Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

Város — gyerekcipőben. Gödöllői képes összeállításunk a 3. oldalon. FÉSZKET RAKNAK­­ VÁNDORMADARAK? A kötelező munkaerőközvetítés tapasztalatai Ki ne tudná: egészségtelen, káros volt a nagyarányú mun­kaerő-vándorlás. Ezért rendel­te el a Pest megyei Tanács is a kötelező közvetítést. Az első tapasztalatokat tegnap vitatták meg a megye városainak és járásainak munkaügyi szak­emberei. Dr. Egressy Iván, a Pest megyei Tanács csoport­­vezető főelőadója így össze­gezte a tapasztalatokat: — Megélénkült a mozgás a­­ helyi tanácsok munkaügyi szerveinél. Az első két hét után már megállapítható: visszatartó erőt jelent a ren­delet. Tehát: csökkent a vándor­lás. A tanácsok nem betű szerint alkalmazzák a rendeletet, ha­nem a szellemét, célját akar­ják érvényre juttatni. Nem esik azonos elbírálás alá az, aki húsz év után változtat­­ munkahelyet, s aki évente 4— 5 vállalatnál dolgozott. — Különösen a városokban — közülük is Vácott és Ceglé­den — az összes munkába ál­lóknak több mint egyharmada (Folytatás a 2. oldalon.) Több jog, nagyobb hicle­sség Amit az új választási törvényről tudni kell A népfront munkája megso­kasodott a választások előtt. E sorok írója mégis arra kérte S. Hegedűs Lászlót, a népfront megyei titkárát, hogy szakít­son pár percet, és — emlékez­tetve a múltra — mondja el véleményét a választási és ta­nácstörvényről, valamint ejt­sen szót arról, hogy ez milyen újabb tenniva­lókat jelent a népfrontnak. • — Volt Magyarországon felszabadulás előtt olyan tör­­­vény — kezdte a titkár —, amelynek értelmében a közsé­gi választásoknál az adófizetés alapján lett valaki automati­kusan tagja a községi elöljá­róságnak. Tehát nem a válasz­tópolgárok bizalmából, hanem a vagyona alapján. De ez már történelem, kutatása a törté­nészek feladata. Megemlíti, hogy 45-ben az ideiglenes nemzetgyűlésbe ki­jelölés alapján kerültek be a képviselők, majd a koalíció idején a pártok megyei listáira leadott szavazatok arányában, ezt követően pedig már nem személyekre, hanem magára a rendszer politikájára szavazott a választópolgár.­­ Az új törvény a régiekhez viszonyítva nagy előrelépést jelent a szocialista demokrácia kifejlesztése útján, mert több jogot biztosít a választópolgár­nak, de nagyobb felelősséget is ró rá. Most is a népfront állít egy, kettő, esetleg több jelöl­tet, ám a jelölő gyűléseken részt vevők joga, hogy a jelölte­ket elfogadják, vagy a listákat újabb nevekkel egészítsék ki. A választópolgár akkor jár el helyesen, ha megvizsgálja, hogy a jelölt vagy az általa jelölésre alkalmasnak talált személy mennyire ismerős helyi problémákkal, bírja-e a a lakosság bizalmát, élete s ad­digi tevékenysége méltóvá te­szi-e a jelölésre, s nem utolsó­sorban van-e közéleti jártas­sága ahhoz, hogy magasabb fórumokon, magasabb szinten képviselhesse majd választói és a szocializmus érdekeit. Természetesen több jelölt esetén névre kell szavazni. Szót kell még ejteni arról is, hogy miután a népfront fel­adata jelölteket állítani, mi­lyen módszer szerint történik ez. Először is a már régóta jól dolgozó tanácstagok, illetőleg országgyűlési képviselők jön­nek számításba, mert azok ed­digi jó munkájukkal már szá­mos esetben bebizonyították rátermettségüket. Szeretnénk sok fiatalt, sok nőt, fizikai munkást és dolgozó parasztot a jelöltek listájára felvenni, hogy az új országgyűlés még jobban tükrözze majd a mun­kás-paraszt szövetséget. A két új törvény sok új fel­adatot ad a népfrontnak. Fel­­adata, hogy felhívja a válasz­tók figyelmét jogaikra, és rá­mutasson kötelességeikre. Sok alkotmányjogi tennivaló is há­rul még a népfrontra, például a jelöltek javaslása, a je­lölő gyűlések összehívása, a gyűlések határozatainak továbbítása a választási elnökségekhez. Javaslatokat tenni a választá­si elnökségek és az országgyű­lési választókerületi bizottsá­gok tagjaira, a gyűlések meg­szervezése és nem utolsósor­ban közreműködés a választá­sok lebonyolításában. A­lasztások után ugyancsak vá­népfront feladata lesz az ala­­­kuló tanácsülésen tenni a Végrehajtó javaslatot tagjaira, valamint a bizottság megyei tanácstagjelöltek személyére is. Egyre gyakrabban csöng a telefon. Járási, városi nép­fronttitkárok jelentkeznek, és számolnak be eddigi munká­jukról további felvilágosításo­kat, tanácsokat­­ kérve. A so­rok írója úgy érezte, lejárt ré­szére az idő, ezért elbúcsúzott. K. I. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A­LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM ÁRA 80 Ff­LXER 1971. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál egy harckocsizó alakulatnál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter társaságában — tegnap ellátogatott néphadseregünk egyik harckocsizó alakulatá­hoz. Kálazi József vezérőrnagy tájékoztatásit adott az alakulat életéről, munkájáról, felada­tairól. Az Elnöki Tanács elnö­ke és a társaságában levő sze­mélyiségek ezután megtekin­tették a harckocsizók kikép­zését, majd megtekintették az elhelyezési körleteket. A látogatás befejezéseként az elnök katonagyűlésein talál­kozott az alakulat parancsno­kaival, tisztjeivel, harcosaival, s időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről folytatott velük eszmecserét. Ermitázs AZ 50 MILLIOMODIK ötvenmilliomodik látogató­ját fogadta a világhírű lenin­­grádi múzeum, az Ermitázs. A szerencsés látogatónak, Ger­man Alekszandrov másodosz­tályú kapitánynak az Ermi­tázs igazgatója emlékérmet, reprodukciókat tartalmazó al­bumot és egy egész évre szóló ingyenes belépőt adott át. A csehszlovák kormányfő­­ hazautazott Prágába Dr. L­ubomír Strougal, Csehszlovák Köztársaság szö­­­vetségi kormányának elnöke tegnap délben találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Dr. Várkonyi Péter, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke üdvözölte a cseh­szlovák kormányfőt, aki ezt követően a többi között el­mondotta: A csehszlovák—magyar kap­csolatok nagyon barátiak. (Folytatás a 2. oldalon.) A sajtótájékoztatón Korszerűsítési menetrend Az idén 400 millió forintot költenek a megye A 4-ES NAGY ÍVBEN ELKERÜLI CEGLÉDET — Milyen úton járunk az­­ idén? — erre válaszolt Her­­mány Miklós, a KPM Buda­pesti Közúti Igazgatóságának főmérnöke: — 1971-ben rekordösszeget, 400 millió forintot költünk Pest megye útjainak korszerű­sítésére, javítására. Legnagyobb munkánk a 4-es úton lesz, az 50—80 kilométer közötti szaka­szon. Pilisnél ágazik ki az új nyom­vonal, északi irányban elkerüli Albertirsát, Ceglédbercelt és Ceglédet — majd Abony előtt, a Kecskés csárdánál tér vis­­­sza a régi úthoz. Sokat levág a kanyarokból, elkerüli az át­kelési szakaszokat és a két ve­szélyes vasúti átjárót. A föld­munka már megkezdődött, a program szerint 1973-ban ad­ják át a forgalomnak.­­ A 31-es Jászberényi úton, Tápiósüly és Tápiószecső kö­zött, 2 millió forintos felüljáró épül az idén. Május 31-re be­fejeződik a váci átkelési sza­kasz építése (amelynek műsza­ki átvétele tavaly volt, de az aszfaltozás nem volt megfele­lő). Az esztergomi 11-es út új nyomvonalán folytatják az (Folytatás a 2. oldalon.) Indítás előtt A Beton- és Vasbetonipari Művek 364 millió költséggel felújította forintos szent­endrei gyárát. A hatalmas csarnokban a Szovjetunióból vásá­rolt nyomócsőgyártó berendezésen évi 45 km hosszú nyomó­csövet tudnak készíteni. Ebben a nagy csarnokban szerelték fel az Olaszországból vásárolt mozaiklapgyártó berendezést is. A szerelés befejezéséhez közeledik, március végén, április elején megkezdik a próbagyártást. Friss paraj, hónapos retek és zöldhagyma A háziasszonyok az elmúlt hetekben már vásárolhattak friss, idei szedésű szabadföldi parajt, a hótakaró eltűnése után a termelők mintegy 300 mázsát szedtek le az őszi ve­tésűből. Már rendszeresen kapható a snidling , a meté­lő hagyma. Az utóbbi napokban jelent meg az első idei üvegházi uborka. Szeged környékén már érke­zik a hónapos retek. Az átte­­lelő saláta — az első szabad­földi áruk egyike — még vá­rat magára. A téli vitaminszükséglet ki­elégítésére nagy mennyiségű alma, citrom, narancs áll a fo­gyasztók rendelkezésére, a na­pokban újabb grapefruit-, dato­lya-, kókuszdió-, ananász-, füge- és banánszállítmá­nyok érkeztek, kapható a boltokban mogyoró és kompótnak pörkölt való aszalt szilva is. Nőtt a jövedelem - csökkent a fejlesztési alap Alaptevékenység—melléküzemág: 40:60 Tegnap arról adtunk hírt, hogy a megyei termelőszövet­kezetek befejezték a zárszám­adásokat, a járásoknál össze­sítik az eredményeket. A hír megjelenésének napján, dél­után 4 órakor a Dabasi Járási Tanácson már el is készültek a területükön levő 12 terme­lőszövetkezet, 12 szakszövet­kezet és 6 közös vállalkozás eredményeinek összesítésével. A járás adataiból tükröző­dik, hogy a múlt kedvezett év bizony nem a mezőgazda­ságnak. A mérleg szerinti nyereségük mintegy 65 millió forint, ke­vesebb mint 1969 végén. Ke­vesebb pénzt tettek a bizton­sági alapba is: 52 millió he­lyett csupán 38 millió forint. A fejlesztési alapok is csök­kentek. 1969-ben 60 millió fo­rint volt, az idei zárszám­adások szerint csupán 16 mil­lió. Ehhez nemcsak a pénz­hiány járult hozzá, hanem az is, hogy az elmúlt esztendő­ben a tervezettnél jóval töb­bet építkeztek a közös gazda­ságok. Kihasználták lehetősé­geiket, s az állami támogatást is. A mostoha körülmények ellenére nőtt a gazdasá­gok tiszta vagyona. A termelőszövetkezeteké 50 millióról 275 millióra, a szak­­szövetkezeteké pedig 22 mil­lióról 111 millióra. A tagok részesedése is több volt mint tavaly. 21 ezer 700 forint he­lyett 23 ezret vittek haza a dabasi járás gazdái. A mel­léktevékenység igen nagy sze­repet játszott életében, hiszen a gazdaságok a termelőszövetkezetek ár­bevételének 58,8 százalé­kát, a szakszövetkezetek­nek pedig kereken 60 szá­zalékát a melléküzemei­ termelték. A járásban egyetlen gazdaság sem zárt veszteséggel vagy alaphiánnyal. — mka —

Next