Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Eseménydús napok A fegyveres erők klubjában a centenáriumi megemlékezé­sek keretében csütörtökön Szegedi Gyula hadnagy tart előadást Gondolatok­ Leninről címmel. Ezután szellemi fotó következik, értékes díjakkal. Pénteken iskolai szakkör ré­szére tart előadást Takserer István százados. Címe: Élelmi­szerek fogyasztása előtti teen­dők és a helyes tárolás. Szombaton a Zalka Mátéról és Költői Annáról elnevezett KISZ-szervezetek rendeznek közös műsoros estet. Vasárnap az ifjúsági klub tagjai részére Lakatos Gyula alezredes tart előadást, Lenin az ifjúságról címmel. Úttörő-olimpia Dunakeszim­­ rendezték meg a járási úttörő-olimpia lövész­­versenyét­ A leányoknál vácdukai csapat lett az első, a második a kisnémedi, harma­dik a dunakeszi 3. sz. iskola csapata. Egyéniben első Cser­­nák J­­argit (Kisn­émedi), má­sodik Fézler Anna (Vácduka), harmadik Márkus Andrea (Fót, 2. sz. iskola). A fiúk versenyében ugyan­csak ,a vácdukaiak bizonyultak legjobbnak, második lett a fó­ti Gyermekváros csapata, har­madik pedig a yenci gárda. Egyéniben a vácdukai Lacz­­kovszki János lett első, máso­dik Pozsgai Attila (Dunakeszi 3. sz. iskola), harmadik Sram Gábor (Penc). Hétfőn hoznak ítéletet Tóth Károly bűnügyében Tóth Károly vád­ órás és felesége ellen csempészet mi­att indított büntetőperben hét­főn reggel kilenc órakor tart­ják a befejező tárgyalást. A járásbíróság első emeleti 6-os számú tárgyalótermében vád- és védőbeszéd után hir­a­detnek ítéletet. A tárgyalás nyilvános. Félreérthető rövidítés A Váci Naplóban 1970. ápri­lis 14-én megjelent egy olva­só levele: Legyen hitele an­nak, amit leírunk címmel. A szerkesztő kénytelen ön­kritikát gyakorolni, és beis­merni, hogy a levélben szóvá­ tett mondat: „Kijelölt úton hajlad, félretéve a napfény se­gítségét, este és éjjel fest” nem Mikes István festőmű­vésztől származik, hanem Szűcs Ernő Béla nagyobb terjedelmű kéziratának lerö­vidítése során alakult ilyen félreérthetővé. A művész ter­mészetesen nappal fest, csak kiállítását láthatták az érdek­lődők az es­ti-éjszakai órák­ban. Ezért a félreérthető mon­datért olvasóink elnézését ké­ri: Bányász Hédi A szerkesztő sorai után megköszönöm Rusvay Tibor kedves sorait, beleértve a szakmai tanácsot is. Mikes István VÁCI NAPLÓ a pest MfGVft hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1970. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Még három üzem jelentkezett EZER ÓRÁT VÁLLALTAK A HÚSIPARI VÁLLALATNÁL A Vádi Fonógyár — lapunk­ban ismertetett — múlt heti társadalmi munkavállalása visszhangot keltett a többi üzemekben. Sorra érkeznek azóta is az újabb munkafel­­ajánlások a városi tanácshoz. A Pest-Nógrád Megyei Hús­ipari Vállalat Rádi úti üze­méből Bayer Lajos szb-titkár közölte, hogy kollektívájuk vállalta a vágóhíd Rádi úti és vásártéri oldalán levő jár­dájának a­­ karbantartását, gyomtalanítását. Zebegényben üdülőházat építenek. Vállalták a telek bekerítését, parkosítá­sát és az építés segítését. Minderre összesen ezer órát ajánlot­tak fel a húsiparnak. Nem akar elmaradni az Or­szágos Gumiipari Vállalat Heuréka Gumigyára sem. Kö­vesd­i György gyárvezető és Pothánszky László párttitkár írta alá az ötpontos társadal­mi munkaóra Heuréka gyárnak vállalást.­ A segítenek a posta távbe­szélőközpont új épületé­nek takarításánál, a vízi­sporttelep építésénél, az új kórház környékének par­kosításánál. Segítenek az egészségügyi la­kások belső takarításánál és a 600 személyes művelődési ház építésénél — összesen 500 órá­ban. A Váci Kötöttárugyár negy­venegy — a szocialista brigád címért küzdő — brigádja ös­­­szeségében ezer óra társadal­mi munkát vállalt 1970-ben. Ebből 200 órát gyárkapun belül akarnak dolgozni, mert akad tennivaló az üzem belső csinosításánál. 300 órát a városban dolgoznak, mégpe­dig elsősorban a Horváth Mi­hály utcai ifjúsági ház építé­sénél.­­ (p.) s ■ P » O *R ■ T Szép győzelemmel kezdtek az öregfiúk • A felsőgödi öregfiúk a baj­nokság első fordulójában Má­tyásföldön szerepeltek az Ika­rus ellen. Elkísérte a csapatot Sándor István tanácselnök, Kishonti István sportköri el­nök és Hantos Lajos szakosz­tályi elnök is. A csapat a következő ös­­­szeállításba­n lépett pályára: Takács — Juhász, Czuczor, Goda— Czimmermann, Lel­kes — Simkó, Konrád (Nyi­t­­rai), Bábi, Neugan II, Steidl (Horváth). A nagyiramú, változatos mérkőzésen Felsőgöd 2:0 (2:0) arányú megérdemelt győzelmet aratott. Mindkét félidőben a vendégek játszottak fölény­ben. A 18. percben a kitörő Bábit felvágták és a megítélt büntetőt ő értékesítette. A 34. percben Goda beadását­­ Bábi védhetetlenül fejelte a háló­ba. A II. félidőben is többet tá­madtak a felsőgödiek, de két kapufán kívül mást nem tud­tak elérni. A Felsőgöd megérdemelte a győzelmet. Jövő hétfőn az Elektromost fogadják. (berki) GOTTLIEB URAM ESETE Városunk művelődéstörté­nete mindig bővelkedett érde­kesebbnél érdekesebb esemé­nyekben. Az ősrégi város nagy múltjában történtek olyasmik, amik átestek az idők rostáján, és feledésbe merültek. Ám fel­említésük nem érdektelen az utód előtt, hiszen az akkori hétköznapokat idézi elénk. Az első váci nagy könyv­nyomtató, Ambró Ferenc 1793 áprilisában már úgy említtetik, mint elhunyt. Utóda, volt mű­vezetője (factor), Gottlieb An­tal lett, aki 3441 forint örök­áron megvette a nyomdát. Ve­zetésével is országos hírű volt az üzem — ha belelapozunk szép kiadványaiba, igazolva látjuk ezt. Nálam avatottabb is elmondta mindezt, csak egy érdekességet említek nagyhírű nyomdászról,meg a Régi, megsárgult tanácsülési papírok között olvashatni (Karcsú is említi), ,,... hogy 1817 márciusában egy kelle­metlen eset igen megszomori­­totta Gottlieb A. urat. Ugyanis Vogl Jakab szabó mesternek durva­ lelkű neje, Sallák Te­réz, a legközelebb múlt feb­ruár hó utolsó napján Gottlieb A. urat, ki a tanácsbeliek egyik legtevékenyebbje volt, rút gyűlöltségből, midőn a hal­­piaczról hazamenni szándéko­zott, épen háza ajtaja előtt, a közutczán, ganéjjal szándé­kosan csúful leöntvén, a gaz­­nő ezen undok tettéért kemény dorgálás mellett 12 korbács­ütéssel téríttetett észre; a ta­nácsos úr pedig oda utasítta­­tott, hogy az ellene gyűlölködő durva asszonyt s annak háza táját kerülje ...” Ki tudja ma már, hogy mi­ként kezdődött a „halpiaczi” látványosság? Annyi azonban bizonyos, hogy az akkori ta­­nácsbéliek szabálysértési ügy­ben igencsak alkalmazták a bot vastagabb végét... Kér­dés, hogy Sallák Teréz vajon megszívlelte-e az atyai intel­meket, és Gottlieb uram elke­rülte-e azt a bizonyos utcát? — es — I kitüntetettek — reflektorfényben 1020 óta szervezett munkás úti Ladányi Imre Dózsa György otthonának­ udvarán késő őszig pompáznak­­ a szép rózsák, dicsérve a házigazda szorgalmát, hozzáértését. A nyugdíj, a megérdemelt pi­henés évei ezek. Nem volt mindig ilyen nyugodt, derűs az élete. Mint fiatal asztalossegéd, már 1920-ban tagja lett a Faipari Munkások Szakszervezetének, hogy küzdjön maga és tár­sai emberibb életkörülmé­nyeiért. A szakszervezet második otthona lett. Csakhamar a váci csoport jegyzője, könyv­tárosa, majd tíz éven át a pénztárosa. Negyvenegy éves amikor felszabadul a szülővárosa. Már az első héten jelentkezik munkára. Segíti a közrend helyreállítását, majd rövid ideig a helyi pártszervezet titkára lesz. Jól ismerik munkásmozgal­mi múltját, igazságszerete­­tét, megfontoltságát. Amikor megalakul a váci igazoló bi­zottság, Ladányi Imre lesz az elnöke. Nem volt könnyű tisztség. Emberek százainak életét, helytállását kellett mérlegre tenni. Humánusan, embersé­gesen dönt minden esetben. Ez a felelősségérzet hatja át később is, amikor a nem­zeti bizottság tagjaként az egész várost érintő kérdé­sekben adja le szavazatát. 1945 szeptemberében a vá­lasztási bizottság tagja. Kö­vetkező évben szervezi a fa­ipari munkások­­ét. A következő szövetkező­évtizedben népi ülnök, a Magasépítési Vállalat párttitkára. 1952-ben az egyik felsővárosi körzet­ben tanácstaggá választják. Másfél évtizeden keresztül felelősséggel betölti ezt a tisztséget is. A hajógyárból megy nyug­díjba. Eljár a területi alap­szervezet taggyűlésére. Néha felkérik pártmunkára. Tartalmas, gazdag életutat jutalmazott az Elnöki Tanács, amikor a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Ladányi Imrének. (p. r.) Szilaj Vándort legyőzték Magyarországon vasárnap rendeztek először fogadásos agárversenyt. Az agárkutyák gondozó telepe Alagon van. Tavaly hozták be az angol agarakat az alagi telepre. Ős­­­szel már négy bemutató ver­senyt rendeztek, amelyeken ott volt Nagy Lajos tenyésztő — Dunakeszin lakik — Halász Hilda és Szilaj Vándor nevű kutyája. Hilda két harmadik helyet szerzett, Szilaj Vándor pedig legyőzte a magyar aga­rakat. Ezután,­­mint a legjobb magyar agarat beosztották az angol kutyák közé. Itt is jól futott és több angol kutyát megelőzve a negyedik lett.­ A vasárnapi versenyen Szi­laj Sándor az esélyesek kö­zött indult, sőt az első helyre várták, de a négyszáz méteres pálya utolsó méterein lema­radt, így csak második lett. Vasárnap lesz a visszavágó. GYÖKEREK Fotó: Tőinek ZEBEGÉNY Július 13-án kezdődik a képzőművészeti szabadiskola Kerámia szak Gorka Géza vezetésével A héten elkészült a Szőnyi István nyári képzőművészeti szab­adiskola teljes programja. Az idén­ már harmadszor ér­keznek Zebegénybe az ország minden részéről a képzőművé­szet mesterségét, művészet­tör­ténetet és művészetelméletet tanulni vágyó fiatalok. Az 1969-ben megindult szabadis­­kola jó kezdeményezés volt, ma már jövője és jelentősége van képzőművészeti kultú­ráinkban. Dániel Kornél, a Szőnyi Ist­ván Múzeum igazgatója tájé­koztatójában elmond­ta, hogy tavaly a jelentkezőik száma megkétszereződött. Az idén a felvehető hallgatók létszámát hússzal növelik. Július­­ 13 és augusztus 9 között zajlik a nyári program. A szabadiskola igazgatója, dr. Végvári Lajos kandidátus, Képzőművészeti Főiskola tan­a­székvezető tanára lesz. Hincz Gyula (festő), Somogyi József (szobrász), valamint Pecsenke József (grafikus) tagozata mel­lett megindul a kerámia szak is, Gorka Géza Kossuth-díjas, érdemes művész vezetésével. Az előadók között olvastuk Cifka Péter, Dévényi Iván, Körner Éva, Németh Lajos, B. Supka Magdolna művészettör­ténészek; László Gyula pro­fesszor; Miklós Pál kandidá­tus; Hován László festőmű­vész és Schwaner Endre fotó­művész nevét. A TIT-tel történt megálla­podás alapján tíz nyilvános művészet­­történeti és művészetelmé­leti előadást rendeznek. Folytatják a tavaly nagy si­kert aratott művészfilm-este­­ket. Dániel igazgató befejezésül elmondta, hogy a szabadisko­la fejlődése eddig egyenes és töretlen volt. Bízik abban, hogy a felettes hatóságok to­vábbi támogatásával egyre je­lentősebb képzőművészeti centrummá fejlődik Zebegény. (P. r.) NYÁRI FERENC: Fekete nyárfa Szérüskert határában fekete nyárfa őrségben áll, gyermekkorom vigyázza. Kukorica szára, föld borostás álla, fagy üvegjét töri varjak zuhanása. Fű­széna töppeteg kazalja felgyújtja egyhangúság fagy­ zárját füstszürkére nyitja. Egy háromszáz éves pénzhatározó A váci múzeum ősnyomtat­ványai között az egyik legré­gibb és talán a legszebb darab az 1677-ben kiadott amszter­dami „Thesaurus Numismatum Antiquorum”, ókori érmék tá­ra című római pénzhatározó. A könyv Julius Caesartól Constantinusig ismerteti a ró­mai pénzeket, tehát nagyjából az i. e. I. század közepétől az i. sz. IV. század közepéig. A mű száztizenhat eredeti rézmetszetes táblát tartalmaz, egy-egy táblán általában ti­zenkét pénzérme látható. Az eredeti rézmetszet kifejezés azt jelenti, hogy a művész réz­metszetét nem sokszorosították nyomdatechnikai úton, hanem közvetlenül a könyvbe nyom­ták. Ez magyarázza a kicsi példányszámát, és könyv igen nagy értékét.­ Nagyon érdekes a pénzek csoportosítása. A pénzeket áb­rájuk szerint osztályozza. Első csoport: római császárokat ábrázoló pénzek, második cso­port: vidékek, tartományok, városok, folyók jelképeit áb­rázoló pénzek, a harmadik: istenek, istennők képmásait vagy szimbólumait bemutató, a negyedik: erények, elvont fogalmak, ábrái. Az ötödik csoportba a katonai vonatko­zású ábrázolásokat sorolja, a hatodikba az ünnepi játéko­kat, cirkuszi jeleneteket áb­rázoló érméket. A hetedikbe a császárok apotheozisát, meg­­istenülését ábrázoló pénzeket, amelyek akkoriban gyakoriak voltak. A nyolcadik csoportba a középületek, közterek ké­pei, a kilencedikbe a templo­mokat ábrázoló pénzek tar­­toznak, míg az utolsóba azok, amelyek a fenti kilenc csoport egyikébe sem sorolhatók be. Mindebből látszik, hogy a könyv inkább éremművésze­­ti-ikonográfiai mint pénztörténeti­ feldolgozás. A táblák után 560 oldalas részletes magyarázószöveg ol­vasható. A szöveg szép és igé­nyes latin nyelven készült, de azért észrevehető, hogy ez már nem a klasszikus, az an­tik latin. A könyv egész pergamen kö­tésű. Ez esetben valódi per­gamenről van szó, ami fiatal kérődző háziállatok bőréből (eredetileg kecskegida hasbő­réből) készült. Az ábrákat több metsző ké­szítette, nevek azonban csak kevés helyen vannak feltün­tetve. Így a képen látható belső címábrán, amelyből megtudjuk, hogy az allegóriát egy Laresse nevű másodrendű festő festette, és Hagen, a ne­ves rézmetsző metszette. Nem tudjuk minden esetben eldön­teni, mi lehetett az oka, hogy az ilyen drága nem élvonalbeli kiadványokat festők sok­szor egészen gyenge műveivel díszítették, amelyeket aztán kiváló metszők legtöbbször rézbe­ metszettek de tény, hogy sokszor előfordult. Igaz, hogy a stíluskorszakok válto­zásával némi ízlésváltozás is együttjárt, érdekes azonban, hogy az igazán nagy műveket ezek az ízlésváltozások­ kevés kivételtől eltekintve általában nem érintették. Stefaits István l

Next