pénzek csoportosítása. A pénzeket ábrájuk szerint osztályozza. Első csoport: római császárokat ábrázoló pénzek, második csoport: vidékek, tartományok, városok, folyók jelképeit ábrázoló pénzek, a harmadik: istenek, istennők képmásait vagy szimbólumait bemutató, a negyedik: erények, elvont fogalmak, ábrái. Az ötödik csoportba a katonai vonatkozású ábrázolásokat sorolja, a hatodikba az ünnepi játékokat, cirkuszi jeleneteket ábrázoló érméket. A hetedikbe a császárok apotheozisát, megistenülését ábrázoló pénzeket, amelyek akkoriban gyakoriak voltak. A nyolcadik csoportba a középületek, közterek képei, a kilencedikbe a templomokat ábrázoló pénzek tartoznak, míg az utolsóba azok, amelyek a fenti kilenc csoport egyikébe sem sorolhatók be. Mindebből látszik, hogy a könyv inkább éremművészeti-ikonográfiai mint pénztörténeti feldolgozás. A táblák után 560 oldalas részletes magyarázószöveg olvasható. A szöveg szép és igényes latin nyelven készült, de azért észrevehető, hogy ez már nem a klasszikus, az antik latin. A könyv egész pergamen kötésű. Ez esetben valódi pergamenről van szó, ami fiatal kérődző háziállatok bőréből (eredetileg kecskegida hasbőréből) készült. Az ábrákat több metsző készítette, nevek azonban csak kevés helyen vannak feltüntetve. Így a képen látható belső címábrán, amelyből megtudjuk, hogy az allegóriát egy Laresse nevű másodrendű festő festette, és Hagen, a neves rézmetsző metszette. Nem tudjuk minden esetben eldönteni, mi lehetett az oka, hogy az ilyen drága nem élvonalbeli kiadványokat festők sokszor egészen gyenge műveivel díszítették, amelyeket aztán kiváló metszők legtöbbször rézbe metszettek de tény, hogy sokszor előfordult. Igaz, hogy a stíluskorszakok változásával némi ízlésváltozás is együttjárt, érdekes azonban, hogy az igazán nagy műveket ezek az ízlésváltozások kevés kivételtől eltekintve általában nem érintették. Stefaits István l