Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

rr.*r me erei2 Avignon sötétben A dél-franciaországi Avig­non lakói drámai órákat éltek át csütörtök reggeltől péntek reggelig: nagyméretű gázszi­várgás miatt rendkívüli álla­potot kellett elrendelni a vá­ros központjában, mert súlyos robbanás veszélye fenyegetett. A riadalom annál nagyobb volt, mert az elmúlt hetekben két vidéki városban is sor ke­rült már gázszivárgás okozta robbanásokra, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Amikor a veszély­ ismeretes­sé vált, a város központjában egy sereg házból azonnal ki­költöztették a lakókat, de az egész belvárost nem­ lehetett kiüríteni. Miközben dúltak a munkálatok a megin­gás­szivárgás okának felkutatásá­­ra, a csütörtöki napot és az egész éjszakát Avignon lakói rendkívüli légkörben ték: a robbanásveszély töltet­csök­kentése érdekében megszün­tették­­ az áramszolgáltatást, hangszórókon felszólították a lakosságot, hogy ne gyújtson gyertyát, tartózkodjék a do­hányzástól is. Az elsősorban veszélyeztetett területeken rendőrség és a tűzoltóság ha­­­talmas készültséggel vonult fel, s miközben a városra a mély sötétség borult, a hang­szórók időnként figyelmeztet­ték a lakosokat, ne aludjanak el, hanem álljanak készenlét­ben, hogy szükség esetén azon­nal elhagyhassák házaikat. Fokozta a riadalmat, hogy veszélyeztetett terület közelé­­­ben tűz támadt, kigyulladt egy gyufagyár raktára, de a tűz­oltóiknak szerencsére sikerült gyorsan megfékezni ezt a tü­zet. Pénteken délelőtt végre sikerült megjavítani a hideg időjárás miatt megrongálódott gázvezetékeket, az egész vá­ros lakossága megkönnyebbül­ten lélegzett fel Folytatás 26-án Berlinben... Pénte­k kora délután, há­rom és háromnegyedórás esz­mecsere után véget ért a­ Kohl és­ Bahr államtitkárok vezette NDK és NSZK delegációk bonni találkozója. A tanács­kozás befejezése után kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy a két küldöttség január 26-án ismét találkozik, ezúttal Berlinben. Egon Bahr bonni államtit­kár a találkozó után újság­íróknak kijelentette, hogy re­méli: a január 26-i berlini ta­lálkozó után Kohl államtitkár később ismét Bonnba látogat el. Bahr ezzel közvetett mó­don arra célzott, hogy a két német állam tárgyalásait hos­­­szabb időn át folytatni fog­­ják. Michael Kohl államtitkár, aki az NDK nevében tárgyalt Bahr NSZK-államtitkárral, Bonnba érkezésekor. Barátság II. (Folytatás az 1. oldalról.) pénteken arra vállalkoztak, hogy már 1972. november 7-ére befejezik a kőolajvezeték építését. Ez a határidő-rövidítés, illetve a kőolajvezeték korábbi üzem­be helyezése mintegy 100 mil­lió forint megtakarítást jelent­ a népgazdaságnak. A vezeték­hez szükséges csöveket nem külföldről szerzik be, hanem a Duna Vasmű szállítja, ami ön­magában több millió dolláros megtakarítást jelent. A Barátság II. kőolajve­zeték, elkészülte után 3,5 millió, később — 1980-tól — azonban már 10­ millió tonna kőolajat szállít majd évente hazánkba a Szov­jetunióból. Építése során a munkásoknak annyi földet kell megmozgat­tok, amennyivel az egész Margitszigetet egy méter magasan beboríthatnák. lefektetett csővezetékek anya­­­gából 1100 traktor készülhet­ne. A nagyszabású munka fo­lyamatban van: az építők el­készültek az utak, vasutak alatti átfúrásokkal. ­­lést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról.) Gáspár Sándor, a SZOT fő­­titkára. A Számvizsgáló Bizottság jelentése, előadó Somo­gyi Miklós, a OBizottság elnöke.Számvizsgáló A Magyar Szakszerveze­tek alapszabályának mó­dosítása, előadó Gál László, a SZOT titkára.­­ A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Számvizsgáló Bizottság meg­választása. A XXII. kongresszus és az egész előkészítő munka alap­­gondolata, fő célja a szakszer­vezetek szocialista jellegének, munkájuk hatékonyságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság növek­vő igényeinek. Harmadik napirendi pont­ként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett el­nökségi munkáról, vagyis szakszervezeti vezető szervek ú­­jjáválasztásának eddigi ta­pasztalatairól, a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésé­ről, a SZOT Elnökségének fon­tosabb határozatairól és intéz­kedéseiről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Losonczi Pál Mohácson (Folytatá­s az 1.­­ oldalról.) képviselő is,­ aki * Magyaror­nak — mondotta az Elnöki Ta­nács elnöke. — Nemcsak az ár- és belvizek, hanem a mos­toha időjárás is hátráltatta a termelőmunkát. Mezőgazdasá­gi üzemeink mégis az 1969-es év kiemelkedő eredményeit megközelítő hozamokat tudtak produkálni. Egy ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gazdál­kodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont ki­elégítő és zavartalan a lakos­ság mezőgazdasági termékek­kel való ellátása, ami itthon és külföldön egyaránt elisme­rést váltott ki. S ez a nagyüze­mi gazdálkodásnak köszönhe­tő, a termelőszövetkezetbe­­ tö­mörült dolgozó parasztoknak, akik rövid idő alatt elsajátí­tották a korszerű technikát, és eredményesen fel is használták a termelés fejlesztésére. Losonczi Pál ezután a IV. ötéves tervről szólt, rámutatva arra, hogy a terv szerény, de megalapozott célokat tartal­maz. A mostani ötéves kedvezőbb körülmények terv kö­zött indult, mint bármelyik előző tervünk. Minden lehető­ség adva van teh­át, hogy dol­gozó népünk teljesítse a terv­feladatokat, sőt túl is teljesít­se azokat. Felszólalt a közgyűlésen Og­­nyenovics Milán országgyűlési száci Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa nevé­ben — magyar és horvát nyel­ven — köszöntötte a termelő­­szövetkezet több nemzetiségű tagságát. Zárszámadás Dömsödön (Folytatás az 1. oldalról.­­zalékkal magasabb, mint az elmúlt esztendőben volt. Idén 19 ezer 579 forintot fi­zetnek egy-egy termelőszövet­kezeti tagnak. Természetesen mindenki munkájának, telje­sítményének, megfelelően kap a részesedési alapból. Növe­kedett a termelőszövetkezet tiszta vagyona is, több mint 11 és fél millió forinttal. Ezekről a pénzügyi­­ adatok­­­ról már Mihalik László fő­könyvelő beszélt. Az ellenőrző bizottság éves beszámolóját pedig Brassó József elnök ter­jesztette elő. A dömsödi Dózsa zár­számadása alapján előbbre lé­pett. Meghívójukon viszont zárósorként az szerepel: „cél­kitűzésünk 1971-ben... csak egy kicsivel jobban...” Je­lenlegi eredményeik láttán nem kételkedünk benne. — mka — Börtönbe­n a Fehér Házból Bobby Baker, Johnson elnök volt személyi tit­kára, akit külön­böző visszaélése­kért egytől három évig terjedő bör­tönbüntetésre ítéltek, megkezd­te börtönbünteté­sének letöltését. Képünkön: a meg­bilincselt Bakert (fekete szemüveg­gel) a lewisburgi szövetségi börtön­be szállítják. Szálló a hegytetőn mények miatt nem tudtak munkához látni. Ha igazán nagy hideg nem jön közbe, a helyszínre szállított építő­anyag és berendezések segítsé­gével, — sok-sok erőfeszítés­sel, túlmunkával — a kitűzött időre állhatnak a falak. S mi történik Dobogókőn? Bizony a földmunka itt nem azt jelenti, mint rendes kö­rülmények között. Itt komp­resszor és fejtőkalapács kell ahhoz, hogy megteremtsék az alapozás feltételeit. Köves, sziklás a talaj. Mégis úgy szá­mítják, hogy január végén már eljutnak az alapozásig. Hogy mi történik az elkövet­kező napokban, hetekben, ar­ról visszatérő tudósításaink­ban számolunk be. Jóformán a csak néhány hónap választ el Vadászati Világikiállítás megnyitásától, amikorra a szállót olyan állapotba hozni, hogy az fogadhassa kell a vendégeket. Reméljük, hogy legalább a visegrádi építkezés­nél ez elérhető, kivitelezhető program. (t. gy.) (Folytatás az 1. oldalról.) san vághattak neki az emberek a hegynek s így juthattak fel a tetőre, akikor is agy-kettőre vissza­indultak, mert a rossz körül- II. HASSZÁN rendszerének megdöntésére irányuló állam­csíny-kísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg Marokkóban. 1911. JANUAR 16., SZOMBAT Zárt ajtók Singapore-ban A brit nemz­etközösiségi or­szágok csúcsértekezlete zárt ajtók mögött folytatja munká­ját A péntek délelőtti ülésen hangzott el Heath brit kor­mányfő nagy várt­­ felszólalása, érdeklődéssel amelynek nagy részét a Szovjetunió el­leni támadások töltötték k­. A Heath — mint már jelentet­tük —, egyetlen szóval sem utalt a dél-afrikai fegyverszál­lítások kérdésére, s csak azt fejtegette, hogy Anglia lét­érdeke a tengeri utak bizton­sága, míg a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottája a világóceán minden részére jelen van. Heath azzal ijeszt­gette kollégáit, hogy a szovjet flotta földközi-tengeri jelenlé­te valamiféle fenyegetést je­lent számukra, sőt, olyan ké­pet festett, mintha az Indiai­­óceán hemzsegne a szovjet hajóktól. Heath beszéde egyáltalán nem elégítette ki az afrikai és ázsiai kormányfőket. Uganda­ elnök a beszédet Obote új­ságíróknak így kommentálta: „Heath úr számára Afrika nem létezik. Heath úr számára nin­csenek afrikai problémák”. Harmincegy tagállam részvételével folyik Singapore-ban a Brit Nemzetközösség csúcstalálkozója. Képünkön (balról jobb­ra) Edward Heath brit, Errol Parrow barbadosi és John Gor­don ausztrál miniszterelnök a tárgyalóasztalnál. Koszigin szovjet miniszterel­nök hivatalában fogadta Mus­­kie (középen) amerikai szená­tort, a Demokrata Párt egyik valószínű elnök­jelöltjét és Harriman (Italról) ismert amerikai diplomatát. • Muskie és Harriman Kosziginnál Vágyak, drága áron Teleknézőbe invitált­ isme­rősöm, ha ketten mondván, talán jobb, megyünk, komo­lyabbnak­­ tetszik a vételi szándék, s esetleg — hat szem­közt — az ár is szeré­nyebb. A telek — „ilyenkor, télen érdemes venni, alig van forgalom, alacsony az ár” — Budakalász határában áll, né­hány éve parcellázták ezt a területet. Nyáron hagyján, Pünkösdfürdőig kijár a kék­busz, s annak végállomásá­tól — a gáton átkelve — nem esik messze az a talpalatnyi föld, amilyenre sokan vágy­nak. A tél más. Jégmezők, hóhegyek — no, azért végül odaérünk. Útközben, s a hó alatt szunnyadó földdarab­ka szemrevételekor hamar megtudom, amit kell.­ ­„Családi okokból” Az eladó: — Kérem a telek­nek én már a második tulaj­donosa mérnök, vagyok, az első, egy az istennek sem árulta el, hogy mennyiért vette eredetileg a tanácstól. Tény, hogy nekem 120 fo­rintért adta négyszögölét, s ha én most százhatvanat ké­rek érte, az igazán nem a nyerészkedés miatt van — hi­szen családi okokból adom el, vérzik a szívem érte, de a fe­leségem azt mondta, vagy ő vagy a telek —, hanem mert sokat beleöltem. Fákat tele­pítettem. .. Natúrban szürkébb színe­zetet kapnak a csillogó sza­vak. A „fatelepítés”: három őszibarack­, két szilvafacse­mete. Néhány tő ribizlibo­­kor. S persze, fű a hó alatt, amely „tavasszal olyan lesz, mint a puha szőnyeg”. Isme­rősöm nem egészen kezdő, ki­ruccanásunk előtt tájékozó­dott általában az itteni árak­ról, s az erre a környékre ér­vényes átlagos tarifákról is. A hely jó, lépésnyire a Duna, tavasztól őszig a közlekedés megoldott. Igaz, a telkek tel­­kecskék, az utca szélessége akkora, hogy ha valaki egy kocsival leáll, már csak gya­logosan mehetnek el mellette, dehát... divatcikk. A telek: sokaknak Ismerősöm fülét is a neje rágja esztendeje, vegyenek, legyen. Minek? Húzza a vállát. Látom, félti a szabad idejét. A kötetlensé­get. Mert ha rááll az üzletre, tavasztól őszig törzsvendége lesz a 34-es busznak. Irány a telek. Fűnyírás, kerítéské­szítés. először egy szerszá­mos kamra, majd egy zacskó tető alá hozása... ha­család élete átrendeződik, vé­­­ge a hosszabb kirándulá­soknak, az országjárásnak, mert — vár a telek. — Kell nektek ez valóban — kérdem, amikor a mostani tulajdonos elcsörtet valahová. — Nekem őszintén szólva... Nem is kell tovább mon­dania. Értem. Csak éppen környezet, az ismerősök... s a persze, van indok is: a gye­reknek szabad levegőre van szüksége. sal. Megegyeznek a tulajdonos­két napon belül jelent­kezik nála a végleges válas­­­szal. „A 160 forint azért...” A tulajdonos „majd meglát­juk” alapon odázza el az al­kut, hogy a vevőnek legyen is, meg ne is reménye. Ismerősöm a telket meg­vette. Négyszögölenként 150 forintot fizetett érte. A többi — az eladó haszna, az azonos földterület értéknövekedési hányadosa — már csak papír és ceruza kérdése... Évente hatezer Az ilyesfajta ügyletek, üz­letek száma a múlt esztendő­ben a megyében jól járt; bizonyos hatezer kő­hányaduk az ingatlanközvetítőn át, más részük eladó és vevő köz­vetlen megegyezésével bo­nyolódott le. Hatezer telek cserélt gazdát a megyében tehát, s aligha lehetne tisz­ta képet kapni arról, hogy mi volt az átlagár. Leány­falun, Visegrádon — a fel­legvárhoz vezető, szépen ki­épített út mentén — nem számít ritkaságnak a négy­szögölenkénti ötszáz forinton

Next